Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-28 / 201. szám
Itt a gyopár is megterem Elmaradt Hány nap még a nyár? A környékbeliek mondják, hogy itt megterem a híres bükki gyopár is. Am e havasi ritkaság apró. fehér-rózsaszín virágai csak júniusban diszlenek. Most be kell érnie a kirándulónak a nyárvég hagyományos virágaival. Deltát Szentiéleken, a Bükk e pompás szegletében a virágok is mások. Mindenféle útikönyv első helyen említett látnivalóit a történelem szellője legyezi körül. A Nyir- jesrét végében .jó hétszáz esztendővel ezelőtt remeték laktak, s 1312-ben a pálosok részére itt alapított kolostort Ernye bán fia. István nádor. Az erdei emberek úgy tudják, hogy a kolostor bizony nem volt apácazárda, mert bizony az őstölgyek erdejében meghúzódó . szerzetesek nemcsak imával éltek .., Igaz? Nem igaz? Mindegy. + Mennek, mennek, mendegélnek... Az erdőben az a jó, hogy itt minden igaz Szentlélek most a gyerekek paradicsoma. * A számháború annak rendje és módja szerint zajlott le a pirosak, zöldek és barnák között. A kimerítő csatározás után nagy egyetértésben ült jjc Három lányok Auróra ’73 Az orosz-szovjet költészet és próza fesztiválját Auróra ’73 címmel november 4-e és 6-a között rendezik meg Miskolcon. A háromnapos versenyt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Művészeti és Propaganda Iroda közösen szervezi. A vetélkedő lebonyolítására operatív bizottságot alakítanak. Gobelin és kisplasztika A Szomszédaink, barátaink című sorozat keretében tegnap délután két berlini képzőművész kiállítását nyitották meg a Kossuth Művelődési Házban. Inge Millies-Flierl gobelinjeit és Christa Samrn- len kisplasztikáit mutatják be. A megnyitó ünnepségen Claus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója mondott köszöntőt. A kiállítás szeptember 3-ig tekinthető meg, hétköznap délelőtt tíz órától este hat óráig. egymás mellé védő és támadó, és senkinek sem kellett kétszer mondani, hogy vegyen még a palacsintából. A Volán Vállalat üdülőjében 57 gyerek vert tanyát. Többségük miskolci, de jöttek Debrecenből és Nyíregyházáról is. Még tiz napig tart a vakáció. Hármat kell aludni a búcsú-tábortűzig. Várják is, félik is az utolsó találkozást az összkomfortos tábor rövidnadrágos. kurtaszoknyás lakói. Németh Ibolya Debrecenből jött. ő a legkisebb. Ö a kedvenc. — Itt mindenki csak Picur- nak hív.. Pedig én Ibi vagyok. Anyu már biztosan sír utánam..; A Zuti gyerekek hárman vannak. Ágnes a legidősebb. — Nyáron egy hónapig dolgoztam. A „közlekedésinél” a menetleveleket írtam, ötszáz forintot kerestem. Vettem egy cipőt. Magassarkút. Vali most megy hetedikbe. — Már megvettük az új füzeteket, új ceruzákat. A lakásunk is új lesz. Anyuka azt mondta, hogy szeptemberben költözünk. Lesz benne fürdőszoba is. Jóska, a legkisebb még mindig a vesztett számháború miatt kesereg. — A nővérem olvasott le. így bízzon az ember a testvérében ... A többiek persze nevetnek a zömök kis legényen, aki egy pillanatra sem válna meg attól a jókora, kutyariogató bottól, amelyet por- tvázó útján talált az erdőben. Hogyan lesz a Miskolci Közlekedési Vállalat titkárnőjéből gyerek-pásztor? Ügy, ahogy a szakszervezeti adminisztrátorból „tanár néni”. Selmeczi Ivánná és Farkas Albinná viseli gondját a gyerekseregnek. Az iskola- kezdés előtt már nem kaptak hivatásos pedagógust. Így aztán ők jöttek. — Itt vannak a saját gyerekeink is. Tíz nap plusz szabadság. Azt hittük, nehezebb lesz ... Könnyű ott őrnek lenni, ahol az erdő csendje int fegyelemre. (braclcó) a köszönet — Végigcsináltuk a szezonvégi kiárusítást. Három hét megfeszített munka. Egyikünk sem kérdezte, vajon ki fizeti ki a rengeteg túlórát, amit az árurendezéssel, az átárazásokkal eltöltöttünk. Valamennyien annak örültüijk, hogy megszabadulunk a felhalmozódott készletektől. Mint a kifacsart citrom, úgy éreztük magunkat. Aztán — szusszanni sem volt időnk, máris belecsöppentünk az évnyitókat megelőző iskola-szezonba. Becsülettel hajtottunk, és hajtunk ma is. De, ha azt hiszi, hogy valakinek is eszébe jutott legalább egy csendes köszönömöt mondani — hát téved! Ruhakereskedelemben dolgozó, ismerős boltvezetőnő fakadt ki így, amikor a nyári „vakációjáról'’ érdeklődtem. Mint mondta: sem ő. sem a bolt többi :d®gozója nem vette ki a szabadságát, mivelhogy szinte á^maósult a hajrá, s állította, a legtöbb kereskedelmi egységben így voltak. — Ám ezt senki sem vette észre. Mert az természetes, hogy a kereskedelmi dolgozó a legnagyobb kánikulában is — amikor kint 30, bent 40 Celsius-fok van — a pult mögött áll. Legfeljebb csak legyint a vásárló, hogy mit akarunk, hisz ez a kötelességünk ... Igazat kell adni ismerősömnek — s vele együtt mindazoknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik ugyanúgy hiányolják az elismerő szót. mint ő. És nem csupán nekik, de az élet bérmelv területén ténykedőknek, akiknek hiányzik a „köszönöm”. Mert valahogyan leszoktunk róla, hogy megköszönjük a mégoly jól végzett munkát is. Olyasfajta meggondolásból talán, hogy „saját”, jól felfogott érdekében tette amit tett, hiszen anyagilag ő is jól jár, megfizetik a fáradtságát!” Való igaz, a józan gazdasági és közgazdasági érvek ambicionálnak mindannyiunkat a nagyobb erőbedobásokra, csakhogy önmagunkban az ilyenfajta praktikus meggondolásokat keveselljük. Hajdanában — nem is olyan régen — az elismerő szót éreztük kevésnek, ha vaskosabb boríték nem adott nyomatékot neki. Ámde önmagában az anyagi elismerést is csonkának érezzük. A kettő együtt dukál. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy babérkoszorút fonjunk, s nemzeti hősnek kiáltsunk ki valakit, vagy valakiket, ha a munka természetes tempóján túl pluszt is produkál. Még csak arról sem. hogy lépten-nyomon dicséretet zengve devalváljuk az elismerő szót. De ha egy-egy jelentősebb erőfeszítést kívánó időszakon túljutunk, jusson eszünkbe: amennyire nekünk, ugyanúgy másoknak is jólesik, ha megköszönik fáradozásukat. S valljuk meg őszintén : a kereskedelem dolgozói most igazán rászolgáltak a „Köszönöm”-re! R. É. Jancsó sikere Kubában Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmjét nagy sikerrel játsszák a havannai filmszínházak. A kritika elismeréssel ír a magyar rendező munkájáról, kiemelve, hogy a kubai közönség az elmúlt évben a „Szegényle~ gényeket” az év tiz legjobb filmje közé sorolta. REFLEKTOR Ma Budavesten a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a többi Ülést tartott az SZMT elnöksége Kihasználatlan lehetősének (Folytatás az 1. oldalról) Tény, hogy a vállalatok nagy része jelentős erőfeszítéseket tesz a balesetek csökkentése érdekében. Rendszeresebben foglalkoznak a munkavédelmi feladatok végrehajtásával. A vizsgálatok szerint azonban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség a balesetek megelőzésénél, azok okainak feltárásánál. „ügyeskedő” vállalatok Akad még tennivaló a balesetek bejelentésével, nyilvántartásával, s a sérültek kártérítésével kapcsolatban is. Az idén az SZMT munkavédelmi felügyelői például a többi közt 300 baleseti jegyzőkönyvet szabálytalanság miatt visszaküldték. Még mindig megtörténik, hogy a vállalatok csak a sérült magatartásában keresik a hibát. A balesetek bejelentésénél pedig nemegyszer „ügyeskedések” tapasztalhatók. A járműjavítóban például 81 olyan balesetet, amely 1972-ben történt, csak az idén „vizsgáltak ki”, s oly módon, hogy a sérültek mindegyikéül aláírattak egy nyilatkozatot, ami szerint a sérülés otthon történt! A megyei vezető kórházban nincs SZTK-ügyintéző, a Borsodi Sörgyárban nincs üzemi ki- fizetőhely. A BÁÉV-nél mintegy száz tavalyi balesetet az idén is csak az SZMT munkavédelmi felügyelőinek intézkedésére vizsgálták ki. Az LKM-ben a balesetet szenvedett dolgozót ide-oda küldözgetik, a munkavédelmi osztály, az SZTK-kifize- tőhely és az üzem között. Néhány kereskedelmi vállalatnál a sérülttel bizonyítatt- ják, hogy balesete az üzemben történt-e, holott ez a vállalat kötelessége. Felvetődhet a kérdés: mindez miért így történik, s miért nem úgy, ahogy jó lenne? Az okok közül néhány: a vállalatok féltik az „élüzem” címet; a szocialista brigádok vállalásai nem teljesülnek, ha bejelentik a balesetet; a vállalatok nem akarnak rossz színben feltűnni stb. Igaz, összességében csökkent az eltitkolás, a szabálytalanság mértéke, de még mindig jelentős. Munkavédelmi és egészségügyi hónap Az SZMT elnöksége ma meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket munka- védelmi bizottságának, a területi megyebizottságoknak és a vállalati szakszervezeti bizottságoknak el kell végezniük a baleseti helyzet javításának érdekében. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy a második fél év eredményei még jobbak legyenek, csökkenjen a balesetek, a halálos balesetek, a kiesett munkanapok száma, javuljon az ügyintézés, a megelőzés. A feladatok megoldását minden bizonnyal segíti majd az októberben ismét megrendezésre kerülő munkavédelmi és üzemegészségügyi hónap is, amihez az SZMT irányelveket ad ki. NY, I. közt megvitatja a szocialista munkaverseny mozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit, ak Baján az általános iskolát kezdő gyermekek szüleinek pszichológusok tartanak előadást a feladataikról, 4c Egerbe bolgár pártdelegáció érkezik. >k Kiskőrösön az országos számvitel, és ügyvitelszervezési tanácskozáson neves szakemberek nyílt fórumon válaszolnak a résztvevők kérdéseire. >k Kőszegen tanévnyitó értekezletet tartanak a Vas megyei gyermekotthonok igazgatói. * Sopronban átadják rendeltetésének a KPVDSZ új üdülőjét. Motorizált komp Borsodban harminc révátkelőhely van, amelyből 24 fenntartásáról a megyei tanács gondoskodik. Mindenütt nagy gondot fordítanak a kompok korszerűsítésére és gépesítésére. Elsőként Tisza- tardoson szereltek fel — kísérleti jelleggel — gépi berendezést. Úttörő szakkörök Szakkörvezetői értekezletet tartanak a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban, augusztus 29-én. Az értekezleten az ifjúsági és üttörőház 1973/74, évi feladattervéról lesz szó.
