Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-12 / 10. szám
Gazdag az épületüveg- választék Az építészet divatja sem mentes azoktól a felfedezésektől, amelyekhez ötletet, szikrát a régmúlt adhat. Az üveg például olyan anyag, amit az utóbbi évtizedek praktikus szempontú építő-hajrája miatt sokszor korlátozott tulajdonságú eszközként kezeltek. A fehér síküveg átengedi a fényt, világosak a lakások a nagy ablakfelületektől. Hát jószerivel ennyi maradt azokból a csodálnivalóan szép hagyományokból, amit a régi építőművészek ránk hagytak? Szerencsére nem. Az üveget újra felfedezték. Ismét számolnak azzal a tulajdonságával, hogy különböző fémoxidokkal színezhető, hogy mintázható a kemencéből előbukkanó síküvegfolyó. Az üveg a lexikonok szerint az egyiptomiak vagy a föníciaiak óta jelen van az ember környezetében. Mert mesterségesen először ők állították elő. Most — ki tudja, azóta hányadszor — ismét divat lett, mégpedig mindenütt a világon, az építészeti üvegek alkalmazása. Az alapanyagok keverése nemigen, de a gyártási technológia teljesen átalakult. A korszerű kemencék, a nagyteljesítményű berendezések lehetővé teszik, hogy ne csak a kivételesen szépre álmodott épületeket díszítse tetszetős építőüveg. A hatvanas években a Miskolci Üveggyárban még kézi, úgynevezett kanalas öntéssel készültek a különböző termékek. A manufakturális termelés azonban nem volt túlságosan gazdaságos és kikerülhetetlen volt a korszerűsítés, éppen annak érdekében, hogy a növekvő igényeket később is maradéktalanul kielégíthessék. Ezért kezdődött meg az a nagyarányú rekonstrukció, amely 90 millió forintba kerül és előreláthatólag az idén, az év első felében befejeződik. Elsőként az U-profilú üveget gyártó sor készült el. Ez azóta is a legkeresettebb termék, hiszen a termelés 75—80 százalékát köti le. Keresettségére jellemző, hogy 1973-ban csaknem hárommillió folyómétert állítottak elő az építőipari vállalatok számára. Szívesen gondolnak a középületek tervezői is arra, hogy ezek a szelvények a megfelelő helyen a lehető legjobban használhatók, köny- nyen, gyorsan beépíthetők, jó a hő- és hangszigetelő hatásuk is. A miskolci gyár felkészült arra is, hogy ha az igények tovább nőnek, négymillió folyóméter U-profilú üveget gyártanak évente. Minden vásáron látható A miskolci építőüvegek ma már minden számottevő hazai és külföldi szakmai kiállításon megtalálhatók. A szakemberek nemcsak ismerik, de elismeréssel emlegetik ezeknek a termékeknek a minőségét. Az export jelenleg a termelés 8—9 százalékát köti le és mintegy 35 millió forint értéket képvisel évente. Most készül két, egyenként 10 vagonos mintaszállítmány Csehszlovákiába, Jugoszláviába, ahol egyébként már ismerik a miskolci üvegeket, elsősorban a korábbi termékeket. A drótszálas üveget ma is gyártják. Annak érdekében, hogy a minőséget javítsák, acélhálónak valót az NSZK- ból vásároltak. A gyártási folyamatok előtt külön vizsgálják az acélháló, a keverék anyagát, majd a kész üveget is, hogy a vásárlók megbízható építőüveghez jussanak. A minőség őrei a kiváló munkáskollektívák, a szocialista brigádok. Jelenleg 23 jó felkészültségű brigád dolgozik a gyárban. Képzettségük különböző, hiszen hazánkban nincs speciális üvegipari képzés az egyetemeken sem, a középiskolákban sem. Azok, akik manapság ezt a szakmát tanulják, szakmunkások lehetnek az üvegiparban. Viszont a kohászok, vegyészek a szakma hasonlósága miatt rövid időn belül alapos jártasságra tehetnek szert. (Az üvegkészítés egyébként a nagyarányú gépesítés ellenére sem vesztette el szépségét.) Ha a rekonstrukció befejezésével a járulékos beruházások is mind elkészülnek, a mostaninál is jobban lehet majd ügyelni a minőség további javítására. A nagy építővállalatok így is elégedettek a miskolci gyár termékeivel, de megkeresik az üzemet olykor egyéni rendelők érdeklődő levelei még az ország legtávolabbi településeiről is. Kell a szép, a mutatós üveg még a mező- gazdasági beruházásokhoz is. Baranya vezet Az építőiparban Baranyában használják fel a legtöbb üveget. Aki járt már a Mecsek alján levő városban, láthatta, milyen sokat jelent, ha egy egyforma házakból álló lakótelep falsíkjainak egyhangúságát színes üveglapok törik meg, ha a vaskos betonerkélyek helyett dróthálóval átszőtt üvegnégyzet díszlik. Szerencsére Borsod sem áll rossz helyen az üveg alkalmazásában, ami pedig azt jelenti, hogy építészetünk bátran nyúl az újra felfedezett színes építőanyagokhoz. Ma már nemcsak néhány elegáns kivitelű társasház homlokzatát, középületet terveznek meg úgy, hogy megkapó, színes, de összhatásában mégse rikító legyen. Az U-profilból pályaudvart, várócsarnokot, összekötő folyosókat építenek stb. Az expor- tálási lehetőségeknek köszönhető, hogy messze hazánktól, még Nigériában, Líbiában is egyre több olyan középület és magánház lesz, amelyek elkészítéséhez kívül vagy belül miskolci, mintás, színes üvegeket építenek be. A miskolci üveggyár termetei utaznak hajón, vonaton, teherkocsin és többnyire a szállítást nem sínylik meg. Az üzem ugyanis megrendelőinek csomagolóanyagokat, hullámpapírt, rekeszeket, ládákat ad. Ezek betéti díját akkor fizetik vissza, amikor a vásárló a már szükségtelen göngyöleget visszaküldte. A gyár udvarán vagy a TÜZÉP-nél? Adnak el üveget kis tételekben is a gyár udvarán. Igaz, ez nem mindig egyszerű, hiszen kocsik hosszú sora érkezik, indul és a kiszolgálás olykor zavarja azokat, akik kocsikkal több száz négyzetméter anyagért jöttek. Mégis, ha kell, még méretre is vágják az üveget a vevőnek, ha úgy kéri. Egy régi ötlet megvalósításával mentesíthetnék a gyár udvarát a nehézkes, kis tételű eladásoktól. Tárgyalásokat kezdtek az üzem vezetői annak érdekében, hogy valahol a városban létesíthessenek egy üvegmintaboltot, ' ahol összes termékük látható és kapható lenne. A kis épületet saját termékükből, az U- profilból állítanák fel, amely már külsőre is jól reprezentálná az üzlet gazdáját. Az üvegből készülő üveges mintabolt várhatóan sok miskolci, Miskolc környéki kislakás-, illetve víkendház- építő érdeklődésére számíthatna. Eddig egyedül Debrecenben sikerült megoldani, hogy a TÜZÉP-telepen valameny- nyi miskolci építőüveg kapható, és mert a telep forgalma amúgy is nagy, a különleges mintájú, kellemes színű üvegek forgalma is figyelemre méltó. Pedig szinte kizárólag lakásokhoz, víkendházakhoz vásárolnak belőlük. Borsodban ugyanakkor még mindig gondot okoz a kisebb, családi házakat építők ellátása. A legtöbben nem is ismerik a megújhodott gyár termékeit, alkalmazási lehetőségeit. A hengerelt, mintás, színes táblák között ugyanis megtalálható a klasszikus vonalvezetésű virágmotívumos ugyanúgy, mint a legdivatosabb op-art minták. Egyik-másik •a mozaikberakásos üvegek szépségére, metszésére emlékeztet. Alkatrészek százezreivel Az ország valamennyi cementgyárában adódó jelentősebb javításokat a miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat végzi el. Munkájukhoz nem kevesebb, mint 300 ezer alkatrészt használnak fel. A Oerkovüs-brígád napiárai Azonnal szállítanak A Miskolci Üveggyár mintakollekciói eljutottak ötven európai vállalkozáshoz, öTyan országokba is, ahol ennek a szakmának, mesterségnek évszázados hagyományai vannak. Ugyanis Nyugat-Európá- ban a fejlett üvegipari üzemek közül csak viszonylag kevés vállalja az „épület- anyag”-gyártást. Helyette a különleges termékek előállítására törekszenek. Ezért keresik mindenütt a megbízható minőségű épületüvegeket, még a legfejlettebb országok is. 1973-ban jó évet zárt a Miskolci Üveggyár, 145 millió forintos tervét 147 millió forintra teljesítette. A hengerelt színes síküvegekből 444 ezer négyzetmétert készítettek. Gyártanak még üvegpalát is, aminek a mérete pontosan ugyanakkora, mint a hagyományos épületek befedésénél használt paláé. Mivel egyelőre csak egyik kemence üzemel, jelenleg a színes síküveget készítik. Ennek ellenére a gyár valamennyi terméke azonnali szállításra rendelhető. (X) A Diósgyőri Gépgyár dekorációs csoportjának Derkovits szocialista brigádja újabb és újabb ötletekkel hívja fel magára a figyelmet. A vállalat idei kártya- és falinaptárát például ők tervezték, s a házinyomda készítette. A három színnyomással készült falinaptár osztatlan sikert aratott; jól propagálja a diósgyőri vállalatot. A Derkovits- brigád munkájával naponta találkoznak a miskolciak tízezrei is: ők készítik a Tanácsház téren elhelyezett dekorációs táblákat, amelyeken a különböző ünnepek alkalmával a DIGÉP tízezres kollektívája köszönti Miskolc lakosságát. Nyikorog a kerék Városi tanácstagok beszámolói 1974. január 14.: Endrédi József.. 40. sz. Általános iskola. Győri kapu, 18 órától; Somossy Katalin és Vitányi Imre, 1/5. sz. pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 óráitól. 1974. január 15.: fcta.jdú Bálint. 40. sz. Általános Iskola, Győri kapu, 18 órától; dr. IVán kié wicz Dénesné, MÁV-igazgatóság, Szemere u. 26., 17.30 órától; Kormos György, tsz-kultúrterem. Major u. 4., 17 órától. 1974. január 16.: Felvinczy Ernő, XVI. sz. Autójavító Vállalat kultúrterme, Zsolcai kapu 3—5., 17.30 órától. 1974. január 17.: Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szentpéteri kapu 5—7.; 17.30 órától; László Viímosné, III/l. sz pártalapszervezet, Marx Károly u. 49., 17 órától. 1974. január 18.: Csetneki Józsefné, m/2. sz. pártalapszervezet. Győri kapu 123., 16 órától. A világ így megyen. Néha szekéren, máskor taligán. Vigyázat! A háttér nem csalás. Egy kazincbarcikai hétköznaphoz írott néhány mondatunkban valamiféle furcsa kettőség bújócskázik. Tízszintes a ház, zümmög a lift. villan a zöld fény, gyereket szid a házmester és nyikorog kint a kocsikerék: — Bárcsak ne lenne ... A két ló sohasem nyerne szépségversenyt. Éppen, hogy elhúzza a rossz szekeret, hátul a hordó, benne a törkölynek való..., — Későn ébred az ember, mondta Tóth János, onnan a bakról. — Későn? Látja a várost. Az ember már szégyell szekéren végigmenni rajta. . Hét holdam van ... Bár ne lenne. Mennyi pálinka lesz belőle? Tizennégy-tizenhat liter. De ha elmentem volna az iparba, akkor, vagy ha megcsinálták volna nálunk is a tsz-t. Szinte a bőrt szúrja ki a két ló csontja. Kocog a szekér. Nyikorog az a négy kerék. .. Senki sincs a piacon. A háttér nem csalás: az új bérházak sora kicsit elnézőn csodálkozik a bazáros sátorára. Senki sincs a piacon. Csak ő. — Megéri? — Nem. — Akkor? — Várom a két órát. Akkor még jönnek. Ízlés? ízléstelenség? Áru? Giccs? Ha a tárgyakat hagynánk beszélni, akikor a bazá- ros árui bizony összevesznének. Furcsa párbeszéde lenne ez a versikés falvédőnek, a műanyag szarvasoknak és a gyakran szükséges cipőfűzőknek. A bérházak ablaka — úgy tűnik — kicsit csodálkozva bámul. Négy melegítő az áruson. — Megéri? — Hát... Kicsit később beszélgetés közben kimondjuk. Igaz az újváros körülöttünk, de keresik még a műanyag szarvast, a falvédőt... A bazáíos léte: Szükség. — Nem tűr már minket lassan ez a város ... BARTHA GABOR Külföldi diákok a szovjet egyetemeken Az idén a szovjet főiskolákra és egyetemekre több mint 14 000 külföldi diákot, aspiránst és gyakornokot Tritikálé Olvastam az egyik újságban, hogy a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet növényházában kalászai a tritikálé. A mező- gazdasági szakembereket bizonyára jobban érdekli a hír, mint a laikusokat, akik, nyilván nem is tudják, miről van szó. Nos: a tritikálé a búza és a rozs keresztezéséből származó gabonafajta. (Nevét is a két kenyérgabona latin nevének összevonásával kapta.) J Bennem az állhatatossággal asszociál a szó, a kitartó munkát, s ennek eredményességét juttatja eszembe. Jól ismerem a tritikálé magyarországi „atyját"; dr. Kiss Árpádnak hívják, s tudom, hogy — mint búzanemesítő — több mint másfél évtizede fogott hozzá annak előállításához. Rajta kívül Európában csak a szovjet Piszarjev foglalkozik a búza és a rozs „összeházasításával’’, s azok számát, akik a világon még ugyanezt a célt tűzték maguk elé, egyik kezem ujjain meg tudnám számolni. Néhány évi lankadatlan kísérletezés, hasztalannak tűnő próbák után a hatvanas évek elején született meg Kiss Árpád sikere, a tritikálé. A gazdag termésű, magas tápértékű gabonafajtát, amely egyesíti magában a búza és a rozs tulajdonságait, egyelőre takarmánynövényként évek óta több tízezer holdon termesztik a Bács megyei közös gazdaságok. A baj csak az, hogy ha a termését elvetik, nem hoz újabbat, mivel — öszvérgabona. A szükséges vetőmagot mindig laboratóriumi úton kell előállítani. A neves kutató — néhány évvel innen még a hatvanon — azonban fáradhatatlanul küzd azért, hogy a siker teljes legyen, a tritikálét eredményesen is lehessen földbe tenni. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a kísérletezései kapcsán másfajta eredményt is elért. Mivel a világ búzaneme sítőinek angol nyelvű — s az egész földkerekségen terjesztett — szaklapjában annak idején beszámolt kísérletezéseiről, a japán kutatók bővebb ismertetést kértek tőle, aminek fejében néhány dinnyemagot küldtek neki. Megírták, hogy e magvak a kobakos gyümölcs magnélküli termését hozzák, ám azt nem, hogy a magot miképp kell előállítani. Kiss Árpád azonban — a kromoszómák megfelelő arányú „összehozásával’’ — két év alatt rájött a titok nyitjára. Több mint tíz esztendeje a szintén laboratóriumban előállított mag elültetésével, földrészünkön elsőnek termesztett magnélküli görögdinnyét, amely 25 százalékkal édesebb a legjobb fajták egyikénél, a Sugar Baby-nél. Néhány hónapja Mathiász-dijjal tüntették ki a híres kutatót. (Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy akiről a díjat elnevezték, a világhírű szölönemesítő, annak idején szű- kebb pátriánkból került a „hírős” városba.) Dr. Kiss Árpádot példaképnek is állíthatnám mindazok, elé, akik szeretnének valamiért elismerésben részesülni, ám úgy, hogy azért csupán csekélyke erőt kelljen kifejteniük, arra kevés időt, energiát kelljen ál- dozniok. Szándékomtól elállók, mert megharagudnék érte. Tudniillik szerény, mint minden olyan ember, aki átlagon felüli teljesítményre képes. Egyszer azt nyilatkozta, hogy ténykedésével a kenyérellátás javításának ügyét akarja szolgálni. Ez a nemes tulajdonsága, a köz szolgálatának szándéka sikereinek a forrása. TARJAN ISTVÁN vesznek fel. Ez háromezerrel több, mint a tavalyi létszám. Első ízben jönnek a Szovjetunióba diákok Libériából, Da- homeyből, Kamerunból és Botswanából. A külföldi hall. gatók oktatásával járó összes költséget a szovjet kormány fedezi. A hallgatók ösztöndíjat kapnak. A Szovjetunió közreműködésével mintegy 30 felsőfokú és középfokú tanintézetet létesítenek az idén a fejlődő államokban: így többek között Egyiptomban, Algériában, Iránban Irakban, Maliban. A Szovjetunió tanárokat is küld ezekbe az országok ba. Az új tanintézetekben elsősorban nehézipari, építőipari és mezőgazdasági szakembereket képeznek. Az MHSZ Gépjárművezetöképző Iskola személyj gépkocsi vezetői tanfolyamot Jelentkezési határidő: január 16. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. sz
