Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-26 / 48. szám

Honnan lesz vize iősgyirnek? Ismeretlen barlangrendszer a Bükkben A Fórum résztvevői. Balról jobbra: Orosz László, a vá­rosi tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Rózsa Kál­mán, a városi tanács elnökhelyettese, Kertész Péter, a mis­kolci stúdió munkatársa, a vita vezetője. Lelik János, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Imreh József szerkesztő, dr. Makai Tibor, a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat igazgatója. Háttérben: Debreceni Fe­renc technikus. (Kerényi László felvételei) Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak Kereskedelmi > ellátás Fórum a miskolci stúdióban Tegnap este harmadízben jelentkezett népszerű Fórum műsorával a Magyar Rádió Miskolci Stúdiója. Ez alkalom­mal a hallgatók kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseire vá­laszoltak a meghívott szakemberek. Sokan levélben küldték be kérdésüket, többen pedig az adás ideje alatt telefonáltak be a stúdiónkba. Most is rövidnek bizonyult a 35 perc arra. hogy minden érdeklődő választ kapjon. A megválaszolatla­nul maradt kérdésekre lapunkban kapnak feleletet a miskol­ciak. A közelmúltban írtunk ar­ról, milyen megoldásokat keresnek a borsodi és mis­kolci hidrológusok az avasi városrész vízellátására. Az avasinál is nagyobb gondot ad azonban a diósgyőri zóna távlati vízigényének kielégí­tése. Kiss József, a városi víziművek beruházási osz­tályvezetője a Magyar Hid­rológiai Társulat helyi cso­portjának ülésén érdekes el­képzeléseket ismertetett. Seoít a Garadna? Tavaly szeptemberben a diósgyőri városrész naponta átlag 26 ezer köbméter vizet fogyasztott. A MÉLYÉPTERV egyik elkészült tanulmánya szerint 1980-ban napi 50 ezer köbméteres csúcsfogyasztás­sal számolhatunk ezen a részén. Kérdés, honnan lesz addigra napi további 24 ezer köbméter víz Diósgyőr szá­mára? Az egyik terv: a majdani északi tehermentesítő úttal párhuzamosán, illetve az alatt egy kelet-nyugati irá­nyú gerincvezeték épül, amely a kelet-nyugati át­emelőtől szállítana vizet. Ehhez azonban az kell, hogy legyen mit átemelni... A maiik lehetőség a ke­let-bükki források hozamai­nak kiegyenlítése és a Ga- radna-forrás vizének felhasz­nálása. A Garadna viszony­lag olcsó beruházással na­ponta hétezer köbméter vi­zet adhatna a diósgyőriek­nek. Ezt az elképzelést azon­ban egyeztetni kell a ter­mészetvédelmi és környezet- védelmi koncepciókkal is! Föld alatti tározó A Lillafüred környékén végzett vizsgálatok bizonyí­tották, Hogy a diósgyőri Ta­vi-forrás, a Szentgyörgy- forrás, a lillafüredi Anna- forrás. a soltész-vadkerti túlfolyó, az István-barlang alatti karsztjáratok, vala­mint az István-lápa és Já­vorkút alatti barlangrend­szer között kapcsolat léte­zik. Kiderült, hogy a bar­langrendszer túlfolyója a soltész-vadkerti kitorkolás. Ennek elzárásával több mint félmillió köbméter vizet le­Hetven kiállítás Magyar könyvek külföldön Szerte a világon mintegy hetven kiállításon mutatko­zik be idén a magyar könyv, hanglemez és folyóirat. Mint­hogy a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat már nem fog­lalkozik az egyedi művészeti cikkek exportjával, tevékeny­ségét a fő kulturális cikkek szemléltetésének szentelheti. Kulturális termékeink je­len lesznek az idén is az öt nagy nemzetközi vásáron: Lipcsében, Frankfurtban Szófiában, Belgrádban és Varsóban. Mint az illetéke­sek elmondották, a magyar literatúra bemutatása a fő cél, s ennek állomása lesz többek között Prága, Varsó, Barcelona, London. hetne tárolni a hegyek gyom, rában! A nyomjelzéses vizsgála­tok alapján új, ma még is­meretlen,' öt-hat kilométer­nyi hosszú barlangrendszert is feltételeznek a Bükkben. A kutatók kimutatták ugyan­is. hogy a Bükkszentlászlón keresztül folyó Tatár-árki patak hat nap múlva a ta­polcai vízmű „olasz” kútjá- ban jelenik meg. Ebből kö­vetkeztetnek a hatalmas bar­langrendszer létezésére. En­nek feltárása a tapolcai for­rások hozamának kiegyenlí­tését tenné lehetővé. Tapol­ca pedig a szakemberek sze­rint még a Hernád menti csúcsvízmű belépését köve­tően is Miskolc legfontosabo víműtelepe marad ... A felszínen is? Végül csak érdekességkép­pen jegyezzük meg, hogy a városi tanács legutóbbi ülé­sén ismét felvetődött: nem érné-e meg Lillafüred kör­nyékén hatalmas felszíni víztározókat is kialakítani? Ma még nem dőlt el száz­százalékosan, hogy végül is honnan lesz megfelelő meny- nyiségű ’ vize Diósgyőrnek 1980-ban, majd az azt kö­vető években. Azt azonban máris látják a szakemberek, hogy a kérdés megoldása napról napra sürgetőbb. A neve: Hunyadi utca. (Az i betű tévesen került a ne­véhez, amely mindenkor — a hagyományos magyar és erdélyi kifejezés értelmében — Hunyad volt.) Nagyhu- nyad a mai Hunyadi utca, a Kishunyád pedig a Szabó Lajos utca. A Nagyhunyad voltaképpen a Derékpiac ut­ca (Széchenyi u.) elhúzódá­sa nyugati irányban, mint ahogy az 1817-es Domby-féle térkép és a Liber Fundi sze­rint a Derékpiac házszámo­zása körülbelül a mai zene- akadémiáig tartott. Ez a helyzet azonban csak 1860- ig volt így. Nagyhunyad eredete vissza­nyúlik a 13. század vége körüli időre. A főutcának — mint közlekedési vonal­nak — ez a megnyújtott nyugati vége akkor össze­kötő kocsiút volt a népes Csanyik és Sziged falu között (a mai Kilián Gimnázium mögötti térségen). A neve ekkor még valószínűleg a Csanyik—Sziged felé vezető út volt. Már jelzett béépíté- se első korszakának azt az időt számítjuk, amikor Di­ósgyőr Ernye-vára és mo­nostora széthúzó erőt mutat­tak Miskolc települési raj­zának ezen a részén. Malom, kovácsmtíhely A Hunyad tulajdonképpen viz mellett futó utca volt. Itt folyt a Szinvának az a mellékága, amely az úgyne­vezett Vízközt alkotta. Az utca már a kezdeti időkben gyorsan benépese­dett. A 14. század földmű­velő népe különösen azért lakott itt szívesen, mert mind a Vizköz, mind a Szinva túlsó oldalán terültek el Ülésezik a városi útlörőelnökséo A városi úttörőelnökség február 28-án, 9 órától Gö- römbölyön az általános is­kolában ülést tart. A göröm- bolyi, valamint a papírgyári iskola úttörőcsapat-vezetői számolnak be arról, hogyan segítik az úttörőcsapatok az iskola kisdobosainak munká­ját. A tapasztalatok megvi­tatása után ■— második na­pirendi pontként — tájékoz­tatót hallgatnak meg a részt­vevők a városi szaktárgyi vetélkedőkről. azok a meggyes-, almásker- fek, amelyek termése ke­resett volt a vári királyi udvartartás részére is. A Szinva említett mellék­ága lett később az a malom­csatorna, amely egy igen ősi eredetű vízimalom ener­giáját szolgáltatta a közép­korban. Az akkor még falu­széli malomnak a helyén épült a 15. században a Her- czeg-malom (a jelenlegi Bar­tók Béla tér; zálógház). Kö­rülbelül ezen a helyen ál­lott a Márjássy-család fab- rinája (kovácsműhelye) és mellette egy macellum (mé­szárszék). Az út hossza 1702-ben az Ágnes utca vonaláig tartott, s a Kishunyaddal együtt ez volt a város széle. — egy­szersmind a törökök, csá­szári hadak, kurucok, kóbor­ló végvári katonák ellen lé­tesített városkerités és vá­rosárok északi vonala. Neves családok A • Nagyhunyadon város- történetileg is ismert, híres ■ személyek laktak. így példá­ul meg kell emlékeznünk a Mátyás-korabeli idők egyik kondottiere-ről, Petrus Her- czegről. ö „vére hullása után a felvidéki csapatók zsoldjának intézését végzi, s a katonai egységek hadtáp­ellátásában is igénybe veszi Miskolc népes piacát. Ez a dúsgazdag ember 1478-ban tűnik le a történelem szín­padáról. Elkonfiskálják egész vagyonát. Jellemző, hogy arra egy másik befolyásos ember, Stephanus Kowach, a zsol­dos sereg gyalogoskapitánya teszi rá a kezét. Abban az évben még az elkobzott Herczeg-vagyonrészt kapja meg, két év múlva pedig a Herczeg-ház szomszédságá­ban fekvő házat, Tamás fig­REFLEKTOR Ma Budapesten a Gellert Szállóban országos idegenfor­galmi tanácskozást tartanak. >(c Debrecenben a TIT veze­tői és 10 nagyüzem képviselői megvitatják az üzemi isme­retterjesztéssel kapcsolatos feladatokat. Győrött totó­lottó körzeti irodaházat ad­nak át rendeltetésének. * Kecskemétem magyar—bol­gár barátsági napok kezdőd­nek. ^ Komáromban cseh­szlovák munkásmozgalmi ki­állítás nyílik. ★ Mohácson megrendezik az idei busójá­rás záróünnepségét. + Sze­geden Tömörkény István-es- tet rendeznek. + Tatán meg­nyitják az új Vértes Áruhá­zát. linus (fazekas) mester házát is megveszi. E ház ára: 1 aranyforint és 8 róf posztó. A későbbi időkben is a várostörténelem több neves családját találjuk a Nagy­hunyad lakói között. Így Vályi Sámuel, Szrogh József, Berzi Sámuel, Paty József. Vályi András, Varró István, Gencsi- Alajos, a Márjássy- család, Dunai professzor, Szathmáry József kir. taná­csos, Szepessy Ferenc, So- mossy Sámuel, Csorba, Mik­lós és Csorba István lakott itt. A Patay-ház Itt építette fel Klir Ven­cel a múlt század elején a ma is álló és a miskolci klasz- szicista építkezés lagreme- kebb példányát, az úgyneve­zett Patay-házat. Amikor a nagy Szepessy- féle tavat a 18. században szűkítették, majd fokozato­san megszüntették, jött létre az a tér, amelyet napjaink­ban Bartók Béláról neveztek el. Egyébként a Nagyhunyad nevet ez az útvonal a 15. században kapta. E század második felében a város '-éle­tében azok voltak a hang­adók és gazdagok, akik a nagy királynak köszönhették befolyásukat. A király mel­lett "felesége, Beatrix volt Miskolc életének pártfogója. Tudjuk, hogy házakat ado­mányozott híveinek, így pél­dául Szerafin. kamarás-ap­ródnak és Bernardo Monelli .várnagynak. A Nagyhunyad a múlt század elején is Miskolc legforgalmasabb utcái közé tartozott; 1817-ben 74 tekin­télyes polgár lakóházát ír­ták össze. KOMAROMI’ JÓZSEF (A szerző hagyatékából) Sokan érdeklődtek aziránt, hogyan teljesíti a kereske­delem, és vendéglátóipar a IV. ötéves tervre előirány­zott fejlesztési programját. Rózsa Kálmán elmondta, hogy a jelenlegi tervidő­szakban összesen 20 ezer négyzetméterrel növelik a miskolci üzletek területét. Az volt a koncepciója a ta­nácsnak, hogy minden vál­lalatnak lehetővé teszi a fejlesztéseket. így ma már Miskolcon a helybeli élel­miszer kiskereskedelmi vál­lalat mellett működik az áfész, a Csemege Vállalat és több vendéglátóipari vál­lalat. Hogy helyesnek bizo­nyult ez a kereskedelempo­litika, azt bizonyítja az egy­re jobb ellátáson kívül az is, hogy sorra megvalósul­nak a IV. ötéves tervre elő­irányzott beruházások. Főleg a nagy befogadóképességű, korszerű ABC-áruházak épí­tését tartják ésszerűnek a főútvonalak mellett, illetve az új lakótelepeken. Több kérdés érkezett a diósgyőri lakótelepről. Az ott élők nem tartják kielé­gítőnek a kereskedelmi el­látást. Orosz László, a vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője és dr. Makai Tibor, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója közös erővel fo­galmazta meg a választ. Eszerint az új lakótelepen rövidesen megnyitják a 340 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, mellette zöld­ség-, gyümölcspavilont. Egy további ABC-áruház felépí­tése is szerepel a ^rben, melyet a lakótelep északi részére telepítenek. Iparcikk- és ruházati szaküzletet is kap ez a városrész, és ki­alakítanak egy vendéglátó kombinátot, melyben étte­rem és eszpresszó foglal he­lyet. Mátyás Lajostól, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatójától azt kérdezték, miért nem gondoskodnak jobban a cu­korbetegekről. miért nem kapható egyes városrészek­ben diabetikus kenyér és más élelmiszercikk. Áz igaz­gató szerint az üzletükben árusítanak diabetikus élel­miszereket, de emellett for­galomba hozzák e cikkkeket más vállalatok üzletei is. Mindenesetre utánanéznek a panasz okának. Egy magát meg nem ne* vező idős asszony az extra­méretű ruhák szűkös válaszú- tékát kifogásolta. Mint ki­derült, tulajdonképpen nem is extra, hanem extra-extra méretről, azaz 60—62-es szá­mú ruháról van szó. Orosz László elismerte, hogy a konfekcióipar bizony eléggé szűkre szabja ezeknek a holmiknak a választékát, pe­dig kereslet — mint a pa­nasz is igazolja — van. Or­szágosan felülvizsgálják a konfekcióruhák méreteit és e felmérés után jobb ellátás várható. Sok hallgató sürgette a peremkerületek ellátásának javítását, a hidegkonyhai készítmények választékainak bővítését és többen érdek­lődtek a következő ötéves tervidőszakban várható fej­lesztésről is. Holnapi számunkban foly­tatjuk a válaszadást a fó­rum kérdéseire. (békés) * Zay Gyuláné tartott ügye­letet a stúdió egyik telefon­jánál. Ny. I. Utcáink, tereink Nagyhunyad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom