Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-14 / 38. szám

Birkózás Hazai futball-turmix Már mindenütt a fociról beszélnek... Bizonyos, hogy a jó idő is oka ennek. De az már igazság, hogy sokkal komolyabb okot is talá­lunk: a bajnoki szezon közeled­tét éppúg5T, mint a labdarúgás háza táján megindult forrongást, változást. Szóval, ma már min­denütt a fociról beszélnek. A vil­lamoson éppúgy, mint a megyei szövetség elnökének irodájában. A cukrászdákban csakúgy, mint Dobó Zoli leninvárosi divatbolt- jában. De leginkább az egyesü­letekben, a labdarúgó szakosz­tályokban s az új feladatokra készülő csapatokban. A labda­rúgás ugyanis nemcsak változá­sokat, hanem új eseményeket is ígér. AZ MVSC-PÁLYÁN: MAGYARORSZÁG— JUGOSZLÁVIA Dr. Borossy Lászlónak, a Borsod megyei Labdarúgó Szövetség elnökének manap­ság — fontos hivatali köte­lezettségei mellett — meg­sokszorozódnak a feladatai. A legközelebbi: igazi ott­hont teremteni a március 30-án, az MVSC-pályán sor­ra kerülő Magyarország— Jugoszlávia UEFA Kupa if­júsági válogatott mérkőzés számára. Ha fiaink itt lel­kes, nagy közönség buzdítása közepette játszanak, megsze­rezhetik azt az előnyt, ami elegendő lehet a visszavá­góra, s így: a svédországi döntőbe való kerülésre! Ha­zai fiúkat is buzdíthatunk majd: Koleszárikot (DVTK) és a kapus Feketét (Özd). De itt lesz: Magyar és Kele­men (FTC), Szabó (Haladás) és a Bp. Honvéd Kőhalmija is. BOROS DEZSŐ EMLÉKÉRE Ha jó is az idő, a teremfoci szezonja még nem fejeződött be. Február 23—24-én a közelmúlt­ban elhunyt agilis sportember, a gyermek- és ifjúsági labdarú­gásért oly sokat fáradozó Boros Dezső emlékére rendeznek ser­dülő («0—61-es) kupát a városi sportcsarnokban. Két csoportban küzd majd hat csapat: az FTC, a Vasas, a RVSC, a Gyöngyösi Spartacus, a DVTK és az MVSC együttese. IFJÚSÁGI TORNAK Április 8—12. között Bor­sodban rendezik meg ,a ha­gyományos megyei válogatott ifjúsági torna egyik csoport­jának küzdelmeit. A diós­győri, Csokonai utcai, ka­zincbarcikai és leninvárosi pályákon lebonyolítandó mérkőzéssorozaton Csongrád, Vas, Budapest és Borsod csapatai küzdenek a győze­lemért. KÜLFÖLDRE UTAZÓ IFIK Május elsején és másodikán Szabadkán szerepel a megyei ifjúsági válogatott. A város és a megye legjobb ifistáiból összeál­lított csapat a Barátság Kupa küzdelmeiben vesz részt. Borsod kapta azt a jogot is, hogy csapatot küldjön Francia- országba, egy ott már hosszú évek óta hagyományosan meg­rendezésre kerülő ifjúsági torná­ra. A Minszki Dinamó által vé­dett Liberté trófeáért eddig Bu­dapest csapata versengett, most a megerősített MVSC szerepel majd. Rangadóval indult a me- gyei csapatbajnokság. A múlt évben még NB II-ben sze­repelt M. Spartacus találko­zott ré#i, nagy vetélytársá- val, az M. Közlekedés együt­tesével. A mérkőzést jó já­tékkal a szövetkezetiek nyer­ték 8:4 arányban, 2 játszma pedig függőben maradt. To­vábbi eredmények: Sátor­KIESÖK — FELJUTOK Tegnapi számunkban azon meditáltunk, milyen is lesz majd a kiesés és feljutás rendszere az új Nemzeti Bajnokságban. Amit tegnap még csak feltételezésként kö­zöltünk, azt ma már végle­ges tényként regisztrálhat­juk. A tegnap közölt NB-s kiesési-feljutási rendszer tel­jes egészében megfelel an­nak, amit a tavaszi szezon végén megjelenő új bajnoki kiírásban szerepeltetni fog­nak. ÉS A MEGYÉBEN? Borsodban 18 csapatos megyei I. osztály lesz. Ezt a megyei B osztály követi, ugyancsak 18 csapattal. A megyei harmadik vonalba a járási (8) bajnoksá­gok és Miskolc város bajnoksá­ga tartozik majd. (Az illetékesek valószínűleg helyesnek tartják majd azt a javaslatot, hogy a közvetlenül Miskolc környéké­hez tartozó csapatok a városi bajnokságban szerepeljenek.) A járásokban II. osztályú bajnok­ságokat is szerveznek. A megyei I. osztályból feljut a bajnok. Ki­esik minimálisan két vagy több csapat. (Több akkor, ha az NB Ill-ból a 74—7~-ös bajne/ság vé­gén egynél több csapatot „kül­denek haza” a megyébe!) A me­gyei B-ből majd kettő jut fel, s három (vagy több) esik ki. A járási bajnokok s a városi baj­nok osztályozót játszanak a fel­kerülést jelentő három helyért. Ez évben, a tavaszi szezon vé­gén úgy szerveződik át a megyei bajnokság, hogy az I. osztály tagja lesz az NB ni-ból ide ke­rülők csoportja (kb. 5—6 csapat), a jelenlegi — és már egy évvel ezelőtt (!) megszűnésre ítélt — három megyei II. osztály győz­tese, s annyi csapat a jelenlegi I. osztályból, amennyi sorrend­ben „befér” még. A B osztály a megmaradt többi, jelenlegi I. osztályúból s a legjobb II. osz- tályúakból alakul úgy, hogy há­rom helyre a járási bajnokok osztályozóinak győztesei jutnak. (Nagy könnyebbség, hogy a me­gyei szövetség vezetői már ta­valy — szinte látnoki megérzés­sel — a 48 csapatos II. osztály megszűnését írták ki!) MIVEL FOGLALKOZZON A SZÖVETSÉG? A labdarúgásról folyó be­szélgetések — legyen bárki is a résztvevőjük — a válto­zás igényét tükrözik! Nap mint nap sok jó ötletet hal­lani. A minap Leninváros- ban jártunk, ahol Dobó Zoli modern kis divatüzletében ezúttal nem a legújabb ker- iészszoknyákré). hanem a fo­ciról folyt a szó. A sommá­zat: a szövetségek mindenütt a tisztesség, a becsület és a rend zászlaját hordozzák, s ne egy-egy csapat ügyeivel törődve, hanem az egészért dolgozzanak. Akinek ez nem tetszik, le is út, fel is út! (Nem is képzelik, mennyire megegyezik mindez azzal, amit a labdarúgás új vezetői akarnak!) Mindenkivel betar­tatni a rendelkezéseket — aki nem akarja, álljon félre! A „tulaj” — nem véletlenül — egy csatárral példálód­zóit. „Farkas Jancsi, ugye tudott focizni! Na, hát én az ilyen fiúknak adnék annyit, amennyit csak lehet. De ha nem focizik? Mi is a végzett­séged, fiacskám? Nos, akkor itt és itt fogsz dolgozni, any- nyiért, amennyit a szomszéd munkapadnál, íróasztalnál kapnak. Nos?” aljaújhelyi Spartacus—Bor- sodnádasd 12:2, B. Volán— Felsőzsolca 7:7. * A városi csapatbajnokság első fordulója is megtörtént. Az eredmények: M. AFIT— M. Közlekedés III. 6:4, M. Közlekedés 11.—M. Spartacus II. 6,5:3,5, SÜMSE II.—Va­kok 6,5:3,5. _____ Egyöntetű a vélemény: az átigazolással is elő kell se­gíteni a tehetségek felfelé áramlását! Élvezzenek előjo­gokat az NB I-esek. Ha kell, a szövetség beleszólásával is elvihessék az élvonalba (ami nem a fővárost, hanem a 16 NB I-est jelenti!) a tehetsé­geket — s akkor, amikor megtalálták (!), ne pedig egy vagy két év múlva! FIATALOK, ISKOLA, BÁZIS Több helyen is szóba került — nem kis mértékben a Nép­sportban ismét folyó vita hatá­sára —, mit kellene tenni az utánpótlás érdekében. Érdekes vélemények csokrát gyűjtöttük össze. Egy testnevelő tanár sze­rint több gondot kellene fordí­tani a nyári időszak — a leg­jobban kihasználható periódus — megszervezésére. Többek által hangoztatott vélemény,. hogy a tömegbázist az egyesületi kere­tek között kell kialakítani! (Eszünkbe jutott a tavaly ismer­tetett bolgár rendszer: az első osztályú csapatok meghatározott számú játékost — és nem 11- eket — kötelesek foglalkoztatni, különben nem indulhamak fel­jebb sem!) A fiatalokkal speciá­lisan képzett, de legalábbis erre a főleg pedagógiai jellegű mun­kára legalkalmasabb, jól képzett edzők foglalkozzanak, s ne az, akinek másutt már nem jutott hely. És tegyük még hozzá: az így megszerzett, felnevelt tehetségek megőrzéséről gondoskodni is kell, hiszen tarthatatlan, liosv máshol átlagosan hét évvel „élik túl” a legjobbak a mi nemzetközi klasszisú játékosainkat! Szóval: mindenütt a fociról beszélnek már, és — mondanak is vala­mit ... ! HORVATH KALMAN lókat. Viskevics Elemérnek, a vá­rosi vezetőség titkárának írá­sos előterjesztéséhez elsőnek Tolnai Ferenc, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője szólt hozzá. Mindenekelőtt jónak tartja a szövetség főtitkárának, Kiss Lajos vezérőrnagynak az uta­sítását, amely szerint a szé­lesebb körű honvédelmi ne­velés sikere érdekében az MHSZ-nek a művelődési há­zak segítségét is kell kérni. Máskülönben a technikai sportágak — például a rádió­zás — űzésének lehetőségét jobban meg kell teremteni az iskolákban s ehhez a műve­lődési osztálynak is több se­gítséget kell nyújtania. Jekkel Béla, a Borsod megyei Víz­művek igazgatója arról be­szélt, hogy a város vállalatai az eddiginél jobban támogas­sák a szövetség klubjait, amit egyébként kormányren­delet is előír. Teszárovics Miklós, a KISZ városi bi­zottságának titkára az MHSZ és az ifjúsági szövetség együttműködésének konkré­tabb megfogalmazását sür­gette. Javasolta, hogy miként az elmúlt évben, az idén is rendezzen közösen a néphad­sereg, a KISZ, a honvédelmi szövetség és a népfront szü­lői értekezletet, amelyen a Egyre inkább élénkül az élet valamennyi sportágunkban. Sok szakosztályban még az alapozásnál tartanak, a ne­hézatlétáik azonban már ran­gos versenyeken mérik össze tudásukat. S hogy miként si­kerűit a felkészülés, erről a kötöttfogású birkózók szom­baton éppen Diósgyőrött bi­zonyosodhatnak meg. A Ma­gyar Birkózó Szövetség ugyanis a DVTK-t kérte fel idénynyitó versenyének meg­rendezésére, aminek külön érdekessége, hogy valameny- nyi válogatottjelölt indulása kötelező. Nagy harcra van tehát ki­látás, és ebből a hazaiak leg­jobbjai sem kívánnak kima­radni. Az 57 fcg-os súlycso­portban induló Piricz, "a 68 kilós Németh és Szombati el­szántan készülődik a hétvégi versenyre, csakúgy, mint a 82 kg-os súlycsoportban in­duló három versenyzőtársuk, Berdó, Juhász és Porteleki. A verseny szombatom délben kezdődik, a döntőkre előre­láthatólag 15—17 óra között kerül sor. De a szabadfogású birkó­zók sem tétlenkednek. Ök a hét végén Szegedre látogat­nak, ahol ebben a fogásnem­ben rendeznek kiemelt ver­senyt. A Tisza-parti városban mutatkozik majd be a vas­gyáriak újonnan igazolt 100 kg-os versenyzője, Németh S., aki tavaly még a Kinizsi Húsos színeiben éppen a DVTK-sok ellen küzdött. Rajta kívül ott lesz az indu­lók között Rusznyák, Veres (74 kg). Jászkai (68 kg). Far­kas (62 kg), valamint a még ifjúsági korú, de a Magyar Birkózó Szövetség engedé­lyével felnőtt versenyeken szerepeltethető 52 kg-os Sza- lontai is. szólt, hogy az illetékesek te­gyék hatékonyabbá a honvé­delmi nevelés agitációs és propagandamunkáját. Fokoz­ni kell az MHSZ társadalmi tevékenységét. Az ülés befejező részében a honvédelmi szövetség városi titkára ismertette a vezető­ség ez évi terveit, Ezek közt számos rendezvény szerepel. Az idén is kiállítják például a különböző fegyvereket, ha­ditechnikai eszközöket, s a városi pártbizottság javasla­tára — több szervvel együt­tesen — szeptember egész havában honvédelmi hónapot rendeznek. Avégett, hogy a munkásszállásokon, kollégiu­mokban gyakrabban vetít­hessenek honvédelmi tárgyú filmeket, azok mindegyikének két-három lakóját az MHSZ filmvetítőgép-kezelőnek ki­képez te ti. A szövetség városi vezetősége kénes híradót is szándékszik létesíteni Mis­kolc mintegy húsz különböző pontján. Az idén megrende­zik a tartalékosok „Ki mit tud?” vetélkedőjét is. Végül azt is tervezi a vezetőség, hogy a klubokat a munkás- mozgalom nagvjairól nevezik el. így például szó volt már arról, hogv a MÉRUSZ-nál most létesülő lövész.klub Ku- P'*h Gyulának a nevét veszi fel. T. I. Szeptember — bon-védelmi hónap •9 Ülésezlek az MHSZ tanácsadói A Magyar Honvédelmi Szö­vetség miskolci vezetőségé­nek tanácsadó testUlete Ülést tartott. Értékelte a tavaly kezdődött háromszor nyolc- hónapos kiképzési időszak eddigi részében végzett hon­védelmi neveiőmunkát, s megvitatta az ez évi felada­hazafias neveléssel kapcsola­tos tennivalókat vitatnák meg. . Az effajta nevelés ugyanis nem csupán a peda­gógusok feladata, hanem a szülőké is, az egész társada­lom ügye. Szuchy Robert, a Hazafias Népfront városi Bi­zottságának titkára amellett Indonéz csónak * Ritka műtárggyal gazdagodott a Közlekedési Múzeum gyűjteménye. A Petőfi tengerjáró hajó legénysége egy tró­pusi vihar után, a nyílt tengeren mahagóniból vájt, tízmé­teres, gazdátlan indonéz csónakot talált. A csónakot kiha~ lásztak és a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták. (Fényes Tamás felvétele) Műanyag ló a székesegyházon A milánói székesegyház márványhomlokzatát az utóbbi években a város leve­gőjének egyre nagyobb szennyezettsége következté­ben vastag koromréteg lepte el. A koromban levő vegyi anyagok a vízzel kölcsönha­tásban savakat képeznek, amelyek pusztítják a már­ványt, a bronzot és más anyagokat. Most műanyagbo­rítást helyeztek a homlokzat felületére, hogy a világhírű székesegyházat megóvják a teljes pusztulástól. Egyes esetekben radikáli­sabb eszközökhöz is kell fo­lyamodni. így a velencei Szent Márk székesegyházról leemelték a bronzlovakat és azok műanyagból készült másolatait állították a he­lyükre. Volt-e labirintus? Egy régi athéni monda szól Kréta szigetének labirin­tusáról. Folyosók és termek kusza össze­visszaságában, ame­lyekben mindenki eltévedt, egy bika formájú, emberevö szörny lakott. Hein­rich Schliemann, Trója ásatásainak si­keres irányítója nem sokkal halála előtt <gy. Kandia város közelében levő ha­talmas romhalmazt jelölt meg e legen­dás helyként. A ké­sőbbi ásatások meg­erősítették a zseniá­lis előrejelzést. Az archeológusok itt is és másutt is óriási, több hektár terüle­tet elfoglaló paloták- ía bukkanlak, ame­lyek a még falusias Athénből érkező ide­genben egy labirin­tus benyomását kelt­hették. A krétaiak falfestményei és ék­szerei szépségükben túlszárnyalták az egykorú óegyiptomi és babilóniai műal­kotásokat. „Az archeológusok és a történészek szá­mára a krétai kultú­ra, amely körülbe­lül időszámításunk előtti 2800 és 1400 kö­zött virágzott, való­di útvesztőnek bizo­nyult. Voll-e Krétá­ban matriarchátus? Mi a tartalmuk az F*?yagtáblákon levő közléseknek, ame­lyeket három külön­féle írásban fogal­maztak? Miért sem­misült meg olyany- nyira a krétai kul­túra, hogy a klasz- szikus idők görög­je- már csak mon­dákból értesülhettek róla? Günther Kehn- «clierpernek az NDK- ban megjelent nép­szerű tudományos könyve e kérdésekre ad választ, a kutatás legújabb állása sze- tint. Ügy vélik most, hogy kiderítették a régi krétai társada­lom összeomlásának okát: időszámításunk előtt 1400 körül el­képzelhetetlen mére­tű természeti ka­tasztrófa történt. A szomszédos sziget Santorin nevű vul­kánja kitört, és óriá­si területeket borított be méteres magas­ságú homokkőréte- gekkel. Még ször­nyűbb volt a több mint harminc méter magas áradás, amely elpusztította a tele­püléseket. A szerző különle­ges figyelmet szentel annak, hogy milyen beíolyást gyakorolt Kréta a görög szá­razföldre. Ez különö­sen a feltárt várak­ból, főként a müké­néi várból olvasható le ahol Agamem­non, Homérosz sze­rint, a görögök Tró­ja ellen irányított seregének vezére székelt. Kant esete az őrülttel Immanuel Kant, a königsbergi bölcselkedő roskatag- teste ellenére rettenthetetlen ember volt. Egy sétája közben egyszer egy megháborodott mészáros támadt rá felemelt késsel. A filo­zófus nem futamodott meg, ami valószínűleg végzetes ered­ménnyel járt volna, hanem megállt, és hűvös nyugalommal megkérdezte, hogy vajon ma van-e a vágás napja, mert amennyire ő tudja, csak holnap. A mészáros elképedt, le­eresztette a kést, s mint akit letaglóztak, elkotródoti. Hogyan szívták az indiánok? Amikor Kolombusz és tár­sai qlső ízben léptek az új vi­lág földjére, és ott találták az indiánokat pöfékelve, még ezek sem értettek egyet ab­ban. hogy a csodálatos nö­vényt hogyan is kel! tulaj­donképpen élvezni. 1511-ben Pietro d’ Anghiera beszámolt arról, hogy Guanahani indi­ánjai dohánylevelet tekertek a kukoricalevélbe és így do­hányoztak. E tabacoisnak ne­vezett kukoricalevél-teker- csekről — a cigaretta elődei — kapta a dohánynövény a nevét. Haitiban az indiánok do­hánylevelet tekertek össze és hosszú csövekből szívták, mint ahogyan ma sokan a szivarokat. Észak-Ameriká- ban a kalumetet részesítették előnyben, az agyagból met­szett és May Károly révén is­mertté vált pipát. Abban viszont egyetértet­tek az indiánok, hogy a do­hány kitűnő sebgyógyszer és csodanövény. Intenzív do­hányzás révén a törzsfők transzállapotba kerültek, amelyben nagy terveket vá­zoltak fél, s némegyszer jó­soltak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom