Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-17 / 270. szám

I Légszennytérkép 26 városról Hatáskör nil csak jratóasszonf Keresetükről, jól-rosszul fizető munkadarabokról beszél­getünk az esztergályosokkal a tágas, de talán soha nem tisz­tított ablakai miatt barátságtalan üzemcsarnokban, amikor egyikük a közeledő férfira mutat. — Majd a siratóasszony megmondja, mennyi az átlagórabér a csoportunkban — hadarja egy szuszra. Siratóasszony? Kiderül, művezetőjüket ugratják, csúfolják így, mert — ahogy nagy nevetés közben hallom — furtonfurt siránkozik. Joga alig, panasza sok. Postás a főnökség meg tizenhét embere között, ez a dolga. Elég baj, hogy ennyi, hogy ez. Siratóasszony — Ízlelgetem a kifejezés új tartalmát, meg­lelve benne a lényegre tapintó csúfondárosság savanykás, keserű nedveit. Aligha oktatta bárki is ezeket az esztergá­lyosokat üzem- és munkaszervezésre, termelésirányításra, a vezetési szintek elhatárolásának jelentőségére, s lám, mégis szinte ösztönösen ráéreznek a bajra, arra. ami hibás, rossz. Siratóasszonyuk, azaz kellő hatáskör nélküli művezetőjük maga is szenved a tipikus gondot megtestesítő helyzettől. Követelményeket támaszt, de sem joga, sem eszköze érvé­nyesítésükre. Idézzük fel Kádár János majd egy esztendeje, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésén elhangzott szavait. Ezt mondotta: ,.A termelésnél és általában a gazdasági munkánál vezérlő elvünk a hatékonyabb gazdálkodás. Ennek nagyon fontos része a jobb üzem- és munkaszervezés. Erre van határozat, de a végrehajtást gyakorlatilag még úgyszól­ván el sem kezdtük.” A szervezés: vezetés. A vezetés első teendője saját hatás­körének — felelősségének! — félreérthetetlen tisztázása. Ez nem formalitás, hanem minden további ténykedés kiinduló­pontja, ami nélkül lépni, legalábbis a kívánatos, a helyes irányban, nem lehet. A gyáron, vállalaton belüli gondok, bajok, termelést hátráltató akadályok legtermékenyebb szü­lője a hatáskörök tisztázatlansága, a túlzott központosítás, annak kideríthetetlensége, miben ki az illetékes, miért ki felel. Ahol elmulasztják a vezetés e legfőbb jellemzőinek kialakítását, ott majdnem biztos eredmény: a felelőtlenség, az anarchia elhatalmasodása. v Régi példabeszéd a szervezési szakemberek körében: az utcaseprőt nem azért kell felelőssé tenni, hogy sepregessen, hanem azért, hogy az utca tiszta legyen. Valahol itt rejlik az iparvállalatok jelentős csoportjánál tapasztalható gyakor­lat magyarázata is. Ahol a művezető „siratóasszony”, ott nem különbözik tőle az üzemvezető sem. Ha nem tudatták velük pontosan, mi a megvalósításra váró feladat, mik az eszközök, akkor felelni sem felelhetnek azért, ami történik, ami elmarad. Szerepük utasítások továbbítására, a gépeknél kiütköző gondok jelzésére korlátozódik, ahelyett, hogy — beosztásuk elnevezésének megfelelően — vezetnének. önállóan? Igen! önállóságuk természetesen nem egyenlő azzal, hogy a nagy gyárban ahány gyáregység, üzem, mű­hely, munkacsoport, annyi „kis gyár” jöjjön létre, hanem hogy önállóan döntenek a maguk területén; béremelésből, munkaelosztásban és megszervezésben, selejtkártérítésben, mozgóbér kiutalásában, sőt, a dolgozók felvételében, elbocsá­tásában. Szerencsére nem ritka — de sajnos, nem is általá­nos — eset, hogy ezt az utat járják az új követelményeket önérdekként felfogó vállalatok, s tapasztalhatták, gyors tem­póban javult a munka szervezettsége, egyenletessége, ha­marabb megszülettek a döntések, a vállalat néhány legfőbb vezetőjének ideje maradt arra, ami a dolga: a gazdasági folyamatok elemzésére, a várható események megállapítá­sára, a lehetséges fejlődési irány kijelölésére, a vállalati stratégia és taktika kialakítására. MÉSZÁROS OTTO Kazincbarcikai Hala! Két évtizeddel ezelőtt, amikor az Országos Köz­egészségügyi Intézet levegő­higiénés osztálya megkezdte működését, még kevesen vették komolyan az azóta annyira napirendre került levegőszennyeződ és problé­máit. Az osztály tevékeny­ségében 1974. január 1-től új fejezetet jelent az orszá­gos imisszió-hálózat kiépíté­se. — Az imisszió — kezdte beszélgetésünket dr. Várko- nyi Tibor, az osztály tudo­mányos munkatársa — a légkörben található, tehát szétoszlott * szennyeződés gyűjtőneve, míg az emisszió műszaki fogalom: a szeny- nyező anyagok kibocsátásá­nak forrásait jelenti. A mi osztályunk csak az imisszió problémakörével foglalko­zik, s most már erőteljesen készülünk arra, hogy az új év elejétől két hónapon át 26 vidéki városban, egysé­ges elvek alapján — egyelő­re kísérleti jelleggel — le- vegöszennyezödési méréseket végezzünk. Miskolc és Ózd m — E vizsgálatoknak az lesz a céljuk, hogy általános képet adjanak legszennye­zettebb városaink levegőjé­nek minőségéről, s ezeknek az adatoknak birtokában meg lehet majd tenni a szükséges intézkedéseket a levegőszennyeződés csökken­tésére. E tevékenység segíti majd a jövőben a városter­vezőket is; a viszonylag tiszta levegőjű környéken építhetik majd fel a lakóte­lepeket, s megvalósítható lesz az is, hogy az új ipar­telepek ne szennyezzék, to­vább egy-egy városrész le­vegőjét. A jövő év ilyen szempontból kísérleti év, amely lehetővé teszi szá­munkra az ország egyes vi­dékei levegőszennyezettségi térképének elkészítését. Dr. Várkonyi Tibor két esztendeje a Mentőszolgálat repülőgépén országos jelle­A tállyai — jelenleg kato­likus — templom főoltárképe Szent Lászlót ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklá­ból. A kép eredetére vonat­kozóan egy feljegyzést talál­tam a falusi plébánia pénz­tárkönyvében: Pictori pro imagine Ladis- lai R. Stefano ízbegi Pictori Cha- soriensi 1756. A képet tehát jóval a szat­mári béke után festették. S talán így érthető az összefüg­gés a kép különös figurái és a festő „időbeni elcsúszása” között. A Rákóczi-szabadság­ira re leverését követő évtize­dek népi ellenállásáról tudó­sít az oltárkép, mivel a festő úgy alkotta meg. hogy Szent László — a főalak — mögött egy szomjas kuruc lovasszá­zad áll, vörösben és kékben, a Rákóczi ház színeibe öltöz­tetett nyalka vitézek fején kuruc csalma van és zászló­juk is kuruc-lobogó. A képnek ezt a sajátossá­gát vette alapul a monda és kanyarította belőle a törté­netet: + Jellegzetes ózdi kép: az acélmű hat kemencéjéből éj­jel-nappal áramlik a füst. Évente csaknem tízezer tonna por kerül a kohászváros le­vegőjébe. gű levegőszennyeződési vizs­gálatokat végzett. Az ennek alapján készített kéndioxid- szennyeződési térkép szerint hazánkban két góc' vari: az egyik a közép- és észak-du­nántúli iparvidék (Budapest —Tatabánya—Várpalota), a másik a borsodi iparvidék (Miskolc és Özd környéke). — Hogyan hat a légszeny- nyeződés az emberekre? — Nemrégiben a Szovjet­unióban jártam, Moszkvá­A főoltárkép elkészülte után. tömött sorokban zarán­dokoltak a helybeliek a kép­hez, magukkal vive gyerme­keiket is. s büszkén mutat­ták a nagyapák az unokák­nak. Sokan még kuruc arco­kat is felismertek a mellék­alakokon. „Nézzétek már Tyukodi pajtást, ott a bal szélen. A tizedalja élén pedig Buga Ja­kab, ott az első sorban pedig Zöld Demeter.” „No nézd fiam! Ilyenek voltak! Látod, ilyenek vol­tunk!” A kép megrendelője Kal- mánosai páter volt, akinek a kép elkészülte sok álmatlan éjszakát okozott, mivel a ba­jor herceg, a Rákóczi-biro- dalom örököse fedezte az ol­tárkép megfestésének költsé­geit. Félő volt, hogy a nem kívánatos tendenciát a her­ceg is felfedezi. A kép átvé­telére azonban nem jött el, így a páter nyugodtan kifi­zethette a festőt. G. KOVÁCS LÁSZLÓ ban és Kijevben tanulmá­nyoztam az idevágó tudo­mányos vizsgálatokat. Leg­nagyobb hatással voltak rám a moszkvai Sziszin orvos- professzor nevét viselő in­tézetben látottak. Ott már két évtizede végeznek kuta­tómunkát, hogy emberek, il­letve állatok számára elvi­selhető légszennyeződési normákat állapítsanak meg. Céljuk annak vizsgálata, hogy milyen szennyeződési koncentráció a határ, amely még nem megy az egészség rovására. Az agy bioáramai yálaszolnak A vizsgálatok úgy történ­nek, hogy egy kamrában, üvegbúra alatt a megfigye­lés alá vett személy levegő­terébe minimális mennyisé­gű szennyező gázokat ada­golnak. Eközben az EEG (elektroenkefalograf) vizs­gálja az agy bioáramait. Ez észleli a hatásokat, ha túl­lépik a koncentráció meg­engedhető határait. Az ál­latokkal végzett kísérletek hosszú éveken át tartanak; a cél annak megállapítása, hogy milyen hatásokat vált ki a szennyezőanyag a vér­ben, a tüdőszövetben vagy a szervezet más részeiben. Ismeretes, hogy ma már nálunk is anyagi bírsággal is sújtják a környezet káro­sodását előidéző gyári, üze­mi tevékenységet. A kor­mány nagy összeget fordít emellett az úgynevezett le­választó- és tisztítóberen­dezések gyártására és beépí­tésére, mert a szennyezett környezet súlyosan árt el­sősorban az érzékenyebb és betegségben szenvedő embe­rek légzőszerveinek. De ál­dozatokat kell hozni a le­vegő tisztasága érdekében azért is, mert a mezőgazda­ságban, az iparban, a lakó­házakban évi 2,5 milliárd forint a korrózió rombolása okozta kár. MAROS LÁSZLÓ Bitskey Tibor előadóestje * Mihelyt teáltalod ember­nek születtem címmel Bits­key Tibor önálló előadói es­tet tart november 20-án, es­te 8 órakor a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen, az E/II-es klubban. A műsort a Csoko- nai-évforduló alkalmából rendezik: az előadóművész a költőt idézi. Postás szocialista brigádok Értekezletet tartottak teg­nap délelőtt a postás brigád­vezetők az SZMT-székház- ban. A tanácskozást Koczka Antal, .a miskolci postaigaz­gatóság vezetője nyitotta meg, majd dr. Szécsi Margit gazdasági igazgatóhelyettes számolt be a mozgalom fej­lődéséről. Tavaly 239, az idén 265 szocialista brigád tett vállalást a Borsod—He­ves megyei hivatalokban, munkahelyeken. Az elmúlt években sokat fejlődött a postán a brigád­mozgalom és ez elsősorban a szolgáltató jellegű tevé­kenység színvonalának emel­kedésében mutatkozik meg. Megvendéoelték a nyuodíiasokat Az előző évekhez hason­lóan, az idén is megrendez­ték a nyugdíjasok napját a KPM Közúti Igazgatóságán. Ma délelőtt 9 órakor látták vendégül az idős embereket a BÁÉV selyemréti munkás- szállójának kultúrtermében. A találkozón a Szakszerve­zeti Társadalombiztosítási Központ osztályvezetője adott tájékoztatást azokról a leg­újabb jogszabályokról, ame­lyek a nyugdíjasokat érintik. Ezt követően a hagyomá­nyokhoz híven megvendégel­ték az igazgatóság egykori dolgozóit. Közérdekű kizteméiiy Brtesitjtllr *r Igéhylflfhket, hogy az 1974. évben tanácsi bérlakáshoz juttatandók, va­lamint a tanácsi értékesíté- sű lakások vevőinek ideig­lenes névjegyzéke 1973. no­vember 19-én az I.—II.—III. kerületi hivataloknál kifüg­gesztésre kerül. A kifüggesztéstől ' számí­tott 30 napon belül mindkét ideiglenes névjegyzék ellen észrevételt lehet tenni. A Társadalmi Bizottság csak az észrevételben szereplő konk­rét tények alapján végez helyszínelést, illetve a vég­leges névjegyzék elkészítése­kor csak az ilyen észrevételt benyújtók problémájával fog­lalkozik érdemben. A kifüg­gesztéstől számított 30 napon túl tett észrevételt figyelem­be venni nem áll módunk­ban. Az írásban benyújtott ész­revételt illetékbélyeggel el­látni nem kell, azt postán az I. kerületi Hivatal Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osz­tálya (3501 Miskolc, Pf. 70.) címre lehet beküldeni. Tegnap hagyta el a nyom­dát a Kazincbarcikai Fiatal, a KISZ Kazincbarcikai vá­rosi Bizottságának lapja. Űjságformátumú, hatoldalas kiadvány. Az első oldalon közölt köszöntőből megtud­hatjuk, hogy „egy új, eddig évente egyszer, s szerényebb külsővel megjelenő lap har­madik, ez évi számát tartja kezében az olvasó...” S mi­ként a cím is ígéri, Kazinc­barcika gyorsan fejlődő, vál­tozó ifjúságának világáról szól. Ha belelapozunk, iga­zolva látjuk a köszöntő ön­kritikus megjegyzését: fiata­losan, lendülettel, bár ta­pasztalat híján itt-ott még botladozva készült ez az újság. Mindenféle aktuális és fon­tos eseménynek helyet ad­nak a hasábokon. Két cikk is foglalkozik az ifjúsági tör­vénnyel, vezércikkben szól­nak a PVC III-ról, védnök­ségükről. Felelevenítik a VIT-élményeket. De nem fe­lejtkeznek meg az úttörőélet változásairól, az önkormány­zati rendszerről sem. Olvas­hatunk egy vers- és novella­pályázatról, megtaláljuk a negyedik oldalon néhány kezdő fiatal versét és novel­láját. Az ötödik oldal fórum; körkérdést tettek fel a munkakezdésről. A hatodik oldal apróbb, szines anyagok helye. • A Kazincbarcikai Fiatal Miskolcon készült, a Borsod megyei Nyomdaipari Válla­latnál. Harmadik évfolyam, első szám. Sejtet valamit. Talán azt, hogy ezentúl gyakrabban jelenik meg? Szezon elején november 21-ig, nagy választékban FELSŐ KÖTÖTT-, KONFEKCIOARUK ÉS MOBÖRCSIZMAK kiárusítása 30 százalékos árengedménnyel A CENTRUM ÁRUHÁZBAN Amíg a készlet tart! Tállyai történetek László király és a kuruc vitézek

Next

/
Oldalképek
Tartalom