Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-28 / 201. szám

Itt a gyopár is megterem Elmaradt Hány nap még a nyár? A környékbeliek mondják, hogy itt megterem a híres bükki gyopár is. Am e havasi ritkaság apró. fehér-rózsa­szín virágai csak júniusban diszlenek. Most be kell érnie a kirándulónak a nyárvég hagyományos virágaival. De­ltát Szentiéleken, a Bükk e pompás szegletében a virá­gok is mások. Mindenféle úti­könyv első helyen említett látnivalóit a történelem szel­lője legyezi körül. A Nyir- jesrét végében .jó hétszáz esztendővel ezelőtt remeték laktak, s 1312-ben a pálosok részére itt alapított kolostort Ernye bán fia. István nádor. Az erdei emberek úgy tud­ják, hogy a kolostor bizony nem volt apácazárda, mert bizony az őstölgyek erdejé­ben meghúzódó . szerzetesek nemcsak imával éltek .., Igaz? Nem igaz? Mindegy. + Mennek, mennek, mendegélnek... Az erdőben az a jó, hogy itt minden igaz Szentlélek most a gyerekek paradicsoma. * A számháború annak rend­je és módja szerint zajlott le a pirosak, zöldek és barnák között. A kimerítő csatározás után nagy egyetértésben ült jjc Három lányok Auróra ’73 Az orosz-szovjet költészet és próza fesztiválját Auróra ’73 címmel november 4-e és 6-a között rendezik meg Miskolcon. A háromnapos versenyt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Művé­szeti és Propaganda Iroda közösen szervezi. A vetélke­dő lebonyolítására operatív bizottságot alakítanak. Gobelin és kisplasztika A Szomszédaink, barátaink című sorozat keretében teg­nap délután két berlini kép­zőművész kiállítását nyitották meg a Kossuth Művelődési Házban. Inge Millies-Flierl gobelinjeit és Christa Samrn- len kisplasztikáit mutatják be. A megnyitó ünnepségen Claus Plobner, az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontjának igazgatója mondott köszöntőt. A kiállítás szep­tember 3-ig tekinthető meg, hétköznap délelőtt tíz órától este hat óráig. egymás mellé védő és táma­dó, és senkinek sem kellett kétszer mondani, hogy ve­gyen még a palacsintából. A Volán Vállalat üdülőjé­ben 57 gyerek vert tanyát. Többségük miskolci, de jöt­tek Debrecenből és Nyíregy­házáról is. Még tiz napig tart a vakáció. Hármat kell alud­ni a búcsú-tábortűzig. Vár­ják is, félik is az utolsó ta­lálkozást az összkomfortos tábor rövidnadrágos. kurta­szoknyás lakói. Németh Ibolya Debrecen­ből jött. ő a legkisebb. Ö a kedvenc. — Itt mindenki csak Picur- nak hív.. Pedig én Ibi va­gyok. Anyu már biztosan sír utánam..; A Zuti gyerekek hárman vannak. Ágnes a legidősebb. — Nyáron egy hónapig dolgoztam. A „közlekedési­nél” a menetleveleket írtam, ötszáz forintot kerestem. Vettem egy cipőt. Magassar­kút. Vali most megy hetedikbe. — Már megvettük az új füzeteket, új ceruzákat. A lakásunk is új lesz. Anyuka azt mondta, hogy szeptem­berben költözünk. Lesz ben­ne fürdőszoba is. Jóska, a legkisebb még mindig a vesztett számhábo­rú miatt kesereg. — A nővérem olvasott le. így bízzon az ember a test­vérében ... A többiek persze nevetnek a zömök kis legényen, aki egy pillanatra sem válna meg attól a jókora, kutya­riogató bottól, amelyet por- tvázó útján talált az erdő­ben. Hogyan lesz a Miskolci Közlekedési Vállalat titkár­nőjéből gyerek-pásztor? Ügy, ahogy a szakszervezeti admi­nisztrátorból „tanár néni”. Selmeczi Ivánná és Farkas Albinná viseli gondját a gyerekseregnek. Az iskola- kezdés előtt már nem kaptak hivatásos pedagógust. Így aztán ők jöttek. — Itt vannak a saját gye­rekeink is. Tíz nap plusz szabadság. Azt hittük, nehe­zebb lesz ... Könnyű ott őr­nek lenni, ahol az erdő csendje int fegyelemre. (braclcó) a köszönet — Végigcsináltuk a szezonvégi kiárusítást. Három hét megfeszített munka. Egyikünk sem kérdezte, vajon ki fi­zeti ki a rengeteg túlórát, amit az árurendezéssel, az átára­zásokkal eltöltöttünk. Valamennyien annak örültüijk, hogy megszabadulunk a felhalmozódott készletektől. Mint a ki­facsart citrom, úgy éreztük magunkat. Aztán — szusszanni sem volt időnk, máris belecsöppentünk az évnyitókat meg­előző iskola-szezonba. Becsülettel hajtottunk, és hajtunk ma is. De, ha azt hiszi, hogy valakinek is eszébe jutott legalább egy csendes köszönömöt mondani — hát téved! Ruhakereskedelemben dolgozó, ismerős boltvezetőnő fa­kadt ki így, amikor a nyári „vakációjáról'’ érdeklődtem. Mint mondta: sem ő. sem a bolt többi :d®gozója nem vette ki a szabadságát, mivelhogy szinte á^maósult a hajrá, s állította, a legtöbb kereskedelmi egységben így voltak. — Ám ezt senki sem vette észre. Mert az természetes, hogy a kereskedelmi dolgozó a legnagyobb kánikulában is — amikor kint 30, bent 40 Celsius-fok van — a pult mögött áll. Legfeljebb csak legyint a vásárló, hogy mit akarunk, hisz ez a kötelességünk ... Igazat kell adni ismerősömnek — s vele együtt mind­azoknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik ugyanúgy hiá­nyolják az elismerő szót. mint ő. És nem csupán nekik, de az élet bérmelv területén ténykedőknek, akiknek hiányzik a „köszönöm”. Mert valahogyan leszoktunk róla, hogy megkö­szönjük a mégoly jól végzett munkát is. Olyasfajta meg­gondolásból talán, hogy „saját”, jól felfogott érdekében tette amit tett, hiszen anyagilag ő is jól jár, megfizetik a fáradt­ságát!” Való igaz, a józan gazdasági és közgazdasági érvek ambi­cionálnak mindannyiunkat a nagyobb erőbedobásokra, csak­hogy önmagunkban az ilyenfajta praktikus meggondolásokat keveselljük. Hajdanában — nem is olyan régen — az elis­merő szót éreztük kevésnek, ha vaskosabb boríték nem adott nyomatékot neki. Ámde önmagában az anyagi elismerést is csonkának érezzük. A kettő együtt dukál. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy babérkoszorút fonjunk, s nemzeti hősnek kiáltsunk ki valakit, vagy vala­kiket, ha a munka természetes tempóján túl pluszt is pro­dukál. Még csak arról sem. hogy lépten-nyomon dicséretet zengve devalváljuk az elismerő szót. De ha egy-egy jelen­tősebb erőfeszítést kívánó időszakon túljutunk, jusson eszünkbe: amennyire nekünk, ugyanúgy másoknak is jól­esik, ha megköszönik fáradozásukat. S valljuk meg őszin­tén : a kereskedelem dolgozói most igazán rászolgáltak a „Köszönöm”-re! R. É. Jancsó sikere Kubában Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmjét nagy si­kerrel játsszák a havannai filmszínházak. A kritika el­ismeréssel ír a magyar ren­dező munkájáról, kiemelve, hogy a kubai közönség az elmúlt évben a „Szegényle~ gényeket” az év tiz legjobb filmje közé sorolta. REFLEKTOR Ma Budavesten a Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége a többi Ülést tartott az SZMT elnöksége Kihasználatlan lehetősének (Folytatás az 1. oldalról) Tény, hogy a vállalatok nagy része jelentős erőfeszí­téseket tesz a balesetek csök­kentése érdekében. Rendsze­resebben foglalkoznak a munkavédelmi feladatok vég­rehajtásával. A vizsgálatok szerint azonban még mindig sok a kihasználatlan lehető­ség a balesetek megelőzésé­nél, azok okainak feltárásá­nál. „ügyeskedő” vállalatok Akad még tennivaló a bal­esetek bejelentésével, nyil­vántartásával, s a sérültek kártérítésével kapcsolatban is. Az idén az SZMT mun­kavédelmi felügyelői például a többi közt 300 baleseti jegyzőkönyvet szabálytalan­ság miatt visszaküldték. Még mindig megtörténik, hogy a vállalatok csak a sé­rült magatartásában keresik a hibát. A balesetek beje­lentésénél pedig nemegyszer „ügyeskedések” tapasztalha­tók. A járműjavítóban pél­dául 81 olyan balesetet, amely 1972-ben történt, csak az idén „vizsgáltak ki”, s oly módon, hogy a sérültek mind­egyikéül aláírattak egy nyi­latkozatot, ami szerint a sé­rülés otthon történt! A me­gyei vezető kórházban nincs SZTK-ügyintéző, a Borsodi Sörgyárban nincs üzemi ki- fizetőhely. A BÁÉV-nél mintegy száz tavalyi balese­tet az idén is csak az SZMT munkavédelmi felügyelőinek intézkedésére vizsgálták ki. Az LKM-ben a balesetet szenvedett dolgozót ide-oda küldözgetik, a munkavédel­mi osztály, az SZTK-kifize- tőhely és az üzem között. Néhány kereskedelmi válla­latnál a sérülttel bizonyítatt- ják, hogy balesete az üzem­ben történt-e, holott ez a vállalat kötelessége. Felvetődhet a kérdés: mindez miért így történik, s miért nem úgy, ahogy jó lenne? Az okok közül né­hány: a vállalatok féltik az „élüzem” címet; a szocialista brigádok vállalásai nem tel­jesülnek, ha bejelentik a bal­esetet; a vállalatok nem akarnak rossz színben fel­tűnni stb. Igaz, összességében csök­kent az eltitkolás, a szabály­talanság mértéke, de még mindig jelentős. Munkavédelmi és egészségügyi hónap Az SZMT elnöksége ma meghatározta azokat a fel­adatokat, amelyeket munka- védelmi bizottságának, a te­rületi megyebizottságoknak és a vállalati szakszervezeti bizottságoknak el kell vé­gezniük a baleseti helyzet javításának érdekében. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a második fél év eredményei még job­bak legyenek, csökkenjen a balesetek, a halálos balese­tek, a kiesett munkanapok száma, javuljon az ügyinté­zés, a megelőzés. A feladatok megoldását minden bizonnyal segíti majd az októberben ismét meg­rendezésre kerülő munkavé­delmi és üzemegészségügyi hónap is, amihez az SZMT irányelveket ad ki. NY, I. közt megvitatja a szocialista munkaverseny mozgalom to­vábbfejlesztésének kérdéseit, ak Baján az általános isko­lát kezdő gyermekek szülei­nek pszichológusok tartanak előadást a feladataikról, 4c Egerbe bolgár pártdelegáció érkezik. >k Kiskőrösön az országos számvitel, és ügy­vitelszervezési tanácskozáson neves szakemberek nyílt fó­rumon válaszolnak a részt­vevők kérdéseire. >k Kősze­gen tanévnyitó értekezletet tartanak a Vas megyei gyer­mekotthonok igazgatói. * Sopronban átadják rendel­tetésének a KPVDSZ új üdülőjét. Motorizált komp Borsodban harminc révát­kelőhely van, amelyből 24 fenntartásáról a megyei ta­nács gondoskodik. Mindenütt nagy gondot fordítanak a kompok korszerűsítésére és gépesítésére. Elsőként Tisza- tardoson szereltek fel — kí­sérleti jelleggel — gépi be­rendezést. Úttörő szakkörök Szakkörvezetői értekezle­tet tartanak a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban, au­gusztus 29-én. Az értekezle­ten az ifjúsági és üttörőház 1973/74, évi feladattervéról lesz szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom