Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-07 / 5. szám
A pártszervezetek és a művelődéspolitika Egyik gyárunkban a közelmúltban automata vezérlőtermet helyeztek üzembe. Megfigyelték, hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mesterek, idős szakmunkások idegenkednek a műszerekkel, jelzőlámpácskákkal tarkított kapcsolótábla használatától. Az élet bármely területén megfigyelhető, hogy az általános műveltség alapvető elemeinek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szakismeretek bővítését is gátolja. Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés érdekeire. A demokratikus jogok gyakorlása művelt állampolgárokat, a szükséges ismeretek birtokában levő ítélőképes dolgozókat kíván. Érdemben és hasznosan az képes állást foglalni szű- kebb vagy tágabb pátriája, munkahelye dolgaiban, aki szellemileg is felkészült erre: látóköre széles, világnézete megalapozott, ismeretei sokoldalúak. A munkahelyi környezet alkalmas leginkább arra, hogy ösztönözze, jó irányba befolyásolja a művelődési törekvéseket. S mivel a dolgozók legszélesebb rétegeivel a szakszervezeti mozgalom tart állandó kapcsolatot, magától értetődj a vállalatok, gazdaságok, intézmények szakszervezeti alapszervezeteinek, munkahelyi bizottságainak elsőrendű szerepe a műveltség, a politikai, szakmai ismeretek terjesztésében. Vajon mennyire hatásosak, milyen eredménnyel töltik be felvilágosító, nevelő hivatásukat a vállalati szakszervezeti testületek? Sajnos, még messze vagyunk az eszményi állapotoktól. Nap mint nap meg kell küzdeni azzal a nézettel, hogv az időszerű gazdasági, termelési és a kimondottan politikai feladatok mellett a művelődés fejlesztése csak amolyan harmadrangú kérdés. Honnan erednek a művelődés lebecsülésének gyökerei? Egyrészt bizonyos rossz értelmű gazdaságcentrikus szemléletből. Sok esetben a munkahelyi vezetők — olykor a tömegszervezeti tisztségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük támogatni, aminek hatása közvetlenül és azonnal termelési többletet eredményez. Másrészről nehezítik a szakszervezetek művelődési törekvéseit külső körülmények. Számos üzemben gyakori és nagymérvű a túlórázás. Sok az ingázó, a messziről munkahelyére utazó dolgozó. A tárgyi akadályok közé tartozik, hogy nagyon sok vállalatnál — több vizsgálat derített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelően használják fel. E helyzetin címsorban a pártszervezetek, a szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták segítségével lehet változtatni. A párt művelődéspolitikai céljainak megvalósulásáról csali akkor beszélhetünk, a pártirányítás e célokat a mindennapi gyakorlatában csak úgy képes érvényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá teszi és az élet minden területén kezdeménvezően képviseli. Kérjék számon a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagoktól, hogy mit tettek, mit tesznek e célok megvalósításáért. Adjanak útmutatásokat a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá tételéhez, kísérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést. S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb figyelmet a szocialista brigádok művelődési vállalásainak kidolgozására és teljesítésére. VAJDA JANOS ötvenöt évvel ezelőtt, 1919. január 7-én jelent meg az Ifjúmunkások Országos Szövetségének a lapja, az Ifjú Proletár. A lapalapítás előzményei- 'hez érdemes felidézni a korabeli magyarországi politikai helyzetet. Az 1918-as őszirózsás forradalom először valósította meg az ifjúmunkások szervezkedési szabadságát: 1918. november 30-án alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács ifjúsági szervezete, az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. Fiatal tagjait mind jobban a szintén ezekben a hetekben zászlót bontó Kommunisták Magyarországi Pártja vonzotta magához, ezért az ifjúmunkás szövetség 1918. december 30-án tartott össz- vezetőségi ülésén kimondta a reformista szociáldemokrata párttól való elszakadását. A szervezetileg így függetlenné vált szövetség magáévá tette a KMP programját és a párt segítő csapata lett. Legjelentősebb tette volt az 1919. január 13-i budapesti tanoncsztrájk és tízezerfős tüntetés. A Szociáldemokrata Párt 1919 januárjában új szervezetet hívott életre, a Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetségét, majd februárban megalakította a Szocialista Középiskolai Diákok Országos Szövetségét. A Tanácsköztársaság kikiáltása után mind a három ifjúsági szervezet egyesült. Kommunista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetsége néven; a kommunista vezetés alatt álló szervezet központi lapja az Ifjú Proletár lett. A harcos ifjúsági lap később az illegalitásba vonult KISZ orgánumaként 1922-ben, majd 1928—33 közt ismét megjelent. Rádiómúzeum Amatőr rádiósok kezdeményezésére rádiómúzeum alakult Pécsett. A technikai jellegű múzeum összegyűjti és bemutatja mindazokat a készüléktípusokat, amelyeket az utóbbi fél évszázad során amatőrök barkácsoltak vagy gyárak készítettek itthon és külföldön. A múzeum számára felajánlott készülékeket a klub tagjai rendbehozzák, felújítják, arra törekedve, hogy a rádiók — köztük a rádiózás „őskorából” származó negy- ven-ötven éves készülékek — újból megszólaljanak. Az eddigi legrégibb, legértékesebb készüléket egy amatőr rádiós adományozta a múzeumnak: a nyolclámpás világvevö 1927-ben készült. A pécsi múzeum kéri mindazokat, akiknek régi rádiójuk van — különösen értékesek a húszas-harmincas évekből származó készülékek — adják oda a gyűjtemény számára. A felajánlásokat levélben, telefonon vagy szóban a következő címre lehet eljuttatni: Doktor Sándor Művelődési Központ, 7621 Pécs, Déryné utca 18. Meddig élhet egy hanglemez? A „zenélő korongok” gyűjtése legalább olyan népszerű, mint a bélyegeké. A hanglemezek hívei azonban rendszerint csak a különleges lemezek beszerzésére fordítanak gondot, a jó karbantartásra nem figyelnek annyira. Pedig élettartamuk többszörösére növelhető s a felvételek lejátszásakor eredeti szépségükben csengenek, ha helyesen tárolják őket. Köztudomású, 'hogy a lemezek hőre érzékeny műanyagból készülnek, ezért soha nem szabad kályha, fűtőtest közelében vagy napsütötte helyem tárolni azokat. Sőt még a rádió tetején sem, mert ott is felmelegedhetnek A hanglemezek anyaga az átlagosnál nem magasabb hőfokon is hajlamos az alak- változásra: az eredetileg korongalak meggörbül, s az ilyen lemezek lejátszáskor hullámzanak, kisebb-nagyobb magasságban emelgetik a lemezjátszó hangszedőfejét. Ennek következtében torzul a hangvisszaadás, ingadozik a hanginagasság, s egyúttal fokozottan rongálódnak a lemezbarázdák. A gondos lemezbarát tehát gyűjteményének darabjait a lakás hűvös, hőingadozásoknak legkevésbé kitett részén, élére állítva tárolja. Tanácsos a lemezeket megtámasztani, hogy szigorúan függőlegesen álljanak. Talán szükségtelen is hangsúlyozni, hogy a lemezeket mindig az eredeti kettős burkolatban kell tartani s azokat csak a ^lejátszás idejére kell abból kivenni. Ugyanis nem lehet elég gondosan óvni őket a porosodástól. Ha a lemezgazda mindezekre ügyel, gyűjteményének darabjai a gondozást kifogástalan hangvisszadással és hosszú élettartammal hálálják meg. Nagyra értékelem Bartók Bélát Beszélgetés Hacsaturjánnal Aram Hacsaturjánnak, korunk egyik Kiváló zeneköltőjének muzsikája régen túljutott a Szovjetunió határain. Az ismert zenetudós és zeneszerző, Borisz Aszafjev, a következőképpen jellemezte őt már .akkor, amikor még meg sem születtek olyan művei, mint a Gajane, a II. Szimfónia, vagy a Spartacus. „Ha- csaturján zenei életünk Ru- bense, de a keleti mesék Ru- bense, mert ő a csodás poémák és dús ékítményekkel gazdag dallamok országának zeneköltője.' Hacsaturján a közelmúltban töltötte be 70. életévét. A Druzsba Narodi (Népek Barátsága) című folyóirat munkatársa kért interjút a zeneszerzőtől — Mi ihleti önt komponálásra? Hadd kezdjem az elején. Tbilisziben, ebben a sok nemzet fiait nevelő városban születtem, s gyermekkoromat át- meg átszőtték az örmény, a grúz és az azerbajdzsán dallamok. Anyám gyakran dúdolta a Vadász dala című szomorú melódiát. Ez lett sok-sok év múltán II. Szimfóniám első tételének alapja. Zenével komolyan úgy * 19 éves koromtól foglalkozom, amikor a zenei középiskolába jártam. Később a Moszkvai Konzervatórium zeneszerzési tanszakát végeztem, a szovjet szimfonikus muzsika és zenei iskola megteremtőjének, Nyikoláj Mjaszkovszkijnak a tanítványaként. Azokban az időkben is élt bennem — igaz, még nem tudatosan —. az a törekvés, hogy Kelet muzsikáját a különböző népek számára hozzáférhetővé tegyem. Ez volt talán az első ok, amely zeneszerzésre késztetett. A rriásodik — a muzsika szerepéről és céljáról a Nyugattal folytatott vita. Ezzel kapcsolatban szeretném felidézni Borisz Aszafjev fél évszázaddal ezelőtt írott remek cikkét, amelyben szenvedélyes felhívással fordult a zeneszerzőkhöz, hogy lépjenek túl a szubjektivista jellegű alkotásokon, tárják ki dolgozószobájuk ajtaját, közeledjenek a néphez, alkossanak a tömegeknek. — Milyen jelentőséget tulajdonít a nemzeti jellegnek a muzsikában? Miben jelentkezik egy mű nemzeti volta? — A művészet mindig nemzeti volt, az ma, és az lesz holnap is. Enélkül nincs művészet. Példa erre az orosz klasszikus iskola Glin- kától napjainkig — beleértve Prokofjevet és Sosztakovi- csot is. Más és más alkotók, más szerzői arculatok, más művészi korszakok, mégis valamennyien az orosz kultúra történetének jeles nemzeti vonásait képviselik. Nézzük más népek szerzőit. Nagyra értékelem a magyar Bartók Bélát — a nyugati alkotók közül a spanyol De Fallát, a brazil Villa-Lo- bost, a francia Honeggert... Épp azért szeretem őket, mert mindig igyekeztek hűek maradni népük szelleméhez azzal, hogy kifejezetten „nemzeti zeneköltők”. — Mit tekint a szovjet zeneszerzői iskola legjellemzőbb vonásának? — A szovjet zeneszerzők sok műfajban vitathatatlan sikereket értek el. Jelentős alkotások jöttek létre a szimfonikus és kantáta, hangszeres kamarazene és a dal műfajában. Kevésbé tekintem sikeresnek az opera és az operett, a könnyű- és a tánczene terén született műveket. A szovjet zenei életben ma gyakorlatilag nincs „isten háta mögötti vidék”; a köz- társasági fővárosokban Moszkvához és Leningrádhoz méltó muzsikusok vannak, s ahol még elmaradás mutatkozik, azt hamarosan behozzuk. — A 7. évtizedet átlépve, s áttekintve munkásságát, el- mondhatja-e, hogy elérte a maga elé tűzött célt? — Azt nem mondhatom, hogy „Igen, mindent végrehajtottam, amiről álmodtam.” Valamit azért sikerült tennem. Mindenekelőtt abban, hogy Kelet zenéjét sikerült nemzetközivé tenni, s ez volt életem lefőbb feladata. Igaz, ez a folyamat még nincs befejezve, de folytatják kollégáim és tanítványaim. Virrasztó Tompa László Virrasztó című előadói estjére várják a közönséget január 11-én, pénteken este hat órára a Gárdonyi Géza Művelődési Házba. Az irodalmi összeállításairól, tehetségéről, egyéni előadásmódjáról jól ismert művész korábban Minálunk vannak fenyvesek című műsorával Budapest, és az ország számtalan városa, települése mellett Miskolcon is vendégszerepeit. Műsorát ezúttal is a magyar irodalom legjobbjainak műveiből állította össze: Berzsenyi, Széchenyi, Vörösmarty, Petőfi, Ady, Móricz, Osvát Ernő, Illyés Gyula, Tamási Áron, Fábry Zoltán (és sorolhatnánk még hosszan) verseit és prózáját idézi. fiTHTTTS HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30 ’: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Talabér Erzsébet és Béres Ferenc nótákat énekel. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Lendvay Kamilló dalaiból. — 14.20: Gencsy Sári és SMéd Sándor operettdalokat és kettősöket énekel. — 14.30: Vallomás'' a műfordításról. — 15.00: Hírek.— 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50- A világgazdaság hírei. — 15.55: Hallgatóink figyelmébe! — 15.56: Rádiószínház. A város szélén. — 16.53: Dvorzsák: Esz-dúr polonéz. — 17.00: Hírek. — 17.05; Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: A világűr csavargója. — 18.20: Bemutatjuk Szvjatoszlav Richter új lemezét. — 18.56: Hal’gatóink figyelmébe! — 19.C0: Esti krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.45: BÜEK 1974! A Rádió Kabarészínházának szilveszteri műsora a Mikroszkóp Színpadról (ism.). — 22.00: Hírek — 32.20: A Rádió Kabarészínháza szilveszteri zenés mellékletének ismétlése. — 23.15: Victor Máté szerzeményeiből. — 23.45: Népdalok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zeite. Petőfi rádió. 12.00: Operaegyüttesek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Üj oktatási módszer a Szovjetunióban. — 13.20: K(»Iály- művek — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hátig. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Üj könyvek. — 18.23: Közkívánatra! Éjszakai repülés; Zsuzsanna és a vének. — 19.25: Reklám. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye. — 20.25: Esti Krónika. II. — 21.35: Szappanos Lukács öröksége. Nagy Piroska műsora egy népművészről. — 22.05: Verbunkosok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Schönberg: H4rom szatíra. — 23.30: A hét zeneműve. Beethoven: F- dúr vonósnégyes. Op. 59. Kárpáti János előadása. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Emberek, utak, járművek. — Közlekedésbiztonsági és balesetvédelmi műsor. — Szórakoztató zene. — Borsodi Tükör: krónikaműsor. — Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései. Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió. 15.25: Pedagógusoknak. — 16.10: Orosz nyelvlecke. — 16.40: Tessék belépni! Filmmagazin. — 17.10: Tűzben és viharban. — 18.10: Fúvószene. — 19.00: Híradó. — 20.00: A fekete bárányok. — 21.15: Híradó. — 21.35: Haladó tapasztalatok iskolája. — 22.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítás. Libresszó: Miskolci rajzpedagógiai stúdió (nyitva 13-tól 20 óráig). Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): Nyílhegy és aranyöv (színes szovjet). — Kossuth (f3. fő, i'7): Elefántkirály (színes amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (5): Rettegett Iván I—II. (szovjet; dupla helyár!). — Fáklya (f5, f7): A szerelem anatómiája (színes lengyel, csak 16 éven felülieknek!). — Petőfi (6): West Side Story I—II. (színes amerikai, dupla helyár!). — Szikra (5. 7): Hófehérke hercege (mb. színes csehszlovák). — Táncsics (4, 6): Jog az ugrásra (színes szovjet). — Tapolca. Ady (7): János vitéz (színes magyar). — Hámor (4): Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres! (mb. olasz). KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Takác Paula és Fodor János énekel. 9.00: Harsan a kürtszó! — 9 Édes anyanyelvűnk. — 9.45: I' - vósátiratok. — 10.00: I-Iírek — 10.05: Iskolarádió. — 10.30' \ magyar operett sikerei. Búb herceg. Huszka Jenő operettjének rádióváltozata. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalcsokor. — 9.00: Hírek. — 9.03: Chapin: Négy scherzo. — *.40: Beszélgessünk zenéről! — to.00: A zene hullámhosszán. — 11.00: Hírek. — 11.53: Könyvek, tájak, emberek. apróhirdetés alias s$ Felvételre keresünk építészmérnököt tervezői, valamint felsőfokú vagy középfokú mélyépítési, vízgazdálkodási és öntözési technikust szerkesztői munkakörbe. Jelentkezés; AGROBER B-A.-Z. megyei Kirendeltség, Miskolc, Szemere utca 15. sz. alatt. A Miskolci Vízvezetékszerelő Szövetkezet felvesz központifűtés-szerelőket, lánghegesztői gyakorlattal lakatosokat, segédmunkásokat. Bérezés teljesítmény szerint. Minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a szövetkezet elnökénél, Miskolc, Baross Gábor utca 21—23. Ötvenöt éve jetent meg Az Ifjú Proletár
