Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-21 / 117. szám

Egy hétig olcsóbb a játék A Trial Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Válla­lat a kiskereskedőimmel egyetértésben az 1973. évi gyermeknap alkalmából má­jus 21—27. között országos engedményes játékvásárt rendez — jelentették be a vál'alat tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az engedményes vásár ide­jén mintegy 150 kijelölt boltban — játékszaküzletek- ben, a Centrum Áruházak jatékosztályain és a szövet­kezeti bolthálózatban — 20 százalékkal olcsóbban kínál­nak minden játékárut. Színjátszó karnevál a Szcpasszony- völgyben Július 12-től rendezik meg Egerben — immár harmadik alkalommal — az ország­szerte népszerűvé vált nyá­ri színjátszó karnevált. Az előkészítő bizottság tegnap Egerben tartott ülé­sén jóváhagyták a karnevál programját. Eszerint az or­szág különböző részéből 15 irodalmi (színpad, bábszín­ház és színjátszó csoport vesz részt az érdekes ren­dezvényen. Az együttesek víg­játékokat, szatírákat mutat­nak be — az ősi hagyomá­nyokat modern változatban felelevenítve. A megnyitó ünnepséget a Dobó téren rendezik. Ezt követően négy napon át játéktérré változ­nak az egri utcák, a terek, a borpincék, továbbá a nép­szerű várbástya, a városi piac, a romantikus népkert és a Szepasszony-vöigy. Gépjármű vezetőknél, traktorosoknál gyakoribb A férfimeddóség Az andrológia pontos ma- gyár fordítása: férfitan. Fia­tal tudományág, amely a fér- fincm biológiai, fiziológiai és pszichológiai sajátosságaival foglalkozik. Hazánkban első ízben Miskolcon került sor e tudományág kutatóinak, gya­korlóinak tanácskozására. A kcrekasztal-beszélgetés — amelyet a Szentpéteri kapui Megyei Vezető Kórház tu­dományos bizottsága rende­zett — kétnapos programja tulajdonképpen a tapasztalat- csere céljait szolgálta az or­szág különböző egészségügyi intézményeiből meghívott csaknem félszáz szakember számára. Az első napon — pénteken — a férfimeddőséggel kap­csolatos kutatások eredmé­nyeit ismertették és vitatták meg. Az orvostudósok el­mondották: korábban, ha egy házasság gyermektelen maradt, a közhiedelem csak az asszonyt „hibáztatta”, ké­zenfekvő volt a szentencia: terméketlen a feleség. Ez a fajta közhiedelem volt az oka, hogy — még néhány évtizeddel ezelőtt is — csak a feleségek keresték a szak­orvosokat meddőségi pána- szokkal. a férjek ugyanak­kor nem voltak hajlandók alávetni magukat a szüksé­ges vizsgálatoknak. Terméketlen házasságok Nehezen lehetett áttörni az idegenkedés gátját — s még ma sem kifejezetten ideális a helyzet e téren —, ám az utóbbi években jelen­tős eredményeket könyvel­hetnek el az andrológia tu­dományát művelő szakembe­rek. Országszerte minden klinikán, s minden nagyobb egészségügye intézményben foglalkoznak immár a férfi- meddőség problémáival is. Az Orságos Meddoségkuta- ' ló Intézetben pedig külön részleg gyarapítja a tudo­mányos eredményeket. A tapasztalati anyag egy­re nagyobb, s módot ad ar- Ta, hogy kikristályosodjék a vélemény: tulajdonképpen meddő házasságokról kell beszélni, hiszen általában a férfiak is ugyanolyan arány­ban részesek a terméketlen­ségben. mint a nők. A sze­gedi klinika meddőeégkuta- tó munkacsoportja például 400 gyermektelen házaspárt vizsgált meg. Azt találták, Utak9 járdák, csatornák Az elmúlt évben 60 millió forintot fordított a Miskolci Tanács utakra, járdákra és csatornaépítésre. 1971-hez viszonyítva három kilomé­terrel több új, szilárd bur­kolatú út épült, hat és fél kilométerrel hosszabb asz­tal tutat adtak át, és 13 kilo­méterrel csökkent a kiépí­tetlen, rossz utak hossza. nomuru UGYE KAPOK JÄTE KOT? A TRIÁL AJÁNDÉKA A GYERMEKNAPRA Kedvezményes játékvásár 20 százalékos árengedménnyel a kijelölt szakboltokban, május 21-től 27-ig J hogy ezeknél egyhartnad- részt az asszony, egyhar- madrészt a férfi fogamzás-, illetve nemzőképtelensége okozza a házasság meddősé­gét. A harmadik harmadban mindkét félnél megállapí­tották a terméketlenséget. 4 vibráció és a benzingőz Az andrológusok által ve­zetett statisztika alapján megállapították: a meddő férfiak isorában különösen sok gépkocsivezető és trak­toros szerepel. Az orvostu­dósok ezt annak tulajdonít­ják. hogy a gépjárművek ve­zetői erős vibrációs hatásnak vannak kitéve. Véleményük szerint a benzingőz is köz­rejátszik a férfi nemzőké - pességének gyengülésében, elvesztésében. Tulajdonkép­pen tehát a gépjárműveze­tői foglalkozást űzőknél a meddőséget szakmai árta­lomnak lehet tekinteni. Az andrológusok elmon­dották: a gyengülő terméke- nyitőképesség, a kevésbé életképes sperma sok eset­ben idéz elő az asszonyok­nál vetélést, gyakorta oka a koraszülésnek is. Éppen ezért a növédelem haté­konysága is azt kívánja, hogy minden olyan esetben, amikor a házasság gyer­mektelen marad, vagy a terhesség sorozatosan siker­telen, ne csupán az asszonyt hanem a férjet is beszéljék rá meddőségi vizsgálatra. Annál is inkább, mivel a férfi meddőségének kivizs­gálása sokkal egyszerűbb eljárásokat igényel, mint az asszonyé. (Folytatjuk) RADVANY! ÉVA 1919-1973 Emlékmű a postás vöröskatonáknak Onga, 1919 május: a fia­tal Magyar Tanácsköztársa­ság eltiprására szövetkezett ellenforradalmárok kelet fe­lől indítanak támadást Mis­kolc ellen. Onga. Gesztely, Felsózsolca határában fegy­verek dörögnek. Itt harcol a Vörös Postásezred. Onga, 1973. május: zászlók az ó-te­mető árkában. Mesélik, hogy a történelemben második miskolci csataként ismert májusi hajnal vöröskatona hőseit akkor, a temető árká­ban tömegsírba temették a győztesek. Most, a sir feltá­rásakor idős ongai emberek mulatták pontosan a helyet. A falu emlékszik, de ehhez az emlékezethez nagyon sok köze van a fiataloknak. Az ongai úttörők helytörténeti gyűjtése eredményeként szü­letett meg a javaslat, hogy Geszlelyhez és Felső ásol cá- hoz hasonlóan Ongán is emeljenek emlékművet a Ta­nácsköztársaság vöröskatona mártírjainak. Szombaton katonai dísz­pompával temették el a má­sodik miskolci csatában, On­gán meghalt voroskatonákat. Vasárnap emlékművet ava­tott a falu. A Magyar Posta párt-, szakszervezeti, ifjúsági és állami vezetői vállalták az emlékmű felépítését. A köz­ség lakói, a helyi termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daság taesadatrm munkával segítettek. á Or. Palotás Magda ünnepi beszédét mondja (Vadas Zsuzsa felvétele) Az emlekmüavatason meg­jelent dr. Palotás Magda, a Posta vezérigazgató-helyette­se, Btró Bódis József, a pos­tások szakszervezetének titká­ra, Bioi is József, az MSZMP Miskolc járási Bizottsá­gának első titkára, ott voltak a járás, a község párt- és ál­lami vezetői. És megjelent az ünnepélyen 35 idős vendég. Hajdan itt harcoló postás vö- roskatonák és hozzátartozóik. Különös érzés volt hallgatni a beszélgetéseket, feljegyezni néhány mondatot: — Emlékszel? Mi lent vol­Haívanesztcadös a miskolci vízvezeték Itt Botrány, botrány után Az 1922-es esztendő végén a Népjóléti Minisztérium írásbeli jelentést készített az országos botránnyá dagadt miskolci tífuszjárvány okai­ról. Ebben a legfőbb okként a vízvezetéki víz szerepelt. Pazar István vizműigazgató, akinek a botrány csaknem az állásába került, váltig hangoztatta, hogy a víznek a járványhoz az égvilágon semmi köze sincs. A polgármester — Hodo- bay Sándor — viszont, aki mellesleg hivatali felettese is volt Pazarnak, ezt nem hitte el. Ha másért nem, ak­kor legfőképpen azért, mert a belügyminiszter és Vass József népjóléti miniszter mindenképpen felelősöket akart találni. Pazar ellen te­hát fegyelmit indítottak. Ho- dobay pedig részletes jelen­tést írt a főispánnak. „Attól a perctől kezdve, hogy a víz­vezetéki víz klórozása meg­kezdődött és az egész vízveze­téki csőhálózat klórozott vi­zet szolgáltatott, a járvány napról napra csökkent”. A vizsgálat eredménye A járvány valóban meg­szűnt, de a vízügy korábbi problémái a klórozás után is megmaradtak. Sőt; mivel a víz csak úgy árasztotta ma­gából a klórszagot, lényegé­ben továbbra is élvezhetet­len maradt. Azután: hiába igyekeztek hegeszteni, javít­gatni a „beteg szakasz” csö­veit, a miskolci víz időnként éppen úgy megzavarosodott, mint annak előtte. Egy újabb és ki tudja már hányadik minisztériumi szakértő bi­zottság 1924-ben mindezt az­zal indokolta, hogy a vízve­zetéki kút vize zavartalanul érintkezik a környéken levő pocsolyák vizével. Hodobay polgármester 1925 szeptem­berében végül felkérte az or­szág akkori legkiválóbb szak­emberét, dr. Andriska Vil­mos egyetemi magántanárt, hogy sózási és fluorescein festési vizsgálatokat végez­zen a kutakban. Az ered­ményről Andriska a követ­kezőkben számolt be : „A vizsgálat pozitív ered­ménnyel járt, amennyiben a kommunikációs vizsgálathoz felhasznált konyhasó és fluo­rescein a szivattyúzás meg­kezdése után már rövid idó múlva megjelent afönyomó- csiToen. ízen pozitív ered­mény, sajnos, a fertőzés ál­landó veszélyét jelenti, annál is inkább, mert a kút kor­nyéke rendkívül szennye­zett”. I art a kötélhúzás Ezt a vizsgalatot 1926-ig még legalább hat másik követte, miután az érintettek, első­sorban Pazár vízműigazgató, Andriska jelentését nem vol­tak hajlandók elfogadni. Vé­gül már nem is annyira az akkori állapotokról folyt a vita, hanem arról, hogy va­jon a tapolcai megoldás jó-e, vagy sem. Szakértők egész sora java­solta, hogy a legésszerűbb volna, ha a Sajó vizét hasz­nálnák fel a város vízelátásá- nak javítására. Ezt a javas­latot a polgármester el is fo­gadta. Pazár, aki egyébként vitathatatlan szaktekintély­nek számított, kijelentette, hogy a Sajó vize sem meny­nyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő. Szerinte a leghelyesebb megoldás az lenne, ha Tapolcán elvégez­nék a védőterület és a kút környékének rendezését, és amennyiben a víz megzava- rosodik, a melegvíz-források vizét kapcsolnák a hálózatra. Csakhogy a tapolcai meleg­forrásokkal a városnak és a vármegyének más, nagyobb üzletet jelentő tervei voltak. Éppen ezekben az években kezdődtek meg a tárgyalások a különböző pénzcsoportok­kal Tapolca „fürdővárossá” fejlesztéséről, alkalmat adva ezzel néhány embernek zsí­ros üzletre és manipulációra. Hekfesl a vüevűjtübeo Más szakértők, közöttük országos hírű szaktekintélyek azt javasolták, hogy Miskolc vízgondjainak megoldása szempontjából a legideáli­sabb a Szinva-forrás vizé­nek felhasználása volna. Ez a forrás viszont a diósgyőri vasgyár tulajdonában volt; a vármegye rendelkezett ve­le — az pedig nem adta. Legalábbis nem annyiért, amennyit a város akkori szorult helyzetében ki tudott volna fizetni. Így aztán maradt minden úgy, ahogyan volt, hogy az­tán, néhány év múlva, újabb botrány robbanjon ki. A ta­polcai vízgyűjtőben ugyanis hullát találtak. Két hétig fe­küdt ott, és a város lakói ez idő alatt mitsem sejtve fo­gyasztották ezt a — hát igen — hullavizet. (Folytatjuk) TOTH PÁL tunk a szakaszommal a te­metőnél, de telefon már nem volt... — Ügy lőttek, hogy a pán­célvonat se tudott bejönni... — Engem úgy vittek ma­gukkal a többiek. Hátlövés- sel... Az emlékmüavatással egy- idöben avatták Ongán a kis­dobosokat és az úttörőket. Az együtt rendezett két ünnepély egymásra felelt. Az ünnepélyt Koczka Antal a Miskolci Pos­taigazgatóság vezetője nyi­totta meg, majd dr. Palotás Magda mondott ünnepi be­szédet. Az úttörők esküszöve­gét a Magyar Néphadsereg egyik tisztje olvasta fel. A gyerekeknek felejthetetlen él­mény a katonai díszpompa. A vörös és kék nyakkendő­ket a vendég veteránok ad­ják át az úttörőknek és a kis­dobosoknak. Veteránok, akik ennek a falunak a határában harcoltak egykor, akiknek barátai nyugszanak az immár végleges sírban. (bartha) Csárdás Az Ady Endre Művelődési Ház táncegyüttese ma este 7 órakor önálló műsort ad. Programjuk címe: Csárdás. Éneklő iljúsáa 73 A miskolci általános és középfokú iskolák kórusai­nak hangversenyeit három­napos rendezvénysorozat ke­retében az idén is megtart­ják. Az Éneklő ifjúság '73 című program ma délután 1 órakor kezdődik. Az együtte­sek a 8. sz. Általános Iskolá­ban lépnek fel. A koncertek másnap, május 22-én dél­után 4 órakor a 40. számú Általános Iskolában folyta­tódnak. s május 23-án, ugyancsak délután 4 órakor a 21. sz. Általános Iskolában fejeződnek be. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom