Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-18 / 195. szám

A'em boszorkányság Divatba jön a divalbélveg J u A latin-amerikai Nicara­guában „divatf’-bélyeget hoz­tak forgalomba. Az új bé­lyegsorozaton. amelyet nem­régiben egy kiállításon mu­tattak be New Yorkban, Givenchy. Balmain. valamint Norman Hartnell legújabb kreációi láthatók. i 1WWIM-!■ 11II.I.I I I..I.I. n.y. JT A magas sarok egészségtelen Telepátia, hipnózis Milyen cipőt ajánlatos hordani? Várakozás feszültsége töl­tötte be a hatalmas termet. Világhírű tudósok: filozófu­sok, szociológia és pszicho­lógia professzorok, biológu­sok. geológusok és fizikusok — a világ első pszichotro- nikai kongresszusának részt­vevői — kíváncsian figyelték a szovjet delegáció egyik tag­ját, a különleges képességek­kel rendelkező bakui Dada- sevet. A 26 éves fiatalember a kongresszus egyik részve­vőjének csuklóját fogva, pil­lanatok alatt metgtalálta a távollétében megjelölt, altala soha nem látott pecsétgyű­rűt. 300 tudós részvételével Az érdekes „mutatvány” csak egyike volt azoknak a kísérleteknek, amelyekkel a több napos prágai konferen­cia előadásain a különböző nemzetek delegációi a gya­korlatban is bemutatták egymásnak a testi-idegrend­szeri működés megérzésen alapuló, rejtett jelenségeit A több mint 300 tudós részvé­telével megrendezett kong­resszuson egyebek között olyan izgalmas és sokat vi­tatott témák kerültek napi­rendre. mint az alvás közbe­ni nyelvtanulás, a telepátia, a hipnózis és a föld mélyén rejlő nagyobb tömegű ércek, ásványok, vizek geofizikai kisugárzásának hatásai az emberi idegrendszerre — mondotta dr. Király József pszjchológus. a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet pszichológiai labora­tóriumának vezetője. A tanácskozás szekcióülé­sein elhangzott 22 előadás és 66 korreferátum egytől egyig olyan speciális kérdéseket boncolgatott, amelyek rész­ben még ma is kívül állnak a tudományos, „akadémikus” vizsgálódás hatáskörén, s év­tizedeken át többnyire csak feltűnési viszketegségben szenvedő médiumok, dilet­tánsok és okkultisták világ­nézetileg tisztázatlan vadász- területe volt. Atvihető-e a gondolat9 Ezt a korábbi hibát korri­gálta ez az érdekes nemzet­közi konferencia, amelynek pszichotronikai elnevezése is arra utal, hogy a különleges emberi „megérzésnek” eddig többnyire csak egyszerű ta­pasztalatokon alapuló jelen­ségeit ma már — a pszicho­lógiai és elektronika segítsé­gével — a modern termé­szettudomány szerves része­ként tanulmányozzák a szak­emberek. A konferencia résztvevői számos igen érdekes kísér­letről számoltak be egymás­nak. Stanley Krippner. ame­rikai pszichológus, a New York-i Mimonides Medical i Center professzora például I — a vezetése alatt álló I brooklini alváskutató labo-, ratóriumban — újabban ar­ra keresi a választ, hogy egy-egy embercsoport gon­dolati „koncentrációja” át- vihető-e álomkép formájá­ban az alvó emberek agyá­ba Sok szó esett a tanácskozá­son az alvás közbeni nyelv- tanulás lehetőségeiről is. Az eddigi kísérletek tapasztala­tai szerint a nyelvtanulásnak ez a módszere kiválóan al­kalmas a szavak -és nyelvta­ni szabályok magolásszerű megtanulására. A szokásos nyelvtanulást azonban ez sem helvettesíti: a gondolko­dást igénylő feladatok meg­oldásában ugyanis ez a mód­szer nem vezet eredményre. A pulzus jelzései A 26 éves bakui fiatalem­ber által bemutatott kísér­lettel kapcsolatban a kong- reszus több résztvevője is kifejtette, hogy az ilven te­lepatikus képességnek elen­gedhetetlen feltétele a rend­kívüli megfigyelőkészség. A ..gyűrűkereső” férfi néldául a kézen fogott „médium” csuklója segítségével — an- , nak változó, pul.zusritmusá- 6óf —' mint 'fizteu(?gus' ..kód­jelekből” olvasta ki feladatá­nak megoldását. A közelmúltban megren­dezett prágai pszichotronikai kongresszus helyesen muta­tott rá, hogy ezeknek a ko­rábban titokzatosnak vélt emberi tulajdonságoknak semmi köze nincs a miszti­kumokhoz. Valósáéban léte­ző. reális tulaidonsáeok ezek. amelyek éppúgv beillenek a materialista világképbe, mint az idegrendszer más. ma már közismert tulaidonságai. Mindösszej a jelenlegi isme­reteink hézagosak még ezen a területen. Ki hogy eszi a cukrot? Az ember temperamentu­mára és egyéniségére jellem­ző az. ahogyan az édességet fogyasztja. Brit pszicholó­gusok a cukorkaevőket a kö­vetkezőképpen osztályozzák: a cukorkaszopogatók nyu­godt. kiegyensúlyozott em­berek. de nem sok becsvágy van bennük. Azoic, akik el­rúgják a cukrot, született optimisták, ugyanakkor ké­nyelmesek és falánkok. A ..ropogtatok” heves vérmér­sékletű. de ingatag jellemű emberek. Általában féltéke­nyek és túlságosan érzelme­sek. Az olasz sportcikkek igen nagy népszerűségnek örven­denek. A legújabb újdonság — természetesen az amatő­rök számára — az Alisub oxigénkészülék és felszerelés békaemberek számára. Ezzel a felszereléssel 70 méter A mese még a századfor­duló körül a gyermekek fő olvasmánya volt. Időközben azonban a realisztikusabb könyvek és képeskönyvek szinte teljesen kiszorították. Gyermekpszichológusok saj­nálattal figyelik ezt a fejle­ményt. Nézetük szerint a mese kritikája sem jogos; azt állítják, hogy az iroda­lomnak éppen ez a fajtája Tessék figyelmesen meg­nézni a mellékelt képen lát­ható néhány — minek is ne­vezzem? — lábravalót. Mert ezek nem cipők, még csak nem is szandálok ... Bár ez utóbbihoz állnak közelebb. S vannak ezeknél sokkal furcsább — és gyakran ké­nyelmetlenebb — lábbelik is. — Mi erről a mai szandál­kultuszról az ortopéd-szak­orvos véleménye? — Az orvosi irányzat és a divatirányzat, sajnos, még ma sincs összhangban, noha mélységre le lehet merülni. A különleges plaxiglas anyag egyrészt védelmet nyújt a víz nyomásával szemben, másrészt lehetővé teszi, hogy a békaember elgvönvörköd- .jék a vízi világ szépségeiben. gyógyítja a gyermek vele­született szorongásait. A tör­ténetek kiválogatásában per­sze az életkort és a kedély­állapotot is figyelembe kell venni. Az utóbbi években egyre gyakrabban hangzott el, hogy a régi mesék erkölcse szemben áll megannyi, ma helyesnek tartott nevelési elvvel. Ezek az elbeszélések nagyon is sokszor szörnyű­ségekről és halálról szólnak. A tudósok szerint: „a va­lóságban sokkal nagyobb szörnyűségek történnek, ame­lyeket nem titkolhatunk el a gyermekek elől (a gyermek a híradóból értesül balese­tekről, háborúkról és betöré­sekről). A mese szörnyűségei azonban sokkal távolibbak és ezenkívül a történet végén mindig helyreáll a rend, s a gyermek visszanyeri a vé­dettség érzését.” A kölni gyermekklinika orvosai éppen 4—5 éves kor­ban ideális gyógymódnak te­kintik a mesét a „veleszüle­tett félelmek” ellen: „A fan­tázia új táplálékot kap. az agresszió levezetődik, és erő­södik a biztonság és a biza­lom a jó világában.” Ha a gyermek ugyanis megtudja, hogy bátor emberek legyőzik a varázslókat, a boszorká­nyokat és a szörnyeket, ak­kor megtanulja, hogy „van ugyan rossz a világban, de le lehet küzdeni.” A szülőknek mindenesetre gondosan kell válogatniuk a meséket: beteg, fáradt, vagy szomorú gyermeknek más­milyen mesére van szüksége, mint az egészséges és vi­dám gyermeknek. ezt évek óta szorgalmazzuk. Nem a divatos cipők eilen van kifogásunk, hanem az egészségtelenül divatosakat ellenezzük. Azokat, amelyek­be már eleve „kicsavarva” lehet csak belepréselni a lá­bakat. Ki ne emlékezne: évekkel ezelőtt a hegyesorrú cipők vezettek a népszerűségi lis­tán. Hogy mennyire egész­ségtelenek voltak. annak csak az ortopédusok a meg­mondhatói. Mintha abroncs szorította volna össze a láb­ujjakat; a leggyakoribb pa­naszok közé a tyúkszemek, a bőrkeményedések. súlyosabb esetekben a kalapácsujják tartoztak. — Legalább ennyire káros a mostani tűsarok is — foly­tatja a szakorvos. — Ezek­ben a 10—12 centiméteres magasságot is elérő talpakon valósággal újra kell tanulni a járást, Mint aki gólyalá­bon jár, úgy kell vigyázni minden lépésnél az egyen­súlyra. Aki nedig ilyen ci­pőben vállalkozik autóveze­tésre — és nem is kevesen vannak ilyenek! — a saját és mások testi épségét ve­szélyezteti. Le kell szögezni: a túlsá­gosan magas sarok minden­képpen egészségtelen! Ennek káros következményei: a ha­rántboltozat, s a lábszárizom- zat deformálódása, valamint ez utóbbi következtében ki­alakult derékfájás csak a ké­sőbbiek folyamán jelentke­zik. Ugyancsak később is­merhető fel a nemegyszer heves fájdalmakkal járó ha­rántboltozat-süllyedés. is­mertebb nevén: a lúdtalp is. — Mit lehet tenni ezek megelőzése érdekében? — A szakrendeléseinken szerzett tapasztalatok bizo­nyítják. hogy a végtagfáj- dalmakikal hozzánk fordu­lóknak csaknem a fele a di­vat áldozata. .Ezeknek a pa­naszoknak csaknem 90 szá­zaléka a kényelmesebb láb­beli. . illetve betét viselésé­vel megszüntethető. * Aki fontosabbnak tartja az egészségét, mint a hiúsá­gát, megfogadja az orvos tanácsait. Ajánlatos kényel­mes, középmagas sarkú, s lehetőleg hátul is zárt cipőt hordani. S akinek szüksége van rá, ne szégyellje a beté­tet sem! (keglovich) ElffW.tl Női vagy férfi vezető Helyes-e stz — hallottam már többször is —, ha egy kizárólag női munkaerőt foglalkoztató munkahelyen egyetlen férfi van, s az az egy is: főnök. Vajon van-c valahol is női főnök ott, ahol csak férfiak dolgoz­nak? Én még ilyenről nem hallottam — mondja a méltatlankodó, majd hozzáfűzi: — Ha a többség nő — nyilván a munka jellegéből a lódóan —, akkor a vezető is nő legyen! A férfi vezető megért­heti ugyan az irányítása alatt dolgozó nő gondját, de képtelen együttérezni vele. Megértés és együttérzés — nagy különbség... Oly nagy, hogy óhatatlanul ellentéteket szül a vezető és beosztottai között. Akivel a közelmúltban beszélgettem erről a témáról, nézetét bi- rcnyítandó, elmondott egy — egyébként meglehetősen felháborító — esetet. Az egyik intézmény fontos —i közügyekkel foglalkozó — osztályán kilencvenkilenc százalékban női munkaerőt alkalmaznak. A hiányzó egy százalék: az osztályvezető, az egyetlen férfi. Zsar­nok, hirtelenkedö, rosszindulatú ... s még jó néhány jelző ráillik a magatartása, a vezetési stílusa, légióként azonban a férfi és nő egyenjogúságát, a társadalom nőpolitikáját semmibe vevő szatai és tettei alapján. Ez a vezető egyáltalán nem titkolja, kit tart —- ter­mészetesen a nők között — jó munkaerőnek. „Jó munkaerő csak az lehet, akiről eleve feltételezhető, hogy belátható időn belül nem megy szülési szabadságra.” Ezek a hamis csengésű szavak, e balga fej szülte értékítélet nem kér kommentárt. De mi történik akkor, ha 'egy olyan munkaerő, aki a „leges­legfeltételezhetőbbek” közé tartozott, egy napon gyermekáldás elé néz? itt, ezen a munkahelyen nem az történik, mint máshol, ahol felnéznek a leendő kismamára, tisztelettel övezik és igyekeznek kedvébe járni, az említett osztály egyik, mindaddig kiváló nődol- gezőja — valóban az — négy hónapig jói eltitkolta főnöke előtt a . bűnét”, a kolléganők tudtak róla, de érthető módon osztoztak a titoktartásban. De meddig lehet rejteni azt, ami inkább büszkeségre érdemes, mint titkolásra? Ez esetben a kényszerűség szólt közbe. A terhes asszony — szigorú orvosi utasításra — táppénzre ment. \ főnök, aki számtalanszor megismételte már, hogy neki „a bi­zonytalan betegeskedések” felettébb gyanúsak, megkérdezte, mi haja? Természetesen nem a felvilágosításrá legilletékesebbtől — hi­szen ő félve, suttyomban távozott —, hanem a kolléganőktől, akik egyébként megkapták a felhatalmazást a „vétség” közlésére. S a fő­nök megcsalatva-bccsapatva csak ennyit préselt ki magából: nem­rég kapott fizetésemelést, hát ez a hála?! Nos, mondta ki az áment vitapartnerem, ez a példa is igazolja« hogy nők főnöke nem lehet férfi, csak nő. Nincs igazam? Nincs! Az ilyen példa s az ilyen vezető csak egészen kivételes. Kirívó. Kevésbé megfogható, árnyaltabb ellentétek vannak és még fesznek is, ki tudja, meddig. De a szembetűnő vagy lapuló konflik­tusok megoldásának, illetve feloldásának semmiképp se az az egyet­len módja, hogy nőket csak nő dirigáljon, férfiakat pedig csak férfi. Végtére is nem az elkülönítés, hanem a közelítés politikáját •akarjuk érvényre juttatni. A vezető —■ legyen az férfi vagy nő — ne legyen vezető, ha nem alkalmas rá. Az alkalmasságot nem az határozza meg: szoknyát vagy nadrágot visel-e az, aki irá/kyít. (Szinte látom, mosolyog az olvasó, mert hiszen nadrágot viselő női eleget lát, de szoknyás férfit nem. legfeljebb skót turistát.) A mérv­adó: az alkalmasság. Az persze más kérdés, hogy a nők jogait szavakkal és tettekkel sértő férfi vezető uralkodását nem tűrjük meg. Törvény védi a nő­ket s az egész társadalom ismeri az elveket, amelyek mérvadók. De azt a kívánságot is elmondtuk és leírtuk már jó néhányszor, hogy a nő is védje jogát, s ne hátráljon! Ne tegye ezt különösen akkor, ha egy egész kollektíváról van szó. Szinte érthetetlen az eset, amit elmondtunk. Éppen ez mondatja ki velünk a talán kissé erős sza­vakat is: ha tűrik, ne panaszkodjanak! A társadalom védi a nők jogát. Ám a nőnek az is joga — egy kollektívának meg egyenesen kötelessége —, hogy harciasán szembe­szálljon azokkal, akik ellenük szólnak és cselekszenek. Már csak azért is, mert ez nem kizárólag nőkérdés, hanem társadalmi ügy. cs LAHUCSKY PÉTER ★ A HUNGAROTEX őszi divatújdonságai: őszi női, férfi öl­tözékek (MTI Fotó) Újdonság a békaembereknek A mese gyógyszer a félelem ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom