Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-16 / 13. szám
★ Szükség törvényt bont: hosszú vita után ilyen ideiglenes megoldással vezetik át a Sajó fölött a Hernád menti csúcs vízmű gerincvezetékének még hiányzó szakaszát. Építik a vezetéket Ivóvíz Felsőzsolcáról Hivatalnokok és hivatali dolgozók Bosszantó a hivatalnok-magatartás. Amikor látjuk a hanyag eleganciát, a tessék-lássék bíbelödést, a „szabad norma'’ kötetlenségéből adódó üresjáratot, s halljuk a foghegyről sza- lajtott szavakat, a negédes csevegést; felmegy a pumpánk — ahogy mondani szokás — és dühös gondolataink támadnak. Termelékenységről, a termelés növeléséről, hatékonyságról, fokozott munkafegyelemről beszélünk. De miért csak a produktív termelők személyéhez fűzzük az igényt? Miért csak tőlük várjuk, hogy munkaidejük minden percét serény, egyre több és jobb munkával töltsék el? Hiszen az elvárás társadalmi szintű, s nem egy-egy foglalkozási ághoz fűződik csupán. Következésként, a több és jobb, mint mennyiségi és minőségi követelmény, éppúgy vonatkozik a hivatali dolgozókra, mint az üzemek és a földek munkásaira. A „ki, mennyire képes”-alapon álló munkamegosztásnak az íróasztalok mellett is érvényesülnie kell. A hivatali munkahelyeken természetesen nehéz kimutatni, hogy egyenletes-e a teljesítmény, megfelelő-e az intenzitás és mindenki jól használja-e ki a munkaidejét. Egy termelőüzemben sokféleképpen előbukkan az esetleges „üresjárat”. A hivatalokban olykor látszólag nem szorít az idő, sem a statisztika. Nem naponta, hanem időközönként derül ki, hogy lehetne jobb is a munka. Nagyjából más a számonkérés, más az ellenőrzés módja is. S mindez lehetőséget ad a lazább munkafegyelemre. Látszólag. Ám hivatala- válogatja. Mert például csodálatra méltó az OTP és a posta alkalmazottainak szorgalma és munkabírása, akiknek asztala vagy munkapultja előtt több tucatnyi ember sorakozik. S mivel tudjuk, hogy ők és rajtuk kívül ezrek és ezrek becsülettel teljesítik hivatali kötelességüket, kétszeresen bosszantó azok magatartása, akik a szó szoros értelmében megjátsszák a hivatalnokot. Ne a régi értelemben vett alázatos, könyökvédős kisemberekhez hásonlítsuk okét, dehogyis! Hiszen ők valóban kulik'voltak, akik féltve állásukat, néma, sorsukba beletörődött szolgáivá lettek a Hivatalnak. Manapság megtiszteljük az íróasztalok serény munkásait; és nem hivatalnokoknak tituláljuk őket, hanem hivatali dolgozóknak. Nagy különbség! Hivatalnoknak — kissé epésen — azokat nevezzük, akik nem képesek rá, hogy több tiszteletet érdemeljenek ki — a munkájuk révén. Azt mondtuk, nehezen mérhető a hivatali dolgozó munkája. Általában igen. A külső szemlélő, többnyire az ügyfél azonban nagyon is érzékeli a jó vagy a rossz hivatali munkát. Ha rajta csattan a hivatalnok-szellem ostora, hajlamos rá, hogy általánosítson. Elég, ha csak egyetlen ügyének intézésékor kell tapasztalnia az aktatologatást, a kilincselest. a lélektelenséget, hallania az „irodista-csevegést”, látnia a kényelmes „üresjáratot” — legközelebb már viszolyogva kopogtat az ajtón, mert félénkké teszik rossz emlékei. Az ügyfél tudja, hogy a hivatalnok-magatartás voltaképpen emberi tulajdonság kifejezője; magán viseli a ridegseg, a közöny jegyeit. Hát mit várhatna az ilyen embertől? Csakugyan: mit!? Ez az a kérdés, ahol nem szabad megakadni. Ugyanazt kell várni és elvárni tőle, mint amit a társadalom valamennyi dolgozójától elvárunk. Nem a mosolyon van a hangsúly. Mosoly nélkül is lehet valaki előzékeny, udvarias és jó munkaerő. (Az ügyfelét különben el lehet utasítani kedves mosollyal is!) Az ügyfelet az érdekli, hogy gyorsan végezzék dolgát, aktáit ne fektessék sokáig és így tovább. Nem új dolgok és kívánságok ezek. Hiszen oly sokszor beszéltünk már róluk . . . Csak egyetlen valamit nem mondtunk még meg eléggé határozottan. Éspedig azt: a közgazdasági fogalmak, amik manapság oly gyakran hallhatók, nem kizárólag a termelőüzemek dolgozóira vonatkoznak. Mindenkire, aki fizetést kap. De éppenséggel nem mindegy, hogy miért kap fizetést! Az egyik ember termel, értéket állít elő. Őt ezért fizetik. A másikat meg azért, hogy a maga módján, közvetve bár, de segítse a termelést. Intenzíven, szorgalmasan, kevesebb papír- selejttel. Egyszerű, kézenfekvő eszközökkel. A hivatalnokmagatartás nem segít, egyenesen gátol. Senki sem követel a hivatali dolgozóktól lehetetlent. Csupán azt; úgy dolgozzanak, ahogy a társadalmi munkamegosztás szabályai előírják. S ha ehhez pluszként egy kis emberi megértést is hozzátesznek. — a lehető legtöbbet nyújtják. Cs. L Újjászületik a papírgyártó óriás (Folytatás az 1. oldalról.) Kilenc év'vel az optimista szakvélemény megjelenése után az ÉVIZIG — mint a vízügyek helyi hatósága — meglepő vétót vetett papírra. A várható vízellátási gondok miatt nem akart hozzájárulni a Szentpéleri kapui és a bulgáríöldi lakótelep építéséhez: megtagadta a két tervezett lakótelep vízhaszná- la-ti engedélyéi. A vízügyesek teltételként a Hernád menti csúcsvízmű es-egy új, városi szennyvíztisztító telep megépítését követelték. Hogy, hogv nem. az engedélyt mégis sikerült megszerezni. Ljabb lakótelepek — a vízmű késik Miskolcon azóta több új lakótelep is épült. A két viz- múlétesítménv azonban még mindig nem készült el. jóllehet a MÉLYÉPTERV 1967- ben kiadott tanulmánya szerint a város ivóvízi'ogyasztá- sa — a lakásépítkezések vár-, ható ütemét figyelembe véve — 1980-ra eléri a napi 120 ezer köbmétert. Ilyen nagy mennyiségű ivóvíz termelésére azonban — a vízművek tavaly decemben- ben postára adott egyik levele szerint — egyelőre „reális elképzelések nincsenek”. Korábban, az Országos Víz- ügvi Hivatalnak írt másik levelükben viszont sokkal élesebben fogalmaztak. Azt írták : a legalapvetőbb hiányosság az. hogy Miskolcinak még mindig nincs távlati kommunális fejlesztési terve. Pedig a MÉLYÉPTERV tanulmányában a város 1980-ra előre jelzett, napi 120 ezer köbméter ivóvízszükséglete majdnem kétszer annyi, mint amennyit jelenleg a vízművek valamennyi víznyerő helye összesen termel. 1968-ban feltehetően ez az előrejelzés késztette a város vezetőit, hogy elhatározzák: a Hernád menti csúcs vizmnű megépítése nem tűr további halasztást. és a létesítményt — legalább fél kapacitással — 1971 közepére üzembe kell helyezni. Em csőszakasz hiányzik Az OVH vezetőinek biztatása és pénzügyi támogatásra tett ígérete alapján az építkezést 1969-ben meg is kezdték. Azóta a Hernád partján épült telephelytől — egyetlen kis szakasz kivételével — a csúcsvízmű egész vezeték- rendszerét kiépítették és ösz- szekötötték a városi hálózattal is. Ez a kis szakasz, a vezetéknek a Csorba-telepi Sajó-hídnál ma is hiányzó része élénk vWit kavart. Sokáig nem tudták eldönteni, hogy a csőrendszer hiányzó részét a Sajó-medernél a hídra függesztve, vagy a meder alatt — esetleg külön közműhíd építésével — vezessék át. Közben a csúcsvízmű építésére szánt összeget is módosították. S/ részleges üzembe helyezésének határidejét 1974 közepére halasztottak. A város vízellátásának egyre aggasztóbb helyzete azonban már ennyi haladékot sem tesz lehetővé. A vízművek dolgozói ezért is láttak hozzá soron kívül a házgyár közvetlen szomszédságában —a Hernád kavicsteraszának nyugati peremén — egy kisebb, napi 6—8 ezer köbméter vizet adó telep építéséhez. * A törpe víműtelep előrelát- láthatóiag február második felére készül el. Üzembe heTizenkét kőmíves azon ta- nakodék ... Nos, nem tizenkettő. csak kilenc. nem is magától, nem is egymás között, hogy ki a legjobb kőmíves. A helyszín három munkahely, három más-más munkát végró brigád. Miért kell hangsúlyozni ezt? — A normák olyanok — mondták mind a három helyen —. hogy az egyik munkában a nyelvünk is kilóghat, akkor sem keresünk, a másik meg fizet, még nagyon hajtani se kell. ,,Ki ludia azt? Értékrendet kerestem, a munkahelyen kialakult értékrendet: — Ki a vállalat legjobb kőművese? — Hát ki tudja azt? Nem is figyeljük. Ki-ki magának méri. hogy milyen. 1 Lipcsei József 1956 óta dolgozik. — Azt sem tudom, hány év telt el azóta, de hogy mii csinál a másik, az nem az én dolgom. — Kit tart jó kőművesnek? — Azt. aki megkapja a munkát, és mindent megcsinál. Ahogy elgondolja magának. Villányi István 1948 óta kőműves: — Fontos ez? Lassan kivész a szakmánk, jön az új módszer. Én csak azt tudom, hogy jó kőműves az. aki minden anyagot ismer. — Ki ilyen a vállalatnál? — Nem tudom. Tegnap tanácskoztak a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői, valamint a boltvezetők, boltvezető-helyettesek. Mátyás Lajos igazgató ismertette a városunk alapvető élelmiszerellátását biztosító vállalat 1979. évi célkitűzéseit. Mint ismeretes, a lyezni azonban csak akkor lehet, ha a csúcsvízmű Sajó- híd melletti hiányzó szakaszát addigra — legalább ideiglenes jelleggel — „pótolják”. Megfeszített munkával ezen dolgoznak most az ÉÁÉV szakemberei. Ezt a munkát sürgeti most mindenki. Mert félő, hogy február-márciusra a bükki karsztforrások vízhozama annyira lecsökken, hogy tavasszal a vízkorlátozásokat tovább kell szigorítani. (lahucsky) — És ha á másik rnsszul csinál valamit? — Esetleg szólok, de ... Meglátszik a jutalmakon < — Kit. tart a vállalat jó mesternek ? — Az meglátszik a jutalmakon. Hát nem mindig azt. akit magunk is annak tarthatunk. Dobó Ferenc brigádvezetö: — Nézze, az kialakul. Ez a brigád megcsinál mindent, amit a szakmában megkívánnak. A legnehezebbet is. Még a magam brigádjában is zavarban lennék, ha legjobbat kellene mondanom. Égjük ezt érti. a másik azt. Kertész Antal, a Miskolci Építőipari Szövetkezet művezetője elmondja a bigád „titkát” Ezek a szűkszavú, a másikról se jót, se rosszat nem mondó emberek együtt jöttek át a Miskolci Építőipari Vállalattól. Nem a több pénzért. Olyan embert neveztek ki művezetőnek, aki szerintük nem értette a szakmát. Kérdezem a történetet. Két mondattal intézik el: — így volt. Az ember szeret. visszanézni oda, ahol dolgozik, hát a mi munkánkat ne mocskot a hozzá nem értés. léién nehezebb Egy munkahellyel odább is hárman beszélgetünk. Kiss Pál brigádvezetö még szűkszavúbb: MEKV tavaly először lépte túl az egymilliárd forintos forgalmat. Az idei terv: 1.1 milliárd forint! Ez annál is inkább komoly terhet, ró a vállalat vezetőire, dolgozóira, mivel a tavalyival azonos kapacitású boltokkal kell minden eddiginél többet forgalmazniuk. Mit jelent vájárnak lenni ? Megjelent a Borsodi Szénbányák pályaválasztási tanácsadója. A kiadvány megjelentetéséről a vállalati pártvégrehajtóbizottság döntött ; a pályaválasztás előtt álló miskolci, borsodi fiatalok figyelmét kívánják így a vájár, a bánya-elektrolakatos, a gépszerelő és forgácsoló szakmakra irányítani. Ismertetik a bányászok kereseti lehetősegeit, a szociális ellátottságot, a szociális létesítménye- nyeket, de a bányászokkal szemben támasztott követelményeket is. Modern építészet A Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyarországi csoportjának legközelebbi összejövetele január 17-én. szerdán délután fél 5-kor lesz a Művészklubban. A könnyűszerkezetes, modern építés tervezési feladatairól dr. Böhönyei János tart előadást. — A főn önök tudják, hogy ki a jó, ki a rossz. Mi csak azt tudjuk, hogy télen nem lehet keresni. — Mondjon jó kőműveseket! — Mészáros Gyurka, Pál Gergely, Farkas György. Csak olyat ismerek, a-kivel dolgoztam már együtt. .Legjobb brigádot se mond, nem ismeri, nem is érdekli. A mellette dolgozó kőműves a téli munkát szidja, a kevés pénzt, az állásidőt és nem mondja meg a nevét. Öt, úgymond az se érdekli, hogy mit csinál a mellette álló. A Dobó-brigádot se mondják, pedig termelési értekezleteken hallhattak róluk. És hallgat a hatodik kőműves is. A művezetőnek mondania sem kellene: ez gyengébb brigád. * A harmadik munkahelyen három nevet írok fel: Orosz József brigádvezető. Hegedűs Béla. Labancz János. Egy kivétellel a órigádtagok mind fiatalok. — Hogy ki a legjobb? A Sajóbábonyban dolgozók, Dobóék. — A brigádban? — Az öreget írja, mert az mindent tud. Igaz. már lassúbb. mint mi. de mindenüvé kellene egy ilyen ember is. BARTHA GABOR Ünnepi összejövetelt tartott a MÁV miskolci Járműjavító Üzem vezetősége, a helyi vöröskeresztes szervezettel karöltve. Az ünnepségen a Vöröskereszt városi bizottsága neveben Dobos Margit titkár az 5. ..Mintaszervezet” oklevelet adta at Léray Er- nőnének. az üzemi vöröskeresztes szervezet titkárának. Az ünnepségen Varga Zoltán. az üzem igazgatója méltatta a véradók érdemeit. A Az idei nagyjavításkor újjászületik a Diósgyőri Papírgyár 2-es számú papírgyártó gépfőegvsége. amelyet tavaly kaptak Csepelről. A nagy teljesítményű berendezés eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s ezért az esedéKun Béla utcai általános iskola úttörőinek kis műsora után az üzem igazgatója a többszörös véradóknak bronz- fokozatú jelvényt, oklevelet és pénzjutalmat adott át. Több véradó ajándékot kapott. Az elmúlt évben az üzemben 240-en adtak vért, az összes dolgozók mintegy 20 százaléka. kés nagyjavításkor több módosítást hajtanak végre rajta. A helyi sajátosságoknak megfelelően. változtatnak a technológián is. Mindez várhatóan még több és még jobb minőségű diósgyőri papír termelését teszi lehetővé. REFLEKTOR Ma Budapesten a kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatásáról tárgyalt az országgyűlés mezőgazdasagi bizottsága, Békéscsabán a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztéséről rendezett vitát a megyei tanács végrehajtó bizottsága. + Dunaújvárosban minőségjavítási ankétofr rendeznek. >)c Egerbén megkezdődött a Gárdonyi Géza diáknapokat előkészítő bizottság ülése. =► Makon országos sütőipari tapasztalat- cserét tartottak. * Pécsett. Petőfi-kiállítás nyílik a Janus Pannonius MúzeünilawA Három munkahely, sok vélemény Ki a legjobb? Túllépik az egymilliárdot Ötödször lettek mintaszervezet
