Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-11 / 35. szám

Pótszabadság A 14 éven aluli gyerme­keket nevelő szülők számára járó pótszabadság ebben az évben 700 asszonyt érint a Pamutfonóipari Vállalat mis­kolci gyárában Ezek bérér­téke 100 ezer forint, amit a termelékenység növelésével kívánnak pótolni. Az éves pótszabadságok összesen 1200 nációt tesznek ki. Gazdag fácánállomány Gazdag zsákmánnyal jár­nak ez idén a téli fácánva­dászatok a zempléni tájon. A hegyaljai, hegyközi, bod­rogközi földeken és erdők­ben csapatostól tanyáznak a tarka tollú madarak, ame­lyeknek számát a természe­tes szaporulaton kívül sok ezer előnevelt fácáncsibe ki­helyezésével minden év'oen jelentősen növelik a vadász- társaságok. (Kerényi László felvétele) Egy kortvnvi lriss levegőért Téli pavilon Okos dolgokról, de hóra ?! A tanácsüléseken rendszerint dr. Árokszállásy Zoltán mel­lett ülök. Tetszenek rövid kommentárjai, melyeket fülembe súg egy-egy felszólalás után. Van mit tanulni tőle, hiszen a „tanár úr.” úgyis mint lokálpatrióta, úgyis mint a borsodi táj szerelmese, ismerője és nem utolsósorban mint közéleti ember, gazdag tapasztalatokat gyűjtött élete során. Nyugdí­jasként is megőrizte tanáros pedantériáját és rosszallóan csóválja a fejét, amikor valamelyik tanácstag elvtórsa okos dolgokról csúnya magyarsággal, hivatali zsargonban beszél. Legutóbb például az egyik felszólaló egy perc alatt leg­alább tízszer használta a „felé” szót. Valahogy így: — Azt szeretném továbbítani a tisztelt tanács ;felé, amit mifelénk tanácstagok felé a választók többször felvetnek ... Kin volt végighallgatni, pedig túlzás nélkül mondhatom, fontos dolgokról beszélt. És ami a legérdekesebb: ha a ta­nácskozások szünetében szót vált vele az ember, ízesen, for­dulatosán fogalmaz. A csúnya „felé” szót. úgy látszik, arra tartogatja, hogy kicifrázza vele mondandóját, amikor na­gyobb plénum előtt kell megnyilatkoznia. Ki tudja, miért? Tálán,azért, mert masoktól is így hallja. Talán azért, mert —; sokakhoz hasonlóan — úgy véli. hogy ettől „politikus” lesz a stílusa. Pedig nem lesz. Egy-egy fel­szólalás sikere sokszor attól is függ, milyen uv előadó stílu­sa. A zsargon-kifejezések pedig nem díszítik, hanem éppen ellenkezőleg, elszürkítik az előadást. Az az érzésé a hallga­tónak. hogy már hallotta ugyanezt másoktól is, jóllehet a gondolat új és különös figyelmet érdemelne. Megírtam már. de hadd dicsérjem meg ismét azt a fiatal tanácstagot, aki a legutóbbi ülésen a tapolcai iskola fűtő­berendezésének felújítását sürgette. Nemcsak azért aratott sikert, mert igaz ügyért kardoskodott, hanem azért is, mert természetesen, szabatosan fogalmazott. Tudom, nem könnyű kiállni tanácsi testület elé. Kevesen születtek szónoknak. Számos olyan embert ismerek, aki Horgászok télen sok évi közéleti szereplés után is izgul egy kicsit, amikor szót kérve felnyújtja a kezét. De a hang remegését, elcsuk- lását, s még a dadogást is inkább megbocsátja a hallgató, mint a lapos közhelyek, elkoptatott zsargonszavak Haszná­latát. S mert önkéntelenül is viszolyog, amikor ezeket hallja, igyekszik a lehető legkevesebbet beengedni belőlük a fülén. Magyarán: nem figyel oda. Vajon hány okos gondolat sik­kadhat el így a közélet fórumain? Nehéz erről beszélni, mert senkit sem akarok megbántani. Különösen azokat nem, akik önzetlenül dolgoznak városu­kért. Különben sem elég kritizálni a rossz stílusú szónoko­kat. Segíteni is kellene nekik, hogy megtanulják: termé­szetes, közvetlen hangon, érthetően, magyarosan kell kifej­teni mondandójukat. Dr. Árokszállásy Zoltán szerint akar a TIT-nek, akár más erre alkalmas szervezetnek felada­tává lehetne tenni olyan tanfolyamok szervezését, melyeken a közéleti emberek beszédkészségét fejlesztenék. Megfontolandó ötlet! (békés) Több zöldséget kap Miskolc Fólia alatt a primőrök A városi ember, ha tavasz- szai, nyáron vagy ősszel lát­ja őket, mosolyog a hátuk mögött. A gumicsizmás, háti­zsákos, horgászbotot, merítőt, haltartót cipelő horgász tré­fák és vicclapok hőse. De mit is beszélek! A hor­gász hajnalban indul, a vá­roslakó alszik még ilyenkor, hogy délelőtt füstös presz- szókban üljön, délután nehéz almokkal emésszen zsíros ebédet, hogy este a televízió előtt rosszkedvűén várja a hétfőt, hiszen keveset pihen. Es a horgász? Lábában tíz- kilométeres fáradtságokkal, bőrén a nap melegével ki­pakol otthon, ha hoz halat, ha nem, jólescen gondol ar­ra, hogy de nagyot pihen­tem. * Horgászokat kerestem télen. Az Észak-magyarországi Hor- gaszegylet klubjában, ahol minden pénteken és kedden összegyűlnek. — No, nem mind — mond­ta mosolyogva Veres László, az egyesület elnöke. Az ifik­kel együtt 4500-an vagyunk. — Milyen a horgász-tél? — Az is szép — mondják rá többen is. Az asztalok mellett felelevenedik anyái-, gazdát cserél a horgásztudás. Mattot ad a sakktáblán a ti­zenhét éves ifihorgásznak az ősz hajú bácsi, elfogják a tavalyi rekorder piros betű­jét. Hogy milyen egy klub? Néztem a programot. Heten­ként előadások, vetítések. Az egyesületnek minden horgá­szatról szóló filmje, minden témáról szóló könyve, több külföldi folyóirata van. Szép- irodalomból gyűjtik mind­azt, ami a természetről szól. Nemrégen a« 104-es szakmun­kásképző intézet horgászai Február 26-án, húshagyó kedden rendezik meg a Fe­jér megyei Moha községben a hagyományos téltemető, tavaszköszöntő, termékeny­ségvarázsló, farsangbúcsúz- taló tikverőzést. A század- forduló óta minden eszten­dőben megrendezésre kerülő „alakoskodó szokás”-ra nagy gonddal készülnek a KISZ- fiatalok. Varrják a „bohó­coknak” is nevezett tikverő­legények csuparongy gúnyáit, ropogósra keményítik a to­jásszedő lányok rokolyáit, festik, előkészítik az ijesztő ,,maskarakai”, álarcokat, kiállítást rendeztek. Egy asz­talnál most hárman ülnek a Kálna családból. A kiállítás történetét Kálna Ottó me­sélte : — A horgász nem addig horgász, amíg halat fog. A horgászat a természetet sze­rető emberrel kezdődik. In­nen csak egy lépés a barká­csoló horgász, aki ismerve a természetet, alkalmazkodik hozzá. Halat fogni nem sze­rencse dolga. Mi a horgász­tudásnak akartunk ezekben a tárlókban fórumot teremte­ni... A siker meglepte a rende­zőket is. Látható a tárolók-* ban kutyogató (harcsacsalo­gató ősi tiszai hangszer ez), új típusú, házilag készített orsó, kovácsolt horog ... * A kiállítási tárgyakból akár szabadalom is lehetne. Köz­kincs lesz. — Miért horgászik? Hárman ülnek egy asztal­nál. Tizenhét- tizennyolc éve­sek. Kit a barátja vitt el, kit az apja tanított. Hárman alig ötvenévesek: — Olyan tájakat lát az em­ber. amiket sose látna . .. Lát­ja azt, amit a természet kévés embernek mutat... Egy asztallal odább ketten beszélgetnek. A 74 éves Joó Andor ötéves kora óta hor­gászik. Hét óra tájban csendes zsongás a klubban. Asztaltól asztalig érnék a hírek. A ta­hogy húshagyó kedd regge­lén kolomp- és kereplőszó­val, ijesztő kiáltásokkal éb­resszék a falut. A vidám tik- verőzők benatolnak a por­tákra, riadalmat okoznak a baromfiudvarokban, ahol be­gyűjtik az aznapi „tojáster­mést”, s „termékenységva­rázsló” korommal kenik be a lányok, fiatalasszonyok arcát. A népi hagyomány iránt mind nagyobb az érdeklődés. Az idén már Budapestről, Székesfehérvárról, s az or­szág szinte minden tájáról érkeznek majd néprajzkuta­tók, érdeklődők a hagyomá­nyos mohai tikverőzésre. nács telket ígért a Nyéki-tó partján ... Kél vízszennyezési pert nyert meg az egyesület. A 258 ezer forintnyi kártérí­tési összegből hal lesz, ahogy abból az 500 ezerből is, amit az egyesület évente halasí- tásra fordít. Horgászok? Nekik termé­szetes, hogy védik a termé­szetet. Takács Laci szakközépisko­lás. Pályázatot ír a halte­nyésztésről. Tanácsot kérni jött: — Ha semmit sem nyerek, akkor is nyertem azzal, amit elolvastam, megtanultam köz­ben ... Az egyesület az ország egyik legnagyobb, P9Ö0 hol­don gazdálkodó horgászegye­sülete. Jelzi ezt taglétszáma is. Nem is csoda, ha az or­szág legszennyezettebb leve­gőjű iparvidékén hódít eny- nyire ez a szép szenvedély. Miskolcról, Kazincbarciká­ról, Özdról ezrek indulnak el naponta hátizsákkal a hátu­kon egy kortnyi friss levegő­ért. Aki otthon marad, az bi­zony megmosolyogja őket... BAKTHA GÁBOR Az idén hazánk északi te­rületén tovább bővül a táv­vezeték-hálózat. A Barátság II. nyomvonalán Füzesabony és Leninváros között fino­mított olajterméket szállít majd egy távvezeték, ame­lyet a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat épít. Ezzel eg'yidőben készül a Leninvá- rostól Beregdaróc irányába épülő etilénvezetéik, amely­nek kivitelezői munkáit a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat végzi. Nagyjából ugyan­ezen a nyomvonalon épül a nemzetközi Testvériség gáz­vezeték. Ez két helyen ke­resztezi a Tiszát, sok helyütt halad át fontos utalt, vas­a harkányi fürdőben A reumások Mekkája né­ven emlegetett Harkányban tegnap délelőtt megnyitotta kapuit a gyógyfürdő pompás új téli pavilonja. A másfél évszázaddal ezelőtt felfede­zett. és ma már évente egy és negyed millió vendeget fo­gadó gyógyhely ezzel rang­jához, híréhez méltó létesít­ménnyel gyarapodott. A 25 millió forint költséggel ké­szült, kétszintes modern épü­let szemet gyönyörködtető látvány. A földszinten süttői vörös márvány padozatú elő­csarnokba lep az érkező. Itt van a pénztar, a presszó, az 1600 személyes öltöző, ahon­nan tágas üvegfolyosó vezeti a melegvízzé!' teli medence­be. Az emeleti szárny hatal­mas termét kék pirogránit oszlopok tagolják, az oldalról és a tetőn át megvilágított, fényben úszó térségben két­száz heverőágy kínál pihe­nést a fürdőzőknek, a növé­nyekkel díszített nagyon szép környezetben. A hét munka­napjain egy, szombaton és vasárnap két medencével üzemei a téli fürdő. Már kész a további fej­lesztési program. Ősszel le­zárják a „kinőtt” régi téli pavilont. Emeletráépítéssel bővítik, s zárt üvegfolyosóval összekötik a most megnyílt új épülettel. útvonalaik alatt. A kereszte­ződéseknél adódó munkákat ugyancsak a Kőolaj vezetek Vállalat végzi, míg a vezeték építését szovjet szakemberek • vállalták, akik előrelátható­lag márciusban kezdik meg a vezeték fektetését . A Kőolaj- vezeték Vállalat viszont már megkezdte a fontosabb ke­reszteződések kialakítását. Ugyancsak a siófoki vállalat gondoskodik majd a nagy fontosságú csőhálózat katód­; védelméről, ami a korróziós folyamatok lelassítását szol­gálja. A Testvériség vezeték mé­* rétéire jellemző, hogy a leg­nagyobb átmérőjű ceúhaló­A Miskolc környéki mező­gazdasági nagyüzemekben té­len is jócskán akad munka. Amíg a műhelyekben, jól fel­szerelt gépjavító állomásokon a traktorok, kombájnok kar­bantartását, felújítását vég­zik, kint metszik a gyümölcs­fákat. előkészítik a földet a tavaszi munkákhoz. A Nagymiskolci Állami Gazdasag területén ezekben a napokban tjnetszöbrigádok járják a határt. Elsőként a 430 holdas almáskertben vé­zatunk lesz (80 centiméter) es központjában az adat- gyüjtö-munkakat számító­gépközpont látja el. Egyelőre' az első ütemben Leninvárosig épül meg a nemzetközi gázvezeték első szakasza, a jövő ev első ne­gyedévére. Addigra elkészül a kazincbarcikai szakasz is, es így lehetővé válik, hogy a nagy kapacitású Testvé­riség vezetőktől kapjon ener­giát Észak-Magyarország ipari területe. Az építési fel­adatok milliárdos nagyság­rendűek, és a következő öt év alatt a miskolci 07-es üzemhez tartózó távvezeté­kek hossza eléri a 900 . kilo­métert. Idén. az első negyedévben a Barátság II. egymillió ton­na olajat szállított Százha­lombattára. A januári ter­vet 30 ezer tonnával túltel­jesítették. Földgázból egy év alatt 100 millió köbmétert szállítanak a felhasználók­hoz. NAGY JÓZSEF geznek, aztán következik a körte és az őszibarack. A hét végére mór 150-en vesznek részt a metszési' munkálatok­ban, ugyanis újabb szakmun­káscsoportokat várnak a Hegyaljáról. Az eddigi tapasztalatok sze­rint fagykárról nem lehet beszélni. A rügyek fenségé­ből arra lehet következtetni, hogy a tavalyinál jobb ter­més várható a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyümölcsö­seiben. A műtrágyázást az őszi ve­téseknél már januárban elvé­gezték, mintegy 433 hektáron. A felázott talaj még nem bírja el a gepeket. Horváth Mihály, az állami gazdaság igazgatója elmond­ta, hogy ebben az esztendő­ben a tavalyinál is több zöld­séget és burgonyát termel­nek. Negyven-ölven holdon kerül a földbe az úgyneve­zett előhajt af ott burgonya, amelyik .mar júniusban a piacra kerül. A csíráztatást megkezdték a fóliasátor alatt, hogy a jól termő holland faj­ták mielőbb a földbe kerül­hessenek. Ebben az esztendő­ben 90 holddal lesz nagyobb a burgonya tere-. 3 terület a gazdaságVm. Sárgarépából, petrezselyemből pedig 40 holddal többet vetnek, mint tavaly. A fóliás termelést is növelik. 1974-ben a korábbi­nál jóval több karalábé, sa­láta, paprika es paradicsom, valamint zöldhagyma terem, ötezer négyzetmeferrel lesz nagyobb a fóliázott terület. A salátát mar régen elvetet­ték. ebből kei (i! először az állami gazdasag és az Agro- konzum boltjaiba. A palán­ták kiültetését február vé­gén kezdik meg. A Nagymiskoici Állami Gazdaság Miskolcon két nagv üzletet tart fenn. Nagy for­galmat bonyolít le a piacon levő boltjuk és a vasárnap délelőtt is nyitva tartó Ku­ruc utcai zoldség-gyümölcs- üzlet. N. 1. Tikverőzéssel búcsúztatják a farsangot — De ma is egészséges va­rok, várom a tavaszt... A 61 éves Kelemen Aladár gyerekként kezdte: — Tervezgetjük a tavaszt, jra átéljük, ami volt... Számítógép a központban Jelentős távvezetékek épülnek Kereken két esztendeje adtak át rendeltetésének Miskolcon, a Besenyői úton a Kőolajvezeték Vállalat 07-es számú távvezetéki üzemét. Óit kapott helyet egy üzemviteli központ a diszpécser­szolgálattal, karbantartó műhelyekkel, forgácsoló-, lakatosrészle­gekkel és elektromos szervizzel. Az üzem 80 dolgozója látja el az immár 508 kilométer hosszúságú oiaj- és ióvvezeték-háiózatot. Ebből 230 kilométert tesz ki a tavaiy ütembe átütött Barátság II. kőolajvezetéknek az országhatártól Zsámbokig húzódó szakasza. Az északi gázvezetékrendszer látja el Salgótarjántól Kistokajig a nagy ipari üzemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom