Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-26 / 48. szám
„A barátság hozott * f Vendég T orinóból Feiedy Gyula 'most megnyílt kiállítására — miként már hírül adtuk — olasz vendégek is érkeztek: Luigi Bergadano neves torinói képzőművész, kiállítási szakember és felesége. Magyar- országra látogatva nem csupán „útba ejtették” Miskolcot; a mi városunk volt legfőbb úticéljuk, s itt is a Fe- ledy-kiállitás. Mi, akik nem szoktuk meg az utazásokat, kicsit csodálkozunk is, hiszen Luigi Bergadano nemrég láthatta Feiedy munkáit a Torinóban rendezett kiállításon. — Talán nem sikerült az eddigiek folyamán eléggé sokoldalúan megismerni magyar kollégáját? — Kétségtelen, hogy Fe- iedy alapos megismeréséhez — ha ez egyáltalán lehetséges, mert mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogat számunkra — hosszú idő kell. Bennünket azonban elsősorban a barátság érzése hozott, de erről talán többet nem is mondok, a lényeg, hogy nagyon szívesen jöttünk és jól érezzük itt magunkat. . — A szakember hogyan látja ezt a klubkönyvtári kiállítást, mint lehetőséget és formát? — Nagyon megragadott bennünket a tárlat nyitásának bensőséges légköre, a „aenei bevezetés” és a kitűnő pályatárs, Csohány Kálmán útbaigazítása. Nálunk — gondolom, ezt itt is tudják — elsősorban kereskedelmi, üzleti meggondolások hívnak létre egy-egy tárlatot; ennek megfelelően sokkal harsogóbb a propaganda, feltűnőbben tálaljuk a műveket. Itt azt éreztem, hogy Feiedy Gyula kiállítása is része a művészeti ismeret- terjesztesnek. a kultúrpolitikai célkitűzéseknek. Olaszországban — habár csak igen rangos művész kaphat kiállítási lehetőséget — azt kérdezzük elsősorban, hogy mennyien vásároltak. Önöknél, úgy tűnik, nem a vásárlás a fokmérő... — Milyen sikere lenne ennek a kiállításnak Olaszországban, üzleti szempontból? — Ez minden szempontból igen jó kiállítás. Ügy hiszem, a Hemingway-sorozat iránt nálunk is igen nagy lenne az érdeklődés és rendkívül tetszenének Feiedy csodálatos kollázsai is. Mindezzel talán nem is mondok újat, hiszen Gyula barátom torinói bemutatkozását rendkívül élénk sajtóvisszhang kísérte, igen nagy volt lapjainak szakmai sikere, a közönség jól értette, s nagyra becsülte munkásságát. Engem szinte elragad csodálatos színgazdagsága, érzelmi telítettsége. arról a páratlan technikáról már nem is beszélek. ami őt jellemzi. Meggyőződésem, hogy annak a művésznek, akinek ilyen káprázatos a festői világa, még többet kell dolgoznia színekkel. (Ezen a ponton szót kért a feleség is, aki a számunkra szokatlan Auróra keresztnevet viseli.) — Nagyon sajnáltam volna, ha nem lehetek itt, ezen a kiállításon. Aki csak any- nyira ismeri Gyulát, mint mi ismerhetjük, annak számára is nyilvánvaló, hogy menynyire őszinte, milyen mélyről fakadó gondolatokat fogalmaz meg. Minden lapján érzem az emberek iránti szeretetet, a tisztaságot. Ez nagyon nagy dolog, most, mikor egyik divathullám követi a másikat. — Mennyi időt töltenek Magyarországon? — Számunkra bizony pénz az idő, így nem maradhatunk addig, ameddig szeretnénk. Egyébként teljesen Gyula vendégszeretetére bízzuk magunkat; ő határozza meg itteni programunkat. Örülünk ennek a barátságnak, remélhetőleg rövidesen ismét mi lehetünk a vendéglátók. — ??? — Nem, most nem újabb kiállításra gondolunk — erre körülbelül két év múlva kerül majd sor a szokásoknak megfelelően —, a gyermekek torinói ünnepére szeretnénk meghívni Feiedy Gyulát, aki nálunk szűkebb körben mint zsonglőr is nagy sikert aratott. * A beszélgetésben eddig jutva Bergadano úr odafordult a társaságban levő Reich Károly Kossuth-dijas grafikushoz, hogy megkérje, készítsen plakátokat a torinói gyermeknapra. Ezután a névjegyek kicserélése következett, majd egy pohárka vodkával akartuk megünnepelni a gyümölcsöző kapcsolatokat és a barátságot. Az olasz vendég azonban csak egy gyűszűnyi italt kért; nem iszik és nem cigarettázik. (gyarmati) Finn iparművészet Finn iparművészet és otthonkultúra címmel lesz előadás február 27-én, szerdán délután öt órakor a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban. A téma előadója dr. Koós Judit kandidátus, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője, az előadást finnországi felvételek illusztrálják. Népdalest a Vörösmarty ban Jaj, de szépen muzsikálnak címmel népdalest lesz feb- ruán 21-én 19 órai kezdettel a Vörösmarty Művelődési Házban. Közremüködnsk Bojtár Imre és Urbán Katalin dalénekesek, konferál Rónai Egon, kisér a művelődési ház Rajkózenekara. Pozitív előrelépés Tudósítást hallottam egyik gépgyárunk szakszervezeti bizottságának üléséről. — Pozitív előrelépés történt a fizetések rendezése tekintetében — adta hírül a tudósító. Ebből ugyan sokat nem tudtam meg, de arra jó volt, hogy elgondolkozzam: — Jó ez a „pozitív"? Ha bizonyos orvosi vizsgálatok eredményeként olvasom, nem kell örülnöm neki! Ha azonban az előrelépés pozitív, akkor a hátralépés bizonyára negatív! Mármint itt, a bérezésben! Mert például a tőrvívásban a hátralépés is lehet pozitív. Ami a valóságos lépéseket illeti — akár az utcán, akár a vívásban, vagy éppen a sakkban —, szerencsésebb azt mondani: határozott, biztos, erőteljes — esetleg határozatlan, bizonytalan, félénk... A tudósítás további részéből az is kiderült, hogy az említett pozitív előrelépés 11,4 százalékos fizetésemelést jelent egyeseknek. Tehát emelik a bérüket. így már más! Ezt mindenki szereti! Pozitív előrelépésnél mindenképpen többet ér! BORSODI GYULA Nyitás: március 7-én Klub brigádvezetőknek Szocialista brigádvezetőknek szervez klubot a diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ. A együtt töltött óráknak, a klubfoglalkozásoknak az a célja, hogy a beszélgetéshez, tapasztalatcseréhez és természetesen a szórakozáshoz biztosítson lehetőséget. Ugyanakkor segítse a szocialista brigádmozgalmat is; szakemberek adnak eligazítást, tanácsot a brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez. A klub tagjai hetenként egy alkalommal, csütörtökön délután fél 3- kor találkoznak a Diósgyőri Vasas Klubban. A klubnyitás március 7-on lesz. ama K pin Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.2»): Reklám. — 12.25: Melódia- Koktél. — 13.43: Törvénykönyv. — 13.58: Csacsiszerenád. — 14.49: Éneklő Iíjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: A Brnól Rádió népi zenekara játszik. — 15.24: Hádio- iskola. — 16.00: A világgazdaság híren — 16.05; Papp Lajos: Cimbalomötös. — 16.17: A magyar munkásmozgalom dalaiból. — 16.27: Történelmi indulók. — 16.34: Elfelejtett magyar versek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Jákó Vera és Takács Béla nótákat énekel. — 17.30: Igazodni az emberhez ... — 18.00: Bartók: Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 20.25: Világhíradó. — 20.30: Hírek. — 20.53: Schubert: A szép molnárlány dalciklusa. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Egy óra dzsessz. — 23.30: Operléászietek. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió; 12.00: zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Iskolamúzeum Debrecenben. — 18.25: Magyar táncokról. — 18.45: Franck: d- moll szimfónia. — 19.24: Nőkről nőknek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 2)0.00: Esti Krónika n. — 30.25: Üj könyvek. — 20.28: Pécsi Kiss Agnes es Győri Szabó József nótákat enekel. — 20.58: Gyár a világpiacon. — 21.13: DoKumentumjaiek-szemie. — 22.00: Könnyűzene. — 22.30: Zenekntikusok hanglemezekről. — 23.00: Hírek. — 23.15: Kórusok magyar költők verseire. — 23.28; Regi magyar dalok és táncok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Hogyan keresik az új utakat a Mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezetben? — Dél-borsodi népdalok. — Borsodi Tükör (krónikaműsor). — Hangszerszólók. — Borsodból indultak ... I. — őszintén egy un. „kényes” kérdésről. — Szívesen hallgattuk. Televízió: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: A nö — három szerepben. — 17.40: Állattenyésztés Magyarországon. — 18.05: Papírsárkány. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Orosz klasszikusok. Feltámadás I. rész. — 21r35: 144 nóta. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.05: Úttörőknek a művészetről. — 18.10: Fesztivál-döntő. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi.. . — 19.00: Híradó. — 20.00: A fekete város (magyar). — 20.55: Híradó. — 21J5: Orvosi tanácsok. — 21.30: Szép hangok. — 22.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A kocsi rabjai. Ibsen-bérlet. Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (12—20): Feiedy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar lestészei. a XX. szazaduan. — Llbresszo (13—20): Keinecker János gouache-sorozata. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Bolgár graiika. — Képek lepke- szárny akból. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Fogják el Oichit élve. vagy holtan! (szí. japán). — Kossuth (13, fő, f7): Hét tonna dollár (16 even felülieknek! szí. magyar). — Hevesy Iván Filmklub (15,17) : A világ szégyene (16 éven felülieknek! szí. olasz). — Fáklya (5): Halálgyár az őserdőben. I—II. (Dupla hely ár!) szí. szovjet). — Petőfi 05, 17): Kis nagy ember (16 éven felülieknek! Felemelt helyár! mb. szí. amerikai) . — Szikra (5, 7): Á hetedik töltény (mb. szí. szovjet). — Táncsics (4, 6): A nagy zsákmány (Felemelt helyár! mb. szí. francia). — Ságvári (Ady Müv. Házban 5, 7): Bakaruhában (16 éven felülieknek! magyar). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 3.20: Rimszkij- Korszakov operáiból. — 9.00: A 22-es csapdája. — 9.21: Musicalekből. — 10.00: Hírek. —10.05: ..Nyitnlkék”. — 10.40: Két szimfónia. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.06: Patachich Iván fúvósmű- veiből. — 8.14: Sláttermúzeum. — 9 00: Hírek. — 9 03: zenekart muzsika. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — ío.oo; a zene hullámhosszán. — 18.30' v szó zene közben — 11.00: Hírek. — 11.50: Néhány perc tudomány. Hábetleréktől Cserepesékig Az író legelső, „mindig kéznél levő” témája: önmaga. A XX. századi irodalomban nem először (és nem utoljára!) találkozunk ilyen öntisztító, önelemző, önigazoló művel, mint péntek este a tévében. Pirandello, Proust, Thomas Mann és mások nevét említhetnénk itt. Sánta Ferenc Árulóját. „Divat” ez? Nem. Inkább arról van szó, hogy a valóság ma sokkal nehezebben megragadható, mint Balzac és Jókai idejében. Az írót, a művészt is kétségek gyötrik, s időnként szükségét érzi, hogy szembenézzen démonaival. Ezek az írások lehetnek remekművek is, kiemelkedő állomások az író pályáján, az irodalomtörténetben. Nos, Fejes Endre Cserepes Margit házassága c. darabja nem az. Gyengíti .a hatást, hogy a választott forma egyáltalán nem új, s miközben a tévéjátékot nézzük, az előbb említett (és más, például Bergmané, An- tonionié, Fellinié stb.) nevek juthatnak a néző eszébe. Gyengíti a hatást, hogy ez a forma Fejes esetében indokolatlan is. Rosszul választotta meg. A néző nem tudta eldönteni, hogy mit is akart az író. Az nyilvánvaló, hogy a darab főhőse nem Cserepes Margit és Vitok Pál, hanem maga az író. De mintha félt volna, nem mert volna következetesen szembenézni önmagával. Fejes a Hábetler családban megszabadította a magyar irodalmat egyfajta sablontól. Ma már közhelyként emlegetjük eredményeit: a munkás nem elvont hős, aki egy elképzelt talapzaton áll időtlenül és szep- lőtlenül, a „munka? is ember”. Akkor ez a közhely — az ötvenes évek sematizmusa, torzítása után — valóban szenzációt jelentett. A Rozsdatemető — noha nem volt remekmű, s ez robbantotta ki róla azt a heves vitát —, akkor erjesztően, pozitiven hatott közgondolkodásunkra, irodalmi életünkre. De ma megismételni azt a közhelyet már idejétmúlt és fölösleges. Igaz, hogy túl sok írás nem jelent meg azóta sem a munkásokról, de a megjelentek java (pl. Kertész Ákos, László-Bencsik Sándor könyve) lényegesen módosították, pontosabbá tették ismereteinket. A Fejes Endre drámájából készült tévéjáték nem hoz semmi újat a Jó estét nyár .,. után! Tulajdonképpen (már az említett regény is az volt!) visszalépést jelent a Rozsdatemetőhöz képest. A „hábetlerizmus” még nyelvi telitalálatnak tűnt, éppen a kopársága. sztereotip fordulatai miatt. Most, a Cserepes Margit házasságában ez már modorosság. Fejes a köznyelv és az argó fordulatait nem tudja művészi erővel átlényegíteni. Az tró úgy osztogatja, variálja a szerepeket, mintha minden eleve elrendelt lenne, holott csak ő nem tud úrrá lenni az anyagon! A befejezés „meglepetése” csak az írónak az, a néző azt várná, hogy itt kezdődjön a történet. Vitok Pál figurája pedig egyáltalán ne.a létezik. Ilyen együgyü, szép szólamokat áriázó munkás valóban csak az ötvenes évek sematikus regényeiben létezett! Nem menti, javítja fel ezt a közhelyhalmazt a néhány szép József Attila-idézet sem. Sőt! Itt és így József Attila is közhellyé kopik! Magáról az előadásról, a játékról mást kell mondanunk. A színészek jobb ügyhöz méltó kiváló játékot produkáltak. Hibátlanok voltak, de ebből a mezőnyből is kiemelkedett Mensáros László Írója. Szőnyi G. Sán-. dór a színház „helyett” (nem mutatták be a Tháliában) vitte képernyőre a darabot. Menteni, eltakarni nem tudta a darab fogyatékosságait... HORPÁCSI SÁNDOR Fanli — magyar módra A rejtélyes égitest üzen. Fontos közlendője van a földieknek, Hogy mi, az nem derül ki a filmből, mert az ismeretlen repülő objektum a Föld légkörébe érve fel- izzák és megsemmisül. Valamilyen veszélyre akarja figyelmeztetni az embereket. Titokzatos mondatai azt sejtetik, hogy az automatákkal felszerelt űrlaboratórium egy, az atom- (?)háborúban letűnt világ lakóinak óva intő palackpostája. A Rejtélyes égitest című tévéjáték, amelyet vasárnap este láthattunk, csalódást okozott a science fiction műfaj rajongóinak. Kuczka Péter, a fanti-irodalom nagy hazai szervezője olyannyira ismeri már a sci-fi utazási irodájának látványosságait, hogy igyekszik a műfaj valamennyi ismertetőjegyét felvonultatni — hetven percben. Vegyük sorra! A váratlan látogatók, a másik világból jött lények Wells óta állandóan visszatérő témái a fantasztikus irodalomnak. A ha- lálsugár, a modern technika modern fegyverként éppolyan tartozéka a rossz SF- alkotásoknak, mint > gyenge krimiknek mondjuk a titkos alagút, Természetesen megjelenik a filmben az utasításokat mindig pontosan végrehajtó, repedtfazék hangú robot is (szemétgyűjtőedény formájával, mintegy karikatúráját adva a műfajnak), és nem hiányzik az izgalmas kalandok közepette egymásra találó (dr. Wesali- us és dr. Török biológusnő) szimpatikus páros sem. Hiába ismeri jól a sci-fi varázskonyhájának receptkönyvét Kuczka Péter, sajnos a végeredmény lehangoló. Csupán a film néhány mozzanata mutatta meg, hogy a történet alkalmas lett volna a műfaj parodizálásá- ra. Az említett kukaedény- robot motívumon túl Sinkó László játéka is ez irányba mutatott. Amit dicsérni lehet, az csupán a vállalkozás: egy népszerű műfaj megjelenítése a filmben is. Az elmúlt 75 esztendőben 50 országban, mintegy 20 ezer SF-fi’met készítettek. A science ficti- on-filmek azonban mindeddig nélkülözték az eredetiséget, a fantasztikus regényekben néhol fellelhető gondolatgazdagságot. Hisz- szük, hogy a műfaj nemcsak érdekes, hanem fejlődőképes is. Bizonyítja ezt a nálunk néhány hete bemutatott szovjet film is, amelyet Stanislav Lem Solaris című regényéből készített TarkovszkiJ. A Rejtélyes égitest a kezdeti hazai próbálkozások egyike. Reméljük, hogy készülnek majd jobb sci-fi filmek is. (erdős)
