Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

1 Ifjú olvasók hónapja Nemcsak tankönyvek vannak Kodály-hangverseny Ünnepi hangversenyt ren­deznek Kodály Zoltán em­lékére november 27-én, hét­főn délelőtt 10 órakor a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont nagytermében. Közre­működik : a Miskolci Szim­fonikus Zenekar és a Zene- művészeti Szakközépiskola leánykara. A rendezvényre a szakmunkásképző intézetek tanulóit is meghívták. Emberrablás magyar módra a címe Várkonyi Zoltán szí­nes, szatirikus filmvígjátékának. A történet, amelyet elmesélt bizonyára nem fordulhat elő nálunk, de ha mégis, akkor minden bizonnyal így történne, ahogy rövidesen látni fogják. A mulatságos film főszerepeit Kállai Ferenc, öze Lajos, Tahi Tóth László, Garas Dezső, Moór Mariann, Piros Ildikó, Schütz Ha, Somogyvári Rudolf és Tábori Nóra játssza. 4 Saturnus az őszi égbolton A több mint egy hónapig tartó rendezvénysorozat, a bor­sodi ifjú olvasók hónapja tegnap a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban tartott ünnepséggel véget ért. Kiosztottak az esemény alkalmából meghirdetett irodalmi pályázatok általános és középiskolás résztvevői között a legjobbaknak járó jutalmaidat. Ezúttal részesültek elismerésben Borsod megye kiemelkedően jó munkát végzett iskolai könyvtá­rosai is. A leggazdagabb ember Néhány expresszionistát bi­A számtalan intézmény részvételével rendezett ese- menj^sorozat bevallott célja volt. hogy előadások, tanács­kozások. bemutatók, kiállítá­sok és szakmai viták során tegyék még világosabbá szü­lök, pedagógusok és könyvi- tarosok számára: mi a teen­dő annak érdekében, hogy olyan plvasóvá neveljük a mai gyereket, aki évek múl­va könyvszerető felnőtt lesz. A Borsod megyei ifjú olva­sok hónapjának tapasztala­tait dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője össze­gezte. — 1972-t az egész világon a könyv évének nyilvánítot­ta az UNESCO. Az ehhez kapcsolódó számtalan ma­gyarországi program egyike a borsodi rendezvénysorozat is. — A nemzetközi könyvév­nek nálunk különös hang-1 súlyt ad az a körülmény, hogy 1973-ban ünnepéljük a hazai könyvnyomtatás kezde­tének 500. évfordulóját. Így ennek az esztendőnek egye­nes folytatása a speciálisan ' magyar könyvév. és azt sze­retnénk. ha d borsodi ifjú olvasok hónapját a jövő évi rendezvények előfutárának tekintenék. — Fiatalokról, és végül is fiataloknak szól az elmúlt he­tek valamennyi, összesen 37 rendezvénye. A velük állan­dóan érintkező, őket tanító felnőttek mit hasznosíthat­nak- az előadásokból és szak­mai vitákból? — jVem volt olyan össze­jövetel, hogy ne a könyv fel­becsülhetetlen szerepét hang­súlyozták volna a résztvevők, akár az oktatásról, az intéz­ményesített képzésről, akar az önművelés lehetőségeiről esett, szó. Ha sikerül köny­vet adni a kisgyerek kezé­be — ez nevelésének egyik legjelentősebb fegyverténye. A továbbiakban ,.csak” az a dolgunk, hogy tanulmányai idején is élmény legyen szá­mára az olvasás, és ne fe­lejtsen el a könyvespolcon válogatni a felnőtt sem. Mindehhez pedig érlő szak­emberek. jól felszerelt isko­lai- könyvtárak kellenek. Itt említeném meg, hogy a ren­dezvénysorozat idején tíz is­kolai könyvtárat adtunk át Borsod megyében. Oktatá­sunk nem nyújt lezárt isme­retanyagot. Azokat a kulcso­kat kell az ifjúság kezébe adni. amelyekkel akkor is ké­pes lesz megszerezni szüksé­ges ismereteit, ha már szer­vezetten nem irányítják. Eh­hez kell a könyvtárosok, ta­nárok és szülők együttes se­gítségé. A szükséges irodal­mat a központi könyvtárak juttatják, el a gyerekekhez. (makai) zonyára a sárga irigység fo­gott el Balázs Janos képei láttán. Én csak azt sajnál­tam — tegnap este először —. hogy nincs színes ív-ké­szülékem. Így, annyi más né­zővel együtt, „csak” a forma­világában gyönyörködhettünk a képeiknek. A salgótarjáni cigái.yfestő — hála a sok es sokféle pub­likációnak — persze már ré­gebbi ismerősünk. Gyöngyös- sy Imre „Meztelen vagy” cí­mű filmjében kitűnően hasz­nálja fel Balázs János fest­ményeit. Mostanáig immár nyolc tárlaton láthatták, akik látni akarták ezeket a mű­veket. Balázs Jánostól vásá­rolt a Magyar Nemzeti Ga­léria, műgyűjtők, hazai és külföldi üzletemberek. Laiku­sok szokatlan kíváncsisággal, a szakemberek megkülönböz­tetett figyelemmel szemlélik az idős festő munkáját, mű­veit. Balázs Jánost azonban mindez nemigen érdekli. Hi­szen mii; is tudnánk mi an­nak mondani, akinek meg­adatott, hogy — mindenki számára láthatóan — ál­modja újra álmait, hogy,. — a maga képére és hasonlu- tossagála — újra teremtse a világot, s benépesítse azt. Vannak növények, melye­ket nem szabad átültetni, mert csak senyvednek, vagy elpusztulnak. Azt hiszem, Ba­lázs János kém élhetne s al­kothatna (a kettő itt egyet jelent), ha nem merülhetne el nap mint nap az erdő, a természet csodáiban. Ped'g nem a természetet festi, esakhogy a környező világ mégis kell az álmokhoz ... Az a leggazdagabb ember, aki semmit, sem kíván — mondta Balázs János, S ez nem egy remete bölcsessége, hanem a varázslóé, akinek mi nem láthatjuk díszes kön­tösét, palotáját, szolgái ha­dát, s nem vehetünk részt lakomáin. A művészettörténet bizo­nyára a naiv festők élvona­lába sorolja Balázs Jánost. Kepeit már most is jegyzik, még sokan és sokszor fogják elemezni különleges tehetsé­gét. A televíziónak — s ezért nagyon hálásak lehetünk B. Farkas Tamásnak és munka­társainak — azonban nem­csak a képeket sikerült meg­mutatni, hanem a festő port­réját is, amihez nemcsak ka­mera kellett... (gyarmati) JOGOS IGÉNY Diósgyőri népművelők nemrég arról beszélgettek a Bartók Béla Művelődési Központban, hogy több olyan irodalmi műre lenne szükség, amely — megfelelő művészi színvonalon — munkásokat ábrázol. Nem új keletű — de ma is jogos — igényről volt szó, hiszen amióta szocialista rendszerünket építjük, különböző fórumokon — a legalacsonyabb szintűek- töl a legmagasabbakig — gyakran kifejezést nyert, hogy tár­sadalmunk vezető osztálya, a munkásság életének, maga­tartásának. tevékenységének irodalmi eszközökkel való be­mutatása, tükröztetése mennyire fontos. Ennek megvalósí­tását maguk a munkások is várják, igénylik, aminek nem­egyszer hangot is adtak. Egy-két hete a rádió „Van kérdése? Tegye fel!” műsorában is például, amikor Komlós János kér­désére eg}' fővárosi nagyüzem egyik szocialista brigádjának a vezetője azt válaszolta, hogy színházainkban több munkás témájú dráma, egyéb színpadi mű előadására lenne szükség. Természetesen. nemcsak arról van szó, hogy a munkásság az irodalmi alkotásokban önmaga „tükörképét” szeretné látni, hanem össztársadalmi szükségletről is, amelynek a ki­elégítésétől is függ, hogy a nem munkás származásúak mi­lyen mértékben ismerik meg és teszik magukévá a nagy­üzemek dolgozóinak erkölcsét, gondolatvilágát, helytállásra raló készségét. Azét az osztályét, amely nélkül a szocializ­mus felépítése elkepzelhetetlen. A munkásábrázolás hiányosságáért helytelen volna csak nr. írókat elmarasztalni. A felszabadulásunk utáni években jo néhány munkás témájú regény, novella, vers megjeleni, nem egy színpadi mű került előadásra. Ezek nem jelenték­telen hányada azonban igazolta, hogy az írói szándék nem elegendő munkás téma feldolgozásához; ehhez elengedhetet­len a munkások alapos ismerete, aminek híján jó néhány — úgynevezett papirosfigurákat szerepeltető — sematikus mű látott napvilágot. Néhány író — aki az átlagnál jobban ismerte a munkásokat — művében az arányokkal nem bírt; mértéket tévesztve túlhangsúlyozta a termelési mutatókat, s homályban hagyta az embert, a munkást. A kritika sem látta el megfelelően a feladatát; gyakran egyazon műről homlokegyenest ellentétes vélemények, bíráló megjegyzések hangzottak el, íródtak le, ami megzavarta, s véleményem szerint a munkás témáktól el is kedvetlenítette nem egy. a feladatot vállalni akaró írónkat. Ez az álla­pot több-kevesebb hiba leküzdése után ma is tart, amire az MSZMP KB mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközös­ség október közepén' nyilvánosságra hozott állásfoglalása is rávilágít: „...a megnövekedett feladatokhoz képest nem erősödött kellő mértékben a kritika ideológiai megalapozott­sága, bizonytalanabbá vált a marxista kritika értékelő sze­repe, csökkent orientáló hatása.” Helytelen következtetéssel úgy tűnik, hogy előbb a meg­felelő irányba orientálni tudó kritika álljon talpra, s a se­gítségével majd íródnak jobbnál jobb szépirodalmi művek. Sántít ez az okoskodás, mert nem veszi figyelembe, hogy ha nincs mű, akkor kritika sincs. A kettőnek együtt, egymás­ból kell fejlődnie. Elsődlegesen lehat művekre van szükség. S az ezeket meg­alkotni szándékozó írók buzdítására, támogatására. Hogy mi­képpen? Ezen törni a fejünket itt, Miskolcon is feladat. Hiszen szükebb pátriánk — munkásváros. Témabánya. Ki­aknázni a kincseit maguk a munkások is segítenék, amiről a cikkünk elején említett népművelők is beszéltek: több szocialista brigád vállalná, hogy a tagjai életük, mentalitásuk megismertetése végett szívesen feláldoznák a szabad idejü­ket egv-egy írónak. Az ilyen kapcsolatok, találkozók meg­teremtését valamilyen módon támogatnunk kellene. T. I. Őszi égboltunk szép boly­gója. a Saturnus címmel dr. Szabó Gyula tart előadást a csillagvizsgáló kupolatermé­ben november 27-én. este 6 órakor. A rendezvényen az Apollo—14 című filmet is le­vetítik. Az előadást — ló idő esetén — távcsöves be­mutatás követi. 54 eves a Görög Kommunista Párt Szombaton este 6 órakor ünnepi esten emlékeznek meg Diósgyőrben a Görög Kom­munista Párt megalakulása 54. évfordulójáról. A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében több ismert kórus ad hangversenyt. Eb­ből az alkalomból Miskolcra érkezik a Budapesti Vasas Központi Művészegyüttes ve-, gyes kara, amely Vass Lajos Liszt-díjas karnagy vezény­PÉNTEK Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma Kaposvárott? — 12.30: Rek­lám. — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.21: Máthé Jolán és Csapó Károly népdalokat énekel. — 13.47: Az ígéret kapható. Riport- műsor a ..Dáma” cipókról. — 14.02: Mesélő Magyarország. Sal­gótarján. — 14.25: ..Nyitnikek.” (Ism.) — 15.10: Kóruspódium. — 15.21: Bach-myvek. — 15.55: Pe­tőfi-Kalendárium. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Régi cimboraság .». . Dokumentum já­ték. — 17.05: Külpolitikái ügyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvéte­lünket. — 17.34: Muzeális felvé­teleinkből. — 17.49: Mikroiórum. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Énekhang, zene. színház. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: i Kaleidoszkóp az új Vigadóról. — 22.20: Kodály Zoltán rádio- ,előadásai. — 22.42: Meditáció. — 22.52: Esztrádparádé öt város­ból. — 0.10: A holt város. Rész­letek Korngold operájából. Petőfj rádió. 12.00: Áz élő nép­dal. (Ism.) — 12.10: Operaötö­sök. — 12.30: A 04. 05. 07 jelen­ti 4 . . (Ism.) — 13.03: Ravel: a-moll trio. — 13.30: Iskolarádió. 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig. — Közben 17.00: ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Két apától?! Rá­diójáték az Ifjúsági Rádiószín­pad előadásában. — 19.01: Georg és ira. Epizódok Gershwin életé­ből. — 19.26: Üj könyvek. — 19.29: Jó estét, gyerekek! —19.35: A Magyar Radio dzsesszhete. — 21.25: Láttuk, hallottuk. — 21.45: Cigánylalok. — 22.00: Hanglemez- gyűjtők húszperce. — 22.20: ..A 7. hadsereget szétzüllesztettük.” Az NSZK-ban állomásozó ame­rikai hadseregről. — 22.35: West Side-i történet. Részletek Bern­stein zenés játékából. — 23.15: Századunk zenéjéből. Miskolci rádió. Borsodi tükör. — Brigádok a Járműjavítóban. — Tanácsi beruházásaink hely­zetéről. — Legújabb lemezünk. — Élelmiszer-ellátásunkról. — El­mondjuk és bemutatjuk ... — A dzsessz kedvelőinek. Televízió. 13.10: Iskolatévé. Orosz, nyelw — 14.95: Földrajz. — 17.35: Hírek. — 17.-10: Pillantás a sportvilágba. — 18.00: Improvi­záció '72. — 18.20: Reklám. — 18.25: A jelszó: Petőfi. Dokumen­tum.film. — 19.10: Reklám. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv­líriadó. — 20.00: Nyitott könyv. Palotai Ború»; üzerelnaespár. — leiével lép közönség elé. Mű­sort ad a Csepeli Munkás- otthon és a Diósgyőri Vasas Művészegyüttes vegyeskara is. Hazájuk népi ihletésű műveiből összeállított bemu­tatóval szerpelnek a Magyar- országi Görög Emigránsok Központi Művészegyüttesé­nek tagjai és a Miskolcon élő görög nemzetiségű fiatalok táncosai. 21.15: A nő meg az ördög. Vig- opera. — Az erősebb Monodra­ma. — 22.15: Tv-hirado. Bratislavai televízió. 16.30: A vidék hangja. — 16.55: Dukla Praha—Slovan Bratislava labda­rúgó-mérkőzés. — 19.90: Tv-hír- adó. — 19.30: A gazdaságtan kér­dései. — 20.90: A prividzai és a popradi járás vetélkedője. — 21.20: Tv-híradó. — 21.40: Régi csehszlovák film. Filmszínházak. A fekete város 1—11. rész (színes magyar, dupla helyárral!) t'4; Felszabadítas IV —V. rész (színes szovjet, más- félszeres helyárral!) 7. Beke. — A bosszúállók újabb kalandjai (színes szovjet) n3; Anna ezer napja (magyarul beszélő színes angol, másfélszeres betyárral:) 4. 17. Kossuth. — Onibaba (japán, 16 even felülieknek!) 15, í7. Film­klub. — A pap felesége (színes oiasz) i5. 17. Fáklya. — Hekus lettem (magyar) t'5. f7. Petőfi. — A 22-es csapdája (színes ame­rikai, 18 éven felülieknek!) 5. 7. Szikra. — A nagy zsákmány (magyarul beszélő színes francia, felemelt hely árral!) f'5? f7. Tán­csics. — Lépj olajra! (francia- olasz) 6. Tapolca. Miskolci Nemzeti Színház (7): Cigánybáró (bérletszünet). Kiállítások. Miskolci Galéria (II—19 óra között): Lukovszky László gyűjteményes kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Üj szerzemények. — Szőnyi István terem (9.30—18 óra között): Bod Éva kerámiái. SZOMBAT Kossuth rádió. 8.15: Lányok, asszonyok. — 8.34: A Rádió Dal­színháza. Női különítmény. — 10.05: A szovjet széppróza hetei. A kruglányi híd. Vaszilij Bikov regénye rádióra. (Ism.) — 11.01: Bach és Beethoven müveiből. — 11.40: Holnap közvetítjük . . . Petőfi rádió. 8.05: Nóták. — 8.40: Monteverdi: Négyszólamú mise. — 9.03: Magyar előadó­művészek Liszt-felvételeiből. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 10.00: Szombat délelőtt. Zenés, színes müsorösszeállítás. Televízió. 8.05: Iskolatévé. Film­esztétika. — 9.31: Téka. (ism.) -- 10.00: Tengerparti találkozó. Részletek az idei sopoti nemzet­közi dalfesztiválról. (Ism.) — 10.45: Buktatók a pesti utcákon, (ism.) — 11.25: Ifjúsági telem*» gazin. (Ism.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom