Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-10 / 160. szám

Útépítők a megye és az ország szolgálatában * A hajdani talicskás, lapátos útépítés helyett ilyen korszerű aszfaltkeverő telepek se­gítik a Közúti Építő Vállalat munkáját. Képünk a sátoraljaújhelyi keverőtelepen készült. A nyolc alkalommal elnyert Élüzem cím és a háromszo­ros Kiváló vállalat kitüntetés is sokat sejtet egy jól gazdál­kodó vállalat eredményekben gazdag munkájáról. A 23 éves múlttal rendelkező Miskolci Köziíti Építő Vállalat tevékeny­ségének fontosságát és. jelentőségét azonban sokkal jobban érzékeltetik azok a feladatok, amelyek végrehajtása sok te­kintetben alapvetően befolyásolja Borsod megye cs az észak­keleti iparvidék gazdasági életét. Közismert adat: megyénk ipara „termeli meg” az or­szág nemzeti jövedelmének több mint tizedrészét. Bor­sod ipara állítja elő az or­szág vas-kohászati termékei­nek 50 százalékát, vegyipari termékeinek 25—30 százalé­kát, az ország energiaterme­lésének csaknem negyedré­szét is a borsodi bányák és erőművek biztosítják, s in­nen kerül ki az ország ka­vics- és kőszükségletének te­kintélyes része. Szűkebb ha­zánk kiváló idegenforgalmi és turisztikai adottságai pe­dig — gépkocsin és vasúton — évente több mint félmil­lió vendéget vonzanak. Aligha kell hangsúlyozni tehát, hogy megyénk ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi súlyát tekintve Bor­sod közúthálózata milyen je­lentős szerepet tölt be az or­szág gazdasági életében. A termelés és a beruházások növekvő üteme miatt évente 9 százalékkal több árut szál­lítanak közútjainkon a jár­művek; a közúti személy- szállítás pedig évente 4 szá­zalékkal emelkedik me­gyénkben. Lapát helyett géppel A rendkívül nagy forga­lomnak több mint három­negyed része a KPM keze­lésében levő 2500 kilométer hosszúságú útvonalon bonyo­lódik le, amelynek korsze­rűsítésén és rendszeres kar­bantartásán — megalakulá­sától kezdve — immár 23 éve fáradoznak a Miskolci Közúti Építő Vállalat dolgo­zói. Ez a vállalat végzi a KPM-utak építésének tekin­télyes hányadát. Az idei év­re tervezett 230 milliós ter­melésük többi részét pedig a kisebb tanácsi, mezőgaz­dasági és ipari megrendelé­sek teszik ki. Munkájuk ■*— az útépítés — nem tartozik a legköony- nyebb beruházások közé. Különösen, amióta útjainkon egyre nagyobb számban köz­lekednek a nagy teherbírá­sú gépkocsik; trélerek, kami­onok, óriásdaruk, KRAZ, Rába. Tátra teherautók és a nagy súlyú Ikarus autó­buszok. Ezek a járművek igen jelentős mértékben megrövidítik az utak élet­tartamát, és korszerűbb, gyorsabb technológiára ala­pozott. jobb minőségű mun­kát követelnek az útépítők­től is. A vállalat vezetői 1968- ban ebből a megfontolásból üzentek hadat a hagyomá­nyos, talicskás, lapátos út­építésnek. Ekkor vásárolták a nyékládházi telepükön fel­állított első, akkor nagy tel­jesítményű aszfaltkeverő berendezésnek számító C— 25 gépegységet, a hozzá tar­tozó nagy teljesítményű asz­faltterítő finiseherrel együtt. A 3-as számú, budapest— miskolci főút Nyékládháza és Mezőkövesd közötti sza­kaszán már ezzel a géppel végezték a munkát. S jelen­leg — Nyékládházán, Mis­kolcon és Sátoraljaújhelyen — három ilyen teljesítmé­nyű aszfaltkeverő telepük működik. A régi technológia már végleg a múlté. A ké­zi erővel terített aszfaltot ugyanis viszonylag hamar tönkreteszik a járművek, az út 2—3 év alatt a legjobb minőségű munka után is meghullámosodik. Az új ke­verőtelepekről kiszállított forró aszfaltot azonban 120— 140 Celsius fokos állapotban sóikkal jobban tömörítik a terítőgépek, s az új útbur­kolat jóval egyenletesebb. Sőt, sokkal nagyobb a te­herbírása is a régi eljárás­sal készült utakénál. Élet­tartama pedig többszörösen felülmúlja a régi utakét. Sok feladat, kevés pénz Az új technológia széle­sebb körű alkalmazása és az újabb gépek vásárlása ma is állandóan napirenden levő téma a vállalatnál: tudják, hogy jó hírnevüket csak úgy őrizhetik meg, ha állandóan alkalmazkodnak a megrendelők igényeihez, és nem tévesztik szem elől a növekvő forgalom köve­télményeit sem. Tennivaló pedig bőven akad: az UVA- TERV egyik, a közelmúlt­ban előkészített tanulmánya szerint megyénk forgalma­sabb útvonalainak — a szé­lesség szempontjából — mindössze 40 százaléka fe­lel meg a követelmények­nek. A 2500 kilóméter hosz- szúságú KPM-úthálózatból csupán 500 km-nek van el­fogadható állapotban a bur­kolata. alig 1000 kilóméter­nyi közepes állapotú, s az utóbbinál valamivel több, kifejezetten rossz. Ez persze nem a Miskolci Közúti Építő Vállalaton mú­lik. hanem elsősorban a megrendelők „pénztárcáin”, amelyek — költséges beru­házásokról lévén szó — köz­ismerten nem a legvasta­gabbak. A keverőtelepeknek és az aszfaltterítő finische- reknek azonban így is bő­ven jut a munkából. Gépeik jelenleg is több helyen dolgoznak a megyé­ben. Miskolcon például most aszfaltozták a déli, vargahe­gyi terelőút Egyetemváros és Majláth közötti szakaszát; július közepére — a Lóránt- ffy Zsuzsanna utca burkola­tának megerősítésével — ezt a munkát is befejezik. Rá­adásul — a jelek szerint — éppúgy a vállalt határidő előtt, mint a 26-os főútnak a napokban átadott, Miskolc és Sajószentpéter közötti szakaszát; az utóbbi 12 mil­lió forintos munkát három és fél hónapos rekordidő alatt, egy hónappal a vállalt határidő előtt végezték el. Jó ütemben haladnak a Hejőpapi—Hejőbába közötti bekötőút megerősítésével is. Ennek befejezése után már csak egyetlen ilyen forgal­masabb bekötőút vár építés­re a megyében: a Bükkáb- rány közelében levő Lator- puszta és Somsály között. Sima útoD a Pokolba” Kevesen tudják, hogy a vállalat a kiemelt népgaz­dasági beruházásokból is ki­veszi a részét, A leninvárosi olefinprogram keretében pél­dául 26 millió forint értékű munkát vállaltak: ők építik át a Leninvárost Mezőcsát- tal összekötő tiszatarjáni utat, amely jelenleg a me­gye legrosszabb állapotban levő nagy forgalmú útja. Ta­valy ősztől — amióta az ole­fin-beruházást megkezdték — a rakományukkal együtt 23 tonna súlyú KRAZ-te- herautók közlekednek ezen az úton, s már eddig is több millió köbméter földet szál­lítottak. Ennek a munkának már több mint negyedrészét végezték el és a KÉV-esek jó ütemben haladnak az ole­finmű üzemi úthálózatának építésével is. A másik népgazdaságilag kiemelt beruházás, amely­ből szintén jelentős részt vállaltak, az LKM finom- hengerdéjének különleges teherbírású úthálózata. Ezt az utat nagy súlyú buga­szállító targoncák részére egy éve kezdték el építeni. A csaknem 20 millió forin­tos munka érdekessége, hogy az úthoz majdnem fél mé­ter vastagságú betonalapot kell építeniük. Miskolci Közúti Építő Vál­lalat idei, második félévi terveiben azonban vannak a lakosság számára látványo­sabb feladatok is. Egy-két hónap múlva például már a Pokolba menet sem zctyög- tetik az MKV autóbuszai az utasokat: a KÉV megbízást kapott a Csorba-telep és a felsőzsolcai Pokolesárda kö­zötti, igen rossz állapotban levő kiskockaköves út hen­gerelt aszíaltszőnyeges meg­erősítésére. Ugyanakkor to­vább folytatják a Buda­pest—Miskolc—Kassa 3-as számú főút felsőzsolcai el­ágazás és Szikszó közötti szakaszán is az aszfaltozást. Felsőzsolcánál pedig — a Szerencs—szikszói út elága­zásánál — új, korszerű for­galmi csomópontot is építe­nek. A iejlodés is diktál Nagy feladatunk a bodrog­közi úthálózat rendbehozata­la: a Sárospatak és Zemp- lénagárd közötti 46 kilomé­teres útból az idén 15 kilo­métere" szakaszt korszerűsí­tenek, s előreláthatólag már augusztus végén kiszélesített, jó úton közlekedhetnek a járművek Tiszakaradig. Emellett az év végéig új hengerelt aszfaltszőnyeggel látják el a Sátoraljaújhely— hollóházi út csaknem 10 ki­lométeres szakaszát. A KPM miskolci Közúti Igazgatósá­gának megrendelésére pedig ugyancsak még az idén 7 kisebb nyílású hidat építe­nek. A Ronyva-patak rende­zése során a vállalat két na­gyobb, 22 méteres előre gyár­tott gerendákból készülő hi­dat is épít az új patakmeder fölé. Az említett nagyobb -mun­kái mellett a Miskolci Köz­úti Építő Vállalat — a me­zőgazdasági üzemek megren­delésére — ebben az évben több mint 30 millió forint értékű bekötőutat, illetve termelőszövetkezeti belső út­hálózatot is épít. Amióta a korszerű keverő- és aszfalt- bedolgozó gépeket megvásá­rolták, a tsz-ek egyre többen igénylik a nagyobb teherbí­rású hengerelt aszfaltburko­lattal ellátott utak építését. A vállalat ezekre a növekvő igényekre és a forgalommal arányosan növekvő felada­tokra való tekintettel a kö­zeljövőben egy, az eddigiek­nél jóval nagyobb teljesít­ményű aszfaltkeverő gépet szeretne vásárolni. Az új gép a tervek szerint háromszor annyi aszfaltot állít majd elő, mint a vállalat jelenlegi legnagyobb keverőgépe. Bizonyára szükség is lesz rá, hiszen a KPM távlati előrejelzése szerint 1985-ig — országosan — a közúti szállítás több mint 130 szá­zalékos növekedésével kell számolni. Ez a fejlődés min­den kétséget kizáróan Bor­sod megyében is megkövete­li a közúthálózat megfelelő fejlesztését. Az új gépek pe­dig minden bizonnyal nem­csak több és jobb minőségű aszfaltot jelentenek majd, hanem több jó utat is me­gyénkben. — O — Egy hónappal a vállalt határidő előtt június végén adták át rendeltetésének a 26-os számú főút felújított, Miskolc— Sajószentpéter közötti szakaszát. Ezt a munkát három és fél hónapos rekordidő alatt végezték el a KÉV dolgozol. Göteborg! csendélet A svédországi Göteborg­ban a postaigazgatóság kis- filmet készített annak iga­zolására, milyen gyorsan és pontosan dolgozik a posta. A megbízhatóság bizonyí­tékát nem tudták bemutat­ni. A film ugyanis elveszett — a postán. 9 Egy Göteborg környéki fa­luban történt. A börtönigazgató kétség­beesve tapasztalta, hogy a falu a becsületes emberek gyűldéje. Ennek egyedül ő nem örült, mert félt, hogy megszűnik az állása. Gondolt hát egy merészet, és noha hosszú ideje már csak egy rabot őriz — egy tucatot jelentett állandóan a minisztériumnak. A turpisság kitudódott — azóta két lakója van a cel­lának. (móté) Rombol az LSD Az üldözési mánia, a hatalmi téboly, a félelmetes víziók és esetleges kromoszó- más és pszichés el­változások mellett az LSD fogyasztása kö­vetkeztében fszkösö- dés is felléphet. Ezt szinte véletlenül fe­dezte fel egy New \ork-i kórház sebé­sze. Allan Tnglis, akit egyik páciense, egy 24 éves fiatal nő az­zal a panasszal ke­resett fel, hogy erő­sen üszkösödik a jobb keze. A páciens jobb ke­zének négy ujja és kézfeje fekete és da­gadt volt. Az orvos kérdésére válaszolva elmondotta, hogy tíz nappal korábban hü­velyk- és mutatóujja között egy 3—4 mil­liméter hosszú kar­colást vett észre. 24 órával később a lány LSD-t fogyasztott. Az orvos antibioti­kumot írt fel a szá­mára, ő azonban nem volt hajlandó semmit bevenni. To­vább folytatta az LSD-fogyasztást, s állapota rohamosan rosszabbodott. Amikor a kórház­ba került, súlyos streptococcus fertő­zést mutattak ki ná­la, a seb körül pe­dig egyre jobban terjedt az üszkösö­dés. Az orvos végül kénytelen volt eltá­volítani a kéz üsz­kös részeit. „Valósá­gos detektívmunkára volt szükség ahhoz, hogy összeállítsuk a beteg történetét — emlékezik vissza Inglis. — Amikor azonban elmondotta, hogy LSD-fogyasztó, rájöttünk, hogy ke­zünkben van a kér­dés kulcsa.” Az LSD anyarozs­származék, amely érszűkületet képes előidézni. Nem ki­zárt dolog, hogy az LSD gyakori és hosszan tartó fo­gyasztása jelentős mértékben csökken­ti a végtagok vér­keringései. ahogyan azt számos kábító­szer-fogyasztónál ta­pasztalták. Ha az í.sl>-fo­gyasztó mellesleg erős dohányos ^ — Inglis doktor pácien­se három csomag ci­garettát szívott na­ponta —, sokkal na­gyobb a valószínűsé­ge annak, hogy komplikációk lépnek fel. ugyanis a niko­tin hatására nagyobb mértékben húzódnak össze a \réredénvek. Ha azután az ilj-en személy megvágja a kezét vagy a lábát, szervezete nem ké­pes ellenállni a bak­tériumoknak, és ha a fertőzést nem ke­zelik azonnal, üsz­kösödés lép fel. Gyökérből nő a híd Vietnamban a híd életszükség­let, mert csatornák ezrei szelik át az ország testét és szállítják a vizet a rizsföldekre. Nincs olyan út, nincs olyan vasúti pá­lyatest, ami ne vezetne át több­ször is a csatornákat és vízelve­zető árkokat átívelő hidakon. Ezek a hidak nem mindig épül­nek acélból és betonból, hanem csupán ún. lengóhidak. amiket a nép „majomhídnak” becéz. Az amerikai bombázók ezeket is megsemmisítették, és mivel a vietnami „hídcsata” nyersanyag­bázisai ma sem engedik meg, hogy minden hidat cementből, acélból vagy akárcsak fából építsenek újjá, a teremtő talá­lékonyság segít Vietnam sokat próbált népének. így Hai Hung tartományban ebben az évben 600 hidat építenek — bambusz­ból. A módszer közismert, és a gyakorlatban nagyon jól bevált. Nghe-An tartományban — ahol 1652 híd van — alkalmazták elő­ször a bambuszt mint hídépítő­anyagot, mivel ebből elegendő van, és az így épült hidak mégis jobbak, tartosabbak, teherbírób­bak, mint a már említett ma- jomhidak. A feltétel az, hogy a bam­busznak élőfának kell lennie, mivel a kivágott fát a rovarok és a gombák elkorhasztj/k. Ezért kidolgozták a módszer technoló­giáját : a csatorna vagy a vízle­vezető árok két oldalán a leg­hajlékonyabb és legellenálióbb bambuszfajta l—4 éves példá­nyait ültetik el, kettős vagy né­gyes sorokban, a terhelési kö­vetelmények arányában. A 10—- 12 méter hosszú szárakat az el­lenkező part felé hajlítják és pá­rosával összekötik. Az így ke­letkezett ívet előbb sárból, szal­mából és agyagból készült réteg­gel, majd salakkal és földdel borítják be. A híd teherbírása 2,5 tonna, és ellenáll mind az időjárás okozta kárnak, mind a növényi kártevőknek. Megnőtt a gyerek (Az Eulenspiegel karikatúrája) Szpasszkij megmattolta a komputert A dortmundi nemzetközi sakk­tornán eredményesen szereplő Borisz Szpasszkij könnyűszerrel sakk-mattot adott egy ugyan­csak szokatlan ellenfélnek: az IBM 370—165 típusú komputer­nek. Szpasszkij első ízben ját­szott elektronikus agy ellen. A kísérlettel elégedetten kijelentet­te: a komputer legalább düh­roham nélkül tud veszíteni. Kurt Fischer matematikus úgy programozta be a számítógépet, hogy az képes legyen Szpassz­kij minden lépésére válaszolni. A gyakorlatban a számítógép minden egyes lépésre a másod­perc tört része alatt reagált, és a lépés 5—6 következményét volt képes előre kiszámítani. Fischer véleménye szerint hasonlókép­pen reagál egy jó műkedvelő já­tékos, csak egy-egy lépés előtt hosszabb ideig gondolkodik. Ezt figyelembe véve megállapíthat­juk, hogy a számítógépnek sem­mi lehetősége nincs arra, hogy Szpasszkijt megverje. Már a 12. lépés után gyakor­latilag eldőlt a játék sorsa. A számítógép azonban — minden normál aggyal megáldott játé­kossal ellentétben — nem adta fel a játszmát. A gépek — jegyezte meg Kurt Fischer — sohasem visszakoz­nak. Ebben rejlik az erejük* mint ahogy nyilvánvalóan eb­ben rejlik gyengeségük is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom