Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-06 / 286. szám
Ä * * A Blikkben ilyen hó már tavaszig megmarad — mondják a szakértők. A sízést kedvelők a héten újabb létesítménnyel gazdagodnak. Az ÉMÁSZ ugyan csak január közepére tervezte a Bálvány keleti oldalán épült új felvonó bekötését, de tekintettel a kedvező időjárásra, úgy döntött, hogy már holnap elvégzi az üzembe helyezés munkáit. Ha a terv megvalósul, akkor ezzel elsősorban a kezdők jutnak új lehetőséghez, hiszen a mintegy 125 méteres felvonó elsősorban nekik, a tanulópálya szorgalmas látogatóinak épült. Akarat kérdése csupán! Félezer francia Országos konferencia Szabad idő és testedzés Ismét országos konferenciát rendez az OTSH Tatán, az olimpiai edzőtáborban. A téma: „Szabad idő és testedzés”. A résztvevőke* maga dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke köszönti maid. akik sok neves szakember előadása alapján vitathatják meg ezt a korszerű témát. Dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese éppúgy megtalálható az előadók között, mint Szalay Sándor akadémikus, egyetemi tanár, vagy Gop- csa Ervin, a BUVÁTI osztályvezető főmérnöke. És hogy itt is elsősorban a fiatalokról lesz szó, azt az bizonyítja, hogy a vita összefoglalására Borbély Gábor, a KISZ KB titkára vállal% kozott a december 14—15-én sorra kerülő konferencián. Beszélgetések, viták alkalmával gyakran hangzik el, i ogy sportnemzet vagyunk. Ám, ha megkérdezzük az illetőket, hogy ők milyen spor- u>t űznek rendszersen. a válasz a legtöbbször így hangzik: „mostanában nincs időm e:Te, meg nincs is rá lehetőség. Fiatal koromban viszont jó eredményeket értem ei több sportágban is.” A tipli.us válasz első része . . idörnany. Vajon tény- 1 , ikdZ-e? Kétségtelen, hogy valamennyien elfoglalt emberek vagyunk. Sokat dolgozunk, gyakran mellékvagy másodállásra is kényszerülünk, van családunk, itt-ott egy kis „háztájink” is, el-elmegyünk egy kicsit kikapcsolódni espressóba. moziba, színházba. Aztán vár otthon a televízió, s időnként még a vacsorát is a szánk mellé dugjuk, hogy eine sza- lasszunk valamit az „esti meséből”. Ebben a zsúfoltságban valóban nehéz egy kis időt szakítani arra, hogy naponta legalább tíz percet foglalkozzunk reggel, vagy este testünk szükséges „karbantartásával”. Meg aztán arra is gyakran hivatkozunk hogy nincs elég sportpálya, tornaterem, uszoda. Kétségtelen, hogy koránt- sincs annyi létesítmény, amely elegendő lenne sok-solc ezer ember befogadására .,. (Más országokban sincs.) A tömegek egészséges, mindennapos sportolását, testedzését tehát másként Ritka, mint a fehér holló Sokan azt hinnék, a ké- zilabdások nem ismerik az öngólt. Pedig akad ilyen. Természetesen nem úgy, hogy valaki egyenesen a saját kapujába dobja a labdát. Hanem például úgy, ahogy az Avas Kupa kézilabdatorna vasárnapi fordulójában, a Tiszavasvári— KVSC találkozón történt. A barcikai Lekner átlövéssel próbálkozott. A labda az egyik blokkoló vasgyári védő kezéről felpattant, s szép ívben hullott a közben kimozduló kapus feje fölött a bal felső sarokba. Ezzel 10:7 lett, de hiába jött fel utána a KV SE 10:9-ig, a ßyöztes mégis a vasvári csapat lett. kell megoldani. S erre igen sok a lehetőség! Itt van például a mindennapos, otthon végezhető gimnasztika. Ehhez kellene több segítséget nyújtani olyan gyakorlatok kidolgozásával és terjesztésével, amelyben mindenki megtalálja a maga részére legjobban hasznosíthatók Persze, ez csak az alap. A továbbiak már a rendszeres testedzésből következnek. Kirándulások közeli és. távolabbi vidékekre, naponta ismétlődő kiadós séták, uszodák látogatása, a futás a kocogás, a kerékpározás, síelés, korcsolyázás, ródlizás, evezés, asztaliteniszezés, tol- laslabdázás, motorozás mindmind olyan sportok, melyeknek gyakorlására sok helyen kínálkozik lehetőség. Ezekből mindenki kedve, ismeretei, életkora szerint választhat. Egyetlen alapvető követelmény van: a rendszeresség! Valószínű, hogy sokan nem hisznek a testedzés jótékony hatásában, még többen kényelmesség miatt mulasztják el a testedzést. Az utóbbiak hivatkoznak leggyakrabban az időhiányra. Pedig nem kifogásra van szükség, hanem elhatározásra! S akkor idő is van, meg a „létesítmény” hiánya sem lehet akadály. Csak el kell egyszer kezdeni! M. GY. kendós A francia sportszakértők szerint a japán sportág, a kendó ugyanolyan népszerűvé kezd válni, mintajúdó és a karaté. A kendó eredetét a japánok a kardforgató művészetében kell keresnünk. Napjainkban a „sinai” nevezetű bambuszkarddal gyakorolják; a fejet állig zárt sisak, a felsőtestet mellvért védi. A íelöltözés szinte vallási ceremónia: egyes szakaszait az évszázados rituálénak megfelelő sorrendben kell elvégezni. A kendó hívei valóságos csapásokat mérhetnek egymásra, szemben a karatéval és a júdóval, ahol tartózkodni kell bizonyos túlheves mozdulatoktól. A kendó célja: elkerülni, hogy az ellenfél elérhessen bennünket, ugyanakkor megkell őt tartani csapásaink körében. A francia kendó szövetség mintegy 20 klubjában a gyakorlataikat körülbelül félezren végzik, ami szép szám, ha meggondoljuk, hogy a mellvértből, álarcból, kesztyűből, bambuszkardból álló felszerelés mintegy ezer frankba kerül. Igaz, hogy a legtöbb kendó-teremben ezt kölcsönadják a kezdőknek. / léten is fuss... Alig hogy elkészült kollégánk „Akarat kérdése csupán” című cikke, egy közleményt kaptunk a MÉMTE elnökségétől. A véletlenek ilyetén találkozása kitűnő lehetőséget nyújt annak megállapítására: íme, van testedzési lehetőség. Van arra, most a téli időszakban is. A MÉMTE síszakosztálya a Népkert területén ingyenes síoktatást rendez minden kedden délelőtt 10 és 12 óra között, szerdán délután pedig 14-től 16 óráig. Mindenki saját felszerelését használja. A haladók részére sífutó-versenyt is rendeznek. Jelentkezni lehet a népkerti sportiroda előtt 11-én délelőtt 10-kor és 12-én délután 14 órakor! Miért nincs korcsolyapálya? Egy műjégpálya avató margójára írtunk cikket november 15-i számunkban. A műjégpályát Dunaújvárosban építették fel. Miért nincs Miskolcon is? — kérdeztük akkor,.. Azóta két hét telt el és bevált a néhány hónappal ezelőtt el őre jelzett időjárás: egy kicsit korán kemény tél köszöntött be, s most enyhülésnek számít a —5 Cel- sius-fok. Hogy nincs műjégpálya, arra számos, még elfogadható érvet is fel lehet sorolni. De miért nincsen jégpálya? A negyven-ötven éves miskolciak még emlékeznek gyermekkorukra, amikor télvíz idején négy-öt korcsolyapálya közül is válogathattak, a város különböző pontjain. S most? Ha bekukkantunk az iskolaudvarokra — elhagyatottak, havasak. jég sehol sem csillog. Vagy sétáljunk el a Népkertbe. Nem is olyan régen, még zene szólt a teniszpályák feletti hangszóróból és ahol nyáron labda pattant, ott télen vidáman siklottak a korcsolyaélek a jégen. Persze, ez már csak emlék, a pálya üres. Vagyis Miskolcon nincs korcsolyapálya — tudomásunk szerint. Menyhért László, a Sport- csarnok igazgatója szerint a csarnok mögötti salakpályán a kerítés hiánya akadályozza a korcsolyapálya készítését. De állítása szerint az elkövetkező napokban azt a bizonyos teniszpályát fellocsolják. Igiaz, ez is még csak terv ... A vízhiány — mondhatná valaki... A vízügyi igazgatóság illetékese szerint a jégpálya készítéséhez olyan jelentéktelen mennyiségű víz kell. amely nem rontja az ellátást. Korcsolyahiány ... Nem, nem. Két sportboltban is érdeklődtünk. Több féle korcsolya közül is lehet válogatni : felcsatolható és műkorcsolya egyaránt kapható. Talán nem járnának elegen korcsolyázni? Alig hihető. Ha közvélemény-kutatást tartanánk a tizen- és huszonévesek között, hamar kiderülne, a korcsolyapályára, sőt pályákra szükség van! Apropó ... Harmadik testnevelés óra. Keveset mozgó, keskeny mellű ifjúság... Hiányzó tornatermek... A korcsolyapálya — legalábbis néhány hónapra — orvoslást jelenthetne. Még nincs késő. A tél megérkezett. A vízellátás nehézségei nem buktatópontok. Kapható korcsolya. S várnak a reménykedő korcsolyázni vágyók. Reméljük, a korcsolyapálya, a korcsolyapályák hamarosan elkészülnek. S. J. Részegség — félelem ellen Jean Claude Brialy neves francia színész — mint állítja — ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely sohasem volt képes felfogni: hogyan marad fenn a repülőgép a levegőben. Még ma is határtalan félelmet érez, ha repülőútra kényszerül. — Egyetlen módszert ismerek: a pezsgőt — mondja. — Ha hosszú ideig tart az utazás, hullarészegen érkezem meg. Agromas: ©O-féle gép A Szovjetunióban a kilencedik ötéves terv időszakában — iaíi—iu-uen — Kétmillió 196 ezer traktort. 560 ezer kombájnt és sok más gépet gyártanak; 1970-hez viszonyítva 1975-ben a traktorgyártás 123,5, a mezőgép- gyártás 166,4 százalékkal növekszik. Az új mezőgazdasági gépek tervezésében a szovjet konstruktőrök aktívan együttműködnek több más szocialista országéval. Hatvannyolc kutatóintézet és tervezőiroda a többi szocialista országban működő 157 intézettel áll szoros Kapcsolatban. Szovjet, NDK, magyar és bolgár tudósok egy sor komplex berendezést hoztak létre az állattenyésztés és a szemester- mény-kezelés gépesítésére. Az Agromas — amelynek a Szovjetunió, Bulgária és Magyarország tagja — sok hasznos gép születését segítette elő. A nemzetközi együttműködési szervezet keretében mintegy 60-féle gépet — zöldség és gyümölcsbetakari- tó kombájnt, vető- és ültető- gépet, sorművelőt — gyártanak. Mindent a családért Hó, hó, hó! között. A csatorna ikezelösé- ge pénzt követelt: az orvosnak meg kellett fizetnie azt az illetéket, amelyet az „egy tonnánál kisebb teherbírású hajók számára” irányzott elő a díjszabás. Egy alkalommal a neves zeneszerző és zongorista Eugen d*Al- bért is kapott a szabótól egy családi fényképet. D’Albert postafordultával válaszolt. A borítékba beletette harmadik, csodaszép feleségének fényképét, a kép hátuljára pedig a következő sorokat írta; „Látja uram, ez az oka annak, hogy számláját elfelejtettem azonnal kiegyenlíteni.” A Lipcsei Építészeti Főiskola hallgatói saját könyvtárukban jelenleg 60 ezer kötet között válogathatnak, ezenkívül 633 folyqjrat áll rendelkezésükre A főiskola könyvtárát —, amelyhez két olvasóterem, továbbá minden fakultáshoz egy fiók- könyvtár is tartozik — évente több mint 1300 állandó olvasó látogatja. Az egyre növekvő érdeklődésre, a diákok „buzgalmára” jellemző, hogy amíg 1962-ben alig valamivel több mint 12 ezer kötetet kölcsönöztek ki, addig tavaly ez a szám már elérte a 28 ezret. A főiskolai könyvtár hat ország 455 könyvtárával áll „távkölcsönzői" kapcsolatban. Egy berlini szabó, aki nagyon sok híres embernek is dolgozott, remek módszert talált ki arra, hogy fizetésre bírja ügyfeleit. A számla mellé egy családi fényképet mellékelt, amelyen felesége és hat gyermeke látható. A fénykép hátán a Iakonikus megjegyzés: „Ez az oka annak, hogy kintlévőségeimet sürgősen be kell hajtanom.’* Az úszó hajóként közlekedhet A sportúszás — még a hosszú távú is — mindmáig nem járt különlegesebb költségekkel. Egy Légy nevű amerikai orvos fejébe vette, hogy át- ússza a Panama-csatornát — és váratlan költségekbe ütHó borítja a budai hegy'eket is: már a síléceket is elővették (Ruzsonyi Gábor felvétele) Főiskolai könyvtár SO ezer kötettel
