Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-21 / 17. szám
Divat a lemposság Aggódnak a ruhaipar szakemberei a nyugat-európai országokban — írja a Die Welt című lap —, hogy a lomposság, „ágrólszakadt- ság” nemcsak a hippikre jellemző manapság, s nemhogy szűnőben lenne. hanem mindjobban kezd divattá válni. Szinte „minőségi” kö- vetelménv, hogy a férfi- és a női ruha egyaránt gyűrött, szinehagyott legyen, ne- újnak. hanem használtnak lát- szódjék, a zsebek vitorlavászonból. a blúzok durva, érdes anyagból készüljenek, ierdeszegélyűek és bőujjúak legyenek. A divat szakemberei ezt a barkácsolás, a nobby-tech- nika népszerűsödésével magyarázzák. A mindent készen kínáló ipar és kereskedelem árui helyett az emberek szeretik a saját kezük munkájával előállított cikkeket használni. Mások azzal magyarázzák a lompos öltözködés divatját, hogy a gyűrött, igénytelen ruhadarabod nem kell kímélni, ápolni, igy több szabad idejük marad az embereknek. * Az ?. jsorban nőket foglalkoztató Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalatnál jól zárták az elmúlt évet. Több új termékkel jelentkeztek a gyorsan változó igényű, mű anyagpiacon, s exportjukat több mint tíz százalékkal növelték. (Ágotha felv.) Sportnapok A városi tanács művelődésügyi bizottságának sport- albizottsága gazdag programot állított össze városunk felszabadulásának 30. évfordulója és a IV. országos test- nevelési sportnapok tiszteletére. Az ünnepi sportprogram nagyszabású futó-kocogó tömegversennyel kezdődik, amelyre március 21-én a Csanyikban kerül sor. Április 2Í-én rendezik meg az általános iskolások ..Sportolj velünk, pajtás!* vetélkedőjének, döntőjét. A munkahetei spartakiádok városi döntőire április 4-én (téli sportágak), illetve június 9-én (nyári sportágak) kerül sor. Az idén a város felszabadulásának 30. évfordulója és a IV. OSN jegyében bonyolítják le az úttörő- olimpia városi döntőit, a középfokú iskolák városi bajnokságát. valamint — előreláthatólag augusztusban — négy város serdülő labdarúgó-válogatottjainak tornáját A felsoroltakon kívül számos nemzetközi verseny, sportrendezvény, felvonulás, MHSZ-verseny s\ a városi sportcsarnokban nagyszabású sportkiállítás köszönti a felszabadulási : jubileumot. A rendezvénysorozat december 3-án a városi sportcsarnokban felszabadulási dísztornával-zárul. Kisalföldi farsang A Kisalföldön tegnap megkezdődtek a tarsangi mulatságok. A Rábaköz' községeiben régi népszokásokat is felelevenítenek, verses köszöntőkkel vezetik be a bálokat. A versek a férjhez menő lányokról és a pártában maradiakról szólnak. Kapuvár környékén a farsangi fánkok némelyikébe babszemet sütnek és az a lány, akinek ez jut, a hiedelem szerint biztosan férjhez megy. Művészet az iskolában Hiú ervesokkal beszélgetett a megyei pártbizottság titkára „/Vem óhajtunk kacsalábon forsó kastélyt! Nem tanácskozás: beszélgetés volt péntek délután azon az összejövetelen, amelyre a megyei pártbizottság titkára, Deme László hívta meg Miskolc és a megye kórházaiból a fiata' orvosokat. Az eredmények mellett súlyos gondokról s rokonszenvesen szép elképzelésekről szóltak itt az oly sokak által irigyelt hivatás pályakezdői. S hogy legkivált a megoldásra váró problémák kerültek terítékre, annak okp elsősorban talán az, hogy a meghívottak érezték: most félretehetik az orvos egyéni gondjait takargató szemérmet. A köztudat hajlamos rá. hogy az orvosi hivatást a sok áldozatot kó'vetelő, roppant lelkiismereti felelősseggel terhelő munkától elszakítva. valamifajta jól kamatozó tőkének tekintse. Ám amennyire igaz ez a gyógyításra szoruló betegek oldaláról (akiknek végül is egészséget kamatozik az orvos tudása), annyira kétséges az anyagiakat tekintve, s általánosságban. 7—8 lorintos „órabér Az ózdi kórházból érkezett az a fiatal orvos, aki elmondta: két éve dolgozik egy nyolcvanágyas osztályon. Az orvoshiány miatt hónapok óta másodmagával látja el a százezer lakost számláló kórházi körzetből érkező betegeket. — Egyszer megkérdezték: megtaláltam-e itt a számításomat? És elmondtam: 30 éves vagyok. A szakvizsgáig 26 éves koromban jutottam el. S az „órabérem” nem éri el a nyolc forintot. Az ügyeleti díj: 6,50 Ft. A kohászatban segédmunkást sem lehet már találni ennyiért. És nem nyolcórás a „műszakom1. Egy másik — ugyancsak Ózdról érkezett — fiatal, a félreértés lehetőségét is el akarván kerülni, jelentette ki: — Tévedés ne essék! Nem óhajtunk kacsalábon forgó kastélyt építeni a jövedelmünkből. De normális élet- színvonalat szeretnénk . .. És azit is tisztázzák — őszinte szenvedéllyel —, hogy nem „hálapénzből" akarják azt sem. Erről egyébként majd mindegyikük szólt. Ilyenformán lehetne összefoglalni az erről elmondottakat: — A „hálapénz” a fiatal orvos számára lealázó! (Visz- szautasítása küiön téma’ ..Láttam már — mondta egyikük — folyosón »dulakodni« orvost, miközben a »hálás« beteg azt harsogta: Mi az? Az ő pénze nem ugyanolyan jó. mint a másoké?!”) Az egészség nem áru. amiért pénzt kell elfogadni. De — sajnos — el kell fogadni, minthogv a fú zetésünk ..meg komponálásában” benne van. ... és a kakas! ' Másik — mindegyikük által hangsúlyozott — téma: a lakásgond volt. Elmondtak, hogy' nem is egv orvosházaspár él évek óta — egykét gyermekkel — egyetlen szobában. Esztendőről esztendőre ígérik — ám csak ígéret maradt eddig! — az orvosszállót Miskolcon is. A fiatal kórházi orvosok jó részét az intézet szükségszal- lóiban helyezik el. S ezek bizony — nem vehetik fel a yersenyt egy modernebb munkásszállóval sem. — Pedig nagyon kellene a lakás a fiatal orvosoknak; s nem csúpán az ő érdekükben. de az egészségügy érdekében is. Minden bizonynyal kisebb lenne a kórházakban a fluktuáció, ha letelepítésük biztosítva volna. Mert jelenleg bizony nagy a vándorlás. — A fiatal orvos oda megs' ahol kedvezőbb feltételeket kínálnak neki — mondották. lovabbképzó intézet le«z? A perspektíva, önnön jövőjük, lehetőségeik — természetesen ugyancsak téma volt. Legkivalt a továbbképzésük, képessegeik fejlesztése, a tudományos munkálkodás lehetostgei foglalkoztatják ifjú orvosainkat. Megnyugtatóan jó hírrel szolgált erről a Megyei Vezető Kórház KISZ-titkara: — Tudunk róla, hogy a kórházunkat a közeli evekben orvostovábbkepzö intézetté akarják fejleszteni. Ez végre azt jelentené, hogy a megye egészségügyi intézményeiben dolgozó orvosok szakmai fejlődését itt. helyben tudnánk biztosítani. A megyei pártbizottság titkára, Deme László, nagy figyelemmel hallgatta a meghívottakat. S örömmel nyugtázta, hogy — fiatal orvosaink véleménye szerint is — az ifjúsági törvény és az egeszsegügyi törvény életbe lépése óta tapasztalható némi javulás a pályakezdők helyzetében. Ám annak a megállapításara is okot adott ez a beszélgetés, hogy ott, ahol az egészségügy; intézmény vezetősége jóbban odafigyel a fiatalok gondjaira. s ahol tiszteletben tartják jogaikat, becsülik képessegeiket, nagyobb a megértés. a türelem is a pályakezdők részéről. ; , *. t. Postaládagyár Síremlék Herman Ottónak A kültelkeken, városszéleken és pusztai településeken használható 5000 postai kézbesítőszekrényt készítenek az idén a Tamási Vegyesipari Szövetkezetben. A „postaláda- gyár”-ban két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a kültelki levélszekrények készité- sét, s eddig tízezernél több ilyen ötrekeszes, zöld színű postaládát gyártottak. A tervek szerint 1978-ig minden kültelki és pusztai települést ellátnak ezzel a hasznos felszereléssel. A tamási szövetkezetben javítják az utcai levélgyűjtő 4 A cipöfűzés nem könnyű tudomány... (Agotha felv.) szekrényeket is. Évente 500— 1000 városi, községi postaládát javítanak, újítanak fel, s új utcai postaládákat is készítenek. Ezzel a címmel tárlatsorozat indult Gvomán, a Kiss Lajos Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Első alkalommal a gyomai származású Honti család mutatkozott be. Honti Antal gyomai képzőművész, három leánya és veje közös tárlaton mintegy 80 festményt, grafikát és rézdomborművet láthatnak az érdeklődők. Miskolc megyei város Tanácsának megbízásából Varga Miklós, a miskolci művésztelepen élő és alkotó szobrászművész elkészítette a Bükk élővilága nagy kutatójának, Herman Ottónak a síremlékét. A természettudós életének jelentős részét az akkori Hámor községhez tartozó Lillafüreden levő „Pele- lak' -ban töltötte. Ott írta meg többek között a halászatról szóló művét is. Miskolc megyei város Tanácsa 1965-ben hazahozatta és a hámori temetőben hantoltat- ta el a nagy tudós földi maradványait. A síremléket az idén, Herman Ottó halálának hatvanadik évfordulója alkalmából avatják fel. tavaszi víz-előzetes A hét közepén még gázlók akadályoztak a hjaozast a szigetközi Duna-szakaszon, vasárnapra pedig csaknem másfél métert áradt a folyó. A kisebb Duna-ágak is megteltek vízzel és viz borítja a hullámtér egy részét. Kisebb hullámok alakultak ki a Kisalföld folyóin. a Rábán, a Repcén, az Ikván, a Marcalon és a Lajtán is. A soproni hegyekben a 400 méter tengerszint feletti magasságig teljesen elolvadt a hó és megduzzadtak a hegyi patakok. Csákó és papírhajó A minap azt mondta a fiam, hogy csináljak neki papírcsónakot. Mi sem egyszerűbb ennél, gondoltam, és a nagyon kis gyerekek „apu mindent tud” hitének büszke tudatában kisimítottam egy fél asztalnyi újság- lapot, majd nekiláttam. Azaz nekiláttunk, mert a fiam dirigált, én pedig kínlódtam, küszködtem, s már egész dombocskává nőtt az elvetélt kísérletek újságpapír-halma .. Nem ment. Sehogy sem sikeredett csónakká a jobb sorsra érdemes papír Pedig a mozdulat ott volt a kezemben, csak nem tudtam ráhibázni. Annak idején flottányi hajót gyártottam, most viszont még egy szerény lélekvesziőre sem futotta a tudományomból. Hirtelen korszakalkoto és tekintélymentö ötletem támadt. Mi lenne, ha papircsákót csinálnánk? Egyszerűbb is, gyorsabb is. Félbehajtottam a lapot, aztán a két felső fülét alulra, középre húztam, s vagy két ujjnyit föihajtottam belőle. Nem lett valami díszes süveg, de első kísérletnek nem volt rossz. A következő már jobban sikerült, s a tizedikben akár egy tábornok is parádézhatott volna. A sikerélmény efbizako- dottá tett, így hát ismét nekiveselkedtem a hajókészítésnek. Az újabb sikertelenség láttán a következő kérdéseket szegezte nekem a srác: Hogy lehet az, hogy valaki felnőtt korára sem tanult meg papirhajót csinálni? Hogyan játszom én egyáltalán? Mihez fogok kezdeni nagy tudatlanságomban, ha újra kicsi leszek? A kérdések zápora eszembe juttatta Jan Huizingát, azt a holland filozófust, aki a homo sapiens és a homo faber, a bölcs és a szerszámkészítő ember elfogadott képe fölé emelte a homo ludenst, a játszó es játékos embert... Neki tenne igaza, amikor azt állítja, hogy az egyre civilizálódó világban csökken a játék szerepe?... Komolyabbakká váltunk, s többnyire csak passzív résztvevői, szemlélői vagyunk a (például a középkorban virágzó) tömeg játékoknak. Brahma állítólag játékból teremtette a világot, tehát kényszer és szándék nélkül, csupán mert kedvét lelte benne .. . Ügy. ahogy a gyerek játszik. Szenvedéllyel, komolyan, érdek nélkül. Azért a semmi mással nem pótolható érzésért, amelyet az alkotás öröme ad... A gyerek játszik, mert kedve telik benne. De ilyen a munka is: akkor jó, ha kedvünk telik benne. A mai gyerekek, mert szüleiktől hallják, hajlamosak azt mondani, hogy „na, ma is jól kidolgoztam magam az oviban, egesz nap játszottam”. De jó is lenne, ha mi, felnőttek is ezt mondanánk az egész napos lótás-futás után ... De nem mondjuk, mert este; magunkra öltve a fáradtság álarcát, úgy ereszkedünk bele a tévé előtti karosszékbe, hogy lepisszegjük a gyereket és kimerültségre hivatkozva hessegetjük el játszó kedvét. Huizingának lenne igaza, aki — egyik méltatója szerint — a játék vezérmotívumára komponálta meg az emberiség szimfóniáját? A homo ludens „atyja” biztosan tudott papírhajót hajtogatni. Sokan nem tudunk ... De nem is ez az érdekes. A kérdés az: hogy maradt-e még egy szikrányi a gyermekkori hajóépítő kedvből?! BRACKO ISTVÁN A Borsodi Érceldkészítd M felvesz hegesztő, géplakatos, csőszerelő szakmunkasokat, kocsirendezőket, betanított munkásokat, gépkezelőket Felveszünk továbbá TMK-munkok szerkesztésében jártas, több éves gyakorlattal rendelkező technikust, vagy fiatal mérnököt. Heti 42 órás és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezest biztosítunk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sojökeresztur.
