Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-11 / 35. szám
Egry József tisztelői Badacsonyban, ahol tavaly nyitották meg az Egry József Múzeumot, a művész tisztelőiből kör alakult. E lelkes csoport — amelynek taglétszáma már eléri a 250-et — azon fáradozik, hogy ösz- szegyűjtse azokat a dokumentumokat, magánkézben levő műveket és tárgyi emlékeket, amelyek a Balaton nagy festőjének életéhez és munkásságához fűződnek. A baráti kör kutatott fel számos értékes dokumentumot, és így került a múzeumba nemrégen a művész katona- könyve is. A múzeum mellett rendezték be a művész alkotóműhelyét, ahol tavaly elhelyezték Egry József festőművész festőállványát és munkaasztalát Tanya (Rác József rajza) Hangjáték Rózsa Ferencről és Schönherz Zoltánról A következő hetekben néhány különösen érdekes adás szerepel a rádió ifjúsági osztályának programjában. Ezek közé tartozik az a két hangjáték, amely a munkásmozgalom egy-egy nagy mártírjának állít emléket. A kétszer kétrészes hangjáték, amely Hollós Ervin könyvének felhasználásával készült, Rózsa Ferencnek és Schön- herz Zoltánnak életútját, politikai tevékenységét követi nyomon. A műsorban nemcsak a politikus, a pártszervező arca mutatkozik meg, hanem a magánemberé is. Február 14-én', illetve 20-án kerül a hallgatók elé az „Üzenet” című produkció, amely Rózsa Ferencet állítja középpontjába. Az első rész azt az utat térképezi fel, amelyen a rendőrség eljut a párt központi bizottságáig, a második részben pedig lényegében Rózsa vallatásáról és haláláról szól. A Schönhérz- hangjáték, amelyet „Nem hal meg mindenki" címmel közvetítenek, az események menetét tekintve folytatása a Rózsa-hangjátéknak. „Egyszer elünk” címmel jelentkezik feoruár 25-én a Húszas Stúdió. A riportműsor azzal a manapság divatossá vált nézettel kíván szembenézni, amely a meggondolatlanságokra, a felületes emberi kapcsolatokra felmentést adnia, az „Egyszer élünk” jelszavával. Február 24-én „Jelmezbál” címmel jelentkezik a Gyermekrádió zenei vetélkedője. Farsang lévén, ebben bőven akad majd mulatság, tréfa, furfangos fejtörő játék. Postás- és vasutasúttörők HATVANNÉGY Vasutas- és postásúttörőket avattak vasárnap délelőtt a Marcibányi téri úttörő- és ifjúsági házban. Az ünnepségen 120 pajtás kapott hivatalos engedélyt az önálló vasutas- és postásszolgálat ellátására. A pajtások — csaknem öthónapi szorgalmas és eredményes tanulás után — ma kezdik meg új „foglalkozásukat” az úttörővasúton. PARTIZÁN Egy értelmiségi családból származó, húszéves érettségizett fiatalemberrel beszélgettem a napokban. A többi közt nem kis büszkeséggel emlegette, hogy a famíliája „ősmiskolci”. Lokálpatriotizmusának e megnyilvánulása még tetszett is — az azonban már nem, hogy sekélyesen, alig-alig ismeri szülővárosa történetét. Ezzel kapcsolatos ismeretei közt jóformán csak ilyesmi szerepel, hogy volt egyszer egy Roráriusz cukrászda, s valamiféle cselekedetetet végbevitt a múltban két- három polgárcsalád — nem Miskolc egész társadalmának érdekében —, amiért szűk körben bizonyos hírnévre tettek szert. Mondhatnám így: városunk történetét csak „pletykaszínvonalon” ismeri. Nagyváthy Jánosról, a miskolci származású kitűnő mező- gazdasági szakíróról már semmit sem tud — pedig utcát is elneveztek róla, s Tessediké mellett mellszobra is van a fővárosban, a Vajdahunyad várában levő Mezőgazdasági Múzeum udvarán. (Ezt vajon hány miskolci tudja?) S akiknek nevét szintén egy-egy utcánk viseli, Chlepkó Edéről és Hoffmann Ottóról, a munkásmozgalom Diósgyőrött született, illetve ott élt két jelességéről sohasem hallott. Ügyszintén csupán dereng valami a tudatában az 1943-ban Diósgyőrött lezajlott, fasizmus- és háborúellenes nagy tüntetésről, s a következő évi hasonló megmozdulásról. Az országban egyik legjobban megszervezett antifasiszta fegyveres egység, a miskolci MÓKÁN tagjainak a fasiszták uralmának megdöntéséért vívott harcairól is csak homályos ismeretei vannak a fiatalembernek. A családja körében nyilván nem az említett személyek és események képezik a beszédtémát. Több munkáscsaládban már inkább, főként azokban, amelyeknek egy vagy több tagja részese volt e megmozdulásoknak, vagy személyesen ismerte ezek néhány részvevőjét. A munkásszármazású és szintén munkásként dolgozó, vagy értelmiségi fiatalokkal történt beszélgetéseim során tapasztaltam ezt. Ám az utóbbiak ismeretanyaga is édeskevés Miskolc históriájáról, közelebbről és legfőképpen munkássága helytállásának történetéről, városunk munkásmozgalma példamutató harcosairól, nagy szülötteiről. Nem a különböző osztályokból, rétegekből származó fiataljaink tehetnek erről. Ügy látszik, az iskolájukban és a KISZ- szervezetükben kevés szó esett az említettekről. Ezek ismerete nélkül pedig kevésbé teremtődhet meg bennük a szükséges érzelmi kapocs, telítettség, amelyek hiányában a Mis- kolchoz való kötődésük csak laza lehet, a helytállásra ösztönző példaképeik „tára” üres, vagy szegényes marad, a lokálpatriotizmusuk nem nyer kellő tartalmat. Említettük, hogy legfőképpen városunk munkásmozgalmát kellene ismerniük fiataljainknak — és persze, a felnőtteknek is. Hiszen munkásváros Miskolc. Nagyszerű munkásai — amellett, hogy milliós értékeket termelnek — városunk „politikai arculatát” is formálják, amihez a készséget és a képességet önmaguk, s elődeik felszabadulás előtti, a mainál sokkal nehezebb körülmények közt tanúsított magatartásából nyerték. \ Tehát osztályuk múltjából. Ennek történetét közkinccsé kellene tennünk, mégpedig jól megírt könyvek segítségével. Több más városban már hozzáfogtak a munkásmozgalom helyi történetének, nagyjai életének megírásához, az azt tartalmazó művek kiadásához. Az egyik alföldi városban például épp a napokban hagyta el a nyomdát a Szalvay Mihályról írt könyv — jóllehet a spanyol szabadságharc egyik legendás hírű magyar egységparancsnoka nem is a városban született, s tevékenykedett később, csupán a helyi munkásőr zászlóaljat nevezték el róla. Egyebek közt ilyen jellegű könyveket is lehetne városunkban íratni, megjelentetni. Miskolcon 64 egykori partizán él, akik közt vannak „spanyolosok”, meg olyanok is, akik más nemzetiségű szabadságharcosok soraiban küzdöttek mai világunkért. Az ő helytállásuk ismerete az „ősmiskolci” és a máshonnan származó fiataloknak, de felnőtteknek is segítséget nyújtana ahhoz, hogy ne csak a lakóhely okán legyenek miskolciak. TARJÁN ISTVÁN Szombat este mindenki szórakozik? Sokan leírták, elmondták már, hogy szórakoztatni, a közönséget megnevettetni milyen nehéz. A tv helyzetét csak megnehezíti, hogy több millióan lesik, várják a szombat estét, „amikor majd!” ... Amikor is nem történt semmi különös. A szórakoztató és zenei főszerkesztőség műsorá semmivel nem adott többet, mint a nem szórakoztató főszerkesztőségeké ... Volt egy kis tánczene, egy kis Bartók-megemlékezés, egy kis balett, egy történelmi játék. „Lötyögős” műsor volt, amit ott lehetett hagyni egy vacsora erejéig. Hogy ki mikor hagyta ott, ez már az illető érdeklődésétől, ízlésétől függött. A tv-recenzens sem tehet más; beszámol arról, ami érdeklődési körébe esett, afnire jobban figyelt. Ha az értékeket próbáljuk számba venni, ezeket a neveket találjuk: Bartók, Sárközi György, Hérold, Csajkovszkij. Bartóktól két cimbalomra átírt darabot (Román táncok. Este a székelyeknél) hallottunk, láttunk. A cimbalom, ez a jellegzetesen magyarnak mondott hangszer kitűnően érvényesül a képernyőn. A már ismert daraboknak sajátos ízt, hangulatot adott. Kevesebb jót mondhatunk a Sárközi Györgyre való megemlékezésről. Bizony ezt kár volt ebben a műsorban elpocsékolni. Valamit a zenei versenyekről is. Kétségtelen, hogy kitűnő hírverést jelenthetnek a klasszikus zenének. Ám túladagolva unalmassá is válhatnak. Czigány György érdemei elévülhetetlenek. A „Ki nyer ma?” ötlete kitűnő! Mindennap várjuk, mert megtudunk valamit a zene történetéből, vagy elégedetten konstatálhatjuk, hogy nem vagyunk butábbak, mint az éppen versenyző szerencsés. De a rádióban bevált ötlet nem jó a tévében. Statikus. monoton, sok benne az üresjárat, ha két versenyzőt látunk, miért nem kettő versenyez? Kodály hevesen tiltakozott egyszer az ellen, hogy a zeneműveket csonkán, szeletelve mutassák be — még akár egy verseny kedvéért is. A menekülő herceg c. történelmi játékra alighanem mindenütt befejezték a vacsorát, a fél ország ott szorongott a képernyő előtt. Látott egy kissé operettes- re, érzelmesre hangolt történetet az ifjú II. Rákóczi Ferencről. Hegedűs Géza rutinos író. Tárgyismerete, fel- készültsége óriási. Regényei, rádió- és tévéjátékai, kitűnő ismeretterjesztő előadásai, tanulmányai közismertek. Miért van mégis hiányérzetünk „A menekülő herceg” után? II. Rákóczi Ferenc élete, szökése a bécsújhelyi várbörtönből közismert történelmi tény. Hegedűs pontosan mondja el az esetet. Ám a tévéjátékban (Makk Károly rendezte, írta a forgatókönyvet) mindez valahogy megszépült. Nem tudta elhitetni, hogy az ifjú herceg életveszélyben van, de azt sem, hogy ő lesz a bujdosók vezére. Balázsovits Lajos filigrán figurája, színészi eszközei csak a szerelmes férj eljátszásához voltak elegendőek, a történelmi személyiség súlyával és komolyságával adós maradt. Ugyanezt mondanánk az újságírók műsoráról is: az „Erről jut eszünkbe .. ,”-ről. Igaz, sokkal jobb volt, mint a múltkori, a januári műsorban. De még szombat este, egy szórakoztató blokkban sem elég a gyantázássaJ és a testrészekkel kapcsolatos asszociációkkal való játszadozás. A műsor a „Báli hangulatban” ..., a Stúdió 11-gyel ért véget. Ámi utána jött (Élet- jel) már komolyabb volt... (horpácsi) * HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.54: Édes anyanyelvűnk. — 13.59: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.14: Tusa Erzsébet zongorázik. — 14.40: Arany János balladáiból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Balázs Árpád lúVősművetbóI.' — 16.00: A világgazdaság liirei. — 16.05: Véleménycsere. — 16.34: Csajkovszkij: Hattyúk tava — balettszvit. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Játsszunk együtt! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Edit Piaf. — 20.30: A rádióból Indult el. — 21.17: Faragó Laura népdalokat énekel. — 21.30: Mi, férfiak! Pet- ress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.20: Zenekari muzsika — 22.55: A XX. század gondolatai. — 24.00: Hírek. — 0.10: Oscar Peterson kvartettje játszik. Petőfi rádió. 12.00’ Operarészletek. — 13.00: Hirek. — 13.03: Este az iskolában. — 13.20: Grieg- c-moli szonáta. — 13.45: Időjárás. - 14.00: Kettőtől ötig . . . — Közben: 17.00: Kettesben .. . Kutas Istvánnal, az MLSZ elnökével beszélget Szilágyi János. — 17.30: Hirek. — 10.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Üj könyvek. — 18.23: A vidám vitorlás. — 18.35: Egy veseátültetés története. — 19.05: Közkívánatra! A nívó a fő! Csillagkacsák. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. — 21.10: Hol járt, mit csinált? — 21.30: Opcrettdalok. — 21.50: A hét zeneműve. Sztravinszkij: A menyegző. — 22.20: Mezei Gyula népi zenekara játszik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Mikes Éva és Vámosi János énekel. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Képek községeinkből. — Népi hangszerszólók. — Borsodi Tükör: krónikaműsor. — Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió. 14.40: Hirek. — 14.45: Iskolásoknak. — 15.25: A jövő autója. — 15.40: Pedagógusoknak. — 16.10: Orosz nyelvlecke. — 16.40: Technikai érdekességek. — 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Zenés szórakoztat műsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: Max Frisch: Don Juan, avagy a geometria szerelme. Tv-játék. — 21.20: Híradó. — 21.40: Pártoktatás.- — 22.20: Sajtószemle. Kiállítások. Libresszó (13—20): Reinecker János gouache-sdróza- ta. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Bolgár grafika. Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): Pókháló (magyar). — Kossuth (13. 15, fi): Macbeth (mb. színes angol, 16 éven felülieknek!). — Havesy Iván Filmklub (15, f7): Kö a szájban (Mines olasz). — Fáklya (15, f7): Várunk, fiú! (mb. szovjet). — Petőfi (15. f7): Hófehérke hercege (mb. színes csehszlovák). — Szikra (5, 7): Legenda (színes szovjet—lengyel). — Táncsics (4, 6): Mese Szaltán cárról (mb. színes szovjet). — Tapolca — Ady (7): Katoriazene (színes magyar). — Hámor (4): Kamaszkorom legszebb nyara (mb. amerikai, 16 éven felülieknek!). KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Gyulai Gaál János: Rapszódia. — 8.29: Harsan a kürtszó! — 9.04: Erkel: Bánk bán. Háromíelvoná- sos opera. — 10.00: Hírek. — 10.05: iskolarádió. — 11.18: Az Ür küszöbén. Petőfi rádió. 8.00: Hirek. — 8.05: Csembalóművek — vokális müvek. — 9.00: Hirek. — 9.03: Népdalcsokor. — 9.45: Menetelés a halhatatlanságba. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Babaszerviz. — 11.00: Hírekj — 11.53: Könyvek, tájak, emberek. apróhirdetés csSSősi A Sajómenti Tsz-ek Közös Gépjavító Vállalkozása pályázatot hirdet igazgató főmérnöki munkakör betöltésére. Feltételek: gépészmérnöki képesítés és legalább 10 éves vezetési gyakorlat. Fizetés: 12/1971. MÉM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés kizárólag írásban a Sajómenti Tsz- ek Közös Gépjavító és Szolgáltató Vállalkozás, Sajószöged címre, 1974. február 20-ig. Felveszünk több éves gyakorlattal rendelkező építész műszaki ellenőrt. Jelentkezés: AGROKER B.-A.-Z. megyei Kirendeltség, Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. A Centrum Áruházban vásárolt motorkerékpárokat kívánságára rendszámmal le vizsgáztat j uk
