Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-16 / 13. szám

Kellene egy közös műhely Arról van szó. hogy a felszabadulás után néhány lelkes képzőművész maga köré gyűjtötte azokat a fiatalembereket, akikben felfedezte a festés, rajzolás, szobrászkodás iránti fo­gékonyságot, tehetsé'get. S miután ezeknek a fiúknak, akik üzemekből, falvakból verbuválódtak, a szakmán kívül sok mindent meg kellett tanulniuk, oktattak — a valamelyes ..központi” támogatást élvező szabadiskolán — közismereti tárgyakat is. A szakérettségire, főiskolára való előkészítésnek amolyan kezdeti formája volt e. A növendékek közül — sok nevet lehetne felsorolni — ma mar ismert képzőművészek: többen más pályát választottak. Mikor eg}'-egy kiállításon baráti beszélgetés váltja fel a hivatalos aktust, mikor valamely műteremben összekóccan- nak a poharak, többnyire szóba kerül a „szabadiskola” is. Kultúrtörténetünk .lapjai ugyan megőriztek erről a formáról valamit, az emlék azonban már inkább csak az egykori sza- badiskolasok emléke ... (Ács István rajza) Hogy a felszabadulást követő években miért volt szükség ezekre a szabadiskólákra, úgy hiszem, felesleges magyarázni. Azóta sok minden megváltozott. A képzésnek ezt a formáját azonban kár lenne egészen elfelejteni. j)c Illusztráció Mindez azért jutott eszembe, mert az utóbbi időben elég sokat foglalkoztatja közművelődésünk vezetőit a képzőművé­szeti szakkörök helyzete: vitatják hasznukat, nincsenek meg­elégedve produktumaikkal. (Legutóbb e helyen írtunk a Bar­tók Béla Művelődési Központ szobrász körének gondjairól.) Hogy a város hét képzőművészeti körében — valamennyit io! felkészült művész vezeti — színvonalas alapozó munka folyik, azt senki sem vitatja. A tagok rendszeresen részt vesznek a helyi és az országos kiállításokon is. Ezek a közös­ségek. azonos érdeklődésű csoportok mégis eléggé elszigetel­ten élnek egymás mellett. Munkájuk bizonyára színvonala­sabb és sokszínűbb lenne, ha a fenntartó intézmények szel­lemi és anyagi erőit összevonva, közös stúdióban dolgozhat­nának. Hogy mennyire nem új ez az ötlet, azt nemcsak a regi szabadiskolák példája bizonyítja, hanem a most is mű­ködő debreceni és pesti stúdió is. A téma legutóbb a képzőművészek észak-magvarországi szervezetének tanácskozásán vetődött fel. A szakemberek nem idegenkednek a stúdió létrehozásától. Persze ez nemcsak a szakmai vezetőkön múlik .. Azt hiszem, a szakköröket fenntartó intézmények sem jár­nának rosszul, ha támogatnák ezt a tervet. A stúdió — mely­nek működési elveit, megfelelő szakmai vezetését a tanácsi, illetve szakszervezeti szervek garantálnák — csupán nemi költséghozzájárulást igényelne a művelődési központoktól, há­zaktól. (Ez nem lenne több. mint amit így is kifizetnek egy- egy szakkör működési költségeire.) Természetes, hogy a stúdióban több mester tanítana (a te­matika kidolgozása már a képzőművészek dolga), s a foglal­kozások számát sem kellene heti néhány órára korlátozni. A stúdió a műhely, a képzőművészeti ismereteket terjesztő klub. a művészetbaráti kör s a festőiskola feladatait egyaránt betölthetné. Végre megvalósíthatnánk, hogy ne csak az „alkotó” festő, rajzoló, mintázó tagok, hanem a vizuális kultúra iránt álta­lában érdeklődők is rendszeresen kapjanak új ismereteket. Ha jól szétnézünk Miskolcon, bizonyára sikerülne megfe­lelő helyiséget is találni. Pillanatnyilag 70—80 aktív szakköri tag jövőjéről, képzéséről van szó. Voltaképpen képzőművé­szeti kultúránk fejlesztéséről. Ezért lenne érdemes a stúdió­ról vitatkozni ... (gyarmati) Könyvespolc Népművelő színház A Tudományos Ismerettel--, iesztö Társulat Kazinczy Klubjának ma este 6 órakor lesz az Európai körutazás című szabadegyetem előadá­sa. Témául ezúttal a holland Üj. 20 tantermes szakmun­kásképző iskola építését kezdték meg Nyíregyházán. A 18.5 millió forintos költ­séggel épülő iskolát mar a következő tanév kezdetén át­adják rendeltetésének. A nyíregyházi 107-es számú Szakmunkásképző Intézet, amely jelenleg három helyen működik, az új intézet fel­építésével az eddiginél lé­nyegesen jobb tárgyi felté­telek között végezheti okta- t" munkáját. Lehetőség nyí- 1# a tanulók létszámának emelésére is. Az 1974-es tan­évre már. kétszázzal több fi­atalt vesznek fel az első év­folyamra. tengerparti varosoknak, pon­tosabban Rotterdam, Amsz­terdam és Hága lakosságának a tengerrel ősidők óta foly­tatott harcát választották. Az építkezés második sza­kaszában 200 személyes kol­légium épül lányok részére. A Városi Könyvtárnak a Molnár Béla Ifjúsági és Űttp- rőházban levő ifjúsági könyv­tárában visszatérő program­ként szerepelnek a klasszikus zeneszerzők kimagasló mű­veit ismeiielő előadások. Legközelebb január 18-án, Kazimir Károly e címet adta könyvének: NÉPMŰVE­LŐ SZÍNHÁZ. Egy rendező törekvését jelöli vele. egy színházi ember életcélját sű­ríti össze benne. A könyv nem elméleti mű; Kazimirnak megadatott, hogy gyakorlatilag is megvalósít­hatja mindazt, amit elgondol. Ennek a gyakorlatnak, kuta­tásainak, töprengéseinek, ví­vódásainak, a megvalósítás munkájának foglalata az a tanulmánysorozat. melyből könyve kikerekedik. Tételé­nek demonstrációja ezért ki­tűnő, következésképp megej­tő. Szellemi kalandregény, mely felér az „Izgalom mes­terei” című bűnügyi bestsel­lerrel. Végig érezzük a felfo­kozott izgalmat, aggódunk a kalandokba bocsátkozó ren­dező cselekedeteinek ered­ményeiért. magával ragad megszállottsága, mely még ott sem csökken, ahol el­hagyja „küzdőterét”, a szín­házat. „Egy éj Velencében” című írásában például nem a színházról ír, hanem ,,csak” Velencéről, ahogyan a lagú­nák városát egy magyar tu­rista látja. De a hidak itt is diszlethidak és a házak is enyv- és díszletszagot árasz­tanak. Az emberek pedig egy olasz színdarab szereplői. A kalandok igazában a Körszínházzal kezdődnek. Először a párizsival, a The­atre en Ronddal. Aztán foly­tatódnak a budapestiben. Könyvének ebben a részében, ahol az ősi japán Kabuki- jatékkal és a hindu Rámajá- nával foglalkozik, visszatér eredeti küzdőterére. Itt a nép színházához tér vissza. Ah­hoz. amelynek hagyományai „kizárnak mindenfajta alko­tói felületességet, hétköznapi bazármunkát". csütörtökön délután 5 órakor Párkányi Judit zenetanár Haydn szimfóniáit mutatja be. egy hét múlva, január 25- én pedig Haydn oratóriumai szerepelnék műsoron. Mind­két előadást hanglemez-be­mutató illusztrálja. Tulajdonképpen ezekben a tanulmányokban mérhetjük le, hogy mit jelent számunk­ra, az európai színházhoz szoktatott fülünknek és sze­münknek ezeknek az ősi drá­máknak. mítoszoknak felele­venítése. Ez valóban a fal ledöntése. A falé, melyet a 18. században kezdtek építe­ni, amikor a verses drámát leszorította a színpadról a polgári dráma. Évezredek tradíciója szakadt meg a „vissza a természethez” elv alkalmazásával, amit ebben az esetben esztétikai ürügy­ként használtak fel a verses beszéd száműzésére. Dante Isteni színjátékának, Milton Elveszett paradicsomának, a Kalevalának műhelymunkája igazolja, hogy milyen mesz- szire kerültünk a színházban a költészettől és az ősi euró­pai drámától. A „MÜHELY”-ben végzett munka folyamatát is bemu­tatják a könyv fejezetei. Mindazt, amit a beavatott néző jól ismer más színházi emberek könyveiből. De Ka­zimir ebben is újat nyújt, és főként mást. Nemcsak azért sorolja fel az egyes bemuta­tott művekhez szükséges elő­tanulmányokat, irodalmi, történelmi. kultúrtörténeti adatokat, hogy megértsük, mi szükséges egy előadáshoz. Hanem azért. is. hogy meg­mutassa mindazt, ami való­színűvé leszi a bukást. Be­vallja kiszolgáltatottságát, vergődését, melyből azonban nem részesít senkit, legkevés­bé a színészt. Megértjük, hogy miért könnyű alulma­radni a művel folytatott küz­delemben. De Kazimir ismer még egy buktatót. Nem elegendő hí­ven szolgálni a költő szán­dékát. a lehető legjobban kö­zölni a szöveget. Hiszen, ha ezt tenné, múzeumma alakí­taná at a' színházat. Olyan színházi múzeummá, mely­ben ősi és távoli kuriózumok kapnak helyet. Élő színházat akar csinálni, ambíciója te­hát jóval több. Erről így vall: „Az európai színházművészet önmagát szegényíti, amikor a megújulás nagy talizmánját újra és újra saját körén be­lül keresi.” Számára ilyen talizmán a távol-keleti szín­ház felfedezése, s a Kalevala. De ezt a célt szolgálja Dan­iéval. Miltonnal is. Mindez együtt valóban azt a célt szolgálja, amit a NÉPMŰVE­LŐ SZÍNHÁZZAL maga elé kitűzött. Fáradságos út ez. de egy alkotóművész számára más úl nem is lehetséges. SELMECZI ELEK Új iskola szakmunkástanulóknak n in uzs a Az ifjúság valamennyi ré­tege és korosztálya közvetle­nül érdekelt abban a fejlesz­tési tervben, amely 1973-ban sok vonatkozásban teremt minden eddiginél kedvezőbb feltételeket hazánk két­milliós diák- és pedagó­gus táborának. A legki­sebbek, az óvodások ebben az évben 10—11 ezerrel többen lesznek, mint tavaly; az óvo­dai helyek jobb kihasználá­sát és újabb óvodák építésést tervezik. Igv a létszámgyara­podás ellenére is javul a ki­csinyek elhelyezésének ará­nya: minden száz kisgyermek közül hatvan óvodás lehet. A következő tanévben a „mindenki iskolájában" egy­millióharminchatezer általá­nos iskolás diák tanul. A ta­nácsok 508 általános iskolai osztálvterem felépítésével számolnak. Magasabb arányú lesz az idén (országosan mintegy 24 százalékos) a gyerekek napközis ellátása is. Tovább javul a gyermek- védelmi, gyógypedagógiai há­lózat helyzete. Óbudán, Aszó­don bővítik a nevelőintézete­ket. átadják a miskolci gyer­mekvárost. és épül a mozgás- sérültek 440 személyes inté­zete is. Gyermekvédelmi in­tézetet kap Nyíregyháza. Haj­dúnánás. Kisterenye, Buda­pest, gyógypedagógiai otthont Hajdúböszörmény és Pásztó. Ezeket az építkezéseket is 1973-ban kezdik meg. Ötvennyolc középiskolai osztálytermet és 65 műhely­termet építenek: 1920 közép- iskolással többet tudnak el­helyezni a kollégiumok az idén. De gazdagabb és kor­szerűbb lesz a felsőoktatási intézményhálózat is. A Nyír­egyházi Tanárképző Főisko­lán befejezik a testnevelési és sportlétesítményeket, kol­légiumot kap a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdál­kodási főiskolai kara, és mű­helycsarnokot, valamint tor­natermet a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ka­zincbarcikai vegyipari és automatizálási főiskolai kara. Felépül a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem elméleti tömbje, bővül a Kertészeti Egyetem. 1972-"ben eldőlt, hogy az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem természet- tudományi kara a lágymá­nyosi vásárváros helyen épül majd fel; a beruházási prog­ram tervét az idén terjesztik a kormány elé. Együttvéve 1973-ban a magyar felsőok­tatási intézmények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul. 1300-zal több, mint a jelenlegi létszám. A kollégiumfejlesztés révén pe­dig, az év végére már min­den második egyetemista és tőiskolás diákotthonban, il­letve kollégiumban készülhet választott hivatására. i.'.im-u REDD Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12..*{0: Reklám. — 12.35: Melódia- koktél. — 13.45: Törvénykönyv. Társadalmi igény és jog.— 14.00: Három polka — egy szerző. — 14.09: Csali korsó. Rádiójáték gyermekeknek. — 14.49: Éneklő ifjúság. — Győrött. — 15.00: Hí­rek, időjárás. — 15.10: Bellini: Norma. Norma ka va tinaja, I. felv. — 15.24: Radiói&kola. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Világgazdasági Figyelő. Hi­telek— közös alapból. — 16.15: Hófehérke és a hét törpe. Két részlet Churchill film zenéjéből. — 16.24: Népdal-gyűjtő úton Bar­tók Béla nyomában. — 16.49: Be­mutatjuk új felvételünket. — 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Részletek Lehár Ferenc operett­jeiből. — 17.25: A fönn gram tói a sztereolemezig. — 17.45: Fuss az életedért! — 18.00: Könnyűze­nei Híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.24: A Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: I-Iirek, időjárás. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kamaraze­ne. — 23.15: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. Világhy Erzsébet és Mozsár Imre énekel. — 24.00: Hírek. időjárás. — 0.10—0.25: Éji zene. Petőfi rádió: ’2.00: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Rande­vú kettőtől halig... A Petőt! rádió zenés délutánja. — 18.00: Hírek, időjárás. — 18.10: ..... nincs semmi csodálato­sabb". Képzeletbeli kerékasztal- beszélgetés az emberről. — 18.35: Üj magyar zene a Rádióban. — 19.24: A XX. században éltem. (Ism.) — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika. IT. — 20.25: Uj könyvek. — 20.28: Gencsy Sári és Dóry József nó­tákat énekel. Kállai Kiss Ernő klarinétozik. — 21.00: Müsorki- á Ili tás. Emlékezés Bálint György­re. — 22.01: A kórusirodalom mesterei. — 22.27: Könnyűzene Leudvay Kamilló szerzeményei­ből. — 23.00: Hírek, időjárás. — 23.15: Alkésztisz. Részletek Gluck operájából. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. Miskolci rádió: Mi törtéül ma? — Hangszerszólók. — Az Igaz­ságügy Fóruma. — Lehetőség /a „magán-tanulás”. — Bemutatom munka közben ... — Zenekari muzsika. Televízió: 17,18: Műsorismerte­tés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Te­livér. NDK kisfiún. — 17.45: Zse’o-tévé. — 18.20: Harmónia a művészetben II. rész. Festészet. — 18.50: Napilapok, hetilapok . . . Miről ír a világsajtó? — 19.05: Reklámműsor. — 19.10- Esti me­se. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Figyelem! Próbál A Stúdió—11 műsora. — 20.30: A láz eléri El Paót. Francia—mexikói film. — 22.10: Tv-hiratío — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 14.00: I«­koíateve. — 16.30: Hírek. — 16.35: Sporrmecieg. — 17.05: Ifjúsági műsor. — 18.10: F'ilmerdekessé- g-ek. — 18.40: Dalok. — 19.00: Híradó. — 19.30: Ukránok Kelet­Szlovakiában. — 20.00: Tiszta sze­relem. Magyar film. — 21.20: Hír­adó. — 21.40: Politikai beszélge­tések. Filmszínházak: A vőlegény nyolckor érkezik (színes magyar) 14. hn6. 8. Béke. — A Zeppelin (angol) f3, f5. — Petőfi ’73 (sza- nes magyar) f7. Kossuth. — My fair lady I—II. (színes amerikai, dupla lieiyárral!) 5. Filmklub. — Charly (színes amerikai) f5, f7. Fáklya. — A szemtanú (színes angol, 16 éven felülieknek, fel­emelt lieiyárral!) f7. Petőfi. — Joe Hill balladaja (színes svéd— amerikai) 5, 7. Szikra. — Fekete tollú fehér madár (színes szov­jet) f5. 17. Táncsics. — Sólyom nyomában (magyarul beszelő színes NDK kalandfilm) 5. 7. Ságvári (Ady Múv. Házban). Miskolci Nemzeti Színház (7): Doktor úr (Csortos-berlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Ficzere Lász­ló emlékkiállítása. — Teliinger István grafikái. — Miskolci Kép­tár (10—18 óra között): Állandó kiállítás. — Kossuth Művelődési Ház: Pető fi-illuszt rációk. Gyer­mekrajz-kiállítás. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek, idör járás. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kul­turális programjából. — 8.20: Magnóval a világ körül — 8.40: Indulók operákból. — 9.00: Egy jenki Artúr király udvarában. XVIII. rész: A felvételi vizsga. — 9.20: Kedvelt régi melódiák. — 10.00: Hírek, időjárás. — 10.05: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40: Zenekari mu­zsika. — 11.30: A Szabó család. (A tegnapi adás ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek, idő­járás. — 8.05: Bizet: Szimfónia. — 8.35: Népi zenekarok műsorá­ból. — 9.00: Hírek. — 9.03: Mi van a varázsdobozban? A Gyer­mekrádió műsora. — 9.33: Ope­rahármasok. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 9.30: Műsorismerte­tés. — 9.31: Delta. Tudományos híradó. (A vasárnapi adás ism.) — 9.55: Családi szilveszter. Szov­jet tévéfilm. 'Ism.) — 11.05— 11.25: Teli vér. NDK kisfilm. (A tegnapi adás ism.). Apróhirdetés Magyar Pamutipar. Budapest, IV. (Újpest), Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő. fonó. eérnázó. csévélő be- lanuióknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy le­vélben a grfár munkaügyi osz­tályán. \ Az óvodától az egyetemig Épül: 1973-ban Európai körutazás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom