Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-21 / 300. szám

a miskolciaké a szó Kiskapu (Jármay György rajza) Még egyszer levonták Vissza Megelőzhető tragédiák A z emlék régebbi: két idős ember kéréssel keresett a szer­kesztőségben: — Ki ne tessenek már írni a fiúnk nevét... Kiskorú gyermekeikről kiderült, hogy bandába szerveződve loptak. Előbb gyümölcsöt a piacon, aztán motort is... — Mindent megadtam pedig a gyereknek. Amit csak kért, megvettem neki. (Motort is. mert volt a szomszéd gyerek­nek is.) — Házam van, huszadik eve dolgozom egy vállalatnál. Ha kiírják a fiam nevét, elkerget a szégyen innen. Fiatalkorúak voltak a fiúk, ezért nem írtunk neveket, pe­dig az egyik szülőről kiderült, hogyf rendszeresen üti a csa­ládját; a gyerekek olykor a szomszédba menekülnek. A második történet sem sokkal régebbi: Szolnok határában két magára hagyott kisgyerek felgyújtott egy tanyát. Benn- égtek. A hároméves a dívány alá menekült, mert ott bújt el mindig a verés elől. A kicsi uz izzó díványon feküdt, ott ful­ladt a füstbe. Veszélyeztetett kiskorúak. Tragédiák, és olykor nagyon szép, feloldó emberi történetek. Emlékszem egy pedagógus ismerősöm megrendülésére, amikor kis cigány tanítványai társuk távcvllétét így igazolták: — Jóska üzente, hogy ma nem jön. mert lopni kellett neki menni. És ez a gyerek, ..a’’ Jóska azóta betanított munkás. Az a bizonyos osztályterem, ahol tanult, fizetésnapokon most is az olcso kolbász szagával telik meg. de ezzel már az új életforma üzen. Jóra valló sorsok és veszélyeztetett kiskorúak. Fény es árnyék egymástól elválaszthatatlan. A tragédiák, amelyekért a társadalom nem lehet felelős, a társadalomban gyökerez­nek, közöttünk és előttünk játszódnak. Asztalomon egy jelentés: Borsodban — Miskolcot is be­leértve — 200 elsőfokú gyámhatóság működik, 212 ügyinté­zővel. (Az ügyintézők nemcsak gyámügyekkel foglalkoznak, hiszen kisebb községekben ez nem is lehetne megoldható.) 173 társadalmi bizottság segíti a gyámügyi hatóságok munka, ját. Meggyőző számok ezek, képet adnak arról az erőfeszí­téstől. amellyel társadalmunk igyekszik feltárni a valós, megelőzni a lehetséges tragédiákat. A két kisgyereknek a bevezetőben idézett tragédiája tálán elkerülhető lett volna, ha a szomszédok, akik a tűz után el­mondták. hogy az anya rendszeresen, olykor egész napra is magára hagyta a gyerekeket, nem egymás között beszélget­tek volna erről, hanem . .. Hanem? Nos, a jelentés is megállapítja: a társadalmi bi­zottságoknak. aktíváknak valamennyi társadalmi szervezet­nek és mindegyikünknek a segítsége kell ahhoz, hogy a le­hetőség határain belül minden veszélyeztetett kisgyermekről tudjunk, hogy a veszélyforrások ritkábbak legyenek, hogy ne azon borzadjunk, ami megtörtént, hanem arról, tudjunk, az ellen védekezzünk, ami megtörténhet. Nincs, nem is lehet oiyan hivatal, amely tudhatná mind­azt, amit az egymás mellett élő emberek tudnak, amely he­lyettesíteni tudná a szükséges társadalmi odafigyelést. Az, aki most kisgyerek, holnap felnőtt lesz, gyereket nevel. Az, ahogyan.most él a holnapi felnőtt, esetleg a holnapi, holnap­után: tragédiák okozója. Ilyenkor,, karácsony táján — úgy mondják — jobbak va­gyunk mi emberek; ilyenkor szeretünk adni. örömet okozni, segíteni. Nem véletlen, ha most szólunk a közöny ellen, ha most szólunk azokért, akiken a társadalom segíteni tud, ha azok, akik e társadalomban élnek, időben szólnak. Mert szól­ni jogunk, de ugyanígy kötelességünk is. > (bartho) Takarékosan akarnak gazdálkodni 19ÍT7. julnisaban férjem baleset övetkeztében elhunyt. A két iskorú gyermek után 1500 fo­nt örökösödési illetéket róttak i rám. Mivel keresetem 1200 t. négry részletben kellett kifizet­em. Az utolsó részletet 1969 ovemberében egyenlítettem ki. rröl és a többi részletfizetés ril i« a csekkek a birtokomban annak. Ez év november 3-i fizetésem­Gyors A Geiika eleg gyakran sze- epel lapjukban. Nem a leg- itóbb megjelent kritika el- ensúlyozására iram ezt a le­hlet, de ha jót írhatunk, azt. e hallgassuk ek — ____ Tévékészülékünket több- ' zöri meghibásodás után cse- ere javasolták. Tudom, hogy nnek lebonyolítása időbe te- i*k. Éppen eaért féltünk az 1971. júniusában súlyos baleset rt. Három hónapig feküdtem ipszben. de azt hiszem, teljesen gészséges már soha nem leszek, kezelőorvosom ez év októbere­ién tűző használatát rendelte el, nlvel sérülésemkor esigolyatö- ént szenvedtem. A Gyógyászati •pgédeszlcözök Gj'árának mis­kolci kirendeltsége csak novem­ber 24-én rendelt b* próbára. Jár minden nap számit egy be- eg embernél, tudomásul vel­em, hogy sok lehet a megren­delés. nem szóltam. A próbánál •rdeklödtem, mikorra számítha- ok a fűzőre. A válasz: nem ér­essenek, nézzek be időközön­ként. December 18-án délulán »ét munkatársammal arra jár- am. s mivel éppen két hölgy épett ki a/ üzletből, bementem. ’Így férfi, aki a próbát is vette. Megállt Tisztításra adtam be osör- ,bórámat a VIMELUX óra- avító részlegébe, november il-én. Azóta négy alkalom­nál vittem már vissza, a egkülönbözőbb panaszokkal: ml nem csörög, hol nem jár. Tehát rosszabb, mint ,-oM. Koran kelő ember vagyok. VT egyik miskolci általános «kólában fűtő. Nem késhe­tek el, hiszen a gyerekek ..Hol van gázpalack, hol nincs" címmel lapunk no­vember 27-i számában szóvá- tettük a tiszalúciak panaszát. Katona Zoltán, a TIGÁZ miskolci üzemegységvezetője a következő választ küldte szerkesztőségünknek:-Tiszalúc községben a fo­gyasztói létszámnak megfe­lelően egy kategóriájú — 30 palack egyszeri elhelyezésére alkalmas — pcbégáz-cscrctc- lep működik, ezért egy-cgy alkalommal ezen mennyiség­ből a Sajókeresztúri községi Ta­nács illetékhivatala az utolsó részletei, — kamattal együtt 378 forintot — még egyszer levonat­tá. Azóta is hiába járok a pén­zem után. Anyagi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy én fi­zessek rá egy esetleges rossz adminisztrációra. özv. Kollár Sándorné Sajókeresztúr. Vörösmaity u. 3. sz. csere elkövetkezendő napáktól, hi­szen a gyerekeknek is. ne­künk is egyedüli szórakozá­sunk a televízió. S mi tör­tént? Egy nap alatt elintéz­tek rrjindent, és este mar a képernyő elé ülhettünk. Kö­szönet érte. Török Gyula Miskolc, III.. Kuruc u. 59. goromba hangon közölte, hogy /.árva vannak, s akkor fordította még a táblát az ajtón, amire ki volt írva: zárva. Ha már ott voltam, kértem, nézze meg. el­készült-e a fűzőm. Sértő, meg nem engedhető szavak kíséreté­ben szinte kipenderített az ajtón. Ennek két kollégám is tanúja volt. akik rám várakoztak. Tudom, hogy napi nyolc órái kötelesek csak dolgozni, de em­berileg nem tudom megérteni, hogy ott, ahol általában beteg emberek fordulnak meg. így bánjanak egy érdeklődővel. S még valami: lassan már két hó­napja. hogy várok a fűzőre, pe­dig igen nagy szükségem lenne rá. Ez mán az eset után már érdeklődni sem merek. Zoltán István Miskolc. Huba u. 52. sz. az idő nem ülhetnek hideg tanter­mekben. De nemcsak a ..javításra” van panaszom, hanem az ott dolgozó fiatalok viselkedésé­re is. Szinte gúnyt űznek a visszatérő jav itta tokból. Pe­dig nem a mi hibánk, hogy — sajnos — vissza kell men­nünk. Több tiszteletet és jobb munkát várunk ettől a szolgáltató részlegtől is! Nagy György, Miskolc, Hunyadi u. 4. sz. nél több cserét nern lehet vég­rehajtani. A szállítás hétfői napokra van beütemezve. Sajnálatos módon a novem­ber 5-i járat, gépjármű, iba miatt elmaradt, de a többi napokon, így 13-án, 22-én és 27-cn összesen 98 palackot szállítottunk ki. Ezúton is elnézést kérünk fogyasztóinktól az átmeneti­leg előfordult gázhiány miatt. A jövőben azon leszünk, hogy a túra járatnak megfelelő na­pokon biztosíthassuk a za­vartalan ellátást.'’ a mosóteknőhöz? Az ünnepek előtti nagy be­vásárlás során többféle ruha­neműt vettünk. Van közötte kötöttáru, finom konfekció. Szinte kivétel nélkül mind­egyiknél ez áll a használati utasításban: „Csak kézzel mosható.” Gépesítettük háztartásun­kat. s a mosógép már ter­mészetes igény. Visszatérjünk a teknő mellé? Hiszen egyre több ruhaneműt nem szabad gépben mosni — teszi szóvá V. Gy.-né miskolci levél­írónk. Szerkesztői üzenetek Balogh József, Ózd. Ili, Géza ú. 7.: Jövőre is vállalhat mun­kát mint nyugdíjas, s ha mini­mális nyugdíja van. bármennyit dolgozhat. —* Lakásigénylésnél csak nyugdíjának összegét veszik figyelembe. Molnár Karoly, Miskolc, ni., Csabavezér u. 42.: Észrevételeire a lehetőségekhez képest igyek­szünk pontos választ adni. Ad­dig is szives türelmet kérjük. jelentkezzen a tulajdonos: De­cember 18-an. vasárnap délután a Centrum Áruház előtt találtak egy pénztárcát, melyben Baffi istvánne nevére szoló fizetési cé­dula van. Átvehető Sajóbabony- ban a községi tanács titkáránál. Rovatvezető: MOLNÁR S AN­DORN É. Telefonszáma: 18-224. ünnepi megemlékezés a Szovjetunióról Ma délután három óra­kor a nemzetközi klub ren­dezésében ünnepi megemlé­kezést tartanak a Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottsága Kossuth utcai ta­nácstermében. a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából. Czinglér Dávid, a Tejipari Vállalat igazgatója, a Haza­fias Népfront Béke és Ba­rátsági Bizottságának elnöke mond megnyitót. Az ünnep­ség előadója Hegyi Imre ot- szággyűiési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottságának titkára. Információk a tervezőknek Több mint húszezer köte­tes építőipari műszaki szak- könyvtár segíti az Észak- magyarországi Tervező Vál­lalat mintegy ötszáz dolgozó­jának munkáját. A könyvtár a legmagasabb szintű infor­mációszolgáltatást biztosítja a vállalat tervező műszaki­jainak. Az állandóan fejlődő könyvtárban mintegy 80-féle, több nyelvű szakfolyóirat is rendelkezésre áll. amelyek naprakész műszaki tájékoz­tatást adnak mind a baráti országok, mind a tőkés álla­mok építőiparáról. Istvánok9 Jánosok köszöntése Régi szokás a Lenin Kohá­szati Művek karbantartó gyáregységének szerszám- ellátó üzemében, hogy kará­csony előtt kollektíván kö­szöntik az Istvánokat. Jáno­sokat. S mivel a köszöntés nem múlhat el koccintás nélkül, a gyárba azonban ti­los szeszes italt bevinni, a köszöntő-szervezők összead­tak fejenként 100—100 forin­tot, s tegnap délután a diós­győri banyászkiubban ebből a pénzből rendeztek jól si­került István—János napot. (Tudósítónktól) Tanácskoztak a MÁV mis­kolci Járműjavító Üzemének szocialista brigádvezetői. A brigádmozgalom jelenlegi helyzetét, az üzem idei ered­ményeit, a munkaverseny állását Varga Zoltán igazga­tó értékelte. Beszámolójában többek között kitért arra, hogy az üzemben még töb­bet kell tenni a balest • delmi helyzet javításáén, az önköltség további csökken­teséért. A jövő esztendő feladatait ismertetve felhívta a figyel­met árra, hogy ha minden szocialista brigád csak egy­százalékos anvagmegtakan- tást érne el. már ez több mint egymillió forint költségcsök­kenéssel járna. A tanácskozáson több szo­cialista brigádvezető is fel­szólalt. Nagy István például a teherkocsikhoz szükséges faanyaggal való takarékos gazdálkodásról beszélt. A hozzászólásokra Varga Zol­tán igazgató válaszolt, egy­ben felvázolva a szocialista brigádvezetők 1973. évi fel­adatait is. 4 DIGÉP ()s/tiindíhi<;ii A Diósgyőri Gépgyár szak- szervezeti tanácsa a kollektív szerződés értelmében évente mintegy 1.6 millió forintot biztosít ösztöndíjra. Az el­múlt három évben a gyár 110 egyetemi és főiskolai hallga­tóval, illetve 966 szakmun­kástanulóval kötött ösztöndíj* szerződést. Biztosítják a zavartalan gázellátást 4 Kárpátoktól le a Mátráig... Nem, nem Petőfit idézem meghamisítva. Ülök a fővárosba vivő gyorsvonaton. Az ablaknál két hölgy teszi ugyanezt. Azzal a különbséggel, hogy amíg én olvasgatok, ők élénk eszmecserét folytatnak. Annyira hangosak, fesztele­nek, hogy a „Mások beszélgetésébe nem való belehallgatomi” illemtani tilalmat nem kell megszeg­nem, s mégis kényte­len vagyok tudomásul venni mindazt, ami­ről szó esik közöttük. Negyven és öt ven közöttiek, inkább kö­zelebb az utóbbi kor­határhoz, mint az előzőhöz, a sminkkel nem sikerült elfáty- lazniuk a tényt, hogy megélték már a ke­nyerük javát. Öltözé­kük a legutóbbi di­vatnak megfelelő, fi­nom anyagból készült (hogy pontosan mi­lyenből, ehhez nem értek), s jobban fel vannak ékszerezve, mint a nők átlaga, az atlag jövedelmű fér­fiak asszonyai. Beszélgetésükből ki­derül, hogy dunán­túliak, unokatestvé­rek, odahaza autójuk is van, s valamilyen örökösödési ügyben itt jártak Borsod egyik faivá ban. S tár­salgásuk csak akörül forog, hogy mennyi vagyontárgyuk vani s mijük lesz még. Jó­módúak tehát, ami­hez járul nemsokára az örökölt vagyon értéke. Irigyelném őket, ha olyan természetű vol­nék. Tapasztalatok­ban nem szegény életpályámon azon­ban megtanultam. hogy a tartalmas, bol­dog élethez nem eleg, ha az ember anyagi­lag „jól van elereszt­ve”. Ahhoz szelle­miek is kellenek, ha úgy tetszik, ,,szellemi vagyon” is szükségel­tetik. ök pedig híján vannak annak. Ez egyikük felkiál­tásából, s a másik reagálásából tűnik ki, és mi mindenre ve­tődnék még fény. ti borongás egek, ha ha­sonló felkiáltásra több ok is adódnék. — Nézd, a Kárpá­tok! — mondja a menetiránnyal szem­ben ülő Füzesabony­nál, miközben az ab­lakon túlra tekint. — Ö, de szép! A Kárpátok, istenem! — így a másik. Mi. a többiek, meg­ütközve nézünk — egymásra. Ezek nem tudják, hogy a Mátra hegyvonulatának lát­tán lelkendeznek. Annyira sem ismerik hazánkat, a hazáju­kat, mint egy negye­dikes általános isko­lás. Pedig annak ide­jén elvégezhették az elemi iskolát, s nyil­ván jártak legalább polgáriba is. Szóval: jártak, ahogy a ma- gukfajtájúaknál illett, a tanulás viszont szá­mukra már nem volt kötelesség. Nem tudom, őseink a kilencedik század vége felé mennyi idő alatt értek le a Kár­pátoktól a Mátráig, de a két hölgy ma sem érkezett el odá­ig. Több mint ezer év után. Több mint ezer év­vel le vannak ma­radva. (torján) Emberségesebb magatartást!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom