Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-07 / 5. szám
I ^ Kis gyűjtemény az értékesebb holmikból Műláb, fűrész, bukósisak A feledékenység Jókora raktár, s a körbefutó polcokon a feledékenyÜzemi konyhák kosztosai Enni vagy utazni? Hónapokig ez volt a vita tárgya az Özdvidéki Szénbányák Vállalat dolgozói között. Azóta a vita megszűnt, mint ahogyan formálisan a vállalat is megszűnt, azaz a Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat egyesült. A Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata megállapította. hogy a tíz ..nagy" közül az ózdi vállalat dolgozoi azok, akik legkevésbé igénylik az üzemi étkezést. Száz közül csak tizenketten váltottak ebédjegyet. így aztán a többség akarata érvényesült: műszak után rögtön indulnak az autóbuszok, s vitték haza az asszony főztje után inkább áhítozó bányászokat. Pedig a meglevő étkezdék az üzemi koszt mellett kitartó 780 dolgozón kívül többet is ki tudnának szolgálni; de az otthoni konyha illata, a gyors hazatérés, a ház körüli tennivalók hazahívták az embereket. Hogy a bányászbuszok menetrendjét a többség akaratához igazították, az természetes, az azonban már elgondolkodtató, hogy tíz ipari nagyvállalat üzemi étkezdéjében ma alig többen ülnek az asztal köré, mint öt esztendővel ezelőtt. Nem titok, hogy az üzemi konyhák ételeinek receptjeiért nem könyörögnek sírva az előkelő éttermek mesterszakácsai. Az is tény, hogy a vállalatok, az új beruházásokkal párhuzamosan nem minden esetben, vagy csak késve gondoskodnak az éttermekről. A TVK étkezdéje például másfélszer annyi embert szolgál ki, mint amennyit a konyha elbír. Az LKM ebédlőiben tíz-tizenöt percenként kell egy-egy széknek gazdát cserélni, hogy a két és fél órás ebédidőbe mindenki beleférjen. Persze, oktalanság lenne csak rosszat mondani az' üzemi étkezdékről. A vállalati hozzájárulás az elmúlt öt évben 15 százalékkal nőtt, noha a vendégek létszáma alig emelkedett, A fix hozzájáruláson kívül ez évenként közel másfél millió forinttal „csökkentette" ugyan a nyereségrészesedést, de eny- nyi támogatásra igazán rászorulnak az üzemi konyha kosztosai. Más kérdés, hogy a vállalatok csínján bánnak a támogatással, hiszen — lévén, hogy anyagi eszközeik amúgy is szűkösek — pénzügyileg nem érdekeltek a vállalati támogatás emelésében. Ha ugyanis túlságosan magas lenne az ebéd „nyersanyag-normája”, akkor ez olyan nagy kedvet csinálna az újabb étkezők jelentkezéséhez, hogy a konyha az egesz nyereségrészesedést „elvinné". Ennek a kockázatát senki sem meri vállalni. Inkább legyen- szerényebb az üzemi ebéd. de jusson azért a borítékba is, ha a nyereségreszesedést fizetik... B. I. Főszereplő: az R — IO Gazdag MTESZ-program januárra ség relikviái: fél pár cipó, télikabát, férfinadrág, katonasapka, táskák, szatyrok minden mennyiségben és — akár hiszik, akar nem — intim fehérneműk. Mindezt a vonatokon hagyják a kedves utasok. Tavaly több mint 1600 tételt jegyeztek be abba a vastag könyvbe, melyet a miskolci Tiszai pályaudvaron vezetnek a talált tárgyakról. Csak néhány pohárkával Egy férfi érkezik. — Csak néhány pohárkávaf ittunk a cimborákkal. ' Tudják hogy van az ünnep előtt. Tudjuk, hogyne tudnánk. A szóban forgó férfiú télikabát nélkül szállt le a vonatról karácsonykor. Kellemes meglepetést szerezhetett a feleségének és magának! — Nem is reméltem, hogy meglesz. Igazán köszönöm! — hálálkodik. Meglepetése őszinte, pedig nincs mit csodálkozni azon, hogy a télikabát nem kallódott el. Ha valamelyik utasnak meg nem tetszik a vonaton felejtett holmi, akkor biztosan ide kerül. Attól kezdve, hogy meglelik, gondosan adminisztrálják, „bizonylatolják” a talált holmi útját. A kocsivizsgáló bejegyzi egy kis könyvecskébe. Ä Tiszáin nyilvántartásba veszik. Ha pénzt találnak a zsebben, vagy a pénztárcában akkor azonnal befizetik a számadó pénztárba és nyugtán őrzik az összeget. A holmit minden hónapban letétbe helyezik a raktárba, s a már említett nagy könyvben lajstromozzák. Tokos ai árverésen Amennyiben a tulajdonos jelentkezik, átvételi /elismervény ellenében kiadják neki a holmiját. Kezelési költséget nem számítanak fel. A vasút nyakán maradt ezerféle cikk közül három hónap után a Bizományi Áruház képviselője kiválogatja a még értéke- síthetőket. Ezek közé tartoznak a táska- és zsebrádiók, magnetofonok, villanyborotvák, jó állapotban levő ruhaneműk. A többi elárverezte- tik. Van olyan holmi, ami a kikiáltási ár harmincszorosáért cserél gazdát. Elképzelni is nehéz, mi mindenre licitál az árverések közönsége. A legutóbb például egy idős hölgy az alaposan „felvert” összegért is boldogan vásárolta meg a még itt is különleges cikknek számító fokost. Hogy mire használja? Ezt nem kérdezték meg tőle. Az övé, azt csinál vele, amit akar, ha úgy tetszik neki, belevághatja „le- gényesen” a mestergerendába. Nem árverezik el, pedig szívesen megvenném azt a vaskos jegyzetfüzetet, melynek minden lapja egy-egy borítékot őriz. A leveleket sajnos, nem olvashattam el. Pedig a címzések felcsigázták az érdeklődésemet. A címzett mindegyiken ugyanaz a férfi, ám a feladó mindegyiken más. Nők írták a leveleket, az ország minden tájáról. Házasságszédelgő? Sajnos, sohasem fogom megtudni. Az én sajnálkozásomnál csak a tulajdonosé lehet nagyobb,, hiszen egy ilyen levélgyűjteménnyel . nem akárki dicsekedhet. Nem kerül „kalapács alá” az a katonasapka sem. melynek gazdája aligha úszta meg simán az eltávozást. Talán azóta is szorgalmasan „sakkozik”, azaz sikálja a kaszárnyafolyosó kőkockáit. Büntetőjog és biblia Érdekes, hogy’ könyvet viszonylag kevesen hagynak el. Ottjártam idején mindössze kettőt' őriztek: egy bibliát és egy büntetőjoggal foglalkozó kötetet. Mindkét kárvallott könnyebben pótolhatja elhagyott könyvét, mint annak idején Móricz Zsigmond a magáét. Klasszikusunkról feljegyezték, hogy a vonaton felejtette aéRokonok, című művének teljés kéziratát. Nem is lett meg soha. Üjra kellett írnia. Ügy látszik, akkoriban még nem kezelte ilyen gondosan a talált holmikat a MÁV. BÉKÉS DEZSŐ Repülőgép segítségével a Szovjetunió területén tübb mint kétszáz ősi városra és településre találtak. A föld az emberiség leggazdagabb és legnehezebben megismerhető archívuma. Az ásó. a kés, a „skalpoló” volt hozzá a kulcs. Hogyan sikerült az archeológusoknak „másképp" belenézni ebbe a régiségtárba? Kazany közelében. egy AN—2 fedélzetéről nemrég rábukkantak az orosz krónikákban is említett „Nagy Város-’ pontos körvonalaira. 1236-ban keletről támadó nomád hordák döntötték romba. Abban az időben valóban hatalmas volt. körülbelül hét négyzetkilométernyi területen feküdt Ma csupán nevezetes régészeti emlék. — Reméljük, fentről többet látunk mindabból, ami innen rejtve van a szem elől, — válaszolt kérdésünkre Ni Igonyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének munkatársa, s kazahsztáni légi felvételt mutatott. akik ősi embernyomo- kpt kerestek a területen. Te- odolit.tal, méröasztallal. szintezővel dolgoztak, — semmit sem találtak. Mikor ránéztek a légifelvételre, felsóhajtot- tak: úgy látszott, mintha az út a hatalmas temetőn át haladt volna, ahol emberek is jártak, de nem sejtették, hogy lábuk alatt kincs fekszik. — Mindezt elég egyszerű megmagyarázni — fogott bele Nyikoláj Igonyin. A romba döntött kurgán (történelem előtti sirhalom) nem látszott. magassága mindössze 5—8 centiméter volt. A légi A postások költségvetése Elkészültek a postás szak- szervezeti alapszervek ez évi költségvetései. A Postások Szakszervezete miskolci Területi Tanácsa az idén a tavalyinál lényegesen jelentő-' sebb anyagi támogatást' ad az alapszerveknek. Tavaly ez a pénzösszeg 35 800 forint volt, az idén 50 500 forint lesz. Nyolcezer forinttal nő a központi támogatás összege is. míg az alapszervezetek — nél befizetett tagdíjakból megmaradó pénz 5000 forinttal haladja meg az elmúlt évit. A megyei postás alapszervezetek a költségvetési keretekből 13 700 forintot használnak fel kulturális célokra, míg az egyéb kiadások összege (társadalmi rendezvények, Télapó-ünnep, anyák napja stb. fedezete', meghaladja a 118 000 forintot. Nagybánya Nagybánya és a művésztelepi mozgalmak címmel lesz előadás január 10-éh, délután 5 órakor a Művész- klubban. A TIT városi szervezete és a Művészklub által közösen rendszett szabad- egyetemi sorozat következő témájának előadója dr. Végvári Lajos művészettörténész. Búcsú Lillafüredtől A SZOT lillafüredi üdülőjében jelenleg az 1974. évi üdülési szezon első turnusa pihen. December 28-án érkeztek, s felejthetetlen Szilvesztert töltöttek Lillafüreden. A 350 fős csoport tegnap Aggtelekre kirándult, rna pedig szabad programjuk van. Holnap a tiszteletükre rendezett hangversenyen vesznek részt, majd hétfőn este tartják a hagyományos búcsúműsort. felvételt reggel készítettük, amikor a nap még , alig kelt lel. A legkisebb felszíni egyenlőtlenség is árnyékot vetett a rézsútos megvilágításban. A fényképen szabályos kör rajzolódott ki, a felszáradó talajon ámyalatkü- lönbségek rajzolódtak ki. Az ásatások pedig bebizonyították, hogy ez Tagiszken, az időszámítás előtti VII.—VI. században épült hatalmas dombtemető. — Szél. eső, földcsuszamlás és földrengés soha nem hagy olyan nyomot, melynek pontos geometriai formája volna — magyarázta tovább a tudós. — Négyzet, téglalap, összefüggő vonal csak emberi tevékenység eredménye lehet. Ha szabályos formák, körvonalak láthatók a légi- felvételen, akkor ezek emberi nyomokról tanúskodnak. A repülőgép tehát elhaladt a hely fölött, ahol munkájuk lesz a régészeknek. N. Igonyin az egyetlen olyan, szakember nálunk, aki légifelvétel alapján a régészeti emlékek nagyléptékű térképészetében eligazodik. Kazányba is teljes felszereléssel érkezett, vele repülünk a sztyeppe fölött. — Ereszkedjünk alá! — javasolták a pilóták. Igonyin bekapcsolta a készüléket. 500 méterrel a föld felett. A gép megfordult és ugyanilyen magasságban elhaladt az őskori település felett. Két kilométerrel magasabbra emelkedett és visszafordult. Oda—vissza szállt. A mező felett készült fényképeken a szántóföld sötét alapszínén számtalan szürGazdag programmal kezdi az új esztendőt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Borkésfehér folt látszott és a zöld borsóhajtások még erősebben rajzolták ki a világos részeket. A ritka vetés pontosan megjelölte az ősi épületek, Kikövezett terek, kerítések helyét, a város központjának körvonalait. A bolgár—török uralkodók palotája és a mellette fekvő épületek két széles főútvonal alkotta téren helyezkedtek el. Az egyenes sötét vonalak az országutakat jelölték, amelyek délre a keleti országokba, nyugatra bolgár—török és orosz területre, keletre pedig az Uraihoz vezettek. A régészeknek mór nem kellett találgatni, merre folytassák az ásatásokat. Sz. P. Tolsztovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának az expedíciója. amelyben N. Igonyin is dolgozott, repülőgép segítségével több mint kétszáz ismeretlen várost, kisebb települést fedezett és térképezett fel Közép-Ázsiá- ban és Kazahsztánban, s ezzel jelentősen hozzájárult az ország történetének tanulmányozásához. A légi módszer újabb eredményei sem homályosítoiíák el a tatár felvételek jelentőségét. Eltűnt város pontos körvonalait először a Szovjetunió középső részén sikerült megbízhatóan feltárni. Az új eredmények további adatokat szolgáltatnak a feudális kelet-európai városok struktúrájának és fejlődési tendenciáinak a megismeréséhez. A „repülő" régészeti kutatások mind a tudomány, mind a gazdaság szempontjából rendkívül hasznosak. sód megyei Szervezete. Az első rendezvény a hidroló- gusok vezetőségi ülése, amelyre ma délután a miskolci Technika Házában kerül sor. Január 8-án délelőtt a Neumann János Matematikai Társulat rendez filmvetítést, melynek főszereplői az, R—10-es kisszámítógépek. A hónap további részében Miskolcon, Leninvárosban, Kazincbarcikán, Sajóbábonyban előadások hangzanak el a beruházási koncepció jellemzőiről, a TVK uj műanyag termékeiről, a nagyberuházások megvalósításának tapasztalatairól, a korszerű gépjárműjavítási módszerekről, a távíróhálózat fejlesztéséről, a vállalati aiapok képzéséről és felhasználásáról és még több más, a szakembereket érdeklő kérdésről. ★ ★ Az ajtóknál vigyázat, a kocsi indul!... (K&r&nyi jelv.) Régészek a felhők közelében i Jfc Raktári csendélet (Ágotha Tibor felvételei)
