Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-07 / 5. szám
jfc Percek alatt elfogyott a tej Ünnepek után (Kerényi felv.) Fóliasátras kertészet A sárospataki ÁFÉSZ támogatásával kertészeti szakcsoport alakult, amely az első évben 2800 négyzetméternyi fóliasátor alatt primőröket termelt. Az ÁFÉSZ az új esztendőben tovább, kívánja növelni a fóliasátrak alapterületét és tízezer négyzetméternyi sátorral segíti, hogy a jövőben még több korai konyhakerti növény kerüljön a pataki boltokba. és a Közgondok közgondolkodás Csendes vasárnap Hétköznapi vasárnap. Azért írom hétköznapinak, mert az utóbbi két hétben mindig máskor volt vasárnap, mindig más napra esett, ünnep előzte vagy ünnep követte. Most vasárnap volt, egyszerű, szürke. Munkanap előzte és munkanap követte. A „civil vasárnapról” szól ez az írás; Ha nem hull a hó A vasárnapnak nincs fóruma, de a „Fórum”-nak van vasárnapja. — Végre — mondta az újságot olvasó Szántó Dezső. — Én minden vasárnapomat, pontosabban vasárnap délelőttömet itt töltöm. Valahogy az újságolvasás és a feketekávé adja meg a hangulatot. Csak nyáron csavargók. akkor az erdő pótolja a presszót... — Mit jelent a végre? — A köztisztasági vállalatnál dolgozom. A sok ünnep után nem is olyan köny- nyű visszatalálni a máskor megszokott naptárhoz. Persze ... Az ünnepeken nem hullt hó. És ezeri a szürke vasárnapon sem. Ha hullt volna, akkor Szántó Dezső sem olvasott volna újságot, hanem ügyeletet tart, hóeltakarítást szervez. 1 — Olyan jóleső vasárnap ez — mondta, és mi hagytuk, hogy visszataláljon a félbehagyott, cikk utolsó mondatához. Mozaik — Mi a véleménye a vasárnapról? — Végre olyan, mint a többi. — A jóból is megárt a sok. Valósággal elfelejtettem a naptárt... — Az ünnepekbe is belefárad az ember... — Három vélemény. A háziasszony Ciráki Istvánná, az esztergályos Szabó Ferenc és a diák Vertig András egyformán a hétköznapi vasárnapot dicsérte. Szürke volt a délelőtt. Az utcák végét eldugta a köd. Nem állt kocsisor a Zsolcai kapuban a sorompónál, nyugodtan átsétálhattál az úton, ott is, ahol nincsen zebra. Még a cukrászdák, presszók forgalmán is érzett, hogy a „könyökünkön jön ki” az ünnep. Szünetet búcsúztatott a diák. Hiba van ebben Kerestünk egy olyan helyet, ahol az ünnepek miatt sem változott a naptár, az ünnepek alatt sem változott a munkarend. Telt ház volt a 134-es Totózóban. — Soha rosszabb vasárna. pót — mondta a kirendeltség vezetője. — Én nem hiszek a Lane- rossinak . v. No, a szelvények kitöltése mindig szertartás. Szabó Sándor, a MÁV Járműjavító nyugdíjasa mondta: — Én minden héten három totóval és három lottóval játszom, Tudja, mi volt a rossz? A múltkor majdnem elkéstem, amikor hétfőre tették a vasárnapot. Majdnem hétfőn jöttem... Hiba van ebben. Olyan hely ez, ahol két ember csak úgy beszélgethet, hogy legalább öt hallja. Nevetünk a majdnem eltévedésen. — Tetszett már nyerni? — A lottón még nem. Nem is az a baj, hogy én nem ta_ lálom el a sorsolás öt számát, de hogy a sorsolok nem találják el az én számaimat, amikor nekem csak öt van ... Te/, sok futással Tévedés ne essék, nem háziasszonyi panasz következik most, de hát a totózó szinte kínálta a témát: Tapolcán alapozik az MTK labdarúgó- csapata. Nekik edzéssel kezdődött a vasárnap. Bakos Antal intéző mondta: — Két hétre jöttünk. Eddig nagyon jól érezzük magunkat. A Lidó-szállóban lakunk. Hát a vendéglátásról csak a legjobbakat. — És a munkáról? — Arról sem mondhatok rosszat. Majd a hét közepén jelentkezik az izomláz, de átdolgozzuk még a következő vasárnapot is ... A munkáról talán majd akkor. A presszó asztaláról szinte pillanatok alatt elfogytak a tejes poharak. Vasárnap volt ez, sok futással. Délután a sétálóké volt az utca. Este a másnap dolgozókról hallott a korán népte- •UBA ojiép bim 'sóiba opouay És újra hat napig tart a hét. BARTHA GABOR Városi tanácstagok fogadóórái Január 7. Búzái Pál T6. sz. pártalapszer- vezet. Tanácsház tér 2., 17 órától; Endrédi József. OTP, Széchenyi u. 15—17., igazgatói szoba, 17 órától; dr. .Gyimesi Béla, III. kerületi Hivatal, Marx Kf u. 96.. 14 órától; Harhai József, görömbölyi pártalaoszervezet, 17 órától; Honti András, MIK Vállalat kultúrterme. Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Már+onné, Kilián-északi óvoda. Kacs#h P. u. 8.. 12 órától; Koltai Zoltán, öregek napközi otthona, Nagy S. u. 34.. 17 órától; Molnár Miklós, lakásszövetkezet irodái a, Katowice u. 7., 17 órától: ökrös Béláné, Gagarin u i3.. 17 órától; Schön Péter. I KM vízműklub. III., Alsószinva u. 60., 17 órától; Szaníszló Bálint, Bene- dejc u. 7., 17 órától; Sztrelcsik Ferenc, Jegenyés u 4.. 1.3 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. Január 8. Kormos György, tsz-iroda. Major u. 4.. 16 órától: Sebők Ferenc. Közdomb u. 46.. 18 órától; ifi. Tasnádi László, BÁBV rendészeti iroda. 18 órától: Tóth Imre. 1/3. sz. pártái apszervezet, Tizeshonvéd u. 21.. 17 órától. Január 9. Vágó Péter, Fázola utcai lános iskola. 17 órától. áltaNem felejtünk .Nem, felejtünk címmel nyílik kiállítás január 11-én a Bartók Béla Művelődési Központ előcsarnokában. A hagyományos vándorkiállítások sorába illeszkedő bemutató keretében a Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Partizánszövetség közös anyagát láthatja a közönség. A kiállítás január 20-ig tart nyitva. A politika hatékonysága attól függ, hogy felismeri-e a különböző érdekek, érdekeltségek között itt és most a legfontosabbakat, a legtöbb embert érintőt, hogy a felismert szükségszerűség ismeretében meg tudja-e szervezni azt a társadalmi mozgást, cselekvést, amely ezeket a szükségleteket ki is elégíti. Szolnokon vitatták meg ezeket a gondolatokat a tévé „Érdek és érdekeltség” c. politikai vitaest-sorozatán. (A ma és a holnap érdekei volt most a címe) Szolnok város és megye vezetőit hívták meg a vitára. Égy adott és konkrét kérdés — Szolnok óvodagondjai kapcsán vetődött fel néhány gondolat. Pozsgay Imre — a vita vezetője — a tévé nézőire gondolva úgy vezette a vitát, úgy tette fel a kérdéseket, hogy képet kaphassunk a döntések előzményeiről, a politika szerepéről a döntések meghozatalában. Nem rajta múlott, hogy nem kaptunk egyértelmű választ. Az alapgondolat kidomborodott így is: az egyén, a csoport (vállalat, tsz. stb.) érdekeit alá kell rendelni egy nagyobb, átfogóbb érdeknek, még akkor is, ha ez pillanatnyilag áldozattal, olykor külső nyomással jár. Arra nem jutott idő a vitában — vagy szemérmesen hallgattak róla? —, hogy ezekből az érdekekből, érdekeltségekből fakadó ellenállásokat hogyan, milyen módon győzték le. hangolták össze éppen a politikusok Szolnokon. Hogyan győzték meg a vitapartnereket, hogy ebben az esetben (Szolnokon) az óvoda mindennél fontosabb? A vitában elhangzott, hogy ez az állítás nem mindenkinek volt ilyen magától érthetődő Szolnokon sem. Nem mintha vitatta volna valaki is az óvoda szükségességét (vagy éppen a tévé választott ki rossz példát?) de a riportfilm túl gördülékenynek, konfliktusmentesnek mutatta a képet. Márpedig (ezt a vita résztvevői is elismerték) konfliktusok, viták, ellentétek vannak ... Még aznap este tanúi lehettünk egy másik izgalmas vitának is. A „Beszédtéma — beszéljünk róla!” mintha a szolnoki vita folytatása lett volna, de tágabb körben. A téma kicsit szárazán fogalmazva: a munkaerő újratermelése, ahogyan a jelenlevő miniszterhelyettes mondta. Közérthetően: miért születik olyan kevés gyerek Magyarországon? Mit tesz a kormány, hogy javuljon a születésarány? Miért van erre szükség? A kérdés, a „lecke”: meg tudjuk-e oldani a század végére a munkaerő-gondjainkat, el tudjuk-e érni, hogy a népesség ne öregedjék el, ne csökkenjen a 80-as 90-es evekre? Magánügynek tekinthetjük-e, hogy ki hány gyereket nevel? Ez ma már nem költői kérdés, hiszen a kormány új családpolitikája egyértelmű válasz. Aki több gyereket nevel, áldozatot vállal, az anyagilag hátrányosabb helyzetbe kerül. Méltányos tehát, hogy a társadalom ezt anyagilag is, erkölcsileg is honorálja. A Fésűsfonóban és a kis Pest megyei faluban már a részletkérdésekről folyhatott a vita. Itt van rögtön a nők helyzete. Ha otthon maradnak a gyerekkel — kiesnek a termelésből, károsodnak a fizetésemeléseknél. Akadnak vezetők, akik „nem szeretik” a kismamákat, mert gondot okoznak a termelésben. Szó esett a gyereksegélyről. Ki kapja? Miért az apa kapja? Miért nem maradhat otthon az apa is, ha beteg a gyerek? (Itt kiderült, hogy a közvélemény szerint a nevelés még ma is az anyák gondja.) Balogh Mária és Bőn János ügyesen „provokálta” a résztvevőket. Mindkét vitáról elmondhatjuk azonban, hogy kevés volt rájuk a 45 illetve 50 perc. HORPÁCS! SÁNDOR A madarak védelmében Egyesület alakult Több mint 200 állatbarát részvételével tegnap délelőtt alakuló közgyűlést tartott a Magyar Madártani Egyesület az Állatkert barlangmozijáOtthon marad-e Gyuszi? (...ha hazamegy!) Egészségügyi építkezések Sürgető gondja Sárospataknak az egészségügyi ellátás korszerűsítése, bővítése. Ezt az Ady Endre utcában új egészségház és központi rendelő építésével kívánják megoldani. A hétmillió forintos építkezés a befejezéshez közeledik, az egészség- ügyi dolgozók részére a Várkert utcában emelt kétszintes épületbe pedig már be is költöztek a lakók. Gyuszi 15 éves, szomorú szemű, sápadt kamasz, önálló akarat csírázik benne, s rossz irányba hajtja, — Eltűnt otthonról. Megint elment. Szilveszter reggele óta nem tudunk róla. Tehetetlen sírásba csuklik a nagyapa hangja. A 82 éves szikár öreget rázza a zokogás. — Ha igaz az, amit a fiam mond, ön ismeri ennek a gyereknek a sorsát. Szeren csétlen volt már magzat korában... Gyuszi sikertelen emberek boldogtalan házasságának gyümölcse. Anyja tanár, apja mérnök volt, a jó start lehetőségét vitték hozományként házasságukba. Rosszul sáfárkodtak vele. — A fiam még az egyetemi évek alatt rá kapott az italra. R.észegségét durvaság kísérte. A menyem idegeit is kikezdte a na ponta megismétlődő, verekedéssé fajuló ci- vódás. S ez a helyzet a terhessége időszakában sem változott. Sokszor kérdeztem mit gondoltok, mi lesz így ebből a gyerekből ... és tessék! A mérnök apa tehetségét, eszét kótyavetyélte el az ital miatt. — Négyszer volt elvonókúrán. Amikor si került volna, rászokott egy veszedelmes gyógyszerre. És hiába intette az ideggyó gyász, hogy ez a gyógyszer az elméjét tá madhatja meg — újra és újra szerzett valahogy receptet. Gyuszi még kisfiú volt, amikor meghat: az édesanyja. Apjának egészsége olyannyira megbomlott már, hogy leszázalékolták rokkant nyugdíjas lett. Míg ő a kórházakat járta, Gyuszi a nagyszülőknél volt, aztán — állami gondozásba került. Apja ezt már nem tudta elviselni. Nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy — szavaival élve — „lelencben” nőjön fel egyetlen fia. — Hónapikog kilincselt érte, míg végre hazakerült az unokám ... De milyen körülmények közé?! Akkoriban ismerkedtem meg Gyusziék ügyével magam is. Apja járt nálam, mindent és mindenkit okolva zilált életéért, nagy ígéretekkel, s jó elképzelésekkel a fia jövőjéről. A kudarc hírét viszont a nagyapa hozta. — Gyuszi. novemberben otthagyta a szak- középiskolát. önmagát zárta ki. Azóta — csavarog... Nehezen vallja meg a szégyellni való tényt a 82 éves becsületben megőszült nagyapa. Kapaszkodót keresne a 15 éves unoka számára De nem mer szembenézni az egyetlen úttal, amely a gyerek sorsának végre jobb irányt szabhatna, s véglegesebbet, mint a 15 éve tartó ideiglenesség. — Ne ... Nem! Állami gondozásban nem szeretném tudni... Majd csak hazajön ... S nem gondolja végig: vajon otthon marad-e — ha hazamegy! — Gyuszi? Tudnak-e neki otthont — igazán otthont biztosítani? Hiszen nem az apa, sem a nagyapa nem tud róla annyit: merre szokott járni, kikkel barátkozik, mi foglalkoztatja, hol is kereshetnék az eltűnt kamaszt, az éretlen emberkét, akii rossz irányba hajt most önállósulni, szabadulni vágyó, csírázó akarata ... R. É. ban. Az Országos Természet- védelmi Hivatalban működő Madártani Intézet kezdeményezésére megalakult új egyesület célja: társadalmi úton előmozdítani a madarak védelmét és segíteni a természetvédelmi szervek munkáját a madártani tudományos feladatok megoldásához. Már a századfordulón megalakult az első madártani egyesület, Soproni Madárvédő Egyesület néven. Azóta többféle szervezeti formában működtek együtt a madárvilágot különösen kedvelő tér. mészetbarátok. Az elmúlt időszakban azonban nem volt országos szervezetük, csak helyenként szakkörökbe tömörülve nyújthattak segítséget a Madártani Intézetnek. Most az egyesületben különböző szakosztályok is alakulnak, így egyebek között a ragadozómadár-védő szakosz. tály, amelynek feladata a rohamosan pusztuló értékes ragadozómadár-állomány megóvása. Rétisasból például már alig néhány párat tartanak számon, ezek fészkeinek őrzése is az egyesület tagjainak feladata lehet. A gyűrűző és vonuláskutató szakosztályok tagjai a költözőmadarak életének megismeréséhez nyújthatnak hathatós segítséget. A fogságba ejtett madarak gyűrűinek adatait összegyűjtik, s az információkat elküldik a Madártani Intézetnek. Külön szakosztály alakul a fotó- és madárhanggyűjtők- nek. Ez a vadászatnál is nagyobb ügyességet kívánó kedvtelés hozzájárulhat madaraink jobb megismerésé* kéz.
