Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

Ma elutaznak Borsodi szakmunkások az NUK-ban A közelmúltban indult há­roméves szakmai gyakorlatra az NDK-ba a Tiszai Vegyi­kombinát több fiatal szak­munkása. A Buna Vegyimű­vek és a TVK között létre­jött kapcsolat eredménye­ként már számos vegyipari dolgozó vesz részt, szakmai gyakorlaton a német testvér­vállalatnál. Ma újabb csoport utazik az NDK-ba, amelynek tagjai — vasas és építőipari szakmun­kások — ugyancsak három évig ismerkednek a szakma különböző fogásaival. Miskolci háztetők (Ágotha Tibor felvétele) Így látja a tsz-elnök Magyarázat tettek k Parlamenti beszélgetés a zöldségellátásról helyett Tegnap, az országgyűlés őszi ülésszakának második napján még tizenhármán szóltak hozzá mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszte­rünk előző napi beszámoló­jához. Délután a miniszter zárszavát megelőzően utolsó­nak emelkedett szólásra Far­kas Pál képviselőnk, a put- noki Egyetértés Tsz elnöke. A vezetése alatt álló. 3600 katasztráHis holdon gazdálko­dó termelőszövetkezetben ré­gi hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. A gaz­daság 140 holdas kertészete évek óta jelentős mennyi­ségű zöldséget — főleg ká­posztaféléket. paprikát, para­dicsomot, uborkát és gyö­kérzöldségeket — szállít a miskolci, ózdi és a kazinc­barcikai piacra. A tanácskozás szünetében Farkas Páltól kérdeztük meg, hogyan látja és hogyan ér­tékeli a falusi lakosság ava­rotok zöldség-gyümölcs ellá­tását és a zöldségtermelés je­lenlegi helyzetét. — Korántsem szabad azt hinni, hogy a falvak lakos­sága nem érzékeli az ellátás hiányosságait — válaszolta a tsz-elnök. — Vidéken, ahol a mezőgazdasági dolgozók együtt élnek a városokba be­járó ipari munkásokkal, az áruellátás sokszor lényegesen rosszabb, mint a városok­ban, mert a falvak egyre ke­vésbé önellátóak. Ennek elle­nére a falusiak kicsit túlzott­nak tartják azt, amit a vá­rosi ember a zöldség-gyü­mölcs áral<ról és az ellátás­ról mond. Természetesen mi is tudjuk, hogy a kis jöve­delmű nagy családoknak és a nyugdíjasoknak évek óta fokozódó terhet jelent az árak emelkedése. Akiknek azonban a zöldáru beszerzé­se gondot okoz, azoknak nem magyarázatra van szükségük. Tőlünk, a mezőgazdaságtól elsősorban azt várják, hogy tegyünk is valamit. A gépesítés A mezőgazdasági dolgozók többsége igyekszik is eleget tenni ezeknek a követelmé­nyeknek. Az adottságok azonban eleve behatárolják a gazdaságos zöldáruterme­lés lehetőségeit. Ennek első feltétele a jó talaj, a lehető legnagyobb tömegű termelés, és amiről itt, az országgyű­lésen sokan beszéltek: a gé­pesítés. Sokan szóvá tették, hogy drágák a gépek, és a zöldségtermelés igen munka- igényes ágazat. A gépesítés lehetőségei még korlátozot­tak. De ha az átmeneti idő­szakban — amíg előteremt­jük a gépek vásárlásához szükséges pénzt — a kisebb tsz-ekben és a háztájiban na­gyobb gondot fordítunk a ha­gyományos zöldségtermelési módszerek fejlesztésére, nem marad el az eredmény, A kis tsz-ek szerepe Ebben az átmeneti időszak­ban azért emeltem ki a kis termelőiszövetkezetek szere­pét, mert a nagyüzemekben kevés a munkáskéz. Az ál­lami gazdaságok többsége a nagyobb biztonság érdekében már ma is csak kevés fajta áruval foglalkozik, ’ és több­nyire a konzerviparnak ter­mel. Hangsúlyozom, csak át­menetileg jelentősebb a kis­gazdaságok szerepe, mert a távolabbi cél a zöldségter­mesztésben is a nagy bá­zisüzemek létesítése és foko­zott támogatása, hogy haté­konyabban tudjuk felhasz­nálni a rendelkezésünkre ál­ló pénzt. Megfelelő segítség nélkül azonban ezek a kis­gazdaságok nem tudnak lát­ványos eredményeket produ­kálni. Sokfajta áru? Ezeknek a gazdaságoknak viszont több jó szakemberre lenne szükségük. Lényeges az is, hogy a kisgazdaságok — a nagyüzemekkel ellentét­ben — többfajta zöldséget és gyümölcsöt termeljenek. Kis üzemekben csak így biztosít­ható a gazdaságosság: az egyik áru okozta veszteséget csak a másik nyereségessé­gével lehet ellensúlyozni. Sa­ját tapasztalatomból állitha- tom, hogy ez a módszer ered­ményes. Mi a dinnyétől a hagymá­ig 15—16 fajta zöldséget ter­melünk. Igaz, hogy a sok­fajta áru sok gondot okoz, de a tagságot csak így tud­juk megfelelően foglalkoztat­ni, és így tudunk számukra megfelelő jövedelmet bizto­sítani. Vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják, de szerintem az adottságokon kívül ez elsősorban szokás és szemlélet kérdése is. Meggyőződésem, hogy ha nemcsak párt- és állami szinten tartják alapvető po­litikai jelentőségű feladatnak a zöldség- és gyümölcster­mesztést, és ha a még meg­levő szemléletbeli vadhajtá­sokat is lenyesegetjük, sokat léphetünk előre — mondta Farkas Pál képviselő. L. P. Apad a Duna mélyítik a medrét A Duna Rajkától Szobig terjedő szakaszán nagy gondot okoz az alacsony víz­állás. A szakemberek hajó­zási kis-vízszintnek nevezik azt a minimumot, amely mel­lett még megrakott uszályok közlekedhetnek a folyón. Ezen a szakaszon 25 decimé­ter mély víznek kell lennie ahhoz, hogy fel lehessen tar­tani a vizi teherforgalmat. Jelenleg Rajka és Szob kö­zött 19 gázló nehezíti a hajó­zást, medrénél mér csak 16 deciméter a vízmélység. Az Északdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság a napokban egy nagy teljesítményű kotrógépet ál­lított munkába; ezzel mélyí­tik, szélesítik a hajóutat. Kulcs hőmérővel, toronyóra lánccal A címben szereplő tárgyak ajándéktárgyak, pontosabban; repitárgyak. Az első, a díszes városkapu-kulcs, beépített hő­mérővel, már kiosztatott számos példányban egy exkluzív — ez is milyen szép szó: exkluzív — miskolci tanácskozás al­kalmával, az utóbbi pedig előbb-utóbb kiosztatik... ha így haladunk. Mert takarékosság ide vagy oda, a NEB és más szervek által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy válto­zatlanul tombol a magyaros vendégszeretet, ott. ahol nem saját zsebre kell az urat játszani. Táska, gázöngyújtó, konyak és drága nyugati cigaretta úgy fogy néhány vállalatnál, ha itt az. alkalom — ha nincs, akkor keresnek — mintha ingyen adnák. Előfordul, hogy a vállalat budapesti központja nemcsak szép számú kísérőt küld váró-, sunkba a vendég mellé, hanem még forgatókönyvet is. S e forgatókönyvben — ha lúd. legyen kövér — még magán- személynél rendezendő vacsora is szerepel. De nemcsak az a baj, hogy faltól-falig szőnyeget rendel irodájába a tsz-vezető, akkor, amikor a gazdaság a gyalog­béka legalacsonyabb pontja alatti színvonalon gazdálkodik, hogy konyak, sőt, whisky nélkül egyesek szerint elképzelhe­tetlen bármiféle eszmecsere, hanem az is. hogy a rossz példa igen ragadós. — Ha nekik szabad, akkor nekem is! — mondjak a repre­zentáció tüzéhez férkőzők, s nem szálanként, hanem dobo­zonként veszik el az asztalról a Chesterfieldet, Pali Mall-t. E márkákból kétezer darabot fogyasztott el kép nap alatt egy nem túl nagy társaság! Vizsgálat derítette ki azt is, mi­ért fogyott el egy hadseregnek elegendő kenyérmennyiség a szükkörü vendéglátáson: azért, mert a beszerzők úgy vélték, hogy most elláthatják saját háztartásukat is — legalább egy hétre. S még szerények is voltak, hiszen a kenyérnél jóval drágább élelmiszerek is szerepeltek a menüben. Bár ki tudja, nem dézsmálták-e meg a téliszalámit, vajat, kaviárt is. Hi­szen „ha nekik szabad, akkor nekem is”. — Megiltak 40 duplát, miért fogyott el még külön egy kiló szemeskávé is? — kérdezte a revizor. — Azt gondoltuk, hogy most egy kicsit a saját repire is vásárolhatunk — hangzott a válasz. S megkockáztatom a feltételezést: nem is pirult bele a válaszba az illető. Mert „ha nekik szabad” ... Kik azok akiknek szabad? Senkinek sem szabad. De mert egyesek mégis fünek-fának osztogatják a közpénzből vásárolt drága ajándékokat, töltik nyakló nélkül a konyakot, nemcsak elveszett forintjaink miatt mérgelődhetünk. Nagyobb kár az, amit a közmorálnak okoznak azzal a látszattal, hogy nekik kivételesen ezt is szabad. (békés) Gépgyári nyugdíjasokat köszöntöttek Ma délelőtt a vasgyári, Sé­tány utcai vasasklubban 50 gépgyári szakszervezeti nyug­díjast köszöntött az öregek Tégy jót és beszélj róla! Hogy érzi magát, szaktárs? A puding próbája az, hogy megeszik — tartja a régi angol közmondás. A demokrácia próbája az, hogy gyako­rolják. Ezekkel a mondatokkal zárul az a jelentés, amely a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának megbízásá­ból készült az üzemi demokrácia néhány feltételének szo­ciológiai vizsgálatáról. Az SZMT tegnapi ülésén megvitatott témát bőséges írásos dokumentum támasz­totta alá. A brigadvezető jutalmazott A jelentés s maguk a hoz­zászólók is megerősítették, hogy a demokratikus jogok biztosításán túl azok érvé­nyesülésének lehetőségét is meg kell teremteni. Eke Bé­la, az Ózdi Kohászati Üze­mek munkása azt panaszol­ta, hogy a kitüntetések oda­ítélése formális, mert — bár ő is felemeli a kezét, amikor szavazni kell — „az elisme­rést gyakran a funkció, s nem a ténylegesen végzett munka alapján osztogatják.” — Beleszólhatnánk, de nem tesszük. Kényelmességből vagy bátortalanságból igent bólintunk arra is, amire ma­gunkban nemet mondunk — meditált a felszólaló. A Bor­sodi Szénbányák Vállalat képviselője ellentétes előjelű példát idézett. Az edelényi bányaüzemnél gondoltak egy nagyot, s a jutalmazásra szánt 30 000 forintot a front- brigádvezetőre bízták, hogy ő ossza szét 60 embere kö­zött, elvégre ő ismeri képes­ségüket és teljesítményüket. A kísérlet bevált, bár néhá- nyan féltettél!: a brigádveze- tót — utólag kiderült, ok nélkül —, hogy munkásai in­kább szidni, mint dicsérni fogják pártatlanságáért. Fa «elé és lefele Húsz borsodi üzem 388 dolgozójára kiterjedő szocio­lógiai felmérés szerint a meg­kérdezettek a termelési ta­nácskozást, mint a demok­rácia közvetlen fórumai kö­zül a legfontosabbat, csupán információs (méghozzá egy­irányú információs) csator­nának tekintik. Szívósan tart­ja magát az a felfogás, hogy a termelési tanácskozás cél­ja: a dolgozók tájékoztatása a vállalat főbb termelési ada­tairól. így aztán az ilyen ta­nácskozások demokratizmu­sának kritériuma (kétirányú információáramlás és a dol­gozók bevonása a döntések­be) elsősorban mint követel­mény, mint a jövőre vonat­kozó elképzelés él a közvé­leményben. Nem mond ellent ennek a megállapításnak az a tény, hogy a megkérdezettek két­harmad része az őt érdeklő szakmai tudnivalók többsé­gét a termelési tanácskozá­son szerzi. Ám az üzemi de­mokratizmus további szélesí­tése a „lefelé” irányuló in­formációáramlás erősítését követeli. Őszinteségért őszinteséget Nem véletlenül utalt arra az egyik felszólaló, hogy a vezetők és a vezetettek kö­zötti dialógus, a tájékozta­tás, a kapcsolatok ápolásá­nak módszere kulcskérdéssé vált. Olyanná kell tenni a munkahelyet, hogy a mun­katársak személyes ügyévé váljon a gyár vagy a válla­lat sikere, teljesítménye. A tájékoztatás az üzemi de­mokrácia szempontjából olyasfajta „beavatást” jelent, melynek nyomán a most még magukat csak munkavállaló­nak érző dolgozók felisme­rik tulajdonosi mivoltukat. Tégy jót és beszélj róla! Ez a vezetői ars poetica szélesre tárhatja a kaput a munkás — igazgató dialógus előtt. A „fentről” várt okos, sem­mit sem takargató tájékozta­tás termékenyítőén hathat „odalent” is; mert nagyobb biztonságot nyújtó, bátrab­ban politizáló, jobb közérzetű kollektíva alakulhat ki. Ek­kor majd — a szociológiai felmérés szerint még min­dig jelentős arányt képvi­selő — „Ne szól j szám, nem fáj fejem!” elv hirdetői őszinteségért őszinteséggel fizetnek. BRACKÓ ISTVÁN hete alkalmából Varga Bar­nabás, a DIGÉP szakszerve­zeti bizottságának titkára. A köszöntő után a Vasas népi zenekar. Dobó Lászlóné nép­dalénekes és Horváth Erzsé­bet versmondó szórakoztat­ták a gépgyár szakszervezeti bizottságának meghívottait. A DIGÉP egykori dolgozói kedvezményes hajdúszobosz- lói és mezőkövesdi beutaló­kat, kirándulásaikhoz válla­lati autóbuszt kapnak, s még több más jelét is érezhetik a megbecsülésnek, a velük való törődésnek. Sorolhatnánk példákat a szomszédos LKM- ből, s a miskolci MEZÖGÉP- ből is —, ahol éppen a kö­zelmúltban találkoztak fehér asztalnál a gyár vezetői, dol­gozói és nyugdíjasai —. vagy a Hejőcsabai Cementgvárból, ahol évről évre visszatérő ünnepi eseménynek számít e találkozók megrendezése. A régi dolgozók érezhetik: ha ott is kellett hagyni a munkapadot, az íróasztalt, a munkahelyet, a kapcsolat nem szakadt meg a volt kol­légákkal. azzal a közösség­gel. amelyhez hosszú éveken át tartoztak. REFLEKTOR Ma Budapesten megnyitják a VI. radiológiai kongresz- szust. Egerben, a Vármú­zeumban emléktáblát avat­nak Dobó István halálának 400. évfordulója alkalmából. yc Szekszárdon megkezdik az idei vadásztrófeák bírálatát. ★ Szolnokon megnyitják a megyei orvos- és gyógysze­résznapokat. * Szombathe­lyen országos vasúti személy- szállítási tanácskozás kezdő­dik a MÁV-igazgatóságon. 3fc Tatabányán a várossá nyil­vánítás 25. évfordulója alkal­mából ünnepi tanácsülést tartanak, if Zalaegerszegen a hazai ruhagyárak igazgatói tanácskoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom