Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-10 / 108. szám

% Új boltok A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vallalat több új boltot nyitott az idén. Ede- lényben műszaki boltot ad­tak át. Sátoraljaújhelyen lakberendezési áruházat. Má­jus végén Özdon. június kö­zepén Sátoraljaújhelyen ad­ják át rendeltetésének a BIK—MOBIL nevet viselő boltot, ahol autóalkatrésze­ket. autóápolási cikkeket és gépkocsiköpenveket vásárol­hatnak a vevők. Júniusig elkészül Leninvá- rosban egy új játékbolt. Mis­kolcon, a Széchenyi utcán ugyancsak június végére várható az egyik játékbolt átalakítása. Hatezer kópia a polcokon Egvezerhétszázharminc nép­művelési és mintegy négy­ezer iskolai jellegű film so­rakozik a Borsod megyei Film- és Szemléltetőeszközök Tárának polcain. A népmű­velési filmek készletét az el­múlt hónapokban mezőgaz­dasági és polgárvédelmi kó­piákkal egészítették ki. Bor­sod és Heves mintegy 300 általános és középiskolájá­nak, valamint szakmunkás- képző intézetének és egész­ségügyi otthonának tizna- küldenek cserefil- Deák téri filmtár­ponként írreket a ból. i1 ,-r- 1 ★ Szerkesztőségünk vendége volt dr. Szecskö Tamás, a Ma­gyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Köz­pontjának vezetője. A kötetlen eszmecsere során szó esett egyebek között arról a vizsgálatról, melyet a tömegkommu­nikációs központ Miskolcon végzett. A vizsgálat néhány meg­állapítása a Déli Hírlap szerkesztési elvét is érintette. Szecs­kö Tamás beszélgetésünk során ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos feladata a sajtónak — s ezen belül termé­szetesen a helyi sajtónak is —, hogy javaslatokkal segítse az egyre több szabad idő pihentető, hasznos eltöltését. Adjon tippeket az olvasóknak a hét végi kirándulásokhoz, hívja fel figyelmüket a jó könyvekre, színházi és filmelöadásokra stb. Esetleg úgy is. hogy ismert és megbecsült személyisége­ket szólaltat meg és kér véleményt tőlük a piheni'e-tanulás, szórakozva-müvelödes elv alapján történő szabad idő kihasz­náláshoz. A kutató központ vizsgálatai azt bizonyítják, hogy szolgáltató jellegű helyi lapot kívánnak az olvasók. Érdekes témája volt a rövid, de hasznos beszélgetésnek, hogy a Déli Hírlap, mint városi lap, hogyan kötődjék az országos bel­politikai eseményekhez. Egyetértettünk abban, hogy minden fontos belpolitikai kérdésnek meg kell keresni a helyi ösz- szefüggéseit, kommunikációs hidat teremtve városunk és az ország más tájai, az országos politika es a helyi politika között. « •• Csak a pénzért? Nyomjuk a pedált Coca-Cola — kontra Traubisoda A miskolci élelmiszerbol­tokban május—júniusban ál­talában 50—60 százalékkal nő az üdítő italok, gyümölcs­levek forgalma. A népszerűségi listán egyelőre a Sztár-gyártmá­nyok vezetnek. A barna szí­nűt keresik legkevésbé. Amíg tavaly összesen 70 ezer pa­lackkal gyártottak, addig az idép 100 ezerre nőtt a meny- nyiség. A Miskolci Szikvíz- üzem az elmúlt évben 120 ezer palack üdítő italt gyár­tott, az idén csak 100 ez­ret. Most megjelent a hazai gyártmányú Coca-Cola is, amiből 70 ezer üveggel hoz­nak forgalomba. Ennek a nagyon népszerű üdítő ital­nak máris nagy versenytár­sa a Sályban készülő Traubi­soda. A miskolci üzletekben ebben az évben 40 ezer pa­lackkal árusítanak belőle. A különféle gyümölcsle- vekből 30 ezer üveggel szál­lítanak az üzletekbe. A Miskolci Szikvízüzemben ké­szülő Jaffából mindössze 40 ezer üveggel kapnak az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat üzletei. Ez jelentős visz- szaesés. hiszen tavaly 90 ezer palack került a boltokba. Mintegy 110 ezer liter szó­davizet készítenek a miskol­ci üzemben. A szikvízforga­lom csökken, hiszen egyre több családban használják az autószifont. Világjáró birkák A Borsod megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat az első negyedévben csak­nem ötezer bárányt indított útnak Olaszországba. Ezen­kívül jelentős mennyiségű vágott birkát szállítottak Lí­biába. A véletlen úgy hozta, hogy a filmfesztivál egyik riport- filmjét a Volán 3. számú Vállalatának balesetvizsgáló­jával együtt néztem végig. A „Gyorshajtás pénzért'’ cí­mű produkció, mi tagadás, nem nyerte meg szomszédom tetszését. (Ha én zsűritag lennék — mondotta bosszú­san —. még nem tudnám, melyik filmet javasoljam a díjazottak közé. De hogy me­lyik ne kapjon díjat, azt most már tudom.) I1 eszélyes mesterség A tízperces riportfilm ar­ról szól. hofey miért szágul­doznak Vác és Budapest kö­zött, életveszélyes sebesség­gel. a cementszallító teher­gépkocsik. A válasz, leg­alábbis a film szerint: pén­zért. Pontosabban a több pénzért. A pilóták ugyanis teljesítménybérben dolgoz­nak. Ha több a fuvar, több a fizetés is. A tanulságok le­vonása szempontjából a hely­szín és a filmbeli körülmé­nyek most már közömbösek, hiszen: a gépkocsivezetők többsége Borsodban is telje­sítménybérben dolgozik, a közutakon egyformán nőtt a zsúfoltság a fizetést minde­nütt forintban adják. Borsodban a közúti forga­lom szempontjából legin­kább igénybe vett. s legve­szélyesebb a 26-os. Miskolc— Bánreve közötti fő közlekedé­si út (tíz kilométerre 38 ba­leset jut) és a 3. számú .fő- közlekedési űt. (Itt történt tavaly az összes megyei köz­úti baleset egynegyede.) Ha figyelembe vesszük, hogy a megye jelenleg mintegy 85 ezret kitevő járműállománya már rég „kinőtte” közutain- kat, akkor teljesen egyet le­het érteni fesztiváli beszél­gető partneremmel: az egyik legveszélyesebb mesterség a gépkocsivezetés. Érvelésének gondolatmenete a következő: a pilótának nemcsak fizeté­ses munkaideje van, hanem idege is. Aki egész nap a vo­lán mögött ül (ő 11 évig so- főrködött), az is legalább annyira félti az életét, s a rábízott javakat, mint aki kedvtelésből kocsikázik vagy éppen „csak" gyalogos. Min­den közlekedési vállalat nagy gondot fordít a gépkocsi mű­szaki karbantartására, de ha­sonló gondossággal igyekez- nek-e rendben tartani a pi­lóták idegeit? A vezető jó közérzetéhez az is hozzá tar_ tozik — és éppen ezt mu­lasztották el a filmben be­mutatott vállalatnál —. hogy a normát, az egységnyi mun­káért járó bért hozzáigazít­sák a mindenkori üt-, s nem utolsósorban jövedelmi vi­szonyokhoz. Milliárdok kellenének „Gyorshajtás pénzért” ál­lítja a film címe. A forga­lom viszont, éppen a növek­vő zsúfoltság miatt — egyre lassul a közutakon. Az utak korszerűsítésére milliárdok kellenének. (A KPM közúti főosztálya vezetőjének. Ab- rahám Kálmánnak a vélemé­nye szerint kilencven milli­árd forint szükséges útjaink teherbíró-képességének a kí­vánatos szintre emeléséhez.) Mi hát a megoldás? A kö­rültekintő óvatosság ismételt hangsúlyozása mindig idősze­rű. Az is megnyugtató — gyalogosnak, gépkocsivezető­nek egyaránt —. hogy példá­ul a Volán gépkocsivezetői egv hónapban 210 óránál töb­bet nem dolgozhatnak. (Az idegek „karbantartása” mi­att.) Jó lenne azonban, ha a nagyobb sebességre ösztönző teljesítménybér helyett a dif­ferenciált órabér válna álta­lánossá . . . Nemcsak a forga­lom biztonsága érdekében, hanem a sofőrök védelmében is. Hogy senki se hihesse azt, hogy a gépkocsivezetést szak­mának. hivatásnak tekintő pilóták csak a több pénzért nyomják mélyebbre a gázpe­dált. B. I. o Megyénk a bel. és a kül­földi. valamint az ifjúsági turizmus nagy tartalékterü­lete. Itt az ideje, hogy eze­ket a tartalékokat ne csak lelkesedéssel, szervezéssel, ha­nem a feladatokhoz mért be­ruházásokkal is feltárjuk és az idegenforgalomban hasz­nosítsuk. Tudjuk, hogy min­den beruházás, amely a nemzetközi idegenforgalom érdekében történik, egyben a hazai igényeket is szolgálja. Az is nyilvánvaló, hogy a ha­zai idegenforgalom fejleszté­se egyidejűleg a nemzetközi idegenforgalmat is elősegíti. — mondotta a közelmúltban a Szót kérek! rádióadásban Tózsa István, a Borsod me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Érdemes ezen egy kicsit elgondolkozni, annál is in­kább, mivel egy felmérés szerint hazánk e nyolcszá­Az Országos Mérésügyi Hivatal Miskolci Mértékhi- telesitö kirendeltségéhez ma délután grűz mérésügyi de­legáció érkezik. A miskolci kirendeltségen az aeromet- riai mérőeszközök hitelesíté­sét végzik elsősorban. így például a szeszfokmérők és sűrűségmérők hitelesítését, amivel a grúz mérésügyi hi­vatalban is foglalkoznak. Közérzet az autójavítóban II. A jó hírí visszaszerezni nehéz Mi az. amit elmondhat­nak a számok? Mi a válla­lati közérzet után nyomo­zunk. A dolgozói létszám emelkedett. Váradi István igazgató: — Azt. hogy milyen ütem­ben fejlődik a gépkocsi- állományunk. a kívülálló is tudja. Az új gépkocsiknak biztosítani kell a szerviz- szolgálatot. Létszámban az • egyik legdinamikusabban fejlődő iparág a miénk. 1970 és 1972 között 135 szá­zalékos volt a létszámnöve­kedésünk. (ebben benne vannak az úi üzemeink is). Irtuk továbbá, hogy az 1971-ben szükséges szigorú­ság nem volt népszerű. Munkások mesélik erről: — Egvmásra se akartunk nézni, mert mit tudom én. hogv mi derül ki a másik­ról holnap? Az igazgató: — A v létszámunk nőt*, uevanakkor a k’lénök szá­ma 1971-ben éi 1972-ben volt a legmagasabb. Hetven­kettőben már csökkent, év végére szinte megállt. Az egyik le^srintettebb. a hármas s7prmj öroirri veze­tője rtnrnvc'ku Zot*án: — Most alig van kilé­pőnk. Itt megmondtuk eg>"szer figyelmeztetünk, ez még kérés. Másodszor már büntetünk, ha valaki vét a - belső rend ellen, ha ellen­szolgáltatásért pénzt fogad el úgy. hogy ezzel hátrányos helyzetbe hoz más megren­delőiket. Néhánvan elmen­tek, mert így nyilvánvaló­an kevesebb lett a kerese­tük, másokat mi kértünk, hogy menjenek el. Volt akit fegyelmivel küldtünk máshová. Autószerelőnek lenni ma­napság jó szakma, követke­zésképp jó munkást találni is nehéz. A XVI-os Autó­javítóban vállalkoztak er­re is. — Megérte? — 1970-ben 2,6 százalék­kal, 1971-ben 4,7 százalék­kal. 1972-ben 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal. 1973-ban. a központi bér- intézkedésekkel együtt 10 százalékos béremelkedést tervezünk. Mindezt miből? 1970 óta egy munkás egv órára eső munkád’ibevétele majd húsz százalékkal emelke­dett. — Többet dolgoznak? Bartkó Szilárd autósze­relő 1957 óta dolgozik a vállalat nál: — Ha úgy gondolja, hogy fáradtabbak vagyunk-e es­te, akkor nem. Hogy job- ban-e? Jobban. Nézze, in­nen mentek el szerelők is, de más helyre tettek, levál­tottak hat-nyolc vezetőt is. Az üzemvezetés most mű­szakilag is ért ahhoz, amit végez. Jól ért hozzá. Nem azt mondom, hogy most nincs állásidő, hogy nem bosszankodunk néha anyag­hiány miatt, de kevesebbet állunk, kevesebbet dühön­günk. • — Hogy emlékszik a régi vitákra? — Szerintem az kellett. A becsületes meiósnak ég az arcán a bőr néhány szél­hámos miatt. És kényes szakma a mienk. Itt az is kell. hogy a megrendelő bízzon bennem. Különben hiába áll a hátam mögé, hiába nézi. hogy mit csiná­lok. Egy jó szerelő akkor ..eteti” meg a tulajdonost, amikor akarja. A vevőink­nek most azt kell megérte­niük. hogy nekünk nem ér­dekünk az. hogy becsapjuk őket. — A jó hírt visszaszerezni nehéz. — Nehezebb is. mint el­veszíteni ... Papp Béla két éve autó­szerelő. Itt is tanult. .Kér­dezgetem : — 1700 forintot keres. Más­hol talán kereshetne többet. Miért marad? — Aki itt tanult, az egy kis maszek műhelyben so­hase érezné jól magat. A mi műszerezettségünk olyan, hogy azt máshol nem ta­lálom meg. És most már a hangulat is jó. Délutánon­ként asztaliteniszezünk. Van néhány játék ... Szóval... Szűcs János bácsi hatvan­nyolc éves. Lakatos: — Hogyan is mondjam? Ott az a karambolos Csepel. Nehéz lesz rendbetenni. No de ezt. hogy nehéz, a főnö­kök is tudják. Ügy kap rá az ember időt. Ilyeneken múlik ám. És aki dolgozik, az minden elismerést meg­kap. Ha mellettem lenne va­laki. aki nem dolgozik, de többet keres, mert ügyes, akkor elmenne a kedvem a m’»lkától, de a mellettem dolgozó fiatalra legfeljebb morgok. ha valamit nem jól csinál. És megtanítom, hogy csinálja jobban. Én nem sajnálom azokat, akik elmentek irmon. BARTHA GABOR zaléknyi területére az ide­genforgalmi vonzások 12 szá­zaléka esik. Borsod szeretet­tel hívja és várja a hazai és külföldi vendégeket. Hatal­mas barlangjai az évszakok­tól és az időjárástól függet­lenül sok száz és ezer fős csoportot tudnak egyidejűleg befogadni és jó túralehetősé­get biztosítani a főszezonon kívül is. Miskolc-Tapolca, Lillafüred, Aggtelek, Tokaj, Sárospatak nevét mar jól is­merik a külföldiek is. Bükk- szentkereszt vagy Zsóri-für- dő üdülésre is alkalmat kínál. A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője megemlítette azt is, hogy az autós turizmus térhódításá­val megnő egy olyan veszély, mely nemcsak a környezetet fenyegeti, hanem magát az autótulajdonost is. Nem jo az, ha a kocsik egészen a tá­borozás helyéig mennek. Az autósok ma már szinte be­hajtanak az erdőkbe, felver­ve ezzel azok csendjét. Ezért a Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivatal az erdőgazda­sággal közösen felkarolta és támogatja a Szállj ki és gya­logolj! mozgalmat. Olyan er­dei bejárókat, autóparkoló­kat jelölnek ki, ahonnan az autókban ülők a szép kilátá­sú pontot, a festői várromot, a friss Vizű forrást csak gya­logosan közelíthetik meg. Le­het, hogy ezek az intézkedé­sek nem nyerik meg az autó­sok tetszését. De előbb-utóbb ők is belátják, hogy szükség van ennyi testmozgásra, még ha a takarót meg az elemó­zsiát cipelniük is kell egy darabon. B. Gy. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Urbanisztikai Társaságban szakmai vitát rendeznek a koncentrált lakástelepítes problémáiról. * Békéscsabán megnyitják Xantus Gyula festőművész kiállítását, * Debrecenben jubileumi ülést tartanak abból az alkalom­ból. hogy 10 éve alakult meg a Hortobágyi Intéző Bizott­ság. Győrött sajtótájékoz­tatón bemutatják a Cardo- bútorcsalád legújabb „tag­jait”. >k Kaposvárott meg­kezdődik az országos mező­gazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlés. * Sárvárott motelt avatnak. + Szekszár- don megyei gyermek véd el’»i ankétot rendeznek. ★ Tata­bányán a tananyagcsökken­téssel foglalkozó általános is­kolai igazgatók tanácskoznak» Szállj ki és gyalogoljf Grúz mérésügyi delegáció

Next

/
Oldalképek
Tartalom