Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-21 / 117. szám

1904-ben Németh Jóska, 1907—19-ig Palágyi Lajos megkísérelte — több esetben sikerrel — a népszínházi eszmék meghonosítását vá­rosunk színházában. Visszatértek a hőskorszak éveiben virágzó „min­denki színháza" alapelvhez, és ezt modernül értelmezve, s a lakosok megoszlását figyelembe véve, munkáss iház létrehozására törekedtek. Jó színészekre, haladó szellemű elhivatott művészekre, munkatársakra van szükség ahhoz, hogy az eszme testet öltsön. Németh Jóska éppúgy, mint Palágyi Lajos, kitűnő művészekből álló társulattal folytatta kul- túrmisszióját. Színházunk a század elején végzett Márton. előadás ződteti, Kikből állt Németh Jóska együttese? Ez évben lép a pályára a Színiakadémia növendéke, Rátkai Németh a vizsga- után azonnal szer­barátjával, Szadai Ferenccel együtt. Mindketten 23 évesek, tehetségesek, tele ambícióval és vidámsággal. Lelkesen támogatják Né­meth népszínházi törekvé­seit. Azokon az előadásokon, amelyeket diákoknak és az ..alsóbb néposztályn-k” ren­deznek, rendszeresen fellép­nek. S mivel ezeken az el­adásokon hazánk, s a v ilág drámairodalmának leg" vá- lóbb alkotásai kerülnek színre, e fiatal színészek­nek jó erőpróbát jelentenek. Rátkai itt kezdte el azt a drámai színészi karriert, amely a táncos-komikusi szerepkörben eltöltött negy­ven év után csak az államo­sított magyar színházban teljesedik ki. Az a generá­ció. amely az 1940-es évek végi színházra még emlék­szik, talán föíjegyezte kitű­nő Fösvényét, vagy a Kép­zelt beteg Orgon-alakítását. Nos, ezekben az alakítások­ban Rátkai itt, Miskolcon mutatkozott be elsőként a közönségnek, s kivételes te­hetségére Putnoky Béla új­ságíró hívja fel az ország közvéleményének figyelmét: „Rátkai Orgon-ja nagyon értékes alkotás. Pszicholó­giai tudásának oly méreteit mutatta be, hogy színpadi jövője iránt mindenkorra nagy érdeklődéssel keU fi­gyelnünk. Éles jellemzéssel, de nemes mértéktartással hozta elénk Orgont,” (Mis­kolci Napló, 1903. november 14.) A két fiatal színész együtt lakik, együtt tanulja a sze­repeket, együtt szereznek zenét, írnak szöveget egy- egy kupiéhoz, táncdalhoz. Együtt írják az évad legdi­vatosabb slágerét, a Kék- vók c. vidámságot. Szadai, akárcsak barátja, a groteszk komikum felé jfc Szadai gáról gúnyrajza onma­jfc Rátkai Máttöri Á fösvény Harpagonjaként hajló színészi alkat. Több oldalú tehetség; karikatúrái­ban — a Bagoly c. élclap munkatársaként — megele­veníti az egész évadot, hu­moros átköltésben elénk va­rázsolja a színházlátogató közönséget. Az öngúny sem marad el: a búcsúelőadás után könnyeit hullatva, egy kopott kis pálmaággal jele­nik meg az élclap hasáb­jain. E könnyek talán mo­solyt csalnának a szemünk­be, ha nem tudnánk, hogy Miskolcról való távozása után, 1904. augusztus 12-én Karánsebesen — épp egy operett librettóján dolgo­zott — tragikus hirtelen­séggel meghalt ez az ígére­tes tehetségű férfi. „Soha­sem utánzóit senkit, érdekes és izgalmas egyéniség volt, és nagy jövő várt volna rá” — írja róla barátja, Rátkai Márton. (Miskolci Napló, 1904. aug. 18.) A női szereplők közül ki­emelkedik MarkOvics Mar­git. Nagy tudású, művelt nő; nem színészcsalád sarja. Érdeklődése a megújhodott tartalmú színház és az egy­szerű eszközökkel élő szín­játszás felé irányítja. Rend­kívül igényes művész, aki egy-egy szerepét a tökéle­tességig kimunkálva viszi színpadra. Nagy szó ez ak­kor. amikor a bemutatók száma évadonként százhúsz körül mozog. Markovies Margitot új utakat kereső törekvései vezetik dr. Bár­dos Arthur Űj színpadához, 1912-ben, ahol tehetségét immár országosan is elis­merik. A valósághű művészi fel­fogás és a társadalmi igaz­ságkeresés jellemzi a bemu­tatott művészeket, akik jó kollektívában, értő társak­kal együtt bizonyithatták tehetségüket városunk szín­padán. GYÁRFÁS AGNES Pályám emlékezete Pataki öregdiákok előadása A nagy nyelvújító és lite- rátor, Kazinczy Ferenc mű­vének a címét választották Sárospatakon annak az elő­adássorozatnak a jelölésére, amelyet az elmúlt évben kez­deményezett a Rákóczi Mú­zeum vezetősége. A híres di­ákelődhöz hasonlóan a most élő neves pataki öregdiákok is vallanak pályájuk szépsé­geiről. eredményeiről. A nagy érdeklődéssel kí­sért eladássorozat az idén is folytatódik, és első alkalom­mal Képes Géza költőt, mű­fordítót hallhatta a közön­ség, aki arról adott számot, milyen indításokat kapott 45 évvel ezelőtt az alma mater­től, majd beszámolt a mű­fordítás műhelytitkairól. Tud­valevő ugyanis, hogy Képes Géza kevés híján húsz nép lírai és epikai irodalmából fordított eddig, s minden esetben eredetiből. Nemcsak angol, orosz, német, francia, olasz, spanyol költők művei­vel ismertetett meg bennün­ket, hanem fordított finnből, észtből, vogulból, osztjákból, új-görögből, katalánból, sőt még perzsából is. Ennek kö­szönhető, hogy — amivel an­nak idején Csokonai Vitéz Mihály is próbálkozott — a XVI. századi nagy perzsa költőnek, Háfíznak a versei, a ghazalok olyan gazdag zen­géssel szólalnak meg ma­gyar nyelven. Ennek elisme­réseképpen látta vendégül a közelmúltban három hétig Képes Gézát az iráni sah. A következő hetekben foly­tatódnak az öregdiákok elő­adásai, s ennek során Szo- boszlai Péter rajzfilmrendező, Mészöly Dezső író, műfordí­tói Borsi Ernő zenetanár, néprajzi gyűjtő és Béres Fe­renc énekművész vallanak majd pályájukról. Megtalálták Merániai Gertrúd sírját Dunántúlon, Pilisszentke- reszt közelében megtalálták Merániai Gertrúdnak, II. András király feleségének sírhelyét. Ezen a területen már évek óta folytatja a Magyar Tudo­mányos Akadémia Régészeti Intézete annak a cisztercita kolostornak a feltárását, ame­lyet 1174-ben alapított III. Béla. A fallal kerített kolos­torkert hatalmas területet foglalt el, és igen nagy mé­retű volt a templom is, majdnem 60 méter hosszú. Romjai között igen értékes leletre, darabokra tört sírem­lékre bukkantak, amelyet most állítanak össze az inté­zet restaurátorai. Azonosítása körül kétség nem lehet: egyetlen királyi síremlék volt a templomban, márpedig egy fennmaradt oklevélben IV. Béla maga szögezi le, hogy édesanyját itt temették el „honorabiliter”, vagyis rang­jához illő tisztelettel, s való igaz, hogy a királynét 1213 őszén itt a közelben, a pilisi erdőkben vagdalták össze Katona József drámájának hősei. Ahogy a közönség kívánja A lelethez azonban egyél érdekesség is fűződik. á darabjaiból most fokozatosar összeálló szarkofág oldaiaii kiképzett fülkékben kisebl méretű szobrok voltak, fér­fiak és nők. Valószínűleg í királyi család őseit akartál velük ábrázolni vagy jelké­pezni. A síremlék — amelye a szobrocskákkal együtt gaz­dag festés és aranyozás dí­szített — a legszebb, amit Magyarországon valaha is készítettek. Az akkori nagyhírű francia építésznek, Villard de Hon- necourt-nak a párizsi Biblio- théque Nationale-ban őrzött kéziratos albumában látható egy padló rajza, amelyrőlazt írja, hogy Magyarország egyik templomában látta, s most ez a minta a pilisszent- kereszti templom padlóján előbukkant. És ha a mester itt járt akkoriban Magyar- országon, amiről három he­lyen is említést tesz, felte­hető, hogy a síremlék is az ő alkotása Hiszen ilyen gyö­nyörű szobrokat faragni ak­koriban legfeljebb egy -két ember tudott egész Európá­ban. A lassan végéhez közeledő évadban nyolc szabadegyetemi sorozat működött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci szervezetének keretében, összesen 15-öt terveztek, de az érdeklődés hiánya miatt hét kurzuson meg sem kezd­ték az előadásokat. Sokan jelentkeztek viszont a szintén szabadegyetemi formában működő, továbbtanulásra felké­szítő, úgynevezett egyetemi előkészítőkre. Legkevesebben magyarból szorultak segítségre (összesen 29 hallgatójuk volt), fizikából viszont 210 fővel kezdték az előadásokat, és biológiából, matematikából is jóval több mint százan válasz­tották a felkészülésnek ezt az intézményesített formáját. A Kazinczy Ferenc Szabadegyetem ez évi munkáját és a jövő évi témajavaslatokat megvitató elnökségi ülés írásos anyagában olvastuk: „...a szabadegyetem a szóbeli isme­retközlés legmagasabb, egyetemi szintű formája. Olyan spe­ciális előadássorozat, amely egy-egy tudományág, vagy mű­vészeti ág magas szintű megismerését teszi lehetővé.” Mint a beszámolóból kiderült, a Kazinczy Ferenc Szabad- egyetem a TIT városi szervezetének talán legsikeresebb programja. Kellemes meglepetést okozott például, hogy a Beszélgetések a Bibliáról, az Amit egy művelt titkárnőnek tudni kell, vagy az Ifjúság 1973. című sorozatok előadásait a vártnál nagyobb érdeklődés kísérte. A jövő év program­jában is jó néhány olyan témakör van (Jog a filmkockákon, Irodalmi remekművek közelről, Tanácsok telektulajdonosok­nak stb.), amelyek sem a hallgatóknak, sem a szervezőknek nem fognak csalódást okozni. De elkezdeni csak azokat a szabadegyetemi sorozatokat lehet, amelyek ténylegesen meglévő tudnivágyáson, kíván­csiságon, valódi igényeken alapulnak. Mivel nem kötelező, állandó vagy növekvő létszámot csak akkor lehet biztosíta­ni, ha igényes a tematika, magasan képzett (esetleg szakmai híresség) az előadó. Vagyis a hallgatókat nem elég megsze­rezni; meg is kell tartani. Közismert, hogy a szervezet helyiséghiánnyal küszködik (az idén nyáron esedékes felújítások után, a természettudo­mányi előadóterem elkészültével talán bővebben lesznek), terveiket ez is befolyásolja. Ennél fontosabb azonban, hogy minden területen megismerjék a közönség igényeit. Van né­hány program, ahol közönség és előadó „biztosra mehetnek”. A többinél?... A TIT vezetői is tudják, hogy nem annyira biztosra, hanem a hallgatóság után kellene menni. Akár felmérések segítségével is. A nyelvtanfolyamokon például a jövő évtől kezdve megkérdezik a hallgatókat, felmérik igé­nyeiket, s ha elmaradnak megkeresik őket. Biztos, hogy ez a módszer a szabadegyetemek teljes tematikájának összeállí­tásánál is célszerűbb lenne az eddigieknél. (makói) műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: I>éli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. —- 12.33: Táncze­nei koktél. — 13.20: Sántha Fe­renc népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — 14.10: Sárdy Já­nos felvételeiből. — 14.30: Előre megfontolt szándékkal. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Farkas Antal fúvósművei­ből. — 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Átmegyünk, vagy pótvizsgázunk? — 16.25: Beetho­ven: IV. szimfónia. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Az élő népdal. — 17.30: A hét rádióhallgatója. — l7.5Ö: 10x10 a tizedikre . . . — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: László Margit áriaestje. — 21.10: Hírek. — 21.13: Mikrolánc. — 21.43: Paul Mauriat zenekara játszik. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Régi magyar dalok és táncok. — 22.40: Karavánúton expresszvo- nattal. — 23.00: A XX. század zenéjéből. — n4.00: Hírek. — 0.10—0.25: Záray Márta énekel. Petőfi rádió: 12.03: Kamaraze­ne. — 12.30: Nőkről nőknek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Ady Endre és a muzsika. — 13.28: Turista­zsákkal. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: ötórai tea. — 18.Ó0: Hírek — 18.05: Külpoliti­kai figyelő. (Ism.) — 18.20: A Biblia világa. III. rész. — 18.40: Közkívánatra! — 19.34: Reklám. — 19.39: Szemtől szembe anya­nyelvűnkkel. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 2072o : Ü.1 könyvek. — 20.28: Emlékek útján. Zene, kabaré, riport 90 percben. — 21.58: Dal­játékokból. — 22.30: A hét ze­neműve. — 23.C0: Hírek. — 23 15: Kozák Gábor József népi zene­kara játszik. Pataki Mária és Herr Olivér énekel. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — ..Tiszta vizet a pohár­ba!” Megyénk ivóvíz-ellátási gondjai. — A szakszervezetek az üdültetésért. — Kórusmuzsika. — A korszerű konyha: kiállítás Miskolcon. — Képek községeink­ből. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 14.15: Pártoktatás. — 15.30: Pedagógu­soknak. — 16.00: Orosz nyelv­lecke. — 16.30: Ifjúsági tudomá­nyos magazin. — 17.00: Pártokta­tás. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Virágkiállítás. — 19.00: Híradó. — 20.00: A fekete bá­rány. Tévéjáték. — 21.25: Hír­Május 31-ig kilogrammonként 20 forintot és ajándéksorsjegyet ad a MÉH az elhasznált, de tiszta, kimosott, fehér pamuttextilekért. A szines, tiszta, elhasznált pamuttextilért kilogrammonként 10 forintot és ajándéksorsjegyet ad a MÉH. A textil legkisebb mérete 20x20 cm lehet. adó. — 21.45; Musioa viva. — 22.15: Sportműsor. Filmszínházak: Béke (f4): Bartieby (szines angol). — (hn6, 8): A siker lovagjai (magyarul beszélő színes szovjet). — Kos­suth (f3, f5, f7): Harmadik neki­futás (magyar). — Filmklub (f5, f7): Megalkuvó (olasz, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (f5. í7): A tüzes íjá^z (színes olasz- francia ka land film). — Petőfi (f5, f7): Haláltánc (színes an­gol. — Szikra (5, 7) : A család őrangyala (magyarul beszélő színes NDK-film). — Tán­csics (5, 7): A hölgy az autóban szemüveggel és puská­val (színes francia—aim erikái, 16 éven felülieknek!). — Tapolcá­kért (f8): A kalóz menyasszo­nya (színes francia, 18 éven fe­lülieknek!) — Hámor (4): A si­ker lovagjai (magyarul beszélő szovjet). Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18 óra között): Szöllőssy Enicő szobrászművész kiállítása. — Szőnyi Terem (9.30 —18 óra között): Záborszky Vio­la festőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Reklám. — 8.23- Nóták. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Három Mon- teverdi-madrigál. — 9.48: Iskola­rádió. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Bánki György Pomádé király új ru­hája. Meseopera. — 11.50. Laj- tha: Soproni képek. I. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bach-művek. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: A cigánybáró Rész­letek Johann Strauss operettjé­ből — 9.44: Az állatok jelző­rendszere. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 8.05—9.40: Iskolaté­vé. 8.05—8.25: Számtan-mér­tan (ált. isk. 5. oszt.). — 9.00— 9.40: Olvasás (ált isk. 3. oszt.). — 9.40—10.15: Esküszöm! Helyt­állás. — 11.55—12.25: iskolatévé. Számtan-mértan (ált. isk. 7. oszt.). Bratislava! televízió: 9.00: Jegy­zetek. — 9.30: A fekete bárány. Tévéjáték. (Ism.) — 10.50: Hír­adó. A vám- és pénzügyőri testületbe kedvező fizetés mellett felvétel van. pályázhat, aki a 26. élet­évét nem töltötte be, a sorkato­nai kötelezettségének eleget tett, nőtlen, vagy nős és közép­iskolai végzettsége van. Kivéte­lesen felvehetők az általános is­kola 8 osztályával rendelkezők is. Részletes felvilágosítást: vidé­ken a vám- és pénzügyőri szer­vek parancsnokai, Miskolcon a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságon adják meg. Felveszünk Xerox—Rominor fényképező sokszorosító gépünk­re szakképzett, gyakorlott gép­kezelőt. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: MEZÖBER B.-A.-Z. megyei Kirendeltsége, Miskolc, Szemere u. i5. sz. alatt. Tervezésben jártas mezőgazda- sági gépészmérnököt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: MEZÖBER B.-A.-Z. megyei Kirendeltsége. Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. ORVIN LEGNAGYOBB áruhaZ LEGNAGYOBB’ VÁLASZTÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom