Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

★ A majdani népkerti jégpálya lelátója; most még csak na­poznak rajta a diákok (Vadas Zsuzsa jelvétele) Az XX-cs rendszámúi kedvelik Nem nőtt a taxik száma A közületi gépkocsik szá­mának csökkentésére hozott kormányrendelet eredménye­ként, hozzávetőlegesen nyolc- kilencezer személyautót adtak le a vállalatok az elmúlt hónapokban. A megyében is több száz jármű engedélyét, illetve rendszámát vonták be, és kötelezték a kocsik tulaj­donosait, hogy az autókat adják le, illetve értékesítsék. \ rendelet ismertetésének idején sok szó esett arról, hogy a vállalatoktól kikerült személykocsik jó része a sze­mélyszállítással foglalkozó közületekhez kerül. Tehát XX-es sofőr nélküli bérautó­ként. túrataxiként, illetve vá­rosi taxiként használják őket ezután. A rendelet végrehaj­tásának határideje, illetve a kocsik leadására adott türel­mi idő lassanként letelik, ezért sokan kíváncsiak arra, hogy például Miskolcon mennyivel gyarapszik a taxi­park. A 3-as számú Volán Vállalat igazgatója, dr. Valy- kó István a következő tájé­koztatást adta: — Sajnos nem sok válto­zásról lehet beszámolni; a rendelet végrehajtása ebből a szempontból másként ala­kult, mint ahogy vártuk. Egyrészt arra készültünk, hogy a vállalatok — a ren­delet adta lehetőséggel élve — feleslegessé vált gépkocsi­jaikat és a hozzájuk tartozó gépkocsivezetőket átadják ne­künk. így lehetőség nyílna arra, hogy szállítási szerző­dést kössenek velünk, ugyan­azt az autót bérbe vegyék. Még azt is biztosítani tud­nánk, hogy ugyanaz a gép­kocsivezető kerüljön a bérelt kocsira', amelyik azelőtt a vállalatnál dolgozott. Felké­szültünk arra is, hogy az át­adott kocsiknál többet fog­nak bérelni vállalatunktól. Ezért még a nyáron besze­reztünk 13 túrataxit és há­rom XX-es rendszámú bér­autót. Az első hónapok ta­pasztalatai alapján azt mond­hatjuk, hogy valóban sok le­hetett a felesleges fuvar, hi­szen azok a vállalatok, ame­lyek leadták gépkocsijaikat, csak ritkán kérnek bérautót. Akik pedig igényelnek, azok a gépkocsivezető nélküli XX- es kocsikat kedvelik. Kocsiparkunk tehát csak annyival nőtt, mint ameny- nyit mi magunk vásárol­tunk; a leadásra kötelezett vállalatok egyetlen személy­autót sem ajánlottak fel megvételre. Gépkocsivezető sem jelentkezett. Reméljük, hogy az elkövetkező hóna­pokban kapunk ilyen ajánla­tokat, és a bérautók iránt is nagyobb lesz az érdeklődés. (pusztai) Megbecsülik a törzsgárdát Évről évre megkülönbözte­tett figyelmét fordítanak a törzsgárda megbecsülésére a Lenin Kohászati Művekben. Az elmúlt évben új szabály­zatot dolgoztak ki; ezzel a korábbinál is fokozottabban érvényesül a munkahelyhez hű, becsületes dolgozók anyagi és erkölcsi elismeré­sének elve. Tavaly november 7-én már az új szabályzatnak megfele­lően részesítették a dolgozó­kat jutalomban s év végi nyereségrészesedésben. Az idén újabb dolgozók kapják meg a törzsgárdajelvény és oklevél különböző fokozatát, illetve részesülnek anyagi el­ismerésben. Az országban egyedülálló az LKM törzsgárdaszabály- zatának a rokkantsági, illet­ve a végleges nyugdíjasok foglalkoztatására, valamint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák újbóli munkába állítására vonatko­zó része. Eszerint minden át­menetileg rokkantsági nyug­díjba helyezett dolgozó mun­kaviszonya folyamatosnak tekintendő, ha felgyógyulása után továbbra is az I,KM- ben folytatja a munkáját. Azok a végleges nyugdíjasok pedig, akik a vállalatnál meghatározott ideig — de legalább három hónapon át — munkaviszonyban állnak, a ledolgozott idő arányában jogosultak az év végi nyere­ségrészesedésre. Folyamatosnak tekintik a törzsgárdatagságát annak a gyermekgondozási segélyről visszatérő, anyának is, aki három éven belül közvetle­nül a vállalattal létesít mun­kaviszonyt — ha a szülés előtt is a kohászatnál dolgo­zott. Idegenforgalmi rekord összesítették az idei ide­genforgalom első nyolchóna­pi adatait. Az eredmények rekordot jeleznek: augusz­tus végéig csaknem ötmillió külföldi érkezett hozzánk a világ 125 országából, 300 ezerrel több, mint tavaly szeptember 1-ig. A korábbi év augusztusi csúcsával el­lentétben idén július volt a legforgalmasabb hónap. Nö­vekedett azoknak az átuta­zóknak a száma, akik erede­tileg az Adriai, vagy a Feke­te-tenger mellé igyekeztek, és útitervüket módosítva gyakran napokat töltöttek országunkban. Két téma9 két kommentár Vb-iilés a városi tanácson Határozat nem született A városi tanács végrehajtó bizottsága — eltérve a na­pirendtől — nem hozott ha­tározatot tegnap a jövő évi út- és közműfejlesztési mun­kákról. Akkor hát miért tart­juk érdemesnek a témát ar­ra, hogy a nyilvánosság előtt beszéljünk róla? — kérdezheti az olvasó. Azért, mert a határozathozatali gátló tényezők figyelmet ér­demelnek, megszüntetésük közös feladat: közügy. Ismeretes, hogy a város útjainak egy része KPM-, más része tanácsi felügyelet alá tartozik. Ebből adódik, hogy az új utak építése, s a meglevők korszerűsítése csak az említett szervek munká­jának összehangolásával le­hetséges. Illetve, egymástól függetlenül is végezhetnék tevékenységüket, de ebből zűrzavar és tetemes kár származna. Egy példa: amíg a Gömöri felüljárót meg nem építteti a KPM, addig csak azzal számolva lehetne rend­behozatni a környéket taná­csi pénzből, hogy a majdani építkezés szétrombolná a drágán létrehozott járdákat. (Ilyen példával, sajnos, elég gyakran találkozhattunk az elmúlt években.) Egyeztessék hát a terve­ket! — adódik a következte­tés. Nos, éppen ez az, amit nem tudott elvégezni a ta­nács építési és közlekedési osztálya — a jelentés előter­jesztője — tegnapig. Mégpe­dig azért nem, mert a KPM Közúti Igazgatósága még csak hozzávetőlegesen ismeri jövő évi anyagi lehetőségeit, azaz nem rendelkezik konk­ret tervekkel. A bizonytalanság bizonyta­lanságot szül, „talán lesz," ta­lán nem lesz” alapon a vég­rehajtó bizottság sem hoz­hat döntést. Pedig az idő sürget, hiszen az év utolsó negyedében járunk! De nemcsak a KPM kése­delme — valószínűleg ma­gyarázható, de mindenkép­pen kellemetlenséget, sőt várhatóan kapkodást okozó késedelme — nehezíti meg a tanácsi munkák tervezőinek, szervezőinek a dolgát. A TI- GAZ és az ÉMASZ, azaz a gázt és az elektromosságot szolgáltató vállalat csak tá­jékoztató jelentést ad arról, hol, mikor és mit akar csi­nálni. Ügy tűnik, hogy e vállalatok szívességnek ve­szik a munkák koordinálá­sát — fogalmazta meg vala­ki e furcsa magatartás hát­terét. Pedig valójában nem szívességről, hanem népgaz­dasági érdekről van szó. Nincs annyi pénzünk — de. ha lenne, akkor' sem szíve­sen költenénk erre —■. hogy újonnan épített járdákat, utakat bontsanak fel később a gáz- vagy villanyvezeté­ket fektetők. Nos, ezért nem született határozat a végrehajtó bi­zottság ülésén. A vita még­sem volt hiábavaló, hiszen — summázataként — nyo­matékosan felhívják a köz­művesítésben érdekelt vál­lalatokat az eddiginél szoro­sabb együttműködésre. Az építési és közlekedési osztály pedig feladatul kapta, hogy néhány hét múltán ismét terjessze elő ieleniisé:, ae előzőleg kérjen pontos tájé­koztatást a KPM ről. (békés) • Vallomások 2000 pedagógus nevében Szakszerű felmérés, a té­ma sokoldalú megközelítése; izgalmas vita. Röviden így jellemezhetnénk a „Pedagó­gusok mun ka- és életkörül­ményeinek” felmérését és tárgyalását. A téma tudomá­nyos vizsgálata (a felmérést az NME szociológiai csoport­ja végezte, a város pedagó­gus-társadalmának 30 száza­lékát bevonva) már önmagá­ban is örvendetes, a vita azonban még az objektív té­nyéknél is jobban érzékeltet­te, hogy városunk vezető tes­tületé mennyire fontosnak tartja, hogy a Miskolcon élő 2000 pedagógus — gyerme­keink tudományos világnéze­tének megalapozói, szellemi, erkölcsi arculatuk formálói — milyen körülmények kö­zött él, milyen a közérzete. Nos, hogy mindjárt a köz­érzetre térjünk (a felmérés 200 táblázatát e helyen le­hetetlen elemezni), a meg­kérdezettek 60 százalékának jó, 24 százalékának átlagos a közérzete. Pedagógusaink 85 százaléka jó kartársi vi­szonyban él kollégáival. Ami Miskolc pedagógusellátottsá­gát illeti, előnyös helyzetben vagyunk. Az elmúlt tíz év­ben például az általános is­kolai nevelők száma 802-ről 964-re nőtt. A többi iskola­típusban is hasonló a helyzet. Városunkban évente 350— 400 pedagógus szeretne el­helyezkedni. Szinte aggasztó azonban a pálva elnőiesedé­se (ahol nevelőink 76 száza­léka nő, ott ne csodáljuk, hogy a város szellemi és köz­életében nem vállalnak je­lentős szerepet a pedagógu­sok), s az a 45 üres óvónői hely, melyre csak 37 helyet­test találtak. Ami a helyette­sítéseket illeti, elhangzott egy nagyon ésszerű javaslat: ki­Megalakult a városgondnokság Október elsején megala­kult Miskolcon a városgond­nokság. A végrehajtó bizott­ság határozata alapján létre­hozott gondnokság négy el- 'enőrből áll. Az ő feladatuk, hogy a város területén ész­lelt és a tanácsi vállalatok hatáskörébe nem tartozó hi­bákat kijavítsák, illetve a munkát kiadják. A gondnok­ság feladata az is, hogy pél­dául a kertészeti vállalat ál­tal nem gondozott területe­ken a takarítást, gyomirtást megszervezze, s jelentse a kisebb úthibákat. Miskolci ismerősök Balogh Gyuszi Balogh Gyula, a Polónia étterem prí­mása négyéves kora óta hegedül. Tíz­éves, s már a hangszerrel keresi a ke­nyerét. Jónevű prímás volt, amikor az egyik plakátra merő véletlenségböl igy került fel a neve: Balogh Gyuszi zene­karvezető. Azóta a keresztnevén szólít­ják mindenfelé a városban. Sokan is­merik, és ő is sokakat ismer, hiszen itt született Miskolcon — a Dankó Pista utcában. Jelenleg három hegedűje van. mind­egyiket Miskolcon faragták, régi hang­szerkészítő műhelyekben. Mindig az a legkedvesebb, amelyik éppen a kezé­ben van. — Sok kiváló hegedűst hallottam már; egyetlenegy van köztük, akinek játékához, mint örök forráshoz, újra meg újra visszatérek. Ritka pillanatok, amikor otthon lemezről megidézhetem idős Magyart Imrét. Évtizedek múlva is új színeket fedez fel a fülem, ott ér­iem a hegedű mögött az élettel sújtott §s az élettől ittas embert, aki minden alkalommal gazdagon áradó érzelmeiről neszéit a hangszerén. Csupán néhány vendége van ilyenkor fél hat, hat óra között a Polónia étte­remnek. A zenekar tagjai készülődnek, hangszereikkel bíbelődnek. — Van-e kedves és legkedvesebb nó­tája? — Miért is ne volna? Ez a legtermé­szetesebb. Ezer magyar népdalt isme­rek, játszom is mindahányat. A leg­kedvesebb? ... — s itt egy pillanatig vár, majd halkan dúdolja az első so­rokat: „Leveles az erdő, virágos a me­ző, amerre én járok” ... — Ezt gyakran játsszák. — Nem. Ez is olyan, mint minden, amit szeretünk. Csak úgy marad érté­ke, ha ritkán nyúlunk hozzá. Akkor már nagyon jó kedvünk van, ha ez is sorra kerül, s többnyire a zenekar tag­jai kérik. A vacsorázó vendégeknek este hét óráig szalonzenét játszanak. Lágy, iiszkrét melódiák ezek. Repertoárjuk ebben a műfajban is több száz da­rabból ál 1. A vendégek szívesen hallgat­ják az úgynevezett bravúrszámokat is, amikor a zenekar tagjai külön-külön megmutathatják, ki mennyire mestere hangszerének. De hát valójában meny­nyire is? Balogh Gyuszi, akinek az is­merősök szerint az öregedés iránt sem­mi érzéke sincs, konzervatóriumot vég­zett, vizsgáztató a szórakoztató zené­szeknél. több sikeres európai turné fő­szereplője. A „terces” Szajkó Géza tíz éve tagja a zenekarnak, a prímás sze­rint fél országrészben sincs hozzá ha­sonló ebben a műfajban. Most került közéjük Horváth János cimbalmos, aki az ugyancsak fiatal Zsiga Ottó brácsás­sal egvütt óriási nétrcMkincs ismerőié. A bőgős pedig, Zsiga Tibor, a b’-ácsás- fiú apja, a megcsendesedett, idősebb korosztályhoz tartozik, s a zenekarhoz immáron elválaszthatatlanul. — Esténként, amikor a fehér asztalok mögött a dobogón felcsendülnek az első dallamok, mindig valami új kezdődik el. Belül is meahajlok a meghatottság­tól, mint a hajdani aratók a tábla szé­lén. Mi is maradna a zenéből mások­nak, ha még magunk sem éreznénk meg, egy-egv népdal hangulatát? — vallja Balogh Gyuszi. NAGY JÓZSEF nevezett állandó helyettesek kellenek. A pedagógusok túlterhelt­sége közismert, ezt igazolja a felmérés is. A megkérde­zettek 63 százaléka panasz­kodik erre; 48 óránál szinte mindenki többet dolgozik he­tente. Az anyagi és erkölcsi megbecsülésről vallva a meg­kérdezettek a feltételezett (hétfokozatú) ranglétra kö­zepén helyezik el magukat. Az anyagi megbecsülést egyébként előbbre helyezik a társadalmi megbecsülésnél. A bérrendezés 417 forinttá] nö­velte (fejenkénti átlag) a fi­zetéseket. A differenciált bér­emelést a többség helyesli. Tavaly több mint kétmil­lió forintot használtak fel ju­talmazásra. Ugyancsak fontos javaslatnak tartjuk: a jutal­mak helyett inkább a bérszín­vonalat kell növelni. A munkáltatói jogkörrel bizony még csak többé-ke- vésbé tudnak élni az iskolák. Az intézményi önállóságról nincs is valami jó véleménye a megkérdezetteknek. (Csu­pán 32 százalékuk helyesli.) „A demokratikus jogok gya­korlatának kialakításához idő kell” — állapítja meg az előterjesztés. Ebben fontos szerep vár az iskolai párt- szervezetekre, a szakszerve­zetre és természetesen az irá­nyító szervekre is. A téma nagyon szerencsés történelmi körülmények kö­zött került napirendre. Az MSZMP Központi Bizottsága júniusi határozatának meg­valósításához alaposan ismer­ni kell a pedagógusok véle­ményét. Az információk ked­vezőek. Az iskolai demokrá­cia szélesítése, az egyéni al­kotási vágy csendül ki a vá­laszokból. A megkérdezettek őszintén vallanak’az oktatá­sunkban meglevő ellentmon- dásokrói („a tanterv szentsé­ge”), a következő időszak fel­adatait ezeknek az őszinte vallomásoknak az alapián tudjuk meghatározni, mint ahogy végrehajtó bizottsá­gunk meg is határozta azo­kat. (gyarmati) REFLEKTOR Ma Budapesten, a Közle­kedéstudományi Egyesület­ben előadást tartanak a hi­vatásos gépjárművezetők munkájának vizsgálatáról. Bábolnán, az állami gazda­ságban barom fi tenyésztési bemutatót rendeznek a fel­dolgozó üzemek szakemberei részére, o+c Egerben az úttö­rőházak igazgatói részére két­napos országos tanácskozás kezdődik. sjc Gyöngyösön, a városi tanács ülésén a mát­rai üdülőterület fejlesztésé­ről tárgyalnak. + Kecske­méten, a konzervgyárban magyar—szovjet barátsági gyűlést tartanak. ^ Nagyka­nizsán ankét kezdődött a fa- feldolgozás újabb irányzatai­ról. + Pécsett megkezdődtek a hagyományos egyetemi na­pok. jjc Szombathelyen rendezik meg a Magyar Re­habilitációs Társaság kétna­pos vándorgyűlését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom