Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Hányán akarnak hátat fordítani az iskolának? A napokban egy értekezleten felállott az egyik résztvevő, és elmondotta: hallott valami felmérésről, amit miskolci pedagógusok körében végeztek. Nos. ebből a felmérésből kiderült — a felszólaló szerint —, hogy a miskolci pedagógusok ötven százaléka pályát változtatna, ha módja lenne rá. Mit mondhattak erre a résztvevők? Megállapították, hogy ez bizony szomorú dolog — ha igaz. Npm mulasztottak el persze hangot adni fenntartásaiknak sem, az efféle felmérések eredményeit illetően; óvatosan kezeljük ezeket a felméréseket, mert hát ugye ezek nem egészen megbízhatóak, nem elég objektívek, sok a torzítás bennük, merőben szubjektivek és így tovább. — Ám ennek a kis történetnek, amely lehet, hogy nem pontosan így esett meg, van egy szépséghibája. Nevezetesen; az a bizonyos ominózus 50 százalék egész egyszerűen nem igaz, nem létezik. Egy rossz, torz. hamis információ csupán. Arról nem is szólva, hogy ez a felmérés még korántsem fejeződött be. eredményeinek feldolgozása, értékelése folyamatban van. táblázatanyagának kötetbe gyűjtése pedig a napokban készült el. Tény. hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága eppen az elmúlt hetekben vitatott meg egy jelentést a miskolci pedagógusok helyzetéről, amelyben ennek a szerény eszközökkel végrehajtott felmérésnek a legfontosabb eredményei is helyet kaptak. De ebben az anyagban — amelyet a Déli Hírlap is ismertetett — éppen az ellenkezője fogalmazódott meg annak, amiről ezen a vitán szó volt. Mégpedig az, hogy a pedagógusok túlnyomó többségének esze ágában sincs pályát változtatni. Pedagógusként akar élni. dolgozni, az iskolában akarja kibontatkoztatni képességeit, ezen a pályán akar előbbre jutni, it' akar jobban élni és kevesebb gond- dal-baüal szembenézni. Hogy egészen pontosak legyünk: a vizsgálat adataiból egyértelműen és nagyon világosan az derül ki, hogy a megkérdezett több száz pedagógus 86.1 százaléka egyáltalán nem akarja elhagyni a pályát, nem is foglalkozik a pályaválasztásnak még a gondolatával sem. Akiknél egyáltalán kimutathatók a pályaválasztással kapcsolatos aspirációk, törekvések, elképzelések — ez az összes megkérdezettek 13,9 százaléka csupán —, azok között is csak nagyon kevés olyan válaszadó akadt, akinek elhatározott szándéka, hogy hátat fordítson az iskolának, a pedagóguspályának. Többnyire fiatal, túlnyomórészt a tudományegyetemek természettudományi karán végzett tanárokról van szó. Azt persze meg kell mondani, hogy a fent említett 13.9 százalék más értelmiségi réteghez képest — ezt korábban lefolytatott vizsgálatok adatait ismerve állítjuk — igen magas. De az esetek többségében a válaszadók leginkább pillanatnyi hangulatuk, vélt vagy valóságos sérelmeik vagy más természetű problémáik nyomására, attól befolyásolva válaszoltak úgy, hogy legszívesebben újra kezdenének mindent — másutt. Csakhogy kivel melyik pályán nem fordul elő ilyesmi? És a pillanatnyi hangulat diktálta gondolat felbukkanásától az elhatározás megvalósításáig igencsak hosszú az út. Arról már nem is szólva, hogy a tanügyi hatóságoknak ma nem az okoz fej- lörést Miskolcon, hogy a pedagógusok tömegesen akarnának hátat fordítani az iskoláknak. hanem éppen az ellenkezője. Hiszen évről évre sok száz olyan jelentkezőt Kiállítás Lukovszky László kiállítását november 4-én. szombaton déltől láthatjuk a Miskolci Galériában. A tárlatot 8árczi Béla. Miskolc város tanácselnöke nyitja meg. Örkény István író bevezetőjét Zoltán Sara olvassa fel. kell elutasítaniuk, akik a tanári pályán, miskolci iskolákban, végzettségüknek' és képesítésüknek megfelelő munkakörben szeretnének dolgozni. Az is bizonyos, hogy bölcsészdiplomával vagy tanítói oklevéllel a képesítésnek megfelelő munkakört az iskolák falain kívül találni Miskolcon éppen olyan nehéz, mint tanárként elhelyezkedni. Megint más kérdés, hogy azok, akik úgy válaszoltak: szívesen pályát, foglalkozást változtatnának, milyen okok miatt tették, vagy még inkább tennék meg ezt? Nos, ezeknek a pedagógusoknak egyharmada kifejezetten anyagi természetű problémákat jelölt meg, negyedük a túlterheléssel, az állandó idegfeszültség és a sokrétű elfoglaltság okozta stresszál- lapottal indokolta válaszát. Hogy azután ténylegesen mennyien mennek el közülük más pályára, azt nem tudjuk. Az okok ismeretében is csupán arra vállalkozhatunk, hogy jelezzük a tanári pálya tipikus gondjait, azok hatását és várható tendenciáit. És nem arról van szó. hogy pontosan, megfellebbezhetetlenül kinyilatkoztassuk, hogy ennyi meg eny- nvi tanár akarja otthagyni a pályát. TÓTH PÁL szociológus * A Fekete tollú fehér madár című szovjet filmet péntektől vetítik a miskolci mozik. A remekbe készült alkotást aranydíjjal jutalmazták az 1971. évi moszkvai filmfesztiválon. A film cselekménye az 1930-as évek végén és a 40-es években játszódik egy magas hegyek közé zárt kis észak-bukovinai falucskában. A középpontban Zvonar és népes családja áll, aki fiait az éhezés és a nyomor miatt áruba bocsátja. Majd a német megszállók és a fanatikus hucul nacionalisták teszik pokollá életüket. . , Izgalmas és tragikus események következnek, bár egyetlen ágyúdörgést sem hallunk, egyetlen csatajelenetet sem látunk. A film a háború, a nemzeti, a faji gyűlölködés ellen protestál. A forgatókönyvet lljenko, a rendező és az egyik főszerepet játszó Mikolajcsuk írta. Magya r—szovje t irodalmi kapcsolatok A Magyar írók Szövetsége székhazában tegnap befeje- .ződött a szépirodalom fordítására és kiadására alakított magyar—szovjet irodaim, vegyesbizottság kétnapos — sorrendben a negyedik — ülésszaka. A bizottság ülésén kölcsönösen informálták egymást a két ország irodalmának helyzetéről, főbb fejlődési tendenciáiról. Megegyeztek abban, hogy a továbbiakban is minden lehetséges eszközzel kölcsönösen támogatják és segítik a szépirodalmi művek kiadásai. Jelentős alkotások kiadása- jkor néves szovjet és magyar ’írókat, kritikusokat kérnek meg. hogy cikkeket, ismertetőket közöljenek az időszaki sajtó hasábjain. A művek szerzőit'' író—olvasó találkozóra hívják meg. Sokoldalú segítséget nyújtanak a műfordítóknak nyelvi és irodalmi ismereteik tökéletesítésére. A továbbiakban is elősegítik a szerzői jogvédelem sikeres megvalósítását. Egy intézet y lehetőség ízléses kiállítású /neghtvók szövegét olvasgatom, Fülöp László, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója tisztelt meg velük. Nem csupán meghívók e kiadványok, de programlisták is arról, hogy — a művelődési központ patronálásával — ebben a tanévben miként foglalkoznak a ÍOO. számú Szakmunkásképző Intézet tanulóinak iskolán kívüli nevelésével. A programhoz rövid magyarázatot fűz az igazgató, s ily módon teljessé válik a kép azokról a lehetőségekről, melyekkel a jövő — főként az LKM és a DIGÉP majdani — szakmunkásai élhetnek a végett, hogy a szakmájuk elsajátítása mellett minél szélesebb látókörű, művelt felnőttekké váljanak. Mi vau a Bibliában’ Három évvel ezelőtt például az intézetben csillagászati kör alakult, amelynek tagjai — dr. Szabó Gyula csillagász irányításával — megismerkednek a világmindenség „titkaival”, csillagrendszereivel. Előadásokat hallgatnak, távcsöves bemutatókon, filmvetítéseken vesznek részt, s hasonló körök tagjaival kicserélik tapasztalataikat, miként megtették ezt. már Egerben es Ózdon. A másik, a ..Világosság" nevet viselő kör két esztendeje működik. A tagjainak e hónapban két. a következőben egy. s januárban, februárban két-két, márciusban pedig három témáról, tart előadást az egyetemünkön filozófiát tanító Mike János adjunktus. Néhány a témák közül: „A modern világnézet”, ,.Mi van a Bibliában?”, „Babonák, varázslatok és a modern ember”. Az előadások jobb megértéséhez 15 tanulmányt, illetve irodalmi művet ajánlalak a program összeállítói. Icma: az ember származása Nemrégiben harmadik lehetőség is nyílott a másfajta érdeklődésű szakmunkasje- löltek számára. Létrehozták az ifjú biológusok klubját, s ennek vezetésére H. Szabó Béla természetvédelmi felügyelőt kérték fel. A klubban — a többi közt — az élet keletkezéséről (éppen holnap), az ember származásáról. a biológiai forradalomtól. s annak 1980-ig. majd 2000-ig és az utón várható eredményeiről, valamint a világmindenségről hangzanak majd el előadások. E körök mindegyikének 35—40 tagja van, összesen tehát több mint száz tanuló növeli nem is akármilyen módon általános műveltségét. Klubul nyitnak j Mindezzel nincs vege a 100. számú intézetben a növendékek kultúrálódása lehetősegeinek. November 8-an este 7 órakor megnyitják klubjukat, amelyben csupán ebben a hónapban négy rendezvény lesz: 14-én például Zoltán Sára és Györvári János színművészek közreműködésével Illyés Gyula-estet rendeznek a nagy költő és író születésének 70. évfordulója alkalmából. A klub életében állandó jellegű programként szerepel naponta a sakkozás, s több más társasjáték, havonként egyszer diavetítéssel egybekötött útibeszámoló és fórum az intézel kollégiumának vezetőivel, nevelőtanáraival. Az iskolán kívüli művelődés e sokrétűsége olvastán- hallalán nem nehéz elképzelni: milyen új típusú emberekké válnak munkásosztályunk jövendő tagjai, akik a szóban levő intézetben nevelkednek. T. 1. Visszahódítani a mozinézőket! Hatvanhat bemutató mozi tulajdonosa Heinz Riech hozzálátott újítási terveinek megvalósításához: három moziban (a hamburgi Holy-ban. a kölni Rhenaniában és az ofíenbachi Rexben) kicserélte a hagyományos székeket. Ma a nézők kis kétszemélyes karfa nélküli díványokon ülnek. A magas támla miatt egyik sorból a másikba nem lehet belátni. A kétszemélyes díványokat aprócska bárszekrény választja el egymástól. Berlini, Wiesbaden! és wa- derni mozijaiban engedélyez, te a vetítés alatti alkoholfogyasztást. „Nálam 40 százalékkal megnövekedett a mozilátogatók száma. Sikerült gátat vetnünk a nyugatnémet mozikat fenyegető válságnak” — jelentette ki a Der Spiegel munkatársának. Valóban súlyos a Német Szövetségi Köztársaság film. színházainak helyzete. 1959- től 1971 végéig a meglevő filmszínházak több mint a felét be kellett zárni. (A hajdani hétezerből ma már csak 3314 üzemel.) Jelenleg az NSZK lakosai évente átlagosan három alkalommal mennek moziba szemben 1956-tal, amikor 16 alkalommal keresték fel a filmszínházakat. Ötven kis filmszínház-tulajdonos ezzel szemben arra szövetkezett, hogy kizárólag magas színvonalú ismeretterjesztő filmeket kínál a közönségnek. Vitaestéket rendeznek a látott filmekkel kapcsolatban. A legszokatlanabb időkben is rendeznek vetítéseket; így például az egyik berlini filmszínházban a szombat esti legutolsó vetítés éjfél után fél kettőkor kezdődik. Petőfiről, Pécsett A Pécsi Tudományegyetemen tegnap emlékünnepséget rendeztek Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Az egyetem oktatói és hallgatói megemlékeztek a költőről, akit személyes kapcsolat fűzött a mecsekal- jai városhoz: 1841 őszén, miután felbomlott az a színtársulat, amelynek tagja volt, megfordult Pécsett is. Az emlékünnepségen felavattak Szabó Alajos szobrászművész — Petőfit ábrázoló — domborművét. Bernstein csak zenét szerez Leonard Bernstein bejelentette, hogy egy éven át nem ad nyilvános hangversenyt, mert minden idejét a zeneszerzésnek kívánja szentelni. ImIiU-U SZERDA Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Feher Sándor népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.0ö: Britten: Változatok es fuga egy Purcell-temára. — 14.24: Dávid Gyula—Raics István: Ego szavakkal. Kantáta. — 14.30: Korkapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. — 15.20: Harsan a kürtiszó! (Ism.) — 16.00: A világgazdaság figyelmébe. — 16.05: A viiágkonszernek új stratégiája. — 16.15: Beethoven: G-dur zongoraszonáta. — 16.30: Reklám. — 16.33: Népdalgyüjtőúton Bartók Béla nyomában. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Kárpáti rapszódia. Epizódok Illés Beia regényéből, in. rész. — 18.19: Egy revizori jelentés nyomában. Riportmüsor. — 18.34: A könnyűzene trombitavirtuózai. — 19.25: Sporthírek. — 19.30: Illyés Gyula művészete. V. rész. — 19.50: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye, a 6-os stúdióban. — Közben, kb. 20.20: Kritikusok fóruma. — 21.00: Ta- labér Erzsébet és Dóry József nótákat enekel. — 21.29: Érzékenység. Pedagógusok problémái. — 22.20: Kodály Zoltán rádió- előadásai. II. rész. — 23.10: Cserháti Zsuzsa. Szécsi Pál és a Corvina együttes felvételeiből. — 0.10: Schütz-kórusművek. Petőfi rádió. 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Házunk táj a. — 13.23: Wagner: A walkür. Részlet. — 13.30: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. (I. félidő.) — 14.40: Klubrádió. Nyilvános adás a Budapest kör- szállóbol. — 17.00: ötórai tea. — 17,54: Orvosi tanácsok. (Ism.) - 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Közvetítés az FTC—Tatabánya bajnoki labdarúgó- mérkőzés II. félidejéről. — 18.45: Bartók: Táncszvil. — 19.05: Félóra sanzon. — 19.35: Gyártsuk vagy ne, ami nem gazdaságos? — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Új könyvek. — 20.33: Édes hazám. Köszöntünk. 700 éves Ózd! — 21.23: A Rádió Dalszínháza. Guillotine térzenével. Zenes játék. — 22.47: Toronyzene Pézel műveiből. — 23.15: Woz- zeck. Részletek Berg operájából. Televízió. 15.00: Eizenstein: A Patyomkin páncélos. (Az Iskolatévé fi lm esz tétikai adásához.) — 16.05: Irány az egyetem! — 16.50: Hírek. — 16.55: Ferencváros—Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — A szünetben: Reklám. — 13.50: Tv-mintabolt. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- hiradó. — 20.00: Antonio Gades és együttese Budapesten. — 20.35: Haza a magasban. Illyés Gyula szerzői estje. 70. születésnapja alkalmából. — 22.05: Tv-híradó. Bratislava! televízió. 16.20: Hírek. — 16.25: Csehszlovákia— NDK labdarúgó-mérkőzés. — 18.20: Szóló két zenekarra. — 18.30: Esti mese. — 19.00: Tv- — 19.50: Kísérlet 14 millióért. — 20.00: A százötös utolsó csatája. Tévéjáték.Pausztovsz- kij színmüvéből. — 20.55: Könyvmagazin. — 21.20: Tv-hírado. — 21.35: Szovjet filmhíradó. —21.45: Az. árnyak délben eltűnnek. Szovjet tévésorozat. Filmszínházak. Utazás Jakabbal (színes magyar) f4: Mackenna aranya (színes amerikai, felemelt helyárral!) hn6, 8. Beke. — idő a magánéletre (színes francia) f8, f5, f7. Kossuth. — A kurtalábú pásztor (színes magyar. 50 százalékos helyárral) 15, l'T. Filmklub. — Vadölö (színes NDK) 5. 7. Ságvári. Vetítés helye: Ady Művelődési Ház, Diósgyőr. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kopj kevesebbet! (Shakespeare bérlet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 8.18: Színes népi muzsika. — 9.00: Vita a meztelen majonV* körül. (Ism.) — 9.25: Bizet: Szimfónia. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Leoncavallo: Bajazzok. Kétíelvonásos opera. — 11.34: irodalmi évfordulónaptár. Petőfi rádió. 8.05: Kamarazene. — 9.03: Délelőtti hangverseny Johann Strauss müveiből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kb. 10.30: Néhány szó.'zene közben. — 11.50: Kecskére a káposztát . . . Jegyzet. Televízió. 8.05: Iskolalévé. Történelem. — 9.00: Környezetismeret. — 11.55: Filmesztétika. 16 evei betűitől! lányokat *zö- vönek és csévclönck felvesz a PPM. An” vaJtöldi Szövőgyára. A betanulási idő szövőnek * hét. csévelönek 3 hot Ezto idő .Jatt kb. ha-í 1050 Ft brutto fizetést es napi egy forintén ebédet biztosítunk. lakást minimális térítés műJ^n adunk. Jelentkezés írásban » gyár tnunkaerögazdál- kodásán: Budapest. Kill. Szekszárdi u i*i—25 A Magyai Panumpai Budapest. IV. kér. tüjpesl). Erkel u. 30. felvesz 15 életévüket betöltött lányokai szövő fonó cérnázó. csévélő betanulóknak Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben » gyár munkaügyi osztálya*.
