Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-23 / 19. szám

Esv felvételivel Az idén széias körben al­kalmazzák a szakmacsopor- felvételi vizsgát a mű­szaki egyetemeken és főis­kolákon. Az intézmények együttműködve. szakosítva tartják a felvételi vizsgákat, így például az építő, építési, villamos közlekedési, gépész és gépész—kohász témakö­rökből. Az így vizsgázók több egyetemet és főiskolát is megjelölhetnek a kérdő­íveken, s azok mindegyikére érvényes lesz a felvételi vizs­ga jó eredménye. a Jubilál betongyár Az egykori mozaiklap-ké- szítő üzemből fejlődött kor­szerű termelő egységgé a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára. Az első években néhány millió forin­tot érő betonterméket állí­tottak elő. Most a termelés évi értéke meghaladja a 200 millió forintot. Eredményes munkáról adhattak számat A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Építők (Kerényi László felvétele) Parkerdő, sétány, tornapálya Tapolca szépítő! Amikor egy tanácstag nyitott kapukat dönget — ez lenne a mottója a következő riportnak. Dr. Tamás Elvira tapolcai tanácstag ugyanis még szinte el sem kezdte a mondókaját, máris elétettek egy dossziét, s a dossziéban lapuló tervek — ha lehet, még gazdagabb változatban — tartalmazták mind­azt, amit választói nevében kérni akart. „Milyen jó lenne, ha mindig így találkozna a miskolciak elképzelése a város szépítését szolgáló tervekkel!” — sóhajtottunk fel, s ez a sóhaj elismerésként is felfogható. Dr. Tamás Elvira tagja a a tanács végrehajtó bizottsá­gának is. E minőségben hal­lott arról, hogy a város fel- szabadulása évfordulójának, december 3-ának a jegyében a miskolci üzemek dolgozói, a KISZ-fiatalok és egyálta­lán a város lakói soha sem tapasztalt méretű társadalmi megmozdulásra készülnek. Tavasztól kezdve önkéntes brigádok látnak hozzá a vá­ros fásításához, szépítéséhez, az óvodák építéséhez és egy­általán mindazokhoz a fel­adatokhoz, melyeket a társa­dalmi munkát szervező ope­ratív bizottság kidolgozott máris széles körű közvéle- mónykutatás alapján. Érkez­nek a felajánlások, hiszen a városi pártbizottság idejében közzétette felhívását. Addis üsd a vasat .. Nos, minderről tudomást szerezve, a tanácstag elérke­zettnek látta az időt, hogy összehívja Tapolca lokálpat­riótáit és — addig üsd a va­sat, míg meleg — benyújtsa javaslatait az operatív bi­zottságnak, pontosabban az operatív bizottság titkárának dr. Bartus Elemérnek, aki egyébként a tanács építési és közlekedési osztályának a kertészmérnöke. Persze nem­csak kívánságlistát hozott magával dr. Tamás Elvira, hanem választóinak ígéretét is: nem sajnálnak időt és fá­radságot szeretett lakhelyük szépítéséért. De mit is jelölt meg fel­adatként a tapolcai lokálpat­rióták tanácsa? Címszavak­ban: a Hejő-part fásítását, rendezését, a játszótér, illetve a termálfürdő feletti hegyol­dal parkerdővé alakítását, er­dei tornapálya építését. Rönkbútor, szalonnasütő Nos, mindez, sőt még en­nél több benne foglaltatik abban a tervben, melyet dr. Bartus Elemér a dossziéban őriz. Megvalósításához már csak a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium vég­ső jóváhagyása szükséges. De az előzetes tárgyalások alap­ján ezt bizton remélhetjük. (A minisztérium azért érde­kelt. mert a Miskok: környéki erdők pihenővé és parker­dővé alakítása a MÉM ha­táskörébe tartozó erdőgazda-, ságnak is feladata.) E terv végrehajtásához nagy segítsé­get adnak majd a miskolciak, hiszen a jubileumra tett tár­sadalmi munkavállalások te­kintélyes hányada éppen a fásítást, a kirándulóhelyek fejlesztését célozza. Az egyetem KISZ-fiataljai és a kerület középiskolás diákjai már a tavasszal hoz­záláthatnak a Hejő-párt fá­sításához s a patak partján húzódó sétány kialakításához. Gyomtalanítják. rendezik a régi és az új autópálya közt húzódó területet is. A játszó­tér feletti hegyoldalon erdei tornapályát, illetve szánkó­pályát képeznek ki. A ter­málfürdő feletti sziklákon ki­látó épül, s mintegy 2,5 kilo­méter bosszú sétányt építe­nek a tapolcai hegyek kö­zött. A sétány mellett csinos rönkbútorokat helyeznek el, tűzrakóhelyeket alakítanak lú és természetesen gondos­kodnak majd szemétgyűjtő edényekről is. A sétány kö­vét a HCM dolgozói szállít­ják — természetesen bér­mentve. És a Csanyik Dr. Tamás Elvira tehát jó hírekkel térhetett vissza vá­lasztói közé. És nemcsak azért, mert Tapolca tovább szépül, hanem azért is. mert a program a város más te­rületeit is érinti. A csanyiki nyolc hektáros Majális-par­kot 190 hektáros parkerdővé fejlesztik 1980-ig, E munkák is elkezdődnek az idén. Mint­egy 30 ezer facsemetét ültet­nek majd el az önkéntes bri­gádok városszerte, s akkor még nem is említettük az avasi ifjúsági kultúrpark épí­tésének elindítását, a társa­dalmi munkában létrehozan­dó két új óvodát — lehet, hogy három lesz belőle? — a meglévő parkok, kertek rendbetételét, s egyáltalán mindazt amit tenni szándé­koznak az idén és a követ­kező években városunk lakói. BÉKÉS DEZSŐ Közgazdászok iláskongresszusa Augusztus 19—24. között Budapesten rendezik a IV. közgazdász világkongresszust — jelentette be tegnap a Parlamentben rendezett saj­tótájékoztatóján dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társa­ság elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság vég­rehajtó bizottságának tagja. A kongresszuson a gazdasági integráció egész sor kérdését vitatják meg a gazdasági ágazatok közötti kapcsola­tokról az országok közötti együttműködésig, a munka­erő-vándorlás kérdéseitől a nemzetközi pénzügyi kapcso­latok problémaköréig. Ezen belül bőségesen mód lesz ar­ra is, hogy a kelet—nyugati gazdasági együttműködés közgazdasági kérdéseit is megvitassák a szakemberek. Sokrétű eszmecserére lehet számítani, mert az előzetes számítások szerint több száz szakember érkezik hazánkba. A pártalapszervezetek és csúcsvezetőségek beszámoló taggyűlései immár hagyo­mányosakká váltak. Az ere­deti cél — hogy a pártta­gok kisebb-nagyobb kollek­tívái évente vitassák meg a végzett munkát, a történe­tekről mondjanak őszinte vé­leményt és a következő év­re szólóan a párt határoza­taival összhangban jelöljék meg a maguk közvetlen fel­adatait — egyre jobban tel­jesül. A Dártmunka e minő­ségi fejlődésében természe­tesen komoly szerepük van azoknak a tapasztalati ösz- szegezéseknek, tanulság-egy­bevetéseknek is. amelyeket a pártbizottságok, a végre­hajtó bizottságok évről évre elvégeznek. A középpontban: a párt belső élete A Miskolcon december 21- ével véget ért beszámoló taggyűlések tapasztalatait tegnapi ülésén összegezte a városi párt-végrehajtóbizott­ság. A beterjesztett tájékoz­tató ismertette a taggyűlé­sek szervezeti, politikai elő­készítésének módját. Az elő­készítés — hangzott a tömör vélemény — jelentősen túl­haladta az előző két év ha­sonló munkájának színvona­lát. A jövőt illetően úgy vé­li a végrehajtó bizottság, hogy — mivel az előkészüle­ti munkák segítése, ellenőr­zése egyébként is módjában áll — az értékelések alkal­mával legfőbb feladat a tag­gyűléseken elhangzott ta­nulságok alapos értékelése és a következő évi feladatok célratörő, átfogó megjelölé­se. Ami a legutóbbi taggyűlé­seket illeti: általános tanul­ságként állapítható meg, hogy a beszámolok többsége reálisan tükrözte az alap­szervezetek egész évi mun­káját, részletesen foglalkoz­tak a belső szervezeti élet­tel, s ha arra volt szükség, őszintén beszéltek a gondok­ról is. örvendetesen pozitív vonás, hogy a hangsúly az esetek többségében a párt belső életére került. A gaz­daságpolitikai kérdésekről szólva olykor még felbuk­kantak a régi hibák: vagy számszerűen felsorolták az eredményeket, vagy pedig nem az volt a mondandó lé­nyege. hogy a politika eszkö­zeivel miként segíthetnék a termelést. Változatlan hiba továbbá, hogy mind a beszá­molók, mind a felszólalók eléggé leegyszerűsítetten foglalkoztak az emberformá­lással, ami nem független a pártszervezetek agitációs. propaganda- és ideológiai munkájától. Az alapszervezetj munkát érintő felszólalásokból ki­tűnt, hogy nőtt a párttagság igénye a színvonalasabb munka és vezetési stilus. a ' jobb munkamegosztás kiala­kítása iránt. A felszólalók még nagyobb következetes­séget kértek a pártvezetőse- gektől: személyre való te­kintet nélkül lépjenek fel a fegyelemsértőkkel szemben! Általánosnak tekinthető — többek között — az az ész­revétel is, hogy mind a párt-, mind a gazdasági élet vo­natkozásában törődjenek a káderutánpótlással, a meg­becsülés fontos formájának tartsák a jól dolgozók anya­gi és erkölcsi elismerését. Végül, de nem utolsósorban nagyon sok bíráló megjegy­zés hangzott el amiatt, hogy a különböző szervek, intéz­mények bürokratikusán bán­nak az állampolgárokkal. Azonosulva politikánkkal A beszámoló taggyűlések legfontosabb tanulságai kö­zött könyvelte el a végre­hajtó bizottság: egyértel­műen megállapítható, hogy a párttagság helvesli a párt politikáját, kész tevékenyen részt venni megvalósításá­ban. Ezt a tényt igazolták maguk a taggyűlések is: a belső tartalmi munkára tö­rekedtek, az érdemi kérdé­sekre koncentráltak. Csak így lehetett érdemleges a felmérés, reális a feladat- meghatározás, amelyek újabb végrehajtása egx év múltán jogot nyújthat a tisztes szám­adásra. Ártalmas vegyszerek A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Borsod megyei Szer­vezete havonta rendezi meg azokat az előadói üléseket, ahol a megye orvosainak, gyógy szereszeinek részvételé­vel időszerű egészségügyi kér­désekről beszélnek a szakem­berek. Az idei első ülés ja­nuár 24-én lesz a Gyógyszer­tári Központ kultúrtermében; a Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központjának vezető szakfelügyelője, dr. Keszthelyi Béla tart előadást. Referátumában arról szól, hogy milyen feladatok hárul­nak az orvosokra és gyógy­szerészekre az emberi egész­ségre veszedelmes növényvé­dő szerek elleni védekezés­ben. REFLEKTOR Ma Budapesten a népese­déspolitikai határozat végre­hajtását megvitatja az orvos- - egészségügyi dolgozók szak- szervezetének elnöksége. Á Szolnokon, a Tisza II. víz­lépcsőhöz kapcsolódó öntözé­si beruházásokról tárgyalnak az Országos Vízügyi Hivatal vezetői a megyei illetékes szakemberekkel. A tegnapi hős — ma Hegyaljai Jancsi az általános iskola nyolcadik osztályában, a 40-es számú általános iskolában csak tornából volt ötös. A többiből elégséges és földrajz­ból meg is bukott. Jancsi hps. Feltétlen az. Még 1972- ben történt, hogy édesanyjával hazafelé menet, figyelmes lett az egyik lakásból kiszivárgó füstre. Megírták akkor, fény­képét is több helyütt közölték. Most így meséli: — Bemásztam a kapun, de be volt zárva odabent az ajtó. Benéztem az ablakon. Egy nagymama feküdt a füst­ben a nyugágyon. Betörtem az ablakot. Megkerestem a kulcsot, kihúzkodtam a mamát, de még a nyugágyat is kivit­tem, hogy ne a földön üljön. Aztán visszamentem és eloltottam a tüzet. Jancsi alig tizenkét éves volt akkor. — Kitüntettek? — Igen. Az életmentésért kaptam egy plakettet és kétezer forintot. Ruhát vett édesanya belőle ... — Mi akarsz lenni? — Géplakatos és hegesztő. — Megbuktál félévkor? — Egyből. ;— Lesüti a szemét és most nehéz elképzelni azt a gyereket, aki a kitüntetést kapta és meg is érdemelte. — Mondták, hogy segítenek neked majd? — Igen, a tanácselnök bácsi mondta — Mekkora város Miskolc, ahol te híressé lettél, Jancsi? Hányán élnek itt? Hosszas habozás után mond tizenöt­ezret és elámul. amikor ennek jóval több, mint a tízszeresét mondom. — Gondolod, így is segít? — Hát... Jancsi szeme újra a földön. Az osztályfőnöke és az igazgatója mondta el: Jancsi nehéz körülmények között él otthon. Édesanyja beteg. Mos­tohaapja szigorú. A szoba-konyhás la­kásban nincs televízió, ő a konyhában alszik, ahol mosogatni, követ felmosni szokott, és ahová a tüzelőt is ő hordja be. Jancsiról tanulmány készült. A közeli napokban a város tanácselnöke várja Jancsit beszélgetésre a holnapi sorsról. — Az az elégtelen? — Kijavítom. Nagyon kevés tizenéves és nagyon kevés felnőtt tette volna meg azt, amit tett. — Hős vagy? — Akkor sokan gratuláltak, de én nem tettem semmit, csak amit éppen tenni lehetetfT — És a földrajz? Az elégtelen? Csibészes fény villan a szemében, amikor megígéri, hogy kijavítja. Hadd tegyem hozzá, hogy minden képessége megvan ehhez. — Jancsi sajnos nem ért még a hét­köznapokhoz — mondja az osztály­főnök. — Gátlásos, otthoni körülményei miatt is nehéz gyerek. Hős tudott lenni, a szorgalmat azonban még ta­nulnia kell... — Mit játszol legszívesebben? — Olvasok. Mesél a legutóbb olvasott könyvről. Az ezüst tó kincsét nem tudja ki írta, de tudja, hogy a „vicces” bicegő Frank a hőse. — Kihez szeretnél hasonlítani? — Senkihez. Tanárai mondják: az a földrajz­bukás kijavítható, ha Jancsi, a tegnap­előtti hős is úgy akarja. Holnap vagy holnapután a városi tanácsra megy Jancsi. Beszélgetni a sorsról, ami várja. Amit tett, azt ez a társadalom nem felejti el. Az élet rendje, és ezt Hegyaljai Jancsi is meg­érti majd: naponta kell tenni valamit — a tegnapi magunkhoz. BARTHA GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom