Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

I

^ Kilátás az Elbától a történelmi Drezdára

Magyar—NDK barátsági hét

Mit hoztak a vendégek?

Miskolcon két nap alatt három kiállítás nyílt a magyar—

NDK barátsági hét alkalmából. Az árusítással egybekötött könyv-, hanglemez- és iparművészeti bemutató a Centrum Áruházban, a grafikákat és kisplasztikákat bemutató tárlat a Kossuth Művelődési Ház nagytermében és a politikai plakátkiállítás a Rónai Sándor Művelődési Központ előcsarnokában várja a látogatókat. Özdon keletnémet fotóművészek műveiből rendeznek bemutatót. A kiállítások mellett NDK- filmhéten Miskolc és a megye mintegy húsz mozijában legalább 60 filmet vetítenek, dal- és sanzonestre várják a közönséget, és német kulturális együttesek érkeznek a héten a megye városaiba.

A mezőkövesdi és sárospataki kiállításoknak ezt a címet adták: Bad-Salzungen, illetve Neubrandenburg bemutatkozik. De a többi bemutatónak és a filmhét minden rendezvényének — némi módosítással — ez lehetne az alcíme: az NDK képzőművészei. grafikusai, szobrászai, fotó- és filmművészei bemutatkoznak.

Mint Güntner Cawein, az NDK budapesti nagykövetségének sajtóattaséja és Wald- traut Meurer, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatóhelyettese elmondották: nem véletlen, hogy éppen ezeket az ismeretterjesztő formákat és az említett művészeti ágakat választották. A sajtó, a rádió és a televízió után a filmnek a legnagyobb az inforAmattfr

bemutatója

A Népművelési Intézet, a Borsod megyei Tanács és a Kazincbarcikai városi Tanacs Művelődésügyi Osztálya, valamint a kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Központ Izsó Miklós Képzőművészeti Köre rendezi azt a kiállítást, amelyen nyolc megye képzőművészeti körei és amatőr képzőművészei mutatkoznak be. A Kepzömü- vcszeü körök regionális kiállítása című bemutató október 15-én, vasárnap délelőtt fél 12-kor nyílik a kazincbarcikai Egressv Béni Művelődési Központban. Megnyitót Varga Gáborné, az or- szággyű'cs alelnöke. Borsod- Abaúj-Zemplén megye Tanácsának elnökhelyettese mond. Ez alkalommal adják át Békés. Borsod-Abaúi- Zemplén, Csongrád. Hajdú- Bihar. Heves, Nógrád, Szabol cs-Szatmár és Szolnok megye legjobb amatőr képzőművészeinek — grafikusoknak. szobrászoknak — a kiemelkedő munkásságukat elismerő kollektív és egvcni díjakat. A kiállítás október 30-ig várja a látogatókat.

matív ereje. Az alkotó tehetsége és művészi látásmódja mellett pontosan tolmácsolja ideológiáját és mindenkori emberi magatartását is. Az egyik legmozgékonyabb művészet lévén, alkalmas rá, hogy a távol élő népek megismerjék egymást, és tanuljanak egymástól.

Kisplasztikái kiállítás már jó néhány volt Magyarországon. A mostani bemutató reprezentatív anyaga arra hivatott, hogy az NDK-bcli képzőművészetnek ezt a nagyon is reális elemekből építkező ágát még teljesebben megmutassa a magyar

Hogy a kutatóknak mit jelentenek a folyóirat egykori munkatársainak vallomásai, ezt majd ki-ki eldönti munkája folyamán. A művelt olvasókat (ügye így mondták régen?) azonban biztosíthatom, hogy ritka kincs birtokába jutnak, ha megszerzik ezt a kötetet. Bárdosi Németh Jánostól Zelk Zoltánig olvasva a vallomásokat, afféle kis katekizmust támad kedve az embernek összeállítani. Ilyenformán:

— Mi volt a Nyugat?

— Sziget és őrtorony, avagy szentségház. A Nyugat volt a folyóirat.

— Mit jelentett a Nyugat a magyar irodalom fejlődésében?

— Mindent.

A lényeget talán már el 'S mondtam a könyvről az

közönségnek. A politikai és gazdásági tartalmú kiállítások sora az NDK mindennapjainak keresztmetszetét próbálja ábrázolni, az együttesek pedig távoli nagyvárosok ének- és zenekultúráját hozzák magukkal.

Hat-hét nap rövid idő, de alig hosszabb két hét is, ha arról van szó, hogy akárcsak egyetlen művészeti ágban alkotók munkásságát megismerhessük. Talán az egy film kivételével, amely leghamarabb és folyamatosan eljut minden országba, a többihez idő kell. Nem is az a célja ’ezeknek a kiállításoknak és vendégszerepléseknek, hogy kimerítően alapos, elemző képet adjanak. Rendezőik csupán figyelemfel- keltőnek szánják valameny- nyit. Olyan jelzéseknek, amelyek — éppen sokműfa- júságuknál fogva — minden réteghez eljutnak, és vagy újszerűségükkel hatnak, vagy régi ismerősként ismét örömmel találkozunk velük.

iménti idézetekkel. De hát itt nem csaik .a lényeg a lényeges. A színeknek legalább annyira örülhetünk, mint a tényeknek. Ennek a sorozatnak egyik nagy érdeme, hogy ki-ki indíttatása, indulatai, a legszemélyesebb élményei, alkotókedve és készsége szerint vallhat. így valami egészen árnyalt,, sokszínű képet kapunk a Nyugatról is: a korról is meg a kortársaikról is. A rövid, sommás értékelések mellett (Falu Tamás, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Fodor József), amelyek mindegyike nemcsak állás- foglalás, hanem hittétel is, figyelemre méltó kis tanulmánnyal is találkoztunk, mint a Gyergyai Alberttá (Tanúság és tanulság), Mándy Iván egy remek novellával ajándékoz meg bennünket (SzerkesztőKiállíiás a Libresszóban

Sziráki Endre grafikusművésznek nyílik kiállítása ma délután 4 órakor a Libresz- szóban. A Miskolci Galéria áltál rendezett tárlatot — amely október 31-ig, vasárnap kivételével, mindennap délután 1-től este 8 óráig várja a látogatókat — dr. Végvári Hajós művészettörténész nyitja meg.

Múzeumi

hónap

Tudományos ülések, előadások, alkalmi kiállítások és állandó bemutatók sora reprezentálja októberben a múzeumokban folyó tudományos kutatómunka egyéves eredményét.

A múzeumi hónap kiemelkedő eseménye lesz október

13-án, pénteken a Heves megyei Múzeumi Szervezet miskolci bemutatkozása; viszonzásul október 25-én Egerbe látogatnak a Borsod- Abaúi-Zemplén megyei múzeumi szervezet képviselői. Tudományos ülés lesz Mezőkövesden október 18-án abból az alkalomból, hogy húszéves az országszerte jól ismert Matyó Múzeum.

Miskolcon három alkalmi kiállítás várja a látogatókat, Ozdon a 700 éves várost köszönti egy dokumentatív értékű bemutató. Alkalmi kiállításokat rendeznek Szerencsen, Tokajban, Mezőkövesden és De ni n városb an is. Állandó helytörténeti kiállításokat nyit a Herman Ottó Múzeum a miskolci 6. számú általános iskolában, az ózdi József Attila Gimnáziumban, a bánhorváti álta- iános iskolában és a kazincbarcikai központi általános iskolában.

Tanyai kollégium

Hódmezővásárhelyen felavatták a tanyai általános iskolások új, negyven személyes kollégiumát. Egy régebbi oktatási intézmény épületének egyik részét mintegy 600 ezer forintos költséggel építették át és rendezték be erre a célra.

ségi órák), a dokumentatív anyagok sem liiányoznak (Déry Tibor, Hajnal Anna) és számos esszé enged betekintést a Nyugat alkotóműhelyébe. Mert mindenekelőtt a műhelyre koncentrálnak az egykori munkatársak. A különböző írásokból hű Osváth-, Babits-, Gellért-, Schöplin-portrét állíthatunk össze magunknak. A nagy szerkesztők, alkotók, kritikusok „titkaiból" sóik mindent sikerül megfejteni. De hozzásegít bennünket a kötet a Nyugat nagy korszakainak, s különböző nemzedékeinek a megismeréséhez is. Kitűnő fogódzónak tartjuk, méltatásunkat mégis Mátrai László szavaival kell befejeznünk: „Mindezek csak szubjektív adalékok egy objektíve nagy fontosságú irodalom-, művelődés- és társadalomtörténeti téma majdani feldolgozásához. Természetes, hogy a feldolgozás fontos lesz a modern magyar irodalom történetéről alkotott eddigi kép teljesebbé, gazdagabbá tételéhez.”

(A kötet vallomásait Rónay László rendezte sajtó alá és Bodnár György lektorálta.)

(gyarmati)

M. M.

Könyvespolc

Vallomások a Nyugatról

Valahányszor a kezembe kerül az Irodalmi Múzeum sorozatának egy-egy kötete (eddig nyolc látott napvilágot — fő- szerkesztő Illés László, szerkesztő Kabdebó Lóránt), mindig sajnálom, hogy csak kevesek olvashatják. Az ezer példányt bizony gyorsan elkapkodják (azt hiszem, sok ezret is elkapkodnának), a múltkoriban talán éppen az Elet és Irodalom recenzense írta meg. hogy mindössze egy letépett fedelű példányt talált az Írói vallomások című kötetből.) A Vallomások a Nyugatról című kötet népszerűségben minden bizonnyal felülmúlja az eddigieket,, hiszen Nyugat-monográfiánk még nem lévén, értékes forrás ez a könyv mindazok számára, akiket — akár mint irodalomtörténészeket, akár csak mint olvasókat, irodalombarátokat — foglalkoztat, vagy ha úgy tetszik, izgat a „Nyugat-legenda".

Harminckét nevem volt

A Kozmosz-könyvek sorozatban tavaly jelent meg Hollós Ervin Harminckét nevem volt című könyve. 1944. július 27-ének, vagyis annak a napnak a története, amelynek délutánján a csendőr- nyomozókkal vívott tűzharcban meghalt Ságvári Endre. A könyvből Keleti Márton készített azonos című filmet, a forgatókönyvet Maár Gyula írta. Hollós Ervin a könyvhöz írt ajánló soraiban hangsúlyozza: ez a nap, Ságvári halálának napja és minden, ami ez a napot megelőzte, .. egy nem,- zedék harcának elválaszthatatlan mozzanata”. Keleti Márton filmje ezt a gondolatot ragadja meg.

Viszonylag kevés tényanyaggal dolgozik. 1944. napsütéses nyarának fenyegető veszélyekkel terhes atmoszféráját a közelgő fel- szabadulást, a háború végének ígéretét akarja megéreztetni. A film nem követi pontosan a történelem eseményeit. Vannak alakok, akiknek nem találjuk valóságos megfelelőit, sokszor nem egyezik az időpont vagy a helyszín. Keleti él a művészi szabadsággal, és az igazság kedvéért változtat a 28 évvel ezelőtti valóságon. Ügy. egyszerűsíti le a történteket, hogy az nem megy a hitelesség rovására. A kor bonyolult összefüggéseit le- véltárnyi, könyvtárnyi dokumentumanyag őrzi. Főként Hollós Ervin könyvére támaszkodva, ebből csak a legjellemzőbbeket használja fel korfestő eszközként is, és Ságvári Endre, valamint barátai, harcostársai és ellenségei portréjának megrajzolásakor is.

Ságvári hős volt — ezt tudtuk. De minden hős ember, és Ságvári akkor ember leginkább, amikor halálával hőssé válik. Ennek a fiatal,

szemüveges intellektuelnek, atlétatermetű vidám srácnak, elkötelezett kommunistának, tehetséges szervezőnek emberi képét csak a jórészt ma is élő kortársak emlékezete őrizte valósághűen. Huszti Péter alakítása nyomán valamennyiünk számára élővé válik. Történelmi alakok megformálásakor nem feltétlenül szükséges (ha így van, az csak jó) a hasonlóság. Huszti Péter azonban még külsőleg is hasonlít Ságvári Endrére. Ami ennél fontosabb: a temperamentumbeli és cselekvésbeli azonosulás hibátlan, és így lesz teljes az illúzió. A színész nem eljátssza, hanem megjeleníti Ságvárit; azzal, amit tesz, és azzal, ahogy teszi.

Segíti ebben a film valamennyi szereplője. Az epizódfiguráktól kezdve a főszerepeket megformáló színészekig mindenki „valódi”, ég nem azért, mert többségükben tényleg éltek. Felsorolhatnánk az egész reprezentatív szereposztást, de Tahi Tóth László, Bodnár Erika, Latinovits Zoltán és Pécsi Sándor alakítása különösen figyelemre méltó.

A filmről még annyit: rövid, alig egyórás cselekménye jobban élvezhető, ha bizonyos ismeretek birtokában ül az ember a nézőtérre, ha ismeri 1944 nyarának eseményeit és Ságvári életútját. De játékfilmtől, amely nem kíván dokumentum- és életrajzi film lenni, nem kell az események pontos követését elvárni. Ezt helyettesíti a rendező mérték- tartása és a korról kapott hiteles kép. Azok az eszközök, amelyeknek segítségével megérkezik az idestova három évtizeddel ezelőtti események mának szóló üzenete.

(makai)

CSÜTÖRTÖK.

Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 14.00: Gazda

nélkül. Riportmüsor. — 14.20:

Vincze Ottó—Innocent Vincze Ernő: Pacem in terris! Kantáta. — 14.28: Mozart: D-dúr (“Prágai) szimfónia. — 15.10: Lajtha László: X. vonósnégyes. — 15.33: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 10.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.04: Petőii- kalendárium. — 16.10: A szép- fiú. Maupassant regényének rá- dióváltoziaüa. I. rész. (Ism.) — 17.05: A Molnár-dixieland játszik. — 17.17: Beteg állományban. Riportműsor. — 17.42: Hótel

Aranyszivárvány. Zenés játék. Bemutatja: Rátonyi Róbert. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről tíz percben. — 19.25:

Kritikusok fóruma. — 19.35: Üj nepzenei felvételeinkbői. — 20.00: Pódium. Rokonnépeink irodalma.

— 21.23: A Greenwood County és a LudvikovszJkij-együttes lemezeiből. — 21.40: Regina Resnik énekel. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Ütőn Kodályhoz. V. rész. — 23.00: Belgrádi slágerkoktél. — 0.10: Két Johann Strauss-keringő, zongoraátiratban.

Petőfi rádió: 12.00: Könnyűzenei Híradó. (Ism.) — 12.30: Az MRT énekkara kórus müve két ad elő. — 12.43: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Zenekari

muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 17.56: Űj könyvek. — 18.10: ..Nem hal meg mindenki”. Hangjáték Schönherz Zoltánról.

— 19.00: Rádióhangversenyekről.

— 19.30: Jó estét, gyerekek"! —

19.35: A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenye. — Kb. 21.40: Egy disszertáció nyomában. Riportműsor. — Kb. 21.50: Verbunkos muzsika. — 22.10:

Hanglemezgyűjtők húszperce. — 22.30: Fél óra sanzon. — 23.15: Händel operáiból.

Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Szüret Bükk-alján. — A mikrofon a fiataloké. — Üt- törőélet a mezőkövesdi járásban. — Fiatalok zenés találkozója.

Televízió: 17.15: Hírek. —17.20: Melyiket az ötezerből? — 17.50: Munkások, vezetők, egymás közt.

— 18.35: Téka. — 19.05: Reklám.

— 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvn

híradó. — 20.00: Kellemetlen

vendégség. Lengyel film. — 21.20: Telecsetepaté. — 22.20: Tv-híradó.

Bratislava! televízió: 16.10: Hírek. — 16.15: Mi újság a jégkorongpályákon? — 16.40: látóhatár.

— 17.10: ifjú szemmel. — 18.10:

Hangverseny. — 19.00: Tv-hír- adó. — 19.35: Egy szocialista

brigád bemutatkozik. — 20.00: A gyilkos hangja. Tévéjáték. — 21.10: Autósok, motorosok. — 21.30: Tv-hiradó. — 21.50: Inter- pódium ’72.

Filmszínházak: Hókirálynő (színes szovjet) f4; Bohócok (színes olasz—francia) hn6, 8. Béke. — Harminckét nevem volt (magyar) f3, f5, f7. Kossuth. — Modern Monte Cristo (magyarul beszélő színes francia—olasz) f5, f7. Filmklub. — Csárdáskirálynő (színes magyar—NSZK) f5, f7.

Fáklya. — Meglepő fordulat (magyarul beszélő színes szovjet) í5. f7. Petőfi. — Az aranyember (színes magyar) 5, 7. Szikra. — Melody (magyarul beszélő színes angol) f5, f7. Táncsics.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

A lámpás (Schiller-bérlet).

Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Film és festmény. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Bálint Endre grafikái. — Miskolci Nemzeti Színház társalgójában (10—18 óra között): Bálló-gyűjtemény. —

Libresszó (13—20 óra között): Juhász Miklós fotókiállítása. — Szőnyi István terem (9.30—18 óra között): Festménybemutató.

PÉNTEK

Kossuth rádió: 8.18: A windsori víg nők. Részletek Nicolai operájából. — 9.00: Petőfi Sándor. IX. rész. — 9.20: Részletek Milju- tyin operettjeiből. — 10.05: Is- koLarádió. 10.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.30: Az MRT énekkarának és gyermekkórusának felvételeiből. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Tanzániai levelek. — 11.10: Zenekari muzsika.

Petőfi rádió: 8.05: Roberto Carlos énekel. — 8.15: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.30:

Sántha Ferenc népi zenekara játszik. — 9.03: Ezeregy délelőtt.

— 10.00: A zene hullám ho'Tzán.

— Közben: 10.59: Lottóeredmények. — 11.44: Az indiai ,.úi

költészet”. Modem hindu nyelvű költők versei.

Televízió: 8.25: Iskolatévé.

Francia nyelv. — 9.05-: Magyar irodalom. — 9.55: Fizika. — 11.05? Élővilág. — 11.55: Német nyelv.