Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-25 / 199. szám

Díszelőadás Csongor és Tünde ^ Kunt Ernő illusztrációja a Csongor és Tündéhez Rendkívül érdekes tanul­mány kerekedne belőle, ha valaki megírná, hogy miként pöröl Orosz György a Cson­gor és Tünde színrevitelével neves irodalomtörténészeink­kel és sok balga közhiede­lemmel Vörösmartyért. Ér­veinek summázata a tegnap esti díszelőadás, melyből el­sősorban azt érthettük meg. hogy az eszmélkedő reform­kori magyarság legjobbjai hogyan akarták felmutatni legsajátabb sajátos nemzeti kincseinket. A magyar föld, s a magyar szellem legcsodá­latosabb virágai nyíltak ki a 150 éves Miskolci Nemzeti Színház jubileumi előadásán. A produkció méltó volt a tiszta életű költőhöz, s elpor­ladt neves theatristáink tö­rekvéseihez. Méltó színhá­zunkhoz, mely másfélszáz éve őrzi nyelvünket, s istá- polia a magyar drámát. Az ember persze furcsa, szorongással ül be a néző­térre. mert a komor, fenn- kolt költőre gondol, aki koz­mikus méretekben fogalmaz, vagy ahogy valaki profánul írja: az erdőtől nem látja a fát. Való igaz. hogy — mint p romantikusok általában — Vörösmarty sem ereszkedik túlságosan a földre. ami azonban a Csongor és Tün­dét illeti. Babitscsal szem­ben inkább Gyulai Pál véle­ménye felé hajlok (a mostani e'őadás után különösen), aki azt mondta, hogy a mű vesz- szimizmusa csak filozófiai betét —- Vándorok. Éj-mono- lög —, ami nem függ össze az alapjában véve optimista alaptónusú egésszel. Ismere­tes, hogy mennyire elborul a későbbiek folyamán Vörös­marty kedélye. A harminc­esztendős költőnél azonban — bár serverseket ír. halaltar- talmú sötét hangon szól — inkább talán divat a pesszi­mizmus, mint mély tudattar­talom. Különben aligha alkothatta volna meg két földretermett figuráját: Balgát és Ilmát — akik nélkül gazdáik mozdul­ni sem tudnának! —. s nem tenne hitet az ..arasznyi lét” mellett. Szemére vetik Vörösmarty - nak, hogy a mesedrámában szóba sem kerül valamely emberi közösségért való küz­delem. Sőt, Csongor szünte­len keresését, a valóságtól való menekülésnek tekintik. Csongor tényleg nem jut el a közösségi gondolatokig, de megtalálja — itt a poros föl­dön. s emberlány oldalán — önmagát. Vajon nem önma­gunk megtalálása a legna­gyobb próbatétel ma is? — a közösségi társadalomban, vajon nem kergetnek-e fia­taljaink mostanság is színes ábrándképeket, mielőtt tudo­másul veszik a valóságot, s annak változtatásán mun­kálkodni kezdenek... Nem nehéz megállapítani, hogy Vörösmarty színháznak szánta művét. Minden dialó­gusa. minden instrukciója er­re utal. A költő hitt a szín­ház erejében, s hogy nem válhatott igazán drámaíróvá, nem áz ő hibája. (Elgon­dolni is örvendetes, hogy mennyivel gazdagabbak vol­nánk, ha Vörösmarty meg Petőfi egy Hevesi Sándor formátumú színházi szakem­berrel találkozik.) Most — csaknem százötven esztendő­vel a dráma születése után — oktalanság lenne számon- kérni a mű fogyatékosságait. A zártabb, tömörebb kompo­zíciót. a bölcseleti betéteket, melyek laza szállal toldattak a cselekménybe. Inkább a versre figyeljünk, mely ere­jével eddig is fenntartotta a művet, s fenntartja továbbra is. Vörösmarty költői nyel­véről tanulmányok születtek. Hogy a Csongor és Tündé­ben „virtuóz változatossággal ontja a könnyed és komoly ritmusokat”, azt tegnap is tapasztalhattuk. S egyetérthe. tünk Hevesivel, aki ezt írja: Vörösmarty — ha nem tar­tozott is a szóalkotók és szó- teremtök közé — a nyelvújí­tás korában ő maga a legna­gyobb nyelvi élmény, a ma­gyar nyelvnek olyan drama- tizálása, melyet még ma is teljesen át tudunk érezni, annyira friss és eleven.” A Csongor és Tündének az a legnagyobb szerencsétlen­sége, hogy legtöbbször a ke­gyelet emelte színpadra. Nem vérbeli színházat akartunk csinálni, hanem hódolni a koszorús költőnek. A Miskol­ci Nemzeti Színház vállalko­zását azért kell különösen ér­tékelnünk, mert ez. nemcsak tisztelgés, hanem egy szuny- nyadó mű életre keltése. Orosz György varázspálcá­jával először a könyv lapjait érintette meg. Néhány jele­net szorosabb logikai, drama­turgiai rendbe állt. S miután a rendező alapvető koncep­ciója az volt, hogy földközel­ben (de nem földhözragad- va!) tartson bennünket, le­mondott a nem tőkről. De. ha ezzel netán elvett — én in­dokoltnak tartom a húzást —, mással sokszorosan kárpótolt bennünket. Orosz György a magyar tájon magyar módra mesélő Vörösmartyra hívja fel a figyelmünket elsősor­ban. S ebben kitűnően segí­tik munkatársai, Wegenast Ró­bert díszlettervező, Greguss Ildikó a jelmezek megálmo­dója és Dekány Endre zene­szerző. „Vörösmarty minden táját átborongja a mögötte levő végtelenseg, minden tája az emberi lélek tájképe egyút­tal” — írta Szerb Antal. Ezt tükrözi a díszlet is. S ahol Balga ilyképpen szól: „Oh, talán nem hallotok, / Vagy magyar szót szép virágim, / Ti még nem tanultatok? / ott teljesen nyilvánvaló, hogy hazai virágok teremnek még a sziklákon is. nem beszélve a tündérfáról. S — ami a jel­mezeket illeti — persze, hogy Ledér pruszlikot visel, az ór- dögfik pedig busó maszkák­ra emlékeztetnek. Ilma úgy riszálja ráncos szoknyáit, mint a matyó menyecskék, s Balga lajbijával. félrecsapott kalapjával igazi falusi le­gény. Még Csongor úrfi öltö­zéke is korábbi századok ne­mesi viseletére utal. Ismét­lem, csak utal, mert egyetlen jelmez sem korhoz és föld­rajzi tájegységhez kötött, mindegyik több ennél. A tér. vező úgy teremtette újjá a valóságot, mint Bartók nép­dalainkat. .. Az előadás stílusában nem akar emlékeztetni a széphis­tóriai fogantatásra. Inkább a népi komédiák tónusara han. goi a rendező. így sikerül egy sajátos játékstílust megte­remtenie, ami nagy erénye a produkciónak. Ezen az úton talán még tovább is lehetett volna menni. így új színben tűntek volna fel a vándorok, egész filozófiájukkal együtt. Annyit mindenesetre sikerülj elérni, hogy a romantikus ábrándok alaposan megkriti- záltattak. De hisz ezt akarta Vörösmarty is, akinek népi hősei — ha úr szemével né­zett pórok is még — öntör­vényeik szerint élnek a drá­mában, s így nem maradnak rejtve értékeik. Mint tegnap este is kide­rült; közönségünk rendkívül fogékony a népi komédiákra, vásári játékokra. Balga és Il­ma meg az ördögfiak ennek a stílusnak köszönhetik si­kerüket. Helyesebben annak, hogy erős tehetségük alkal­massá tette őket a rendező elképzeléseinek megvalósítá­sára. Miért tetszett nekem a pór párt játszó Máthé Éva és Pa- láncz Ferenc? Mert anya­nyelvként beszélik — az ösz- szes zenei titkokat ismerve — Vörösmarty nyelvét. Mert versként mondják a verset. Mert természetes paraszti ésszel igazodnak el a csodák világában. Ha elfogadjuk Waldapfel Józsefnek azt a megállapítását, hogy az egész mesedrámára jellemző vala­mi sajátos birkózás a fan­tasztikum és a valóság kö­zött, akkor a küzdelemből okvetlenül Balgáék kerülnek ki győztesen. Máthé és Pa- láncz úgy képesek felmutat­ni Vörösmarty humorát, mint csak nagyon kevesen. Hálás szerepek? Nagyon nehéz, re­mek stílust, ritmusérzéket, a kifejező eszközök fölötti tel­jes és tökéletes uralmat kí­vánó szerepek ezek. S persze intellektust kívánóak. Pa- láncz egyetlen megjegyzésé­vel lehetetlenné teszi a Fe­jedelem egész filozófiáját. A Mirigyet játszó Lenkey Edit uralja még Balgáékhoz hasonlóan a teret. Lenkev el­táncolja a szerepet Vörös­marty verseire. Ez a tánc groteszk és olykor félelmetes, de nem földöntúli. Mirigy a rontásnak emberi indulatait hordozza. Az ördögfiak (Var­ga Tibor, Kanalas László, Botár Endre) trióját úgy is értékelhetjük, mint egy akro­batacsoport produkcióját. Va­lójában több ez. A remek csoportjátékon túl, erős egyé. ni színek érvényesültek. Ka­nalas kivételes mozgáskultú­rájával, Botár duzzogó két­kedő ördögkamasz magatar­tásával, Varga Tibor (akit nagy-nagy örömmel láttam ebben a szerepben) jellem­gazdagságával — racionalitás, ördögi komiszság, számítás, de korlátoltság is — hódított meg bennünket. A vándorok (Fehér Tibor — Kalmár, Si­mon György — Fejedelem, Somló Ferenc — Tudós) tö­kéletesen uralva anyagukat mutatkoztak be. Szuggeszti- vitásuk azonban nem lehetett oly nagy, mint azokon az elő­adásokon, ahol keményebben ütköztetik őket Csongorral. Blaskó Péter nem mesebeli királyfi — emberarcú hős volt. Indulatai őszinték; a szöveg lényévé lényegült. Hiszünk neki, értjük vágyait. A színész fegyelme, mérték­tartása külön elismerést ér­demel, A díszelőadáson — különösen a második részben —imdiszponáltnak, fáradtnak éreztem. Szerencsére láttam a főpróbán is... (Itt jegyzem meg, hogy az előadáson bi­zonyos arányeltolódásokat ta­pasztalhattunk. A lázas álla­pot miatt olykor szükségte­len fogódzókat kerestek a színészek. Az ördögfiak fel­vett hangon beszéltek, Ilma egyszer-kétszer operettesen poentírozott, Mirigy az első pillanatokban „szörnyűséges­re” hangolt, Balogh Zsuzsa — akinek Ledérje színészi remeklés — keserűbb volt a kelleténél. Természetesen nem ez a mérvadó.. A halovány tündérlány Pá­va Ibolya Tündéje sok gon­dot okozott nekem. A szí­nésznőnek — aki nagyon szép s akinek már dicsértük eré­nyeit — idegen ez a világ; csak néha csillantotta fel a figura kristály érzéseit. Szin­te ráadásnak tekintem, hogy Kovács Máriától hallottuk az Éj monológiát. Felmutatta, összefoglalta Vörösmarty nyel­vének minden szépségét. GYARMATI BÉLA Miskolciak a visegrádi színjátszó napokon Ma és holnap országos színjátszó napokat rendeznek Visegrádon. A kétnapos rendezvénysorozaton miskol­ciak is szerepelnek: a 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet első évfolyamú műszerész tanulói mutatkoznak be. Nagy László: Ég és Föld cí­mű oratóriumával lépnek fel. Produkciójukat Nagy Valé­ria rendezte. Az előadás szín­tere a Mátyás palota rom­területe. SZOMBAT Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Zenei anyanyel­vűnk. — 12.30: Magyarán szólva. — 12.45: Melódiakoktél. — 14.06: A Munkásőrség Központi Férfi­kara énekel. — 14.15: Munkába- állás. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: Csak fiatalok­nak! — 15.55: Reklám. — 16.00; 168 óra. — 17.30: Félóra anek­dota. — 18.00: Benkő Dániel lan­ton és gitáron játszik. — 18.10: A román kultúra hete. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti krónika. — 19.25: öt perc sport. — 19.30: Krimikedvelőknek. — 20.46: Félóra sanzon. — 21.16: Bicskei Géza cimbalmozik. Kecs­kés Sándor kiarinétozik. — 21.33: Holnap közvetítjük. — 22.00: A beat kedvelőinek. — 23.05: A Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekara játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10—1.58: Meló­diákoktól. Közben 0.55—1.00: Hí­rek. Petőfi rádió: 12.03: Iphigenia Taurisban. — 12.50: „Jelképek erdején át...» — 13.00: Hírek. — 13.03: Romantikus zene. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Napraforgó. — 14.49: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Orvosi tanácsok. — 15.05: Erkel-áriák. — 15.27: Nők falun. — 15.57: Műsor- ismertetés. — 16.00: Hírek. — 16.05: Lemezek közt válogatva. — 16.40: A Neptun birodalmában. — 16.55: Közvetítés bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. — 17.20: Az élő népdal. — 17.30: Közve­títés bajnoki labdarúgó-mérkő­zésekről. — 17.50: Fúvószene. — 18.00: Hírek. — 18.10: Kalando­zás. — 19.10: Mendelssohn: Hl. (skót) szimfónia. — 19.47: Üj könyvek. — 19.50: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: öt perc sport. — 20.15: Igor Ojsztrah hegedűestje a Prágai Tavaszon. — 21.35: Láttuk, hal­lottuk. — 21.50: Népdalcsokor. — 22.30: Bigband-felvételekből. — 23.00: Hírek. — 23.15: A tegnap slágereiből. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Hétvégi króni­ka. — Nyári szünet után az óvodákban. — A jubileumi évad megnyitó díszelőadásáról. —Akit már régen hallottunk. — Bemu­tatjuk munka közben — a nagyüzemi gazdasági igazgatót. — Könnyedén — komoly dolgok­ról . .. Szombati jegyzet. — Hét­vége a miskolci repülőtéren. — Zenés hétvége. Televízió: 15.13: Műsorismerte­tés. — 15.15: Antenna. — 15.55: Zalaegerszegi TE—Bp. Honvéd bajnoki labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése Zalaegerszegről. — 17.50: A kapzsiság. Rajzfilm. — !«/'': Hírek. — 18.05: Akrobatikus já­tékok. — 18.25: Dürer. Képző- művészeti kisfilm. — 18.45: Tv- slágerlista. — 19.15: Cicavízió. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A fele­ségem. a fiam, meg én. Francia film. — 21.30: Tokody Ilona éne­kel. — 22.00: Tv-híradó — 2. ki­adás. — 22.10—23.15: A Veszoré- mi Tévétalálkozó díjnyertes filmjeiből. Diagnózis. Tévéíilm. Bratislavai televízió: 13.55: Tát­rán Presov—Gottwaldov kézilab­da bajnoki mérkőzés. — 15.15: Hírek. — 15.20: Mesefilm. — 16.00: Universiade. — 18.40: A Szövetségi Bűnügyi Központ ke­resi ... — 19.00: Híradó. — 20.00: A fészek. — 21.00: Hírek. — 21.05: Sport. — 22.10: Vendéglő ,,A re­pülő sárkányhoz ’. Tévéjáték. Kiállítások: Miskolci Képtár (állandó kiállítás, nyitva 10-től délután 6-ig). Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8) : Száguldás a semmibe. 16 éven felülieknek! (Mb. szí. amerikai). — Kossuth (f3): Szent Teréz és az ördögök. (f5. f7): / gyilkosok (magyar). — Hevesy Iván Filmklub (f5, i7): Idő a ma­gánéletre (szí. francia). — Fák­lya (f5): Látszólag ok nélkül (16 éven felülieknek! — Mb. szí. francia). — Petőfi (f7): A bo­szorkánymester (Mb. szí. NSZK). — Szikra (5. 7): Lány a szabad­csapatban (Szí. NDK). — Tán­csics (5. 7): Hárman a kincs nyomában (Mb. szí. szovjet). — Tapolca-kert (f8) : Lázadás a Bountyn I—TI. (Dupla helyárral! — szí. amerikai). vasárnap Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja. — 8.20: Jákó Vera, Kotlári Olga és Béres Ferenc népdalokat énekel. — 8.45: Walter Giseking zongo­rázik. — 9.17: Húzz, húzz enge- met.... Mondókák. — 10.00: Hí­rek. — 10.03: Ady Endre két ver­se. — 10.10: A Magyar Rádió es Televízió gyermekkórusa magyar szerzők műveiből énekel. — 10.25: Reklám. — 10.30: Vasárnapi koktél. — 12.00: Hírek. — 12.10: Édes anyanyelvűnk. — 12.15: Jó ebedhez szól a nóta. — 13.00: Tiszta szívvel. — 13.10: A román kultúra hete. — 13.42: Pillantás a nagyvilágba. — 14.02: Nagy mes­terek — világhírű előadóművészek. — 15.00: Hírek. — 15.08: Boccac­cio. Részletek Suppé daljátéká- bol. — 15.44: Lírai önarckép. — 16.00: Hírek. — 16.05: Egy rádi­ós naplójából. — 16.58: Hallgató­ink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.05: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — 18.08: Faluról falunak — muzsikával. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 39.00: Hírek. — 19.10: ,.A hazug­ság vagyok, amely az igazat mondja”. — 20.00: Az Illés­együttes játszik. — 20.35: A fő­szerepben Maria Callas. Puccini: Turandot. — 23.00: Szimfonikus könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Ottó Ferenc fanfárjai­ból. Petőfi rádió: 8.00: Miska bá­csi lemezesládája. — 8.30: Mit hallunk? — 9.00: Zenei anyanyel­vűnk. — 9.10: Richard Tauber portréja. — 9.46: Könnyűzene Kerekes János szerzeményeiből. — 10.20: Magyar múzsa. — 11.00: Kapcsoljuk a Salzburgi Fests- pielhaust. — 13.00: Gyurkovics Mária énekel. — 13.17: Ezüstagan- csos őz. Rádiójáték. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Táskarádió. — 15.00: Mit üzen a Rádió? — 15.35: Haydn kórusmüveiból. — 15.55: Kör­kapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. — 16.50: Színház — nyáron. — 17.00: De Falla: A bűvös szerelem — balett. — 17.26: Szántai Ildikó és Csapó Károly népdalokat énekel. — 17.44: Ki ez? Fotórejtvény. — 18.00: Hírek. — 18.05: Mikrofon előtt. — 18.15: Szergej Rahmani- nov zongorázik. — 18.30: A va­sárnap sportja. — 19.00: A román kultúra hete. — 19.30: Ami van és ami nincs: szabadidő. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Ez is, az is ... . — 22.05: Verbunkosok, nó­ták. — 23.00: Hírek. — 23.10: Liszt-művek. — 24.00:—0.10: Hí­rek. Miskolci rádió: A huszonöt éves szövetkezeti mozgalom útja Bor­sodban . . . Zenés riportműsor. — A sportrovat jelenti. Televízió: 9.53: Műsorismerte­tés. — 9.55: Csak gyerekeknek! — 10.25: Születésnap dallal, tánc­cal. — 11.00: Rába ETO—Bp. Honvéd bajnoki férfi kézilabda­mérkőzés közvetítése. — 15.18: Műsorismertetés. — 15.20: Süsü keselyű. — 15.40: Tapasztalatcse­re. — 16.10: A gránátköves kar­ék. Tévéjáték. — 16.55: Reklám- műsor. — 17.00: Universiade ’73. — Moszkva. — 18.00: Nótaszó. — 18.20: Reklámműsor. — 18.25: Delta. — 18.55: Sporthírek. —19.05: Esti mese. — 19.30: A Hét. — 20.25: Hírek. — 20.30: Az én ház­tájim . . . Abody Béla műsora. — Kb. 22.00: Hírek. — sporthí­rek. Bratislavai televízió: 8.50: Gyermekeknek. — 9.20: A far­kasok árnyékában. — 11.25: Hangverseny. — 12.00: Híradó. — 14.55: Hírek. — 15.00: Lóverseny. — 16.30: Az ifjúságé a szó. — 17.10: Bezousek apó. Régi cseh film. — 19.00: Híradó. — 19.50: A vasárnap verse. — 20.00: Hol­nap már késő lesz. — 21.25: Hír­adó. — 21.40: Kultúra ’73. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Száguldás a semmibe... 16 éven felülieknek! (Mb. szí. ame­rikai) . — Kossuth (f3): Szent Teréz és az ördögök. (Mb. szí. román). (f5, f7): Ártatlan gyil­kosok (magyar). — Fáklya (4): Idegen cowboyok között I—II. Dupla helyárral! (szí. amerikai). — Petőfi (f5, f7): A boszorkány­mester Mb. szí. NSZK). — Tán­csics (5. 7): Hárman a kincs nyomában. (Mb. szí. szovjet). — Tapolca-kert (f8): Lázadás a Bountyn I—n. Dupla helyárral! (Szí. amerikai). — Hámor (6): Katonazene (magyar). HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.15: Mit üzen a Rádió? — 8.50: Bach: A lélek segít. — 9.09: Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye. — 9.26: Rádió­börze. — 9.30: A hét zeneműve. Mozart: Klarinétverseny. — 10.00: Hírek. — 10.05: Pityeri harcko­csizó hihetetlen, ám többnyire hősies kalandjai. — 10.44: Alfred Cortot Debussy-prelüdöket zon­gorázik. — 11.00: Útirány: az Aranyhomok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nótacsokor. — ,9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt... — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.03: Zenekari muzsika. ingatlan Kilian-délen, kétszoba-hallos, szövetkezeti lakás, beköltözhe­tően eladó. Miskolc, III., Irinyi u. 23., m/1. Kiadó másfélszobás, összkom­fortos bérházi lakás, üresen. Egy évre előre fizetendő. Vállalatok vagy gyermektelen bázaspár je­lentkezhet. „Sürgős” jeligére, a kiadóba. adas-uetel Nagykerekű Wartburg eladó. Miskolc, III.. Vadász u. 7. sz. Bontásiból kikerült gerenda, szarufa eladó. Görömböly, Déli u. 17. Sport Zetka motor eladó: 5000 Ft-ért. III., Bartók B. 97. sz. ívegyes Sárga, heréit lovam elveszett kedden reggelre. Értesítést: Bo- zik József, Erdőalja 85. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom