Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-06 / 286. szám
+ Ma reggeltől 11 vállalat ifjú szakmunkásainak versenye kezdődik a Diósgyőri Gépgyárban. A versenyt a KISZ KB ifjúmunkás osztályának kezdeményezésére szervezték, a munka színvonalának emelése érdekében. Azok a vállalatok küldhették el szakmunkásaikat, amelyek részt vesznek a kormány áltál meghirdetett járműipari kormányprogramban. Vállalatonként két fiatalt lehetett nevezni: egy hegesztőt és egy lakatost. Jellemző arra, hogy milyen hiány van jó hegesztőkből: a 11 lakatos mellett csak nyolc hegesztő jött tegnap Miskolcra. Érkeztek Győrből. Veszprémből, Székesfehérvárról és Budapestről. Miskolcot az LKM és a DIGÉP két-két versenyzője képviseli. A „hazai pálya” előnyeit a DIGÉP fiataljai. Török József hegesztő, az előre gyártó üzem és Káveczki Zoltán lakatos, a hőcserélő üzem dolgozói élvezik. Mindketten kiválóak a szakmájukban. A versenyzőknek elmeleli és gyakorlati téren egyaránt helyt kell állniuk. A szakmai felkészültség mellett bekell bizonyítaniuk, hogy politikailag is tájékozottak. Ma délelőtt az írásbeli vizsga zajlott, délután a gyakorlati munkában mérik össze ügyességüket. Holnap délután a szóbeli vizsgával ér veget a kétnapos verseny. (Képünkön: Káveczki Zoltán, a DIGÉP versenyzője.) (kerényi) Elsők között, s az utolsók előtt ! Tízezer nö munkát keres (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar állóeszközeinek egyötöde Borsodban található, s a 18 kiemelt nagyberu- hazas közül tizenegynek a megye ad helyet. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottsági színvonala a tervidőszak alatt 75,2 százalékra növekszik, s ez azt jelenti, hogy száz nő közül 58, száz férfi közül 91 dolgozik. A megyék közül Borsod első a szocialista iparban foglalkoztatottak alapjan. második az egy lakosra jutó ipari állóeszközök értéké alapján, de utolsó előtti — döntően az országos átlag alatt maradó női foglalkoztatottsági szint miatt — az egy lakosra eső jövedelem alapján. Ezekből az adatokból is látható, hogy a munkaügyi témák túlnőnek a szűkén vett ..munkaügyön'’. Találóan fogalmazott valaki, amikor azt mondta, hogy a foglalkoztatottság kérdésével kapcsolatos témák — amelyek most a tanács egy osztályának adnak munkát — a jövőben az egész apparátus erejét igénylik. A bérverseny hátránya A munkaügyi miniszter elmondotta, hogy a máf-már aggasztó méreteket ’ öltő fluktuációt sikerült megállítani. s most már a munkaerő ésszerű átcsoportosítása került napirendre. A mobilizáció érdekében olyan érdekeltségi rendszert dolgoznak ki. amely anyagilag ösztönzi a vállalatokat a fölös munkaerő átadására, illetve a partner vállalatot az átvételre. Természetesen, ez sem old meg minden gondot — csakúgy, mint a bértömeggazdálkodás —, de serkenthet a termeléssel, az ipar gyors struktúraváltozásával való lépéstartásra. A „ki ad többet” alapon rendezett bérverseny, csak rövid távon jár némi előnynyel. viszont roppant demoralizáló hatása van. A mun- kaeröcsábítás trükkjeit sokan ismerik, sokan alkalmazzak, de mindnyájan elítélik. két százalék vasv harminc forint A miniszter szólt a közeljövőben esedékes bérpolitikai és szociálpolitikai intézkedésekről is. Fölemelik a bérét az idei bérrendezésből kimaradt ipari és építőipari dolgozóknak, valamint a kutatóintézetek. Színházak és a tanácsi dolgozók bérét is növelik. Január 1-től lép életbe az a rendelkezés, amely a korábbi, sokak által hátrányosnak tartott, egységesen évi kétszázalékos nyugdíjnövelés hátrányait korrigálja. Havi 1500 forintos nyugdíj alatt ugyanis nem százalékban, hanem fix összegben határozzák meg a növekményt. Ez harminc forint lesz. A jövő évben esedékes munkaidócsökkentés anyagi terheinek ió részét az állam viseli, viszont több területen gondot okoz a többletlétszám biztosítása. Így például az egészségügyi dolgozók rövidített munkahetének biztosításához — az ellátás zavartalanságát feltételezve — még hatezer embert kellene felvenni... Jelenleg éppen ennyi a betöltetlen állások száma az egészségügyi ágazatban. B. I. LESZ OTTHONA A RORÁRHJSZISAK! Kerekasztal-beszélgetés a DH nál Roráriusz-iigybcn már kissé kötelező is a visszatekintés, hiszen 1971 szeptembere óta, amikor bezárták a cukrászdát, majd elszállították Budapestre a berendezését, és végezetül leomlasztották az épület falait is, sok-sok miskolcival együtt újra meg újra emlékezünk. Ám a szép kis cukrászda és a benne töltött kellemes órák felidézése mit sem ér. Tennünk kell, hogy helyrehozzuk azt, amit 1971-ben elmulasztottunk. Elmulasztottunk? Az elmarasztalás nem mindenkit illet. Ha visszalapozunk a helyi sajtó akkori számaira, megállapíthatjuk, hogy már akkor is sokan felemelték a szavukat a hangulatos, biedermeier-stílusú berendezés elszállítása ellen. Ám akkor úgy tűnt. hogy ez valamiféle felsőbb utasításra történt es még az illetékesek közül is többen elhitték, hogy a Budapesti Vendéglátóipari Múzeum megfellebbezhetetlen joga a Roráriusz bútorzatának a bekebelezése. Miért a Hilton? Máig kicsit módosult ez a hiedelem. Kiderültek ugyanis a következők: a bútorok ott vannak ugyan a vendég- látóipari múzeumban, ám már nem sokáig maradnak, mert a Budapesten épülő Hilton Szálló tart igényt rájuk. (Deli Hírlap. 1973. november 23-i szám). Miért a Hilton, illetve miért nem Miskolc? — tettük fel a kérdést cikkünkben. S a válasz ez volt: azért, mert Miskolc nem tud megfelelő környezetet biztosítani a Roráriusz berendezésének. (Megfelelő környezet alatt egy műemlék-jellegű épület értendő.). A cikk nem maradt visszhang nélkül Mar november 24-i szemünkben koaetbet- tü*k azokat a leveleket, telefonon és személyesen tolmácsolt észrevételeket, javaslatokat, melyek megerősítették bennünk azt a véleményt, hogy a Roráriuszért érdemes és kell is tennünk valamit. De mit? 4 Ami a/óta torlént E kérdésre tegnap, a szerkesztőségünkben rendezett kerékasztal-beszélgetésen próbáltunk választ fogalmazni Barczi Bélával, a városi tanács elnökével. Orosz Lászlóval, a tanács kereskedelmi osztályának a vezetőjével. Szabados Miklóssal, az Avas Szálloda igazgatójával és Makai Tiborral, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával közösen. Örömmel hallottam Bárczi Bélától, hogy legutóbbi cikkünk megjelenése óta sok minden történt. Megbízták ifj. Horváth Béla városi főépítészt, hogy keressen alkalmas épületet a Roráriusz bútorainak elhelyezésére, illetve az új cukrászda kialakítására. A főépítész a Rákóczi utca 11. szátn alatti műemlék épületet jelölte meg, melyet mind a tanácsi vezetőüt, mind a vendéglátóipart szakemberek megfelelőnek találnak. Az emeletes, szép épületben jelenleg több család lakik. Számukra új ott- . iioat — a. mostaninál kéipyei-_ mesebbe: — tudna biztosítani a tanács, ha nem tiltaná ezt jogszabály. Az érvényben levő rendelet szerint ugyanis lakást semmilyen más célra nem szabad felhasználni. Nincs tehát megoldás? Bárczi Béla szerint van: — Országgyűlési képviselőink közbenjárását kérjük. Segítségükkel bizonyára sikerül felmentést kapnunk, ez esetben a jogszabály alól. Ha így történik, mi biztosítjuk a lakóknak az új otthont, azaz felszabadítjuk az épületet az Avas vállalat számára. Addi« maradjon a múzeumban Szabados Miklós, az érdekelt vállalat igazgatója is beszélt az elmúlt hetekben vezérigazgatójával, Rózsa Miklóssal. A Hungarhotéls vezérigazgatója támogatja a miskolci elképzeléseket és szóbeli nyilatkozatában megígérte: előteremtik az átalakításhoz szükséges milliókat. Mert milliókról van szó. és legalább két év kell az átalakítási munkálatokhoz is. Kérdés: mi lesz addig a Roráriusz berendezésével? Addig legcélszerűbb lenne a vendéglátóipari múzeum gondozásában hagyni, hiszen az öreg bútorok tárolásához, ápolásához megfelelő raktárra és szakemberre van szükség. Ám arra is garanciát kell kapnia a legrövidebb időn belül a városnak, hogy amíg a Roráriusiz berendezésének új otthont teremtünk. addig sem a Hilton Szálloda, sem más vállalat nem veszi el a miskolciaktól ■mt— »mi >"! ürthaínttair il a miskolciaké. BÉKÉS DEZSŐ IEFLEKT0* Ma Budapesten a Guszev utca 14. sz. alatt az OFOTÍ3RT sajtótájékoztatót tart. ★ Békéscsabán kiállítják Ruzics- kay György festőművész alkotásait. ★ Kaposvárott új IBUSZ-iroda nyílik, 1c Kecskeméten országos konferencia keretében megvitatják a „Magyarország felfedezése” szociográfiai könyvsorozatot. ★ Komáromban a Csokonai Klubban Mensáros László előadóesten szerepel. 1c Vácon munkásmozgalmi kiállítás nyílik. Készül a muskotály aszú A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Boikombinát üzemeiben megkezdték az aszú készítését Idén a korábbinál jobb. bár valamennyivel kevesebb aszú termett. A kombinát üzemeiben az évszázados hagyományokhoz igazodva, de már korszerű technológiával készítik az aszút. A taposó helyét darálógépek foglalták el, s ezek sem törik össze a szőlőmagokat, mert úgy megkeseredne az ital. Az így nyert ..aszútésztára” jó minőségű óbort öntenek és azzal áztatják ki az illat, az íz és zamatanyagokat. Az idén ismét készítenek Tokaj-Hegyalján muskotály aszút is. Papp Lajos költői világa' Papp Lajos elsősorban is intellektuális költő. „Én túllépek e mai kocsmán az értelemig és tovább” — jutott eszembe József Attila „ércnél maradandóbb emlékű" sora; azé a József Attiláé, akit Papp Lajos legközelebb érez magához — mint önvallomásában elmondta tegnap a Molnár Béla Ifjúsági Ház könyvtárában rendezett estjén. A gondolati líra érezhető abból, amit ír és, amit önmaga fejlődéséről, (hódmezővásárhelyi Cseresznyés-kollégium, szegedi újságiróinaskodas. mezögazdasagi rovat és költészet) elmondott A; „és tovább” érezhető azután abból a költeményből. aminek megírására Hyeronimus Bosch ihlette, ez a harmincéves háború apokaliptikus élmenyeit apokaliptikus módon vízióvá merevítő csodálatos festő. Ahogy Papp Lajos: az intellektuális költő, aki gondolatai köntösébe rejti érzelmeit. a kifejezhetöt keresi a kifejezhetetlenben és ezt tárgyilagos hangon közli az olvasóval, visszatérve „az értelemig” onnan, ami az „és tovább” világa. (máié) Hová tűnt a kalocsai? 4 téli öltözködésről Az időjárás, az éghajlati körülmények megváltozása a ruházkodásban is megköveteli az ember alkalmazkodását. Hogyan öltözködjünk tehát télen? Ehhez kívánunk né- hany jó tanácsot adni. A ruházat a test felszínén úgynevezett mikroklímát hoz létre, védi, illetve szabályozza a test párolgását, vízle- adasát. s nagymért ékben befolyásolja bőrünk hőmérsékletét. Ismeretes, hogy a ruházat rétegeinek növelése csökkenti a test hőleadását, ugyanis az egyes rétegek között szigetelő levegőrétegek alakulnak ki. Szoros ruhadarabokat semmiképpen se \i- seljünk. A szoros harisnya- tartó, a kesztyű, vagy a szűk cipő a végtagokban keringési zavarokat okozhat, amelyek elősegítik a hidegártalmak keletkezését. A külső behatások ellen tehát havas, szeles, esős időben igen jól védenek a gumiból készült, vagy gumival átdolgozott anyagok, így a gumiköpeny és a sárcipő. Hátrányuk, hogy akadályozzák a testfelszín párolgását. Ezért tehát akik gumi lábbelit használnak, nagyobb gondot fordítsanak a lábápolásra, hogy megelőzzék a gombásodást. Még néhány évvel ezelőtt is nagy divat volt a hócipő. Mostanában azonban nemigen találkozhatunk ezzel a hasznos lábbelivel ... Nem szabad megfeledkezni az életkorról sem. Az idősebb korosztálynál megfigyelhető, hogy a szervezet ellenállóképessége csökkent, tartalékai bizonyos értelemben elhasználódtak. Gyakori az érelmeszesedés. az érszűkület. Az említett életkor tehát megköveteli a réteges öltözködést. a kényelmes felsőruházat, a puha nedvszívó alsóruházat megválasztását, a kényelmes béléses lábbeli viselését. Gyermekeinket se öltöztessük nehéz és túl meleg ruhába: fontos, hogy mozgásigényüket kielégíthessék. (béta) Nyugdíjasok háza Több mint 100 arany-, gyémánt- és vasdiplomás mérnök vett részt szerdán a Lakóterv Székházában rendezett találkozón, amelyen ismertették az eddig átadott és a jelenleg épülő nyugdí- jaspenzáók terveit. Várhatóan még decemberben nvug- díjaspenziót adnak át az építők, Kelenföldön és Zuglóban. Jövőre Zuglóban újabb nyugdíjasház épül és hasonló építését kezdik meg Budán.
