Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-29 / 280. szám
w w Ötletes emberek Mákörlőből kávé daráló 5fe A város egyik balesetveszélyes csomópontja a Búza tér sarka. Jó lenne, ha a Gömöri felüljáró építésével párhuzamosan ennél az útkereszteződésnél is megteremtenék a biztonságos közlekedés feltételeit. Búcsú a kssvasutaktói Mi lesz veled Tiszai? Már hagyományosnak nevezhető, hogy időről időre Miskolcon találkoznak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium munkatársai Borsod és a megyeszékhely vezetőivel. A közlekedés és hírközlés ezernyi kérdését felölelő eszmecserék — diplomáciai nyelven fogalmazva — baráti légkörben szoktak lezajlani. Így jellemezhetem a tegnapi tanácskozást is, annak ellenére, hogy két kivasút megszüntetése szikrázó vitát váltott ki, a Tiszai pályaudvar sorsát illetően pedig nem is sikerült megállapodni a tárgyaló feleknek. Kevesen tudják, hogy az a gesztenyefeldolgozó berendezés, amellyel a gesztenyepüré szerte az országban készül Miskolcról indult el hódító útjára. Egy ötletes cukrász- mester, Lővey József nevéhez fűződik a találmány. A kétszeres Kiváló Dolgozó Lővey József is tagja annak a húsztagú küldöttségnek, amely a borsodi kereskedőket képviseli a januári, országos tanácskozáson. Megújul-e az újítómozgatom? A megye küldötteit azon a tegnapi tanácskozáson választották meg, amelyet a KPVDSZ megyei bizottsága rendezett a borsodi kereskedelem újítói, feltalálói, gazdasági vezetői és szakszervezeti tisztségviselői számára. A vitáktól sem mentes eszmecsere fő kérdése az volt, hogy frissíthető fel az utóbbi években lanyhuló újítómozgalom? Az elmúlt évben a megye kereskedelmi dolgozóinak 120 újítását fogadták el, s ez lényegesen kevesebb a korábbi esztendők átlagánál. Egy-egy újításra átlagosan alig több mint ötszáz forintot kapott az „ötletember”, s ha csak ezt nézzük, ez bizony nem sok. — Akiben „mozog valami” — mondotta az értekezlet szünetében Nagy Miklós, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója —, az nemcsak a saját boldogulása érdekében töri a fejét. Az újítás: alkotás. Az önkifejezésnek olyan formája, amely . semnú mással össze nem hasonlítható örömet szerez az alkotónak. Rrumpliverem helyett Örömet, de gondot is. Sokat tudna erről mesélni Ede- lényi Csaba, az AGROKON- ZUM osztályvezetője, aki három társával együtt kitalálta, hogyan tárolható nagyobb veszteség nélkül a burgonya. Elgondolásuk szeA vállalatok egymás után rendezik meg a szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozásait. A Lenin Kohászati Művek 1100 szocialista brigádjának képviselői november 30-án délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében vitatják meg a szocialista brigádmozgalom ez évi eredményét, s az 1974-re való felkészülés feladatait. Tanácskozásukat Gácsi Ferenc, a szakszerveREFLEKTOR Ma Budapesten, a Berzsenyi u. 6. sz. alatt az új rendszerű szakmunkásképzés tapasztalatairól sajtótájékoztatót tartanak. * Dunaújvárosban tanácskozik a Dunai Vasmű 250 szocialista brigádvezetője. ^ Kalocsán a zöldségtermesztési kutató intézet fennállásának 30. évfordulója alkalmából tudományos tanácskozás kezdődött. Kiskunfélegyházán vendégszerepei az Állami Bábszínház. Kisteleken magyar—lengyel barátsági napot rendeznek. + Nyíregyházán a Hazafias Népfront városi bizottsága értékeli a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” mozgalom eredményeit. ★ Szegeden vendégszerepel az újvidéki Opera társulata. rint a krumplivermelés évszázadok óta változatlan módját fel kell váltani a le- vegőcserés, zárt térben való tárolással. Az új módszer, amelyet Kazincbarcikán már sikerrel próbáltak ki, a korábbi hatról két százalékra csökkentette a burgonyaromlást, s csaknem teljes egészében száműzte a vermeléssel járó nehéz fizikai munkát. A hosszú kísérletek és a hosszas adminisztációs csatározások után, zöld utat kapott az újítás. Tíz MÉK-vál- lalat 14 tárolót épít, a Belkereskedelmi Minisztérium hetvenszázalékos támogatásával. A megtakarítás nyolc- kilene millió forintra rúg, és — bár ez nem számszerűsíthető — megszűnik a nehéz fizikai munka. Csak az ösz- szehasonlítás, és az újítók megbecsülésének illusztrálásaként írjuk le, hogy az újító kollektíva húszezer forintot kapott, s őket illeti a tervdokumentáció értékesítésének harminc százaléka. Soron kívül kitüntették Persze, a kisebb újítások is aranyat érnek. Nagy József, a mezőkövesdi áfész ügyes kezű dolgozója kitalálta, hogyan alakítható át a használaton kívüli mákörlő kávédarálóvá. Szabó István, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat karbantartó részlegének vezetője kerekes zöldségállványt szerkesztett. Székely Lászlónét, az ÉTEX számlaellenőrét pedig soron kívül jutalmazták a Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, költségcsökkentő újításaiért. * A jó példák sora hosszú, ám az újítómozgalom ennek ellenére vérátömlesztésre szorul. Sok ötlet nem jut el a megvalósulásig, mert valahol elkallódik a paragrafusok dzsungelében. Nem véletlenül utalt arra az egyik felszólaló, hogy az újítási jogszabályoknál egyedül az SZTK ügyintézés és a nyugdíjjal kapcsolatos előírá'ok bonyolultabbak. (brackó) zeti bizottság titkára nyitja meg, majd Zambó Pál vezérigazgató-helyettes tart vitaindító előadást. A népélelmezés alakulásáról érdekes cikket közöl az Egészségügyi Felvilágosítás című folyóirat egyik legutóbbi száma, a KSH adatai és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése alapján. A lakosság három fő rétegének napi átlagos kalóriafogyasztása 1960—70 között folyamatosain emelkedett. Az 1970-es évre kialakult magas szánt táplálkozás-egészségügyi szempontból semmiképpen sem tekinthető kedvezőnek. Különösen vonatkozik ez a szellemi dolgozókra, akik naponta 500—600 kalóriával többet fogyasztanak, mint amennyi energiaszükségletük szempontjából kívánatos volna. Magas a mezőgazdasági dolgozók napi 3500 kalória körüli tápanyag-fogyasztása, s hasonló a helyzet az ipari munkásoknál is. Rendhagyó szülői értekezlet Űj kezdeményezés valósult meg városunk legnagyobb, a Fazekas utcai, 6-os számú általános iskolájában. A tegnap esti szülői értekezletekre meghívott több száz szülő az iskola előcsarnokában gyülekezett. A feldíszített elnökségi asztalnál ezúttal az iskolaigazgató, a szülői munkaközösség elnöke mellett orvosok is helyet foglaltak. A szülők két érdekes előadást hallgathattak meg. Az első a legutóbb napvilágot látott népesedéspolitikai rendelkezésekkel, a családjogi törvénnyel, míg a másik a gyermekek szexuális nevelésével foglalkozott. Ezt követően az egyes osztályokban külön-külön folytatódtak a szülői értekezletek. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség új kezdeményezése nagy tetszést aratott a sok száz szülő körében Egyre több a kövér ember. Ennék elsődleges oka az, hogy az átlagos zsírfogyasztás mértéke lényegesen nagyobb a kívánatosnál. Fehérjéből a megkívánt meny. nyiséget fogyasztjuk. A mai ismereteink szerint egyébként a szükségleten felüli fehérjének a szervezetre semmiféle káros hatása nincs, szemben a szülíségletet meghaladó zsír-, illetve szénhidrátfogyasztás hatásával. A legértékesebb élelmiszerek közé tartozó tej- és tejtermékek fogyasztása a lakosság egyik csoportja esetében sem kielégítő. Kívánatos lenne az is, ha a magas zsírtartalmú hentesáru, húskonzerv és füstölitihús helyett több marha- és borjúhúst, valamint halat fogyasztanánk, amelyek a fehérje mellett más értékes tápanyagot is tartalmaznak. Viszonylag kevés utast és árut szállít, ám annál több veszteséget okoz a MÁV-nak a «.Szerencs—prügyi, illetve a bodrogközi kisvasút. Az utóbbira például 18—19 millió forintot fizetnek rá évente. Felújítják az utat Abban egyetértettek a megyei vezetők a KPM-mel, hogy mindkét kisvasút fölött éljárt az idő, a forgalmat célszerűbb közútra terelni, de az ehhez szükséges felEmelkedett a cukorfogyasztás mértéke is. A cukor egyike a legkevésbé értékes élelmiszereknek, az energián kívül ugyanis semmiféle más tápanyagot nem nyújt a szervezetnek. A táplálkozási szűrővizsgálatok során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság valamennyi csoportjában kezdvezőtlenül nagy a túltápláitak aránya (35—40 százalék). Különösen káros a 6—14 éves gyermekek túltáplált- sága, mert a gyermekkorban megszokott helytelen és túlzó táplálkozás a felnőttikor - bar már nehezen változtatható meg, s a felnőtt lakosság elhízási arányának további növekedéséhez vezethet a következő évtizedekben. (bóta) tételek megteremtését eltérő módon értelmezték. A KPM egy 4 méter széles út kiépítésére mutatóit hajlandóságot, melyen autóbuszokkal, illetve teherjárművekkel lebonyolítható a Szerencs—prügyi kisvasút forgalma. — De szabad-e ilyen keskeny utat építtetni manapság, amikor oly sokat beszélünk a közlekedés biztonságáról? — tették fel az — ellenérvnek szánt — kérdést a megyei vezetők. — Ennyire futja és nem többre — hangzott a válasz. Ilyen célra ugyanis csak azokat az összegeket fordíthatja a minisztérium, melyek megtakarításként jelentkeznek a gazdaságtalan vasútvonalak megszüntetése után. Végül kompromisszum született. Igaz, hoev csak négy méter lesz az új út szélessége, ám a Szerencsen áthaladó szakaszt — a Nagyváradi utcát — 6 méter szélességben építik újjá. Nem érdemes költeni rá A bodrogközi keskeny nyomtávú vasutat is meg kell szüntetni, legkésőbb 1976-ban. Felújítására már nem érdemes többet költeni. De további tárgyaláson döntik majd el a felek, hogy megteremthetők-e a forgalom közútra való terelésének feltételei a KPM által felajánlott összegből. Ha volt is vita az elsőként tárgyalt két téma kapcsán, csak „bemelegítést” jelentett a következőkhöz. A KPM, illetve a MÁV képviselője ugyanis azt adta elő — tárgyalási alapként —. hogy a miskolci Tiszai pályaudvar felvételi épületét csak tatarozni kívánják mintegy 20 millió forint költséggel. Ezzel újabb 15—20 évre konzerválni lehet az épületet. E javaslatot Rózsa Kálmán, a városi tanács elnök- helyettese elfogadhatatlannak minősítette. Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára a téma újbóli, alapos felülvizsgálatát sürgette. Juhász György, a megyei párt- bizottság osztályvezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályaudvar átépítésével elodázódik az elavult MÁV-lakótelep szanálása és az ott élő vasutasok kényelmes, új otthonba való költöztetése is. Tóth József, az SZMT vezető titkára hangsúlyozna, hogy a pályaudvar előtti szűk téren nem lehet már biztonságosan közlekedni. Sok ígéretet hallottunk Megértjük, hogy a beruházáshoz szükséges több mint 200 millió forint előterem-' tése — ennyibe kerülne az új pályaudvar — igen nagy problémát jelent a minisztériumnak, hiszen a vasúti pályák országszerte folyó rekonstrukciója is „eszi” a pénzt. De a Tiszai pályaudvar átépítése körülbelül 15 éve téma Miskolcon. Azóta számos ígéret született és tervidőszakról tervidőszakra halogatták a munka megkezdését. Az épület elavult, s ha meg is erősítik a födémszerkezetét, aligha láthatja el még két évtizedig azt a feladatot, mely az ország legforgalmasabb vidéki pályaudvarára hárul. Még nagyobb baj azonban, hogy előtere a városi tömegközlekedés kulcsfontosságú csomópontja. S ezen a téren már ma is csak nagy nehézségek árán, az állandó balesetveszélyt tudomásul véve tarthatják fenn az autóbusz és villamos-forgalmat. Földvári László, a KPM miniszterhelyettese méltányolva az érveket, elfogadta azt a javaslatot, hogy ismét felülvizsgálják a Tiszai pályaudvar helyzetét és a jövő év első felében sor kerül a következő — reméljük végső! — tárgyalásra. BÉKÉS DEZSŐ Szocialista brioádvezetők tanácskozása Lehet ötszáz kalóriával több? Minden harmadik ember tnltápiál!
