Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-24 / 250. szám
3(c Tábori kórház Sztaniszlovkán (1915. július 7.) Szervezési, vezetési konyvés folyóirattár Budapesten, a VI. kerületi Anker köz 1—3. szám alatt megnyílt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság könyv- és folyóirattára. A szolgáltatást igény,be vehetik az SZVT vidéki tagjai is. Folyóiratokat egy hónapra, könyveket két hónapra kölcsönöznek. Kölcsönzési idő: minden kedden és csütörtökön 17—19 óra között. Az SZVT titkárságán korlátozott számban kaphatók a társaság régebbi konferenciaanyagát tartalmazó tanulmánykötetek is. ...sok tizeshonvéd sír maradt el utánunk” Több olvasnivaló Üzenet az első háborúból jf: A régi albumot lapozgatva ... Jövőre hatvan esztendeje lesz, hogy kitört az első világháború. Gyermekeink — éppen a minap küzdöttük át magunkat nyolcadikos csemetémmel a különböző frontokon — egyre kevésbé érdeklődnek, hogy mi is történt voltaképpen azokban a véres esztendőkben. A tankönyv szerzői is tudják ezt természetesen, s ezért javasolják: be- I szélgesscnek a háborúról idős emberekkel. A mi korosztályunk ez ügyben meg megkérdezhette nagyszüleit, a mostani gyerekek azonban már nem sok szemtanút találnak. A 60— 70 éves nagyapák maguk is gyerekek voltak a tízes években ... Egy villanásnyi időre jutottak ezek a dolgok eszembe, miközben a lecke fölé hajolva követtük az atlasz piros meg kék nyilainak útját. Természetesen a Schlieffen-terv szerint indítottam meg a hadműveleteket — merthogy én képviseltem a központi hatalmakat —, s hagytam, hogy nyolcadikos gyerekem — aki természetesen az Antant színeiben pompázott — győzelmet győzelemx-e halmozzon. (Gorlicénél ugyan áttörtem, de ez őt egy pillanatra sem kedvetlenítette el, mert tisztában volt a háború végső kimenetelével.) den községi vezető az ő tanítványa volt, a Hajdúságban pedig kertek, gyümölcsösök oázisa emlékeztet rá. De hát erről csak úgy mellesleg esik szó. Főleg a kis albumot forgatjuk, nézegetjük hímestojásként érintve, s szeretettel, mint a szent ereklyéket. A tankönyv háborús dátumai. Csak tegnap idéztem fel az eseményeket, s bevallom, untam egy kicsit. De most... A sorokat ceruzával — gyöngybetűkkel — írta Csoknyay Bertalan, a 39-es honvéd hadosztály póttartalékosa, aki később — élve önkéntesi jogával — hadnagyként vagy főhadnagyként (lámcsak ezt elfelejtettem) járta végig a frontokat. S nem naplót írt! (Bár az Is érdekes volna!) Berti bácsi fényképezett; kitűnő vizuális készséggel, s tűhegyes ceruzával. A gyöngybetűk tehát csak a helynevet, a dátumot jelzik, de annál beszédesebbek a rajzok. A rajzoló szelíd és bölcs ember volt már fiatalabb korában is. Az ő rajzain nem ölnek, nem robban srapnell. Tábori kórházak, katonasírok ismétlődnek, meg szép természeti tájak, folyók és zöldellő bokrok, időnként tornyos kastélyok, a hadifelszerelésből legfeljebb egy katonai szikratávíró. Egyhelyütt rímes sorok a rajz fölött: „Távol harctereken, amerre csak jártunk / sok tizeshonvéd sár maradt el utánunk ...” Nézem a dátumot: 1915 november. A villámháború terve már régen csődöt mondott. Néhány hónappol előbb az olaszok is hadat üzentek ... — Az olasz fronton már nem lehetett harcolni — meséli az egykori katona, akit kát. Mutogattuk egymásnak a fényképeket, leveleket, aztán sírtunk, s a bánatra ittunk is persze ... — Engem a rajz megnyugtatott. Csoda, hogy megmaradt sebesülés, visszavonulás s mindenféle törődés közepette. Igaz, nagyon őriztem. A ceruza, a radír meg a notesz, ezeket mindig megtapogattam a zsebemben. Hát egyszer, nincs radír. Pici kis gumi, de nélkülözhetetlen. Persze, hogy nincs, ütők a homlokomra, hisz olyan hirtelen kellett leugrani a fedezékből, s akkor is rajzoltam. Ott lesz az a bunkeremben. Akkor éppen előrenyomultunk, igaz, nem többet, mint három kilométert ... Éjszaka visszamentem a radírért. Átszitáltam a sötétben az ujjaim között a homokot, mert könnyen megtaláltam a fedezéket, de a radírt nem leltem. Mégse mentem hiába: ott nyögött valaki az egyik bokorban. Egy hatalmas kozák. Tapogatom, a kaftánja csurom vér. Gyere, pajtás, mondom — s Berti bácsi ismétli azon a lövészárokiban felszedett orosz nyelven —, elviszlek a spitálba. Világos reggel lett, mire felértünk a köves útra. Nem vérzett el. Félájultan mindig a három gyerekét emlegette, meg, hogy „nyet vojna!”. — Öt — a kozákot — nem rajzolta le Berti bácsi? — keretezi valaki az időközben összegyűlt hallgatóságból. Az idős ember maga elé néz, érzem, hogy most is meg tudná rajzolni fejből, aztán csak annyit mond: — A papír nem bír el annyit, annyi mindent.. Vajon ezt a mondatot értik a gyerekeink? (gyarmati) Ebben az esztendőben több könyvet vásároltak Özdon a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjában, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Eddig 3 millió 200 ezer forint értékű olvasnivalót adtak el, s ez félmillió forinttal több, mint az elmúlt év októberéig terjedő időszakban volt. Díjat nyert Szép magyar siker született külföldön: Schulter Csilla zongoraművész díjat nyert az olaszországi Vercellben rendezett nemzetközi zongoraversenyen. Ludas évkönyv Érdemes végiglapozni, végigolvasni a Ludas Matyi 1974-es évkönyvét. A mai magyar humor legjava termését találja az olvasó a színes és bőven illusztrált 224 oldalon. Tabi László tévéjátéka, Mikes György kisregénye mellett Várnai György és Endrődé István képregénye is újabb változatosságot jelent. A sokak által rég hiányolt borsos ízt a „Csak felnőtteknek” című sorozatban találhatja az olvasó. „így történt — így mesélem” — a Ludas rajzoló művészeinek vallomása karikatúrákban szól a való életről, az emberi magatartás furcsaságairól. „A humor mesterei” című sorozatban a vidám műfaj klasszikusainak írásait találja az olvasó. A „Vidám versek” című fejezetben pedig magyar költők derűs költeményeit is olvashatjuk. Napos oldalon Szersén Gyula előadói estje Végül úgy-ahogy megtanultuk a leckét, s talán soha nem jut eszmbe ez az este, ha másnap nem keres fel a szerkesztőségben egy első világháborús katona. Alig hittük, hogy már 89 éves, mert nem szorul még támogatásra, s olyan memóriája van, hogy mindannyian irigyeltük. akikkel csak megosztotta élményeit. Csoknyay Bertalan igazgató-tanítóról (1941 óta nyugdíjas) sok szépet, jót lehetne írni. A Tisza-parti faluban, Ger- gelyiugomyán csaknem mina különbéke után átdobtak a déli hadszíntérre. A hegyi hadviselésről nem beszél Berti bácsi, s én is inkább a különbékébe kapaszkodom. — Az oroszokkal azelőtt (a forradalmat és a különbekét megelőző időszakban) úgy komáztunk, mint a legjobb szomszéddal. Átjöttek hozzánk a lövészárokba. Hiába volt minden tiltó parancs. Mi hagytuk magunkat... na hogyan is mondanák ma ... „demoralizálni”. Utáltuk már a „vojnát” a tetteket meg a könnyes tábori lapoDénes Margit zeneszerző leült a zongora mellé, játszani és énekelni kezdte Ladányi Mihály Spirituálé című megzenésített versét. Ezzel a nagyszerű indítással olyan alaphangulatot teremtett, amelyet az Ady-versek- ből összeállított első rész csak fokozott. A költő keserű kérdésére: „mit ér az ember, ha magyar?” József Attila szavai adták meg a választ: .igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Ez a hazám!” A műsor harmadik részében Radnóti fájdalmasan gyönyörű vallomásaival felelt a feltett kérdésre. Szersén Gyula, a Nemzeti Színház tagja, szuggesztív erővel, magas hőfokon és ritka szép. tiszta magyar beszéddel tolmácsolta a három költőóriás gondolatait. Különösen tetszett Ady Az ős Kaján; József Attila Ars poetica és Elégia; Radnóti Veresmart, illetve Emlékeimben című verseinek tömören izgalmas előadása. Külön kell szólni a zeneszerzőnek és előadóművésznek egyaránt kitűnő Dénes Margitról. Nem egyszerű közreműködője volt a nagy sikerű estnék, hanem mindig kész segítő partnere Szersén Gyulának. Külön örömmel hallottuk a készülő közös sanzonmüsorukból bemutatott ráadást: Heltai, Vas István, Garai Gábor, Váci Mihály, Simon István megzenésített verseit. Azonosultunk Garai Gábor gondolataival: „a legboldogabb az, aki önmagát feledve s millióba vegyülve befut a végtelenbe.” Egyetlen szépséghibája volt a hétfői estnek: nem volt szünet. Ez kissé fárasztó volt mind a közönségnek, mind az előadóknak. % Honvédségi szikratávíró „állomás” (1915. július 14.) Pártmunka és művelődés Milyen helyet kapnak a pártmunkában a kulturális kérdések? — tudakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pártalapszervezetek vezetőitől. S minta válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látószögből” ez a terület. „Mi ehhez nem értünk” — fogalmazták meg egyikmásik helyen a magyarázatot. Másutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés területén működő párt- szervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalkozniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napjainkban már nem fogadható el. A művelődés mind elválaszthatatlanabbul kapcsolódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális politikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő. A munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon levő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. Természetesen, a pártalapszervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel közvetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanácsadással, a politikai összefüggések kiemelésével, a megvalósulás ellenőrzésével. Sok jó kezdeményezés tapasztalható már ilyen tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről időre elemzi a szakszervezet és a KISZ kulturális tevékenységét, annak politikai összefüggéseit. Másutt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üzemi pártszervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi ismeretterjesztésről sem. A kulturális témákban való jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemekben oktatni. Mindez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen az alapszervezeti pártmunkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. GY. L mmm _ piiípj iii SZERDA Kamata rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Színes népi muzsika. 14.02: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.11: Torma Gabriella zongorázik. — 14.42: Alekszandrov: Poéma Ukrajnáról. — 14.49: Az élű népdal. — 15.00: Hírék. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Kálmán Imre —Harsányl Zsolt: Marica groino. — 16.00: A világgazdaeag hírei. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Gyűri Szabó József nótákat énekel, Burka Sándor klarinétoák. — 17 00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Budapesti művészeti Hetek. Bemutatjuk ÚJ felvételeinket. — 18.08: A könnyűzene gitárvirtuózai. — 10.20: Az ötödik esztendő. — 18.3o: Rita Streich énekel. — 10.00: Esti Krónika. — 19.2S: Mikrofonközeiben. Adamo. — 20.06: Gondolat, a rádió irodalmi lapja. — 30.51; Hírek. — 20.54: Jónás Mátyás népi zenekara játszik. Bolla Tibor népdalokat énekel. — 20.19: Budapesti Művészetei Hetek. Epizódok Budapest zenei életéből. — 22.00: Hirek. — 22.20: Oliver Nelson zenekara játszik. — 22.40: Közvetítés a Bernfica—17. Dózsa EK labdarúgó-mérkőzés n. félidejéről, Lisszabonból. — 23.30: A Magyar Rádió esztrádzenekara játszik. — 24.00: Hirek. — 0.10: Operaáriak. Petőfi rádió: 12.00: Kodály-kó- ruaok. — 12.30: a 04, 03, 07 jelenti. — 13.00: Hírek. — 13.03: Undine. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hang... — 18.00: Közvetítés a Lokomotív Plovdiv —Bp. Honvéd UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés H. félidejéről. — 18.50: Fiatalok hullámhosszán. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.0«: Esti Krónika n. — 20.25: Zenés hangképek a Hajdú-Bi- har megyei népi énekesek, hangszeresek és népdalkörök találkozójáról. — 20.53: Kis magyar néprajz. — 30.58: Ernest Blanc énekel. — 21.17: Oj könyvek. — 21.40: Közvetítés a Ben- fica—O. Dózsa EK labdarúgómérkőzés I. félidejéről, Lisszabonból. — 22.35: Híreik. — 22.50: A Tonhalle zeaiekar hangversenye. — 23.40: Mozart-kórusok. — 34.00: Hírek. Miskolci rádió: Megyei kórkép. — Tudósítónk jelentik ... — A piacon ... — Virágénekek. — Munka ée tanulás, család és megbecsülés. — Nők az erdészetben. — a megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió: 15.50: Iskolatévé. — 16.48: Hírek. — 15.55: Lokomotív Plovdiv—Bp. Honvéd UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés közvetítése Plovdivból. — 18.50: Rondó. A lengyel Wlodzimierz Nahomi dzsesszegyüttes műsorából. — 13.05: Reklámműsor. — 19.10: Eati mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Hasonmás. — 21.40: Szülők, nevelők egymás közt. — 22.30: Tv-híradó. — 2. kiadás. Bratlslavai televízió: 17.45: Kerületeink hangja. — 18.IS: pat és patachon. Visszaemlékezés két dán komikusra. — 19.00: Híradó. — 19.30: Kommentár. — 19.40: Autósok, motorosok, figyelem! — 20.00: Az urak szórakoznak. — 21.30: Híradó. — 21.50: Vallomás. Dók. film. Miskolci Nemzeti Színház: (71: Csongor és Tünde. Radnóti ifjúsági bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria: Az Eszakterv építészeti kiállítása (11—19 óráig). — Libreseaó: Haraszti László kollázsai (13—20 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: B. Müller Magda fotókiállítása (10—18 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Borsod megye irodalmi emlékei (12—:V óráig). Filmszínházak: Béke (f4, hnS, 8): Modern idők (amerikai). — Kossuth (f3): A magyar ugaron (magyar). — (f3): A tűz meghódítása i—n. (Másfélszeres helyárral! mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván filmklub; (f5): Egészségügyi kisfilmefk. — Ság- vári (Ady Müv. Házban (7): Botrány az operában (amerikai). — Tapolca—Ady (7): Zahar Ber- kut (mb. szí. szovjet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Boross Lajos népi zenekara játszik. Cseke Júlia és Cserfalvi István nótákat énekel. — 9.00: Megmérettünk és nehéznek tel! itattunk ... — 9.25: Haydn-művek. — 10.00: Hírek. — 10.30: Schumann: Fantasiestücke. — H.OO: Mindenki könyvtára. Móricz Zsigmondi A boldog ember. — 11.30: Vera Soukupová és Zurab Andzsaparidze énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8 05: Lev Oborin zongorázik. David Ojeztrah hegedül. Szergej Knusevickij gordonkázik. — 9.00: Hírek. — 9.03: Bódi Magda és Máté Péter énekel. — 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Krimi-standok.
