Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-14 / 38. szám

a miskolciaké a szó Ezt mondja a jogszabály A HÁZTARTÁSI szabadnap A Munka Törvénykönyve szerint annak a dolgozó nő­nek (úgyszintén a gyermeke­it egyedül nevelő apának), aki legalább két 14 évesnél fiata­labb gyermekét gondozza — külön kérelmére — háztartá­si ellátása érdekében havon­ként egy fizetés nélküli sza­badnapot kell engedélyezni, A munkaügyi miniszter 12' 1973. számú rendelete szerint 1974. január 1-től a fizetés nélküli szabadnapon túlme­nően a 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után kettőd két gyermek után öt, három és ennél több gyermek után ki­lenc fizetett szabadnapot kell adni. A szabadnapokat a dolgo­zó kívánságainak figyelembe­vételével egyben vagy rész­letekben kell kiadni. A sza­badnapokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni,, amikor a tizennegye­dik életévét betölti. DR. SASS TIBOR Társadalmi munkában 5fc Nemrégiben három kupac kőzúzalékot szórtak le a Zala utcában. Eleinte bosszankodtak emiatt a lakók, hiszen el­zárta az utat a közlekedés elől. Mivel azonban az úttest eléggé rossz állapotban volt, nem vártak senkire, nekiláttak, s társadalmi munkában egy-kettőre szétterítették — Írja B. I. olvasónk. Hogyan igazítsuk útba az idegent? Miskolc és környéke, sőt egész megyénk télen-nyáron nagy ide­genforgalomnak örvend. A váro­sunkba látogatók vagy az itt üdülők gyakran szeretnék meg­tekinteni környékünk nevezetes­ségeit, idegenforgalmi látványos­ságait. Sokszor csak az okoz gondot: hogyan juthatnak el a kívánt helyre. Ehhez az kell, hogy pontos, határozott útmu­tatást kapjon az illető, s így té­továzás nélkül érhessen el ki­tűzött céljához. Ez akkor jutott eszembe, ami­kor vasárnap a tapolcai autó­buszon Miskolcra jövet egy Ta­polcán üdülő budapesti házas­pár az iránt érdeklődött az ép­pen ellenőrzést végző MKV-el- lenőrtől: hogvan juthat el Lil­lafüredre? A válasz készséges és kimerítő volt, talán túlságosan is- az. A házaspár megköszönte a szíves felvilágosítást, de lát­tam arcukon a határozatlansá­got. Felajánlottam segítségemet. S a legegyszerűbb módját vá­lasztva utunknak: villamossal kimentünk a Marx térig, onnan pedig az 5-ös busszal, minden Rossz a járda Az Augusztus 20. strand­fürdőt elhagyva, a Tiszai pályaudvar felé vezető Ba­ross Gábor utca járdája na­gyon elhanyagolt. A 16. szá­mú ház bejárata előtt mély gödör tátong, s ha valaki nem veszi észre, könnyen a bokáját -Uörheti. Ettől az épü­lettől kezdve a járda gidres- gödrös. pedig sokan használ­ják ezt a forgalmas útsza­kaszt gyalogosan is. A város főutcájának lehet mondani ezt a vészt, több gondot kel­lene rá fordítani — tette szó­vá Deák András miskolci ol­vasónk. ROVATVEZETŐI MOLNÁR SANDORNE TELEFONSZAMAI 18*221 komplikáció nélkül kijuthattak Lillára. Ne felejtsük el, hogy ami ne­künk, „bennszülötteknek” ter­mészetes, az egy nem idevalósi­nak bonyolult lehet. Tehát, ha útbaigazítunk valakit, latolgas­suk magunkban, hogy melyik a legegyszerűbb megközelítési mód, és akkor adjunk egyenes és ha­tározott választ. P. I. Segítettek költözködni Ezúton mondok köszönetét a Volán 3. számú Vállalat „Akarat" és „Vörös Csillag” brigádjának azért, amit ér­tem tettek. Költözködés előtt álltam, s mivel már nyugdí­jas és eléggé beteges vagyok, ez igen nagy problémát je­lentett számomra. A „Vörös Csillag’’ szocialista brigád tagjai elvállalták a költöz­ködés lebonyolítását, míg az „Akarat” brigád a szállítási költséget fedezte. Mindenkor hálásan emlékszem mindkét brigádra, amiért hozzásegí­tettek ahhoz, hogy teljesen problémamentesen bonyo­lódjon le a költözködésem. Sándor Ilona Miskolc Tizeshonvéd u. 15. 1/2. Hull a vakolat Gyakran megfordulok az Ady-híd környékén, s bántja a szememet a tűzfalakról — melyen valamikor reklám- szöveg díszelgett — lemálló vakolat. Ez nemcsak csúnya, de a zöldséget árusító pavi­lon felett naponta hulló fal­darabok balesetet is okozhat­nak — teszi szóvá Zs. G.-né. Fegyelmi büntetést kapott A lapunk január 10-i szá­mában megjelent „Kényszerű gyalogtúra’ című panaszt a Volán 3. számú Vállalat ki­vizsgálta, s a megtett i&téz- kedésről az alábbiakban tá­jékoztatta szerkezt ősegünket: „A cikkben meghatározott napon és időpontban szolgá­latot teljesítő gépkocsivezető vétkessége bizonyítást nyert. Munkáját hanyagul végezte, s ezért megrovás fegyelmi büntetésben részesült. Egy­ben felhívtuk figyelmét a pontos, a rendelkezésekben előírt munka végzésére.” FEREHCZI B. könyv- és papirkereskedése és fényképészeti szaküzlete MISKOLCZON, SZÉCHENYI-UTCA 13. SZ. (Pannonia-kávéház mellett.) ^s.=.:S:.s ---------B KA Nagy választék képes levelezőlapokból Miskolczról es a környékről. író-, rajz­és festöszerek. — Fényképező gépek. — Filmek lemezek stb. részletfizetésre is rzTTTi kaphatók. EH3 Telelőn 106. Telefon 106. NAGY MIKLÓS villanyeróre berendezett kávépörköldéje MISKOLCZ, Városház-tér 11. sz. 'oooooo Miért oly kedvelt az én pörkölt kávém? Mert: a legjobb nemes íajkávők keveréke és mert a leg­újabb módszer szerint villanyerő segélyével pörköltetik s pör­kölés közben tisztíttatik meg a kávé minden hulladéktól es libától s végül nemcsak elzárt csomagban árusítjuk, de már pörkölés után azonnal elzárt edénybe helyeztetvén, semmi rossz és kellemetlen szagot magához nem szívhat. ■—= a következő árakon : T. sz. Mágnás-keverék .............................. 2. „ Nagy Miklós legfinomabb keveréke . 3. „ Finom családi keverék...................... 4. „ Középfülöm családi keverék. . . , 5. . Reklám-minőség A keverék . . . 6. . „ . B........................ 1 kiló 5-60 1 . 5*20 1 4-80 1 „ 4 l . 3’fiO I „ 3’20 Vidéki rendelmények pontosan elszállittatnak. >fc A Ferenczi-féle fotópapír és Nagy Miklós villanyerőre berendezett kávépörköldéjének vevőcsalogató hírverése az első világháború előtti „boldog békeidőkből”. 99 A Pesti heti vásárt felül halads'yák!5 KERESKEDŐ­VÁROS Az első miskolci kereske­dő, akinek a nevét ismerjük, görög volt, mégpedig kétsze­resen is, mert Görög Dániel­nek hívták. Neve így szere­pel az adólajstromban. A XVII—XVIII. században már a görgők uralják a miskolci piacot, s a tízezer lelket számláló település vásárai híressé, áruforgalma pezsgő­vé válik. A tudós Vályi K. András írta 1799-ben: „Mis­kolc népes, gazdag mezővá­ros ... Vásárjai nevezetesek, s gyakorta olly héti vásárok esnek itten, mellyek a Pesti héti vásárt felül haladgyák”. A két különböző termé­szeti és gazdasági táj talál­kozásánál megtelepült város forgalomelosztó szerepe je­lentős volt. Ide szekereztek az alföldi, dél-borsodi gaz­dálkodók, a hegyaljai borter­melők, a csereháti állatte­H! Kizöldüluck az új lakótelepek Milliók par (Folytatás az 1. oldalról.) A Győri kapui lakótelepen földlabd^val áttelepített 8— 10 éves fákat ültettek ki a télen. Ennek a módszernek a hasznát a kertészek különö­sen jól ismerik: igaz. hogy nagyobb a költség, de biztos­ra vehető, hogy ezek a fák egytől egyig megmaradnak, A vékonyka fácskáknak vi­szont jó ha a feie megéri a „felnőttkort”. Saját csemetekertből A lakótelepek parkosítási terveit többnyire az ÉSZAK­TERV mérnökei készítik, mint ahogy a Győri kapui és a diósgyőri városközpont rendezését is. Sajnos, ezek az elképzelések amikorra a munkára kerül sor. különféle okok miatt megváltoznak. Miután a parkosítás az utol­só nagyobb munka egy új városrészben, így ennek a költségeiből lehet még elven­ni a legkülönfélébb módosí­tásokhoz. Az idén 180 mázsa kevert fűmagot vetnek ki, hogy ahol csak lehet, üdezöld pázsit szegélyezze az egyhangú be­tonszürkeséget. A Hoffmann Ottó utca környékén, a szö­kőkút körül és az új házgyári épületek előtt másfél millió forint értékű parkosítást vé­gez a Miskolci Kertészeti Vállalat. Ebből jelentős ösz­szeget emészt fel a földmun­ka, a j átszőtérépítés és g fá­sítás. A juhar-, tölgy-, bükk­ös hárscsem eteket a vállalat saját faiskolájából hozzák. A város egyes részein olyan kü­lönleges díszfákat ültetnek, mint például a japán cse­resznye. A Győri kapu északi részén a Patyolatig egymillió forint értékű munka vár a kerté­szekre. A Gyula utcától a Kilián felé eső területeken járdalapokat raknak le sárga műkőből. Csökken a laza burkolatú felületek aránya, kisebb lesz a kaviccsal, szí­nes kőzúzalékkal fedett terü­let. A városnak ezen a ré­szén két és fél, a Bulgárföld nyugati részén pedig ötmillió forintos munkát vállaltak a kertészek. A parkosítást eze­ken a területeken február 28-án kezdik, és a tervek sze­rint még ebben az évben be is fejezik. A határidő betar­tását azonban hátráltathatja a közművesítés. Pedig az előre megjelölt határidők a kerté­szek számára meghatározzák a tennivalókat is. hiszen élő anyaggal dolgoznak. Nem le­het az év bármelyik szaká­ban fásítani. Grund is kell A diósgyőri városközpont­ban tavaly az épületsorok előtt már elvégezték a füve­sítést, sőt a múlt nyáron már virágokat is ülíéttek ki. Az ősszel 200 kis fenyőt tele­pítettek az épületek előtti sávba. A parkosítás azonban még nem fejeződött be, sőt a tavalyi négymillió forinttal szemben az idén tízmillió fo­rint értékű munkát kell befe­jezni. A házsorok mögött — a tervek szerint — megmarad majd egy szabad terület, ’az úgynevezett mászódomb. Az ilyen grundjellegű terekre is szükség van; a játszótereken kívül tulajdonképpen mind­egyik lakótelephez kellene egy ilyen beépítetlen terület. Az Avas-délen Amíg a diósgyőri városköz- ponban játszótereket, kerti világítást, járdákat, kerti csapokat kell kiépíteni, fel­szerelni, addig az összekötő városrészben és az Avas-déli lakótelepen ebben az évben csak kisebb értékű múmiák­ba kezdenek. Az Avason el­sőként az óvoda körül parko­sítanak kétmillió forint ér­tékben, de ebből az idén az év utolsó negyedében leg­feljebb egymillió forintot használnak fel. Jövőre vi­szont az I-es építési szakasz területén már 11 millió fo­rintot érő kertészeti munka vár a szakemberekre. NAGY JÓZSEF iiamiroilol Imi 1/2 literes palack K t’40 1 literes palack K 2’40 hordókban lOOlit.K 1*80 woiEimii Pál fűszer- és bor­kereskedésében MISKOLCZON. ★ A Weidlich-féle fűszerke­reskedésnek már a század­fordulón jó neve volt. Ez az 1910-ben megjelent hirdetés 1901-es tokajit kínál. nyésztők, a bükki mész- és faszénégetők. Ma a városnak mintegy kilencszáz üzlete és vendég­látóhelye van. 1732-ben nyolc boltot, 1741-ben 11 görög, 1742-ben négy zsidó boltot írtak össze. Karmasint, szattyánt mértek A gazdag görög kereske­dők boltjai „elegáns külső­vel bírtak, négyfelé nyíló, bécsi üveg karikákkal ellá­tott két nagy ablakuk vörös fenyőből készült, az ablak­felek faragott kővel, a bol­tok alja zöld mázú, négy- szögletes kövekkel volt ki­rakva, bennük négygombú kályhás kemence állott”. A kereskedés jó üzlet le­hetett, mert a görögök a szinte évenként emelt bolt­bérek ellenére is kitartottak. Mit is kínáltak ezek a bol­tok? Angliai, vagyis selyem­posztót, atlacot, skófiumot, sodratlan selymet, veres kar­masint, szattyánt, papucsot, paplant, török pokrócot, kék bagaziát, veres abaposztót, patyolatot, rizskását, citro­mot, mazsolaszőlőt. \ A sulyomárus sátra A mindennapi cikkeket árusító boltok mellett megje­lentek a fűszerüzletek, a női eladókat foglalkoztató divat­üzletek, de — a múlt század első harmadában! — volt piperebolt ér. művirágkeres­kedés is. A halszék, a halat árusító bolt,/ 1813-ban nyílt meg. A bor-, termény-, állat-, nyersbőr- és gyapjúkereske­delmet a vásárokon bonyo­lították le. A Lukács napi gabonavásárra „messze vidék hordta összes terményeit”. Az 1832-es februári és má­jusi vásárral 6000 lovat, 6950 ökröt, 1700 tehenet, 104 borjút, 1125 sertést hajtot­tak fel. A XVIII. század kö­zepén Miskolcon járt neve? cseh írónő, Bozena Nemcová így látta a miskolci vásáro­kat: „Az utcák megtelnék néppel, a kocsmákban lár­ma, kiabálás. Nemcsak élel­miszert lehet itt kapni. Van­nak itt sátrak ruhaneművel, rőfösáruval, agyag-, fa- és vasedénnyel, kalapok csiz­mák ... A főutcában asszo­nyok vajat, túrót, kenyeret, puttonyszámra lisztet, darát, kölest és kukoricakását, pap­rikát árulnak, s mindezt kis fabödönökben tartják. Sát­rak alatt árulják a szalon­nát, zsírt, fekete és szép deb­receni szappant... Teknőben árulják a halban gazdag Sa­jóból fogott halakat, sok egy­szerű ember veszi körül a _ sulyomárus sátrait...” Búza lér, Széchenyi utca A miskolci kereskedelem aranykorának a szőlőt pusz­tító filoxéra és a szekerezést kiszorító vasút vetett véget. A fejlődés ettől kezdve már mérsékeltebb, de a Búza tér továbbra is őrzi régi hírne­vét. Egy, a századforduló éveiben megjelent útikönyv ezt írja: „A Búza tér, külö­nösen heti vásárok idején rendkívül élénk vásári for­galmat mutat fel. A tér ke­leti részén elárusító pavilo­nok és beton gyalogjárók vannak a vásárlóközönség kényelmére.” A Széchenyi utca forgal­ma már a korabeli útikönyv­írót is megihlette: „A város kereskedelme a Széchenyi utcában koncentrálódik. Az elsőrendű üzletek fényűző kirakatai, azok belső beren­dezései egyes esetekben a fő­városiakkal állíthatók egy- sorba. Növeli a szemkápráz­tató hatást a bolti kirakatok pazar kivilágítása este, mi­dőn a villamos és gázizzók vakító fénye mellett a sétáló közönség korzóját itt tartja.” Ez a jellemzés a mostani főutcára is ráillik. Igaz, köz­ben egy emberöltőnyi idő telt el, megváltoztak a cégtáblák, másfajta portékát kínálnak a kereskedők, de az utca semmivel sem lett szélesebb, s az üzletek sem váltak na- gyobbakká. BRACKÚ ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom