Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-26 / 97. szám

sft A tűzsziineti megállapodás életbe lépése után teljes erővel újra megindulhatott a munka a VDK egész területén. A képen: Ha Tag tartományban az eperfaültetvényeket gondozzál: a selyemhernyó-tenyésztők.

4z ú j lakások városa

Százezernél több laskenti lakáshelyzete változott meg előnyösen az elmúlt esztendőben. Mint köztudott, Taskent — Szovjet-Üzbegisztán fővárosa — 1966-ban súlyos földrengést szenvedett, ennek pusztításait azonban már eltüntették. A lakásállomány azóta egyharmadával növekedett. A sokemeletes házakból álló új, nagy lakónegyedek házait a hagyományos nemzeti építőművészet stílusában, rengésálló szerkezetek felhasználásával építették fel. A költségeket az állam viselte. Taskent lakónegyedeit zöldellő parkok, kertek veszik körül. Az üzbég főváros gyors újjászületése a többi szövetséges szovjet köztársaság sokoldalú segítségének köszönhető: a szenvedő várost ellátták szakemberekkel, építőanyaggal, felszereléssel.

Mégjobban kell kereskedni

Közgyűlést tartanak a borsodi szövetkezetek küldöttei

Ma délelőtt kezdődött a 'Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetkezetek XIII. küldöttközgyűlése. Bár a közgyűlés lapzártakor még tartott, az előzetesen összeállított írásos agyagok elég támpontot nyújtanak™ ahhoz, hogy röviden tájékoztathassuk olvasóinkat a megye kereskedelmi és hitelpolitikai szempontból jelentős, nagy hagyományú szövetkezeti mozgalmának jelenlegi helyzetéről, gondjairól és feladatairól.

Minden harmadik Ion ni

A megye kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát a szövetkezeti boltok bonyolítják le. Ez még akkor is tekintélyes arány, ha figyelembe vesszük, hogy az áruforgalom fejlődésének dinamikája elmarad • a korábbi évekétől, s a szövetkezetek többsége nem tudta teljesíteni a tervét.

A szakemberek előtt aligha lehet kétséges, hogy a vártnál mérsékeltebb forgalom érzékenyen érinti a szövetkezeteket, szűkíti a fejlesztés, az előrelépés lehetőségeit. Igaz. a korábbiakhoz képest jelentősen javult az áfé?z-üzietek áiu kínálata, (tőkehús, élvezeti cikkek). Több fogyott a tartós fogyasztási cikkekből is. Egy év alatt öt százalékkal nőtt a szövetkezeti vendéglátóipar forgalma, s örvendetes, hoffy ez az emelkedés részben a melegétel eladásából adódott.

bőnek a kütönbséqek

Nem hallgatható el azonban. hogy a szövetkezeti üzleteikben visszaesett a zöldség- és gyümöl^síorga- lom. s nem kielég: :ő a ruházati kere-'-?delem fejlődése sem. (Az áfész-eknek csaknem kétharmada kevesebb ruhaneműt érékesített tavaly, mint tavalyelőtt, viszont — és éppen ez gon- dolkozlathatja el a küldötteket — a mezőkövesdiek

17,5 százalékot „tettek rá” az összehasonlításul választott 1971-es esztendő ío-gslmö re.

A szövetkezetek gazdálkodását meghatározó kereskedelmi tevékenység (az áfé- szek-1972. évi, mérleg szerinti nyeresége kilenc.százalékkal csökkent) korrekcióra szorul. Általános receptet adni természetesen ai közgyűlés sem tud, az" viszont tarthatatlan állapot, hogy a költségek, s ezen belül is a bérjellegű költségek, a forgalmat meghaladó mértékben emeleked- jenek, s a már korábban is feltárt hiányosságokat ne kövesse azonnal közérdeket szolgaló intézkedés.

Nem szükségképpen helves tendencia az sem. hogy a szövetkezetek között tovább tart a differenciálódás. feaz. az adottságok különbözőek. de ennek nem kell feltétlenül tetemes ,iö- ved "1 cm különbségben jelentkezni A három ..nagy" áfész (a mezőkövesdi, a miskolci és a leninvárosi) eredményromlása ugyanis meghalod'..’ az összes többi csökkenését.' Gondol juk el: csaknem 15 millió forintról van szó! A tokaji, a ct«indi. az edel én vi cs a többi nyereséges szövetkezet köTavaszi híreket kaptunk a budapesti Állatkertből. A virágos kikeletet érzik és jelzik a Sziklakért pompás növényei. A tavaly özvegyen maradt egyszarvú madár új „asszonyt” kapott, s a hálás férj annyira kényezteti a menyecskét. hogy — ha nem is a tenyeréből, de — a csőréből eteti. A ragadozók barlangját stílszerűbb lenne most „nász-barlangnak” nevezni. Phenjan, a hímpárduc nösülésre adta a fejét.

Medvééknél már túl vannak a családalapítás gondján. A januárban született bocsokat ezekben a napokban választják el anyjuktól,

rültekintö, racionális üzlet- politikájára van szükség, liogv mérlegkészítéskor az örömök, s ne a gondok legyenek túlsúlyban.

líéí évin pihen a pénz

A takarékszövetkezetek 285 községre kiterjedő hálózatában a betétállomány több mint negyedmilliárd forint. A betétek növekedési üteme duplája más pénzintézetekének. Egy-egy kamatozó betét nagysága alig egy esztendő alatt nyolc és fél ezerről kilenc és léi ezer forintra nőtt. s kedvezően hat a kölcsöngazdál- kodásra. hogy a takarékba lelt forintok átlagosan két esztendőt „pihennek”.

A takarékszövetkezetek kiegészítő tevékenységet is végeznek, s itt elsősorban a biztosításra gondolunk. A biztosítottak száma egy esztendő alatt a duplájára növekedett.

B. I.

s beíratják őket az állatóvodába.

A hüllőház új sztárjait egy Szudánban dolgozó magyar orvos ajándékozta az Állatkertnek. A két szikla-python kígyóval nem is volt baj a szállításnál, de a két nílusi varánuszgyík sehogy sem akart repülőre szállni. Végül is a nyugtalan hüllők végtagjait összekötözték úgy. hogy gúzsban tették meg a néhány órás repülőulat. A pesti nyilvános bemutatóra azonban még várni kell, legalábbis addig, amíg az állategészségügyi szempontból kötelező karantén ideje le nem telik.

Hüllők karanténban

Mi újság

az Állatkertben ?

Betonba írott

WWW

EAEV

Ügy tartják, hogy Borsod, ezen belül Miskolc az ország iparának egyik fellegvára. Miskolcot mondani cs az iparra gondolni nagyon sok embernek egyet jelent.

Üj történelmét írja c táj, változó arcát keresi a megye, a város. Keresi és emberi arccá alakítja.

Somos Béla bácsi inár nyugdíjas. Ács volt, valaha az országot járta be kenyérért. Ma az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat nyugdíjasa:

— Mit tettünk? Azt keresse valaki, ahol nem látni az építők kezenyomát. Kövei, cementtel, malterral írtuk a történelmet.

♦ Így kezdődött

A háború után az újjáépítés hataimas feladatai követelték, hogy 1948-ban két nagy magáncég államosításával létrejöjjön a Kotró és Vízépítő Nemzeti Vállalat.

— Vállalatunkat akkor a Diósgyőri Vasgyár, a mai Lenin Kohászati Művek rekonstrukciójához alapították. Az elnevezése sokszor változott. Voltunk Vízépítő Nemzeti Vállalat, Borsod vidéki Mélyépítő Vállalat, majd Borsodvidéki Mélyépítő Tröszt; 1957- ben Borsodi Mélyépítő Vállalat néven dolgoztunk.

— A vállalat története több mint két évtizedes, lassan negyedszázados. A profilja?

— A gyár- és ipari építés. A profilunkat tekintve a táj legnagyobb ipari, építőipari vállalata lettünk.

— A növekedés, így mondják, fájdalom is.

— Korunkban a gazdagodás törvény. 1957-ben 87 millió forint értéket termeltünk. Tíz év alatt ez félmilliárdra nőtt. Lépést kellett tartanunk a követelményekkel és ezt nem lehetett másképpen, mint úgy, hogy a feladatokkal nőtt az egyes ember is.

— Szokás az építőipar forradalmáról beszélni?

— Igen. Ezt jelzik egyébként a teljesen automatizált betongyáraink, az előregyártó telepek, a gépesítési fok, ameily a profilunkon belül bármilyen munka elvégzésére alkalmassá tesz minket.

— Szeretnénk bemutatni a vállalatot.

— Őszintén remélem, hogy ez egy újságcikkben lehetetlen lesz — mondotta Pecsenye Miklós, a vállalat pártbizottságának titkára.

♦ Mit tudnak rólunk?

Munkások kérdezték:

— És mondja, mit tud rólunk á miskolci ember? Egy-egy idősebb munkás azzal a tudattal megy végig' ezen a városon, hogy minden nagyobb létesítményhez hozzárakott egy-egy téglát. De hát a város, az igazi város a föld alatt is születik. A vízvezeték, a csatorna, csupa érrendszer.. .

Magammal vittem a kérdést: mit tud az utcán járó ember az ÉÁÉV-ról?

Takács András gépésztechnikus:

— Én azt, amit a Lenin Kohászati Müvekben építettek és építenek.

Somorjai Ignác eladó:

— Ők építették Tapolcát. És úgy tudom, hogy a DVTK stadionját is. És ők építik a húskombinátot.

Vad Albert textilfestő:

— Borsodnádasdon a lemezgyárat építették és dolgoznak Özdon.

Miskolc lassan kétszázezer lakosú város. Az utcán találomra megkérdezettek között alig volt olyan ember, aki legalább egy építkezésről ne tudott volna, amit a vállalat végzett. Mondták az új lakótelepek közművesítését, a Borsodi Ércelőkészítő Mű építését, a rendező pályaudvart, a December 4. Drótmüveket, a Sajóbábonyban végzett munkát, a nemrégen átadott Borsodi Sörgyár építését.

Alig mozdulhatunk hát, hogy ne találkozzunk a gyár „kezenyomával” itt Miskolcon és Borsodban. A negyedszázad alatt a feladatok modern nagyüzemet érleltek. És e nagyüzem dolgozóinak ma már több mint a hatvan százaléka törzsgárdatag.

♦ Mégy szem közt újságcímekkel

Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának lapja, az üzemi lap nevében még a múltat őrzi, de nevével a vállalat mai feladataira is utal: „Gyár- épitők”. Olvasgattam a régi lapszámokat.

XI. évfolyam, 111. szám, 1970. május. Árvíz a Szamosközben. Megmozdul az ország, aki tud segít. Építők napján a vállalat igazgatója, ünnepi köszöntő helyett, a rendkívüli helyzet adta feladatokról szól. Pedig építők napján van ünnepelni ok. Megkapjak a Kiváló Vállalat címet.

Terjedelmes cikk foglalkozik a fiatalok helyzetével. Ugyanebben a számban egy másik cikk a női dolgozók gazdasági és szociális helyzetéről szól.

1971. február:

A X. pártkongresszus feladatokat jelöl, s a lap első oldalán a vállalati tennivalókról esik szó. Részlet egy másik írásból, amely az 1970. évi gazdasági eredményekről szól. A jelentés megállapítja, hogy 1970 a vállalat addig legeredményesebb éve volt. A pártbizottság intézkedési terve a vállalati demokratizmus fejlesztését kívánja erősíteni. A szocialista brigádvezetők a vállalat új versenyszabályzatáról tárgyalnak. Az alapelv: csak több és jobb munkáért járhat elismerés.

1971. április. A vállalatot ismételten a Szocialista Munka Vállalata és a Kiváló Vállalat címmel tüntetik ki. De készül a ma: a termelésszervezés helyzetéről írnak tanulmányt a lapban.

1971. június: Elkészült a vállalat IV. ötéves terve. A fejlődést érzékelteti, hogy a terv 1970-hez viszonyítva az ötévés tervidőszak végére 47 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. A fedezet? Csak elmekben: beszámoló a sikeres oktatási évről, a KISZ- esek kongresszusi készülődéséről, az újítási mozgalom helyzetéről.

1971. augusztus. Az első l'él év gazdasági eredményeiről írott beszámoló megállapítja: a tervet mind abszolút, mind relatív értelemben túlteljesítették.

És most ugorjunk nagyobbat. 1972. február: az éves beszámoló megállapítja, hogy a vállalat csaknem minden feladatát teljesítette, részben túlteljesítette. Két tanulmány a mához: egyik a politikai munka szerepét tárgyalja a gazdasági1 feladatok sikerre vitelében, a másik a KISZ vállalati bizottságának programját ismerteti. Címszavakban: céltudatos nevelés, tanulás, az ifjúsági törvény szellemének megfelelő tartalmas szervezeti élet.

Talán elég is ennyi az idézetekből. E vállalatnál sem történt semmi más, mint ami bennünk és körülöttünk történt. Am. hogy valami folyamatosan történik, azt az eredmények jelzik. Ózdon, Sajóbábonyban, Miskolcon és Bőcsön. A hejőcsabai cementgyár építői mondták:

— Bennünk is megváltozott valami ...

♦ Jól érzik itt magukat

Jártam a vállalat modern. 1200 személyes munkásszállójában. Itt mondták:

— Sajnos, még nem mindenütt van így. Ez már nem is szálló. Szálloda inkább.

Igaz, a vállalat több telephelyen dolgozik. és vannak ennél szegényebb munkás- szállók is. De valamennyi szállásra jut olvasnivaló a vállalat több mint 20 ezer kötetes könyvtárából. Húsz éve számos írás- tudatlan munkás dolgozott a vállalatnál. Ma alig találni olyat, aki ne végezte volna el az általános iskola nyolc osztályát.

— A vállalat közvetlen gazdasági érdeke az, hogy a tanuláshoz minden segítséget megadjon, és az is. hogy szervezett tanulási formákról gondoskodjék.

A vállalatnál emlegetnek olyan mérnököket, akik itt dolgozva szereztek diplomát. Jelenleg több mint 40-en végzik a technikumot. Természetes, hogy az. amit általában az építőipar forradalmaként ismer a kívülálló, itt állandóan feladatként jelentkezik. Kis túlzással a roméi takarítástól kellett eljutni az impozáns beruházások megvalósításáig.

A legtöbb szocialista brigádunkban az emberek évek óta dolgoznak együtt. A vállalat munkaverseny-szabályzata is erre épül. A munkaadó és a munkavállaló viszonya egyszerű szerződés. Munkásaink és vállalatunk kapcsolata több egyszerű szerződésnél, mert egymásrautaltság és egymáshoz kötődés is. 1972 júniusában, építők napján az előadó arról számolt be. hogy a vállalatnál 200 brigád tevékenykedik, s ezek közül ötven magasabb cím birtokosa, öten kapták meg az építőipar kiváló dolgozója. 217-en a kiváló dolgozó kitüntetést. Ha jó a vállalat, az azért is van. mert az emberek jól érzik itt magukat. — O —