Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-07 / 5. szám

• Andriska járni tanul. Arcán figye- 1 * lem, hiszen még ilyen böhókásan kedves járókában sem könnyű sport ez... Nem könnyű? Annál nagyobb öröm a siker .. ■ JÁR A BABA, JÁR., ^ ... amelyért okkal jár a megérdemelt jutalom. (Ágotha Tibor felvételei) Énekeljenek a népek! Miskolci kórus sikere Londonban Közismert tény, hogy az utóbbi évtizedekben ugrás­szerűen nőtt a munkavi­szonyban levő nők száma, akik nagyrészben ülő, szelle­mi, részben túl egyoldalú és egyhangú fizikai munkát vé­geznek. Nem jobb a helyze­tük a 8 órát állóknak sem. Sok nő van vezető pozíció­ban. akik állandó idegfeszült­ségben élnek. Emellett a csa­lád, az otthon gondjai, az anyát jobban igénybe veszik, mint a férfit. Az otthoni má­sodik műszak végzése újabb idegrendszeri megterhelést jelent számukra. Megőrzi a rusalmasságot Egyes szakemberek az egészségügyi problémákat a nők fokozott testedzésével próbálják megelőzni. Abban a legtöbb orvos egyetért, hogy a torna a nők számára rend­kívül hasznos, mert megJ szünteti a fáradtságot. Ugyan­akkor a rendszeres torna ré­vén megőrizhetik testük ru­galmasságát is. Sokan a rendszeres testmozgás révén tudják egyensúlyban tartani testsúlyukat, melynek pszi­chés és egészségvédő hatása igen jelentős. A rendszeres testedzés ha­tására az idegi és hormoná­lis rendszer előnyösen alakúi át, stabilizálódik. Végered­ményben az egész szervezet áthangolódik, és így eltolódás mutatkozik az úgynevezett vegetatív nyugalmi állapot Suzy Quatro! — Ö az, aki 1973 elején a Can the can című dallal egyszeriben á pop-listák élére került. Ki ez a lány? — kérdez­ték a pop-rajongók, de a la­pok mindössze annyit közöl­tek róla: Suzy szép és hó­dító! Vagy: „Suzy éppoly tisztalelkű és vad természe­tű, mint a nagy sikerű dala”. Végül őt magát is megszó­laltatták: — Számomra csak a rock létezik. Eddig az egy-egy fellépésemért kapott pénz még egy vacsorára sem volt felé. Ennek hatására pedig nagyobb lesz az alkalmazko­dási készség, gazdaságosabb az energia kihasználás. Mind­ezen biológiai változások elő­segítik, hogy a női szervezet a reá háruló terheket és fel­adatokat károsodás nélkül tudja elvégezni. Kevesebb spontán vetélés Tény az is. hogy a sport, illetve a rendszeres testedzés következtében csökken a spontán vetélések száma. Ugyancsak megállapították, hogy a terhesség alatt, a gyermekágyban és a szopta­tás idején speciális tornagya­korlatot végző nők szülés után sokkal hamarább visz- szanyerték eredeti alakjukat, és munkaképességüket. A testedzésnek igen jótékony hatása figyelhető meg a nők éleiének két olyan fázisában, amikor a hormonális áthan- golódás a szervezet egészé­nek labilissá válását eredmé­nyezi Ez a pubertás és a kli­max időszaka. A megifigye- lések azt bizonyítják, hogy a sportoló nő sokkal könnyeb­ben viseli él a változás ko­rában jelentkező szív, érrend­szeri és idegi zavarokat is, mint a nem sportoló. Célsze­rű tehát, ebben a korban le­vő nőknek is a rendszeres testedzés, a torna, az úszás, a természetjárás, vagy vala­milyen más sport. B. S. elég. Ma ezer fontot ígérnek egy műsorért. Akinek pedig ennyi pénzt adnak, az már csillagnak vélheti magát! Suzy Quatro nem végzett zeneiskolát, gitáron azonban nagyon jól játszik, énekel és zenét szerez. Óstehetség? Újabban saját együttesével lép fel,-melynek tagjai: Alis-' tar MacKenzie — orgona, Dave Neil — dob. és Len Tuckey — szólógitér. Suzy kezeli a basszusgi­tárt, és minden alkalommal az elmaradhatatlan bőr ru­hájában lép közönsége elé. Van-e bíró? H r yy pava - Oorsodszirákon „Hej, a sziráki sudár torony de magos ...” Messze hangzó szép ének­szó csalja az embert a bor- sodszdráki Bartók Béla Mű­velődési Házba. Ügy jó negy­venen gyűlnek össze minden hétfőn este. Immár harmadik éve. Az eredeti, helyi gyűj­tésű dalok szó-lóit Mari né­ni, Pores lstvánné énekli tiszta, szép csengésű hangján. „A sziráki bírónak udvará­ba’ .. * — Van-e bíró Szirákon? — Áá, hogy lenne? Csak a dalba’. Már gyermekkorom óta tudom, énekeltem is min­dig. — Mióta jár ide? — Mióta? Hát, mióta meg­alakult. Itt nagyon jó. Jó a társaság, meg szebb is így a dal. Közösen szebben szól. Nagyon szeretünk ide járni. * Mari néni a postán kise­gítő. A többiek? Traktorosok, fejőnők, a Bartók Béla ter­melőszövetkezet dolgozói. Itt minden Bartókról van elne­vezve, amióta bizonyított, hogy a Bartók-ősök e falu szülöttei. A hagyományok egyik ápolója Kun Lajos ta­nár, aki negyven éve tanít itt. Ö szervezte és vezeti a kórust is. Hegedűjének meg­pendített húrja adja a kez- dőhangot. * — Kottát senki nem tud olvasni. Bár már megpróbál­koztam azzal, hogy kezükbe adom a kottát is, így leg­alább látják, hogy feljebb, vagy lejjebb van a dallam. Csak a szöveg után tanulunk. A lelkesedés azonban min­dent megold. Abból pedig bő­ven van itt. — És amikor már mindem ki tudja a dalt? — Évente egyszer meghív­juk a környező falvak ha­sonló kórusait, és bemutatjuk egymásnak, mit tudunk. Ilyenkor nagy az öröm, s nagy az éri büszkeségem is. A mi dalaink nagyon szépek. * Horváth Tibor a férfiszó­lamot erősíti. Egyébként a Bartók Béla Termelőszövet­kezet agronómusa, és a Mű­velődési Ház igazgatója. Most ilyen „minőségében” kérdez­tem: — Mi a kórus szerepe a falu életében? — Olaj arra a tűzre, amely­nek lángja olykor csak pis­lákol. Meg kell őriznünk a szép népi hagyományokat. Kutatunk újak után. tovább adjuk, és reménykedünk, hogy munkánk nem hiába­való. VARSÁNYI ZSUZSA Havas a Bükkfennsík Péntek reggeltől esett a hó, s délutánra Bánkúton már 15 centiméteres hóréteget mér­tek. A turistaházban lakó, sítanfolyamra jelentkezett fiatalok a délutáni óráktól birtokukba vették a lesikló- kat. A napokban hirdették ki a BBC által szervezett, „Éne­keljenek a népek’” elnevezé­sű, 1973-as nemzetközi rá­diós amatőr kórusverseny eredményét. A magyar kóru­sok a versenyben feltűnést keltő, jó helyezéseket értek el. Az ifjúsági kategóriában a KISZ Egyetemi Kórusa (kar­vezető: Tóth Béla) az Eu­rópai Rádióunió (EBU) által felajánlott I. díjat nyerte. Ugyanez az együttes kapta — egy bolgár szakszervezeti női karral megosztva — a legkiemelkedőbb teljesít­ményt nyújtó kórus részére kitűzött BBC-különdíjat. (Sil­ver Rose Botvl). A kortárs-zene kategóriá­ban a Borsod megyei Műve­lődési Központ Kamarakóru­sa (karvezető: Reményi Já­nos) a Magyar Rádió elnök­sége által felajánlott I. díjat nyerte. A vegyeskari kategóriában a Könnyűipari Minisztérium Bartók Kórusa (karvezető: Sapszon Ferenc) — egy hol­land diákkórussal megosztva — II. helyezést ért el. A nemzetözi kórusverseny legjobb produkcióit — köz­tük a magyar kórusokét is — január 18., 23., 24.. 29. és február I-én mutatja be hall­gatóinak a Magyar Rádió. jf. A Napsugár Cukrászda édes műhelyében. Legenda a vonaton A címet ne tekintsék plagizálásnak. De néha a dolgok köznapi mivoltukban is úgy tündökölnek, hogy az ember szívesen ismétli az ismerős motívumok igézetét. Szilveszter reggelén a Miskolcról induló szegedi gyorson történt. A kora hajnal még álmosságot hordott a szempillákon s az a fiatalasszony is a koránkelés fáradtságával küszködött, aki abba a kocsiba szállt fel, amelyikben magam is utaztam. Már éppen az álom mézéből készült kortyolni egy gyü- szűnyit, amikor a jegykezelő emígyen rán­totta vissza a való világ teljességébe: — Jó reggelt kívánok, kérem kezelésre a menetjegyeket. Átesvén a kötelező szertartáson, azt kér­dezte a fiatalasszony: — Legyen szíves mondja már meg, messze van a büfékocsi? — Az bizony — intett hátrafelé a kalauz —, elég messze van. — Pedig úgy meginnék egy kávét — só­hajtott az asszonyka —, csak hát addig törődni... — Bizony az fáradságos kísérlet volna — erősítette meg a> jegyek éber ellenőre s ezzel távozott is, betévén maga után az ajtót. Maradtunk hát a fülkében, s más nem lévén, azt néztük, hogyan rántja a gyors maga mögé a tájat, egyhangú titkait villog­tatva a hó nélküli vidéknek. ’ S már éppen ismét a szendergés meleg takaróját húztuk volna magunkra, amikor ismét csak nyílt a fülke ajtaja. És megint a vasutas jött. Ugyanaz, aki az előbb a je­gyeket ellenőrizte. Óvatosan, vigyázva lépett a kocsiba s az első pillanatra nem tudtam elképzelni, hogy mit is rejteget annyira a kezében. Hát egy csésze feketét. — Mert hogy olyan álmos tetszett lenni — mondta nagy komolyan s nyújtotta az illatos nedűt a pironkodó asszonykának, s hirtelenjében nehéz lett volna megállapítani, hogy ő, vagy a jegyek ellenőre van-e na­gyobb zavarban. — Meg aztán boldog új esztendőt — tette még hozzá, s ezzel a feszültség fel is oldó­dott, s az arcokra mihamar valami mosoly­féle lopózott. Szóval: néha születnek még legendák. Igaz, csak ilyen hétköznapiak, de ezek is sokáig melegítik az ember szívét... Boda István Nevét az óévben hallottuk először... ( Könnyebb átvészelni a változó kort J Sportoló nők

Next

/
Oldalképek
Tartalom