Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-21 / 117. szám

Tovább tehet számolgatni Szabó hetedik Szovjet fölény jegyében DVTK— A diósgyőri stadion tegnap délutáni két mérkőzése szin­te pontosan azonos ered­ménnyel végződött, hiszen a 3. helyen álló DVTK II. 2:1 (1:1) arányú győzelmet ara­tott az Egyetértés ellen. A gólszerzők: Oláh. Buttkay, illetve Katona voltak. A lehetséges legkésőbbi kezdési időpontban, fél 6-kor adott jelt Halász játékveze­tő a mérkőzés megkezdésé­re, amelyen a következők szerepeltek: DVTK: Szabó — Hajdú, Salamon, Kolláth — Gál, Váradi — Udvarev, Tatár (Vass a második félidő 75. percében), Horváth, Görgey, Fekete. Egyetértés: Varga — Ga­lambos, Józsa, Szigety — Ko­máromi, Kővári — Túrái (Bodnár a 77. percben), Sik­lósi, Szuromi, Weimper, Ha­lápi (Selenka a 65. percben). 17. másodpercben Az Egyetértés láthatóan igazolni igyekezett azt, amit vezetői a mérkőzést megelő­ző sajtótájékoztatón mond­tak: még korántsem érzik magukat biztonságban, ezért pontot szeretnének szerezni, így szerette volna az Egyet­értés, a találkozó azonban úgy kezdődött, ahogy a diós­győriek kívánták: Mindössze 17 másodperc telt el attól a pillanattól, hogy Horváth útjára indít­hatta a labdát, s máris a há­lóban táncolhatott a közép­csatár lövése nyomán a lab­da. A kezdésből elért gólt eredményező akcióban a ven­dégek csupán passzív szem­lélői voltak az eseményeknek, hiszen jóformán labdához sem tudtak érni, máris 1:0 volt. A diósgyőriek nagy lendü­lettel vetették magukat a küzdelembe, s egy ftfegyéff- óráig Józsáék szinte léleg­zethez sem jutottak. A 10. percben akár már 2:0 is le­hetett volna, de Váradi, Horváth, majd Udvarev is le­maradt a lehetőségről. Több szöglet után egy rossz át­adással Fekete ugrott meg a 13. percben, de amikor már szabad lett volna az út, hosz- szan szöktette magát. Balszerencsés egyenlítés Az Egyetértés azzal is bizo­nyította pontszerzési szándé­kát, hogy még a „számhábo­rú” eszközeit is alkalmazta, hiszen a 11-es számmal ját­szó Halápi a kezdés után nem sokkal már a jobb szé­len futkározott, Túrái pedig balról támogatta a középső ékként fel-felrohanó Szuro- mit. A 22. percben azonban nem a középcsatárhoz, hanem Ha­lápihoz szállt Túrái átadása, aki sarokkal maga mögé tol­ta a labdát, majd ráfordul­va kapura lőtt. A Salamon vállán megpattanó labda a meglepett Szabó mellett a bal alsó sarakban kötött ki, 1:1. A 29. és a 31. percben Hor- váthnak volt egy lövése és egy fejese —előbbi lepattant, utóbbi mellément. A 38. perc­ben majdnem megismétlő­dött az egyenlítő gólt meg­előző jelenet. Ismét Túrái ívelt át balról a jobb szélre Halápihoz, Kolláth ezúttal sem tudott szerelni, Szabó viszont most kiöklözte a csa­tár tiszta helyzetből leadott lövését. A félidő utolsó per­ceiben előbb Görgey lőtt gyengén, majd Fekete emel­getett hiába a 11-es pont közelében, mert nem jutott lövéshez. A második félidőt még na­gyobb lendülettel kezdte a Diósgyőr, s a 6. percben el­döntötte a mérkőzést. Fekete betalált Hajdú ívelt be jobbról egy szabadrúgást. A magasan ér­kező labdát Tatár testtel pró­bálta levenni, de az vissza­Egyetértés 2:1 (1:1) jfc A győzelem képei. Több akciót sikeresen — néha igen erélyesen — hárított az Egyetértés védelméből Komáromi, itt azonban már térdre esett, mint aki megadja magát. Ga­lambos bánatosan kotorja ki a labdát a győztes diósgyőri gól után. annál nagyobb az öröm a .hazaiaknál — mint alsó képünk is hűen tükrözi. Két magyar a legfőbb nyolc között A szombat délutáni jó idő után vasárnap reggel esőre éb. redt a város. Ez némileg megriasztotta a salakmotoros világ­bajnokság miskolci középdöntőjének rendezőit. Az aggoda­lom azonban hamar elszállt, hiszen a verseny kezdetére meg­érkezett a jó idő. s ennek hatására mintegy 8000 kíváncsi néző. A salakmotorozás kedvelőinek már a szombat délutáni edzés is ösztönzést jelentett a vasárnap délelőtti népkerti kiránduláshoz, hiszen a nagynevű szovjet versenyzők már ekkor bizonyították kivételes képességüket. felé, Feketéhez pattant. Fe­kete egyből lőtt, és Varga te­hetetlen volt, 2:1. Két perccel később meg­hűlt a vér a szurkolók erei­ben, hiszen Galambos átívelt labdáját Gál rosszul kezelte le, az Weimper elé pattant, aki egyből a hálóba lőtt. A határbíró azonban már az előreadás pillanatában jelez­te Weimper lesállását, így hiába reklamáltak a vendég­csapat játékosai. Továbbra is nagy iramú, küzdelmes játék folyt, több jó DVTK-akciót is láttunk, de láttuk Hajdú nagy hibáját is, a 13. percben: a jobbhátvéd a labda mellé rúgott, Túrái megugrott, beadását azonban sem Szuromi, sem Halápi, sem Siklósi nem tudta érté­kesíteni. A 33. percben Feke­te fejese, a 40.-ben Hor­váth lövése ment mellé. Köz­(Szabó István felvétele) ben egy ideig védekezett a DVTK, de az utolsó 10 perc­ben már ismét ők irányítot­tak, s egy perccel a befeje­zés előtt Udvarev szögletéből Horváth fejelte fölé a talál­kozó utolsó nagy helyzetét. A nagyon fontos győzelem tehát megszületett, a tabella azonban eléggé vigasztalan képet mutat, hiszen a Komló és a DVTK 3 ponttal sza­kadt le a többiektől. A Diós­győr mégsem adhatja fel a reményt, hiszen az előttük állóknak is sok nehéz mérkő­zésük van hátra, s az elmé­let szerint négy fordulóval négy pontos hátrányt lehet behozni. Ez az elméleti kér­dés, mi lesz a gyakorlat? A tegnapi játék alapján még lehet reményünk arra, hogy az elmélet gyakorlattá válik. HORVATH KALMAN Moszkvában, a szovjet fő­város nagydíjáért kiírt nem­zetközi sportlövő versenyen vasárnap újabb két számot rendeztek meg. A futóvadlö­vésben a szovjet Gazov 572 körrel győzött, míg a mis­kolci Szabó Gyula 552 körös teljesítményével a 7. helyen végzett. Jenei 536 körrel a 21. lett. A sportpisztolyosok versenyét az ugyancsak szov­jet Kozik nyerte 567 körrel. Marosvári 557 körrel a 10. helyen végzett. Békeverseny A 10. szakaszon a magyar versenyzők igen gyengén sze­repeltek (Géra például 83. lett, de a legjobb Sipos is a 42.), s így az összetett ver­senyben is erősen visszaes­tek. A CSTK vasárnap dél­előtti jelentése szerint az összetett egyéniben a magya­rok a következő helyeket foglalják el: 34. Petterman, 48. Sipos, 54. Debreceni, 56. Géra, 68. Nagy. Az összetett csapatversenyben Magyaror­szág a 8. helyen áll. A találkozó nagy részében az egriek birtokolták a lab­dát, de a mindenáron való eredményre törekvés görcsös erőlködésében, és — különö­sen a fellazult védelem vo­nalában — rengeteg hibában nyilvánult meg. A miskolci­ak ezzel szemben kitűnően megszervezték védelmüket, ügyesen lassították a játékot, s a szórványos ellentámadá­soknál pedig — sajnos csak az első félidőben — végre „sült a csatárok lába”! A há­rom gyors és váratlanul lőtt gól méginkább megnyugtatta a zöld-fehéreket. A hátsó alakzat jól zárt, Rapcsák a bravúrok sorozatát mutatta be, s a nagy egri nyomás ellenére is megérdemelt győ­zelmet arattak a miskolciak. Ha a szünet után nem csak az eredmény tartására törek­szenek, a tervszerűtlenül és igen idegesen játszó hazaiak­kal szemben akár nagyobb arányban is nyerhettek volna. Vasárnap délelőtt a nép­kerti pályán némi késéssel kezdődött a verseny, hiszen a végig jól működő startgép az utolsó pillanatban fel­mondta a szolgálatot. Ezt a versenyt egyébként kitűnően előkészítő rendezők, a VO­LÁN számlájára lehet írni, azt azonban már nem, hogy a kiküldött versenybíróságot ez az esemény annyira meg­zavarta, hogy többször is hi­básan indított. A mérkőzés jelentősebb eseményei. 5. perc: Krisztiántól a közép­re húzódó Buckó kapta a lab­dát. A szélső lövése lecsúszott, s a labda Szabó elé perdült. Kö­zéppályás játékosunk egy Igazí­tás után a 16-os sarkából óriási erővel lőtt a Jobb felső sarok­ba, 1:0. 10. perc. Nagy tűzijáték alakult ki Rapcsák kapuja előtt. István a gólvonalról szabadított fel, s labdájával Karcagi azonnal „el­nyargalt”. Demkót indította, aki három védőt és a kapust is ki­cselezve a jobb alsó sarokba gurított, 2:0. 16. perc. SzUcs beadását Simon egy méterről (!) a kapufa tövé­re sarkalta. 21. perc. Baloldali szabadrúgás után Buckó a 16-os sarkától be­ívelte a labdát, s a berobbanó Krisztián közelről a jobb alsó sarokba gurított, 3:0. 33. perc. Herr az 5-ösön buk­tatta Bánkútit. A büntetőt Vigh erősen a jobb oldalra lőtte, ám Rapcsák remek vetődéssel kiütöt­te a labdát! 47. perc. Krisztián szabályta­lankodott, s ezért Biroczki sárga lapot mutatott fel neki. 67. perc. A nagy lendülettel futó Lukács fütty után elrúgta a labdát, ö is sárga lapot ka­pott. 75. perc. Krompaszki egy ke­resztbe ívelésnél feleslegesen kezezett a 16-oson belül. A meg­ítélt büntetőt élesen a bal alsó sarokba lőtte Czeezeli, 3:1. 87. perc. Óriási kavarodás tá­madt Rapcsák kapuja előtt. A nagy tumultusban Karcagi köny- nyebben. Molnár komolyabban megsérült. Valljuk meg őszintén, az eddigi szereplés alapján — 11 tavaszi mérkőzésen 4 lőtt góllal összesen 3 pont — sen­ki sem számított a vasutas gárda egri bravúrjára. Kü­lönösen nem ilyen arányú győzelemre, úgy, hogy egy félidőben három (!) gólt lőj- jenek idegenben. A taktikai fegyelem maradéktalan be­tartása mégis ilyen pompás eredményt hozott. Az MVSC Rapcsák — Krompaszki. Herr, Molnár, István, — Sza­bó, Karcagi — Buckó, Béres (Lukács), Demkó, Krisztián (Gergely) összetételű csapatá­ból ezúttal is elsősorban a hátsó alakzat teljesítményét kell dicsérni. Rapcsák szen­zációsan védett, a remekül záró védőfalból pedig István, Molnár és Herr játéka emel­kedett ki, a középpályán el­sősorban Karcagi, de Szabó is jeleskedett. A csatárokat ezúttal — elsősorban Demkót — szemfü!ességük dicséri. MONOSTORI GYULA Már az első futam igazol­ta a várakozást, hiszen a szovjet Hlinovszkij olyan idő­vel győzött (78,5 mp), amit a többiek megközelíteni sem tudtak. Látva Csathó kezdeti bizonytalankodását, majd Sziráczki vezető helyről tör­ténő bukását, Gyepes ener- vált versenyzését, vajmi ke­vés reményünk maradt arra. hogy a magyarok megszerzik a továbbjutást jelentő első nyolc hely valamelyikét. To­vább nehezítette a helyze­tünket. hogy Berkit a hato­dik futamban kiállították, mert megsértette a legújabb FIM-szabályt, miszerint fi­gyelmeztetés nélkül ki kell állítani azt a versenyzőt, aki a startjel előtt annyira előre megy, hogy motorjának hát­só tengelye is túljut a rajt­vonalon. És éppen ezért el­ismerésünk Berkié és Szi- ráczkié, akik ilyen hátrány ellenére is kiharcolták a to­vábbjutást. összeszámoltuk, összesen hét bukás történt a 20 fu­tamban. s ezek közül egy végződött komolyabb sérü­léssel: a 7. futamban bukó nyugatnémet Betzl kulcs- csonttörtést szenvedett (teg­nap esti jelentés szerint csak ma délben dőlt el. hogy ha- zaindulhat-e az NSZK ver­senyzője, vagy Miskolcon kell pihennie néhány napot). A szovjet versenyzők fölé­nye a verseny végére a meg­szerzett pontokban is meg­nyilvánult, s az első négy hely nekik jutott. Fölényük­re néhány nem hivatalos adat: tekintettel arra, hogy a Szovjetunió. Csehszlovákia és Magyarország egyaránt 5—5 versenyzőt indított — „ki-kit győzött le” alapon — csapat- versenyt is számolhattunk. A győzelmi arányok ezek sze­rint: Szovjetunió—Magyaror­szág 21:4. Csehszloi'ákia— Magyarország 17:8, Szovjet­unió—Csehszlovákia 18:7. A hivatalos pontozás összesíté­se szerint a szovjet verseny zők 53, a csehszlovákok 37. a magyarok 26 pontot gyűjtőt tek. A tegnapi VB-középdöntö bői, amely a világbajnokság középdöntőinek D csoportja volt, az első 8 helyezett ju tott tovább a II. kontinentá­lis elődöntőbe, amelyet má­jus 27-én, az NSZK-beli Ro- denbachban bonyolítanak le. (Üröm az örömben, hogy a katonai szolgálati idejüket töltő Berki és Sziráczki nem élhetnek továbbjutási lehető­ségükkel, így a 9. és 10. he­lyen végzett csehszlovákok lépnek a helyükbe. S ráadá­sul jön ehhez az a tény hogy Szőke a VOLAN-nak történt ki nem adása miatt maradt távol a versenytől!) A középdöntő végeredmé­nye: 1. Hlinovszkij 14 2. Trofimov 13, 3. Pavlov 11, 4. Dubinyin 9 (mind a négy szovjet), 5. Berki 8, 6. Szi­ráczki 8 (mindkettő magyar), 7. Klokocska 8, 8, Safarzsik 8, 9. Werner 8, 10. Rosulek 7 (mind a négy csehszlovák), 11. Csisztjakov (szovjet) 6, 12. Dominik (csehszlovák) 6, 13. Csathó 4, 14. Gyepes 3, 15. Jakab 3 (mindhárom ma­gyar), 16. Betzl (NSZK) 1 ponttal. A nyugatnémet ver­senyző helyén három futam­ban szerepelt Bernáth, 1 pontot szerzett. HORVATH KALMA* Diósgyőrbe került a Barba kan Kupa! A kupáknak rangja, az ér­te folyó küzdelmeknek vará- zsos hangulata van. Különö­sen vonatkozik ez azokra az összecsapásokra, amelyeket nemzetközi jelleggel vívnak, ahol több ország sportolói találkoznak egymással, hi­szen ott már nem csak a klubszínekért, hanem a nem­zeti dicsőségért is folyik a harc. Ilyenkor egy kis pluszt rendszerint sikerül még a versenyzőknek a meglevő tu­dáshoz hozzáadniuk, s ez nem csak a színvonal emel­kedését, de egyúttal a több­letet nyújtó sportolók sike­rét is eredményezi. Így volt ez a DVTK vívóival is a krakkói viadalon. A Krakowsky Klub Sier- mierdzi, az egyik legjobb lengyel vívóeg”esület rendezé. sében tizennegyedszer került sor a rangos nemzetközi vívó­találkozóra, a Barbakan Ku­pa csapatversenyre. A Le- ningrádi Tudományegyetem, az osztrák Arbeiter Spoil Klubok grázi, linzi és bécsi vívókból összeállított válo­gatottján kívül a diósgyőri versenyzőket is megtisztelte a házigazda KKS a meghí­vással, s a vasgyáriak éltek is a lehetőséggel. A négy fegyvernem ké-két vívójából összeállított nyolcas csapatok négy napon át viaskodtak az értékes kupáért, s az össze­csapások a DVTK teljes si­kerét hozták. Kitűnően ver­senyezve — azt a bizonyos pluszt is hozzáadva — mind­három ellenfelüket legyőzték, s veretlenül jutott birtokuk­ba az igen szép kivitelű ser­leg! Először a KKS ellen vívtak, s a nagyhírű len­gyel csapatot 9:7 arányban legyőzték. Különben a két klub most ötödször találko­zott egymással, s ez a nagy­szerű fegyvertény először si­került még csak a diósgyőri­eknek! Ezután már „köny- nyebb” dolguk volt, s a le- ningrádiakkal szemben 10:6 az osztrákok ellen pedig 11:5 arányban diadalmaskodtak. A győztes csapat tagjai Gellért Ákos, Patócs Béla, Ardei Barna, Géra Lajos, Stoffel Gábor, valamint a kölcsönversenyzőként „beug­ró” ózdi Csépányiné és Fe- jesné voltak. A versenyen a KKS végzett a második he­lyen, 3. Leningrád, 4. az ASK csapata lett. A diósgyőri ví­vók már haza is érkeztek a szép vándordíjj'al Krakkóból. M. GY. Bravúr Egerben l/l SC—Lóri Dózsa 3:1 (3:0) A festői környezetben fekvő Dózsa-pálya nézőterén alapo­san meglátszott, hogy a hajdani „egri csillagok” utódai ko­rántsem forgatják olyan lelkesedéssel és tudással fegyverei­ket. mint a dicső elődök. Igencsak foghíjas volt a félkör alakú lelátó: alig kétezer néző volt kiváncsi a két „szom­szédvár” összecsapására. Igaz, a találkozónak csak a ha­zaiak szempontjából volt tétje: a bentmaradást illetően lét­kérdést jelentett a két bajnoki pont otthontartása. Az NB I. B-ből már „leköszönő” miskolciaknak legfeljebb a szép bú­csúzás volt a céljuk. És ez meg is határozta a mérkőzés képét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom