Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-10 / 160. szám

Miskolc közlekedésének jelene és jövője II. „Allergiás” csomópontek Lévén, hogy Miskolcnak csupán egyetlen — bár mel­lékágakkal is rendelkező — villamos-fővonala van. a tö­megközlekedésnek a szükség kívánta fejlesztését a város terjeszkedésével párhuzamo­san újabb és újabb autó- buszjáratokkal oldották meg. Ezzel természetesen még te­lítettebbek lettek a belterü­leti közutak. A szükség végül is „for­galmi csatornák'’ megnyitá­sát kényszerítette ki. A for­galom széthúzása érdekében, kisebb-nagyobb beruházá­sokkal lehetővé vált olyan utak és utcák bekapcsolása, amelyek korábban célforgal­mi és parkolási igények ki­elégítésére szolgáltak. A fő­forgalmi utakról az alacso­nyabb rendű forgalmi utak­ra, vagy éppen a többnyire egyirányúsított gyűjtőutakra kerültek a teherautók, a lo­vasfogatok, a motorkerékpá­rok is. Ám ez is csak fél­megoldás volt. A forgalmi dugók „termelői” A városközpont környékén sajnos ezeket a forgalmi csa­tornákat csak úgy lehetett kialakítani, ha valahol met­szik a főúti tengelykereszt egyik-másik ágát. De mert a főközlekedési útvonalakon is A város egyik balesetveszélyes csomópontja a Búza tér. nőtt a forgalom, ezeknél a metszöpontoknál megszület­tek a nagyvárosokra jellem­ző „allergiás” útszakaszok, a forgalmi dugók „termelői”, a balesetveszélyes csomópon­tok. Miskolc belvárosában hat — a tapolcai elágazással együtt hét — ilyen „aller­giás” útszakasz van. Észak­déli irányban a Petőfi térnél a Szentpéteri kapu—Szeles utca kerszteződése, lejjebb a Kazinczy utca—Madarász Viktor utca kereszteződése, egy utcával távolabb, ugyan­csak a Kazinczy utca—Pa- lóczy utca kereszteződése, majd a Csaba vezér út—Kun A lakók, a házfelügyelők többször is jelezték a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy az új házgyári épületekben el­szaporodtak az apró rovarok,fő­ként a csótányok. A KÖJÁL ha­tározatot hozott: minél előbb fé­regirtást kell végezni valameny- nyi épüleben. Az ingatlankezelő vállalkozót keresett, és végül a dömsödi Dózsa Tsz-szel állapo­dott meg. Elsőként kísérletkép­pen a Vászonfehérítő utca egyik magasházában láttak hozzá a szakemberek a féregirtáshoz. A Baygon nevű külföldi méreg használata miatt csu­pán egy órára kellett elhagy­ni a lakást és a szövetkezet 3 hónapos garanciát vállalt. A kísérlet csak részben si­került, mert a három hónap letelte előtt ismét megjelen­tek a lakásokban a férgek. Ez persze azzal is magya­rázható, hogy a környező házakból, ahol az irtást nem végezték el. átvándorltak a csótányok, a távfűtés veze­tékei mellett. A tapasztalatok ellenére mégis létrejött a megállapo­dás a termelőszövetkezet és az ingatlankezelő között, mégpedig úgy, hogy a szö­vetkezet egy Novan nevű szert is kevert a méreghez. Az új féregölő erősebb hatású, ezért ahol a szak­emberek munkához látnak, ott hat órán át nem lehet a lakásban tartózkodni. A reg­geli időpontot jelölték meg a féregirtáshoz és így min­dennap délelőtt 10 órára vé­geznek egy-egv épületben. Dr. Fazekas Márton, a MIK igazgatási osztályának veze­tője elmondta, hogy a féreg­irtó szakemberek pontos megjelenésére biztosan lehet számítani. — Mit tanácsos menteni a szer elöl? — Cigarettát, élelmiszert és gyógyszert. Aki a lakásá­ban madarat vagy halat tart, ugyancsak jó, ha a kritikus időre másutt helyezi el. Jól­lehet a magasabbrendű álla­tokra nem veszélyes a ro­varölő szer. — Mennyi időt vesz igény­be a Győri kapui házakban a féregirtás? — Tegnap, kilencedikén kezdtük és 14-re már be is fejezzük. Félő azonban, hogy a várt hatást nem éri el a termelőszövetkezet munkája, mert a MIK kezelésében le­vő lakóházak mellett sok szövetkezeti épület is sora­kozik, és így nagy a „fertő­zés” veszélye. Reméljük, hogy a KÖJÁL náluk is szorgalmazza a féregirtást. A méreg a szobanövényekre sem ártalmas, s hat óra el­teltével a legkevesebb ve­szély sem fenyegeti az ott­honába hazatérő családot. Mindenesetre a bőséges szel­lőztetés tanácsos. Azok plé­dig, akik nem várják meg a féregirtók kopogtatását, nem­csak a maguk lakását, de mások otthonát is veszélyez­tetik egy esetleges csótány­invázió előidézésével. Ez^rt a KÖJÁL-határozat megsze­gőit pénzbírsággal is sújt­hatják. — Mennyibe kerül a fé- regtelenítés és ki fizeti? — A termelőszövetkezet légköbméterenként 1 forin­tot kér és bár a számlát a MIK egyenlíti ki, a lakos­ságnak kell megfizetni majd, hiszen mi féregmentes laká­sokat adtunk a bérlőknek. Sajnos a kísérleti mérgezés után sem sikerült a lakókkal megértetni, hogy ez az ő ér­dekükben történik. Mind­ezekről valamennyi lakót jó előre értesítjük, sőt alá is íratjuk a nyilatkozatot, amelyben elismerik, hogy a szükséges tudnivalókat is megértették, és azokra ügyel­nek. NAGY JÓZSEF Béla utca torkolata. Kelet— nyugati irányban az Ady-híd területe, ahol a Bajcsy-Zsi- linszky utca, a Széchenyi ut­ca, az Ady Eádre utca és a Munkácsy utca találkozik, s még egy terület: a Dózsa György utca—Szabó Lajos utca kereszteződése. /Vem teljes a lista A felsorolás természetesen korántsem teljes. Hiszen le­hetne beszélni a Szabó La­jos utca és a Tízeshonvéd utca találkozási pontjáról is, a Baross utca—József Attila utca—Zsigmondy utca ke­reszteződéséről is, a Magyar —Szovjet Barátság tér—Sze­mere utca—Zöldfa utca, és a Vörösmarty utca—Kun Béla utcai kereszteződéséről is. Ám ez utóbbiak egyike sem sürget olyannyira forgalom- technikai irányítást, mint az említett hat belvárosi cso­mópont. Hogy mennyire így van, arra a legutóbbi — 1970. évi — forgalomszámlálási adatok álljanak bizonyítékként. A Petőfi térnél két évvel ezelőtt napi átlagban egy hí­ján tízezer egységjármü köz­lekedett. (Egy személygépko­csi = 1 egységjármű. Egy motorkerékpár = 0.8 egy­ségjármű, Egy autóbusz vagy tehergépkocsi = 2 egység­jármű.) Ugyanakkor a Sze­les utca 6285, a Palóczy utca 9117, a Madarász Viktor utca 8838, a Széchenyi utca 9771, a Bajcsy-Zsilinszkv utca 10 095, a Zsolcai kapu és az Ady Endre utca 8567, a Kun Béía utca 5302, a Csaba ve­zér út 11 951, a Szabó Lajos utca 8838, a Dózsa György utca pedig 3611 egységjár­művet „fogadott”. (Folytatjuk) RADVÁNYI ÉVA DIGEP­képviselet Belgrad ban A jugoszláviai kereskedel­mi kapcsolatok erősítését szolgálja a Diósgyőri Gép­gyár új belgrádi irodája, melynek vezetője Kuszman Károly, a gépgyár műszaki és kereskedelmi főosztályá­nak eddigi vezetője lesz. Belgrádba családostól négy­évre utazik; közvetlen mun­katársa a szintén több nyel­ven beszélő felesége lesz. A számítástechnika alapjai A Számítástechnikai Okta tó Központ (SZÁMOK) a tanfolyami rendszerű számí­tástechnikai szakemberkép­zés legfontosabb hazai intéz­ménye. Húsz évvel ezelőtt kezdődött meg hazánkban az elektronikus adatfeldolgozó szakemberek képzése. A SZÁMOK tanfolyamain az elmúlt két oktatási évben már évente több mint nyolc­ezren tanultak. A napokban jelent meg a SZÁMOK tá­jékoztatója. amely az 1973— 74-es oktatási év tanfolya­mairól ad részletes tájékoz­tatást. REFLEKTOR Ma Budapesten a BNV városligeti 12. sz. pavilonjá­ban kohó- és gépipari szab­ványosítási kiállítást nyitot­tak meg. jf: Egerben a film- művészeti nyári egyetemen „Stílusirányzatok a magyar , filmművészetben” címmel előadást tartanak francia hallgatóknak. * Kápolnás- nyéken megnyílik a Fejér megyei képzőművészek nyári tábora. ★ Nagybátonyban Nógrád megye olvasási kul­túrájáról konferenciát tarta­nak. jfc Nyíregyházán az ál­talános és középiskolák hon­ismereti szakkörvezetőinek részvételével ötnapos orszá­gos tanácskozás kezdődött, Siófokon vendégszerepei Rho­da Scott, a világhírű dzsessz- orgonaművész. Tatabá­nyára tapasztalatcsere-láto­gatásra 30 tagú szovjet ke­reskedelmi küldöttség érke­zik. Tiszteletet a fizikai munkának! Okkal beszélünk oly’ gyakran a munkára — főleg a fizikai munkára — nevelésről, a munkás és a munka becsüléséről. Közismert, hogy sok szakágban nincs utánpótlás, ugyanakkor a „menő” szakmák telítettek. Az utóbbiak azért, mert diva­tosabbak, könnyebbek és nem utolsósorban olykor jobban fizetettek. Talán nem is az alapbér magasabb, inkább a ke­reseti lehetőség előnyösebb. Egy tv-szerelő, egy kozmetikus, egy női fodrász például megkeresi a maga mellékesét, de egy esztergályos vagy kohász nem ügyeskedhet, s a markát sem nyújthatja borravalóért. Ebből aztán a legtöbben azt a kö­vetkeztetést vonják le — a pályakezdők elsősorban szüleik, a felnőttek hatására —, hogy ezek a megbecsült szakmák, mert jövedelmezöek. „S ha már fiam — lányom — nem vol­tál rá képes, hogy diplomát szerezz, legalább ily' módon legyen belőled valaki.” Sokan és meggyőzően bebizonyították már, hogy a gazda­sági életnek vannak munkaerő-szükségletei, s ez a pályaválasz­tás szempontjából meghatározó. Nem lehet mindenki az, ami szeretne lenni. Az élet előtt álló fiatalok szempontjából a csalódás elkerülése és a lehetőségek korlátozottsága miatt szükséges időben közbeavatkozni. Nem igaz, hogy annak a fiatalnak, aki szakmunkásnak készül, csak a televízió- és autószereléshez volna kedve. A munka szépségét megtalálja az öntésben vagy az esztergálásban is — ha megismertetik vele. Kétségtelenül több fizikai erőt kívánnak; egy erős, egészséges fiatalnak ez azonban nem szegheti kedvét. A munka megbecsülése és a munkára nevelés néha szöges ellentétbe kerül. Gyakorta hallható, amint a szülő így kor­holja rosszul tanuló általános iskolás gyermekét: „Nem ta­nulsz fiam? Jól van. Segédmunkásnak talán megfelelsz.” Az a szülő pedig, akinek „jobb sorsra szánt” gyermeke kettese­ket és hármasokat visz haza a gimnáziumból, egy „ranggal” feljebb igazítja a mércét: „Ha neked így jó, ám legyen. Szakmunkás még lehet belőled...” Persze, nem új Kram- pusz-ijesztgetök ezek a „rémítések”. Nekünk valaha azt mondták» ha nem tanulsz, mész suszterinasnak. Cipész mar alig-alig van, nagyobb a keletje a gyárilag előállított cipő­nek — így hát az „érv” divatjamúlt. Sántít a korszerűsített „érv” is. Hát tragédia az, ha abból a gyerekből szakmunkás lesz? Csakhogy sok-sok szülő úgy van vele: ha már egyszer kö­zépiskolába járatja a lányát vagy fiát, ne álljon meg a dip­lomáig. Hajszolja a gyereket, az meg izzad-erőlködik, s még­sem lesz jó vagy jeles rendű, nem kerülhet egyetemre, fő­iskolára. Még soha nem hallottam szülőt, aki azt mondta volna: érettségizzen le a gyerek azért, mert így műveltebb szakmunkás lesz belőle. Pedig — s most nem a diploma ellen ágálok — ez volna az ésszerű. A gépesítés, az automa­tizálás korában minél többet tud valaki, annál jobban bol­dogul. Ez kézenfekvő. Rádöbbentek erre azok a nyolc álta­lánost végzett, majd szakmát szerzett fiatalok is, akik húsz, huszonkét éves korukban jelentkeznek középiskolai tovább­tanulásra. Bár a lóláb — nem is ritkán — itt is kilóg. Mert e kategóriában vannak olyanok is, akik a nyolc általános után dolgoznak egy évig. s mint dolgozók jelentkeznek A kö­zépiskolába. Az általánost gyenge eredménnyel végeztek, tehát joggal tartottak attól, hogy nem nyílik meg előttük a kapu. Mint dolgozót, másképp könyvelik el őket; s úgy vélik, az esti vagy a levelező tagozaton kisebb a követelmény is. S ki tudja, hogy ha mint dolgozó leérettségizik, milyen előnnyel járhat az... És ezekben az esetekben sokszor ott a szülő még mindig dédelgetett gondolata: hátha mégis lesz belőle „valaki”! Minden becsületesen dolgozó ember Valaki! Tudása, ér­deme, munkája szerint. Egyre inkább aszerint. Ám hogy Valaki legyen abból a fiatalból, ahhoz olyan környezetben kell nevelkednie, ahol mindenféle munkának a becsületét hangoztatják, s ahol ezt a szót, hogy munkás, tisztelettel ejtik ki, nem pediglen gyerekijesztgetőnek használják. A mun­kára és a munka becsülésére nevelés okos és céltudatos legyen. S ne félrenevelés, ami talán egy egész életre tönkre­teheti a gyereket. cs. Személygépkocsi" és motorkerékpárvezetö-képzés 4 következő tanfolyam augusztus elején kezdődik Csaknem két éve kezdte meg működését Miskolcon — az Autóközlekedési Taninté­zet felügyelete alatt — a gépjárművezető-képző mun­kaközösség. Azóta mintegy 480-an szereztek személygép­kocsivezetői jogosítványt a munkaközösség hallgatói­ként. Augusztus első napjaiban újabb tanfolyamot indítanak. Szolgáltatásukat ezúttal bő­vítik; az „úrvezetői” jogosít­vány mellett megszerezhető a munkaközösségben a mo­torkerékpár vezetésére jogo­sító engedély is. A miskolci 1-es számú Gép jármű vezető­képző Munkaközösség még elfogad jelentkezéseket a következő tanfolyamára. A kéthónapos tanfolyam — amely maximum 50 fővel in­dul — díja az ATI, illetve az MHSZ tarifájával azonos: személygépkocsira szóló jo­gosítvány megszerzése ese­tén 2100. csak motorkerék­párra szóló jogosítvány ese­tén pedig 250 forint. (Ez utóbbi csak abban az eset­ben, ha a tanuló saját jár­művét veszi igénybe a tan­folyam ideje alatt.) A szemelygépkocsi-vezetést tanulóknak a kéthónapos tanfolyam keretében 72 óra elméleti — KRESZ, műszaki ismeretek, valamint vezetés- technikai — képzésben kell részt venniük, emellett a kö­telező vezetési gyakorlat 30 óra. A hallgatóknak lehető­ségük van választani, hogy Polski Fiaton, Zsigulin, Sko­da S 100-on, Moszkvics 412- en vagy Trabanton akar­nak-e gyakorolni. E jármű­típusok ugyanis megtalálha­tók a munkaközösség tulaj­donában. A motorkerékpár-vezetést tanulók tanfolyamának idő­tartama 8 hét. Ez idő alatt 30 órában közlekedési isme­retet, további 32 órában pe­dig műszaki, illetve vezetés- technikai ismeretet tanulnak. A gépjárművezető-képző munkaközösség — a koráb­ban felsorolt gépkocsitípuso­kon kívül — rendelkezik a KRESZ oktatásához, a mű­szaki és a vezetéstechnikai oktatáshoz szükséges legkor­szerűbb segédeszközökkel: működő modellekkel, gép- járműfődarab-metszetekkel, magnetofonnal, dia- és írás­vetítővel stb. Kellő létszámú — mintegy 30—40 fős — jelentkezés esetén azt is vállalják, hogy a miskolci járáshoz tartozó bármelyik községben úgyne­vezett kihelyezett tagozatú tanfolyamot indítanak. Bővebben érdeklődni, illet­ve az augusztus elején kez­dődő tanfolyamra jelentkez­ni a munkaközösség irodájá­ban — Győri kapu 41. szám alatt — lehet. Ügyfélfogadást minden hétfőn, szerdán és pénteken 15—18 óra között tartanak. — O — \ éradóünnepség az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek Vöröskereszt Szervezete júli­us 18-án délután fél három órai kezdette] véradóünnep­séget rendez a Bartók Béla Művelődési Házban. Ünnepi beszédet mond Koszti Lajos, a nagyüzemi pártbizottság titkára, majd kitüntetéseket adnak át gyáregységeknek, főosztályoknak, véradóknak és szervezőknek. Az ünnepi műsort a Bartók Béla Mű­velődési Ház kultúrcsoportja szolgáltatja. Újító bányászok Az ormosi bányaüzemben a tavalyinál több újítási ja­vaslatot nyújtottak be a dol­gozók az idén. A javaslatok többsége gépészeti témájú, de sok balesetvédelmi és ta­karékossági ötletet is papír­ra vetettek a dolgozóle. A KÖJÁL határozata Mérgek a férgek ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom