Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-09 / 238. szám

Másfél évezredes jíyerinekgyilkosság Ezerötszáz évvel ezelőtt el­követett gyermekgyilkosság- ra derült fény egy régészeti ásatás során, amelyet a nagy- britanniai Grantham közelé­ben levő Loweden Hill szász temetőjében végeztek. A feltárt sírban megtalál­ták egy harcos csontvázát, akit gyermekével és kutyá­jával együtt temettek el. A gyermek mellkasát fém tőr járta át. " I Apróságok innen-onnan KISSINGER MÉGSEM „NINJA” — A ROSSZ TÉVÉMŰSOR JÖ BETÖRÖFOGÓ — A „HANGYÁK” LEGYŐZIK A BOMBÁKAT Az amerikai sajtót még mindig izgatja Kissinger sze­mélye. A német származású főtanácsadó, aki 15 éves ko­rában került az USA-ba Hit­ler elől menekülő családjá­val, eddig már nem keve­sebb, mint 140 különböző, külföldi vezetőkkel folytatott tanácskozáson vett részt az elnök oldalán. Nemcsak oda­haza tartják rejtélyes em­bernek, akiről senki sem tudja, mikor mit csinál és amit csinál, azzal mit akar leplezni, hanem — mint egy japán újság írta — a felkelő nap országában ezelőtt való­ságos „Ninjának” — mági­kus, nagyrészt gonosz vágy bajkeverő tulajdonságokkal felruházott misztikus sze­mélynek — tekintették. A japánok véleményét idéző U. S. News and World Report című amerikai lap szerint Kissinger . legutóbbi tokiói útja óta azonban rájöttek, hogy a főtanácsadó éppen olyan gyarló földi ember, mint más. Szerencsétlenségére, a „jól végzett munka” után leült tévét nézni — de a műsor olyan unalmas volt, hogy el­aludt. © A New York Times című lapot felettébb izgatja, ho­gyan tudnak a vietnamiak a szörnyű amerikai bombázá­sok ellenére kitartani. Az iz­galom nem teljesen platói: ez a lap a hagyományos tő­kések, a Wall Street urai­nak lapja, így kevésbé érde­kelt Vietnamban, mint a kö­zép-nyugati texasiak, akik Johnsont, vagy a távol-nyu­gati kaliforniaiak, akik Ni- xónt adták. A lap egyik is­mert kommentátora, Tad Szüle, a hírszerző szervektől azt a felvilágosítást kapta, hogy a VDK lakói egy bi­zonyos „hangya-taktikát” al­kalmaznak. „Ez annyit je­lent, hogy a katonai felsze­reléseket elsősorban emberi erővel" szállítják ott, ahol a vasutat, az országutat, vagy Mozaik Reggeli torna Sokat panaszkodunk a munkára, strapára. — Túl nagy te­her nehezedik rám a vállalatnál — mondja az egyik; na­ponta el kell tűrnöm a főnök szurka-piszkáját — így a má­sik. Szerintem azért viseljük nehezen a megpróbáltatásokat, mert nem vagyunk eléggé edzettek. Reggeli torna gyanánt ajánlom e két egyszerű gyakorlatot, a következő megjegyzé­sekkel: az idősebbek hamarabb abbahagyhatják; aki a Tra­bantot jobban szereti, mint a Citroent, az gyakorolhat az előbbivel: ha nincs éppen kéznél szöges ágy, megteszi né­hány sikárkefe is. B. D. Páratlanul peches csekkhamisító A chicagói R. Schneider, miután nagy nehezén egy ki­töltetlen csekkűrlapot szer­zett, elhatározta, hogy a leg­közelebbi bankban „értéke­síti”. Mivel a csekken fel kellett tüntetnie a vezeték­nevet és címet is, ezért a csaló, aki nem dicsekedhe­tett valami gaädag fantá­ziával, elővette a telefon- könyvet, és kimásolta onnan az első, szeme elé kerülő ne­vet és címet. Azután kitöl­tötte a csekken a szükséges összeget, és a legnagyobb lelki nyugalommal átnyújtot­ta a bank pénztárosnőjének. Amikor a pénztárosnő meglátta a csekken saját férjének nevét és címét, egy, pillanatra zavarba jött. az­után megnyomta a riasztó­gombot. Mr. Schneidert meg­bilincselve vitték a rendőr­ségre. Ott előzékenyen meg­magyarázták neki, hogy az ilyen valószínűséget a való­színűségszámítás matemati­kailag az 1:1 000 000 aránnyal fejezi ki. .............. SZERETNÉ MEGÉRNI A 158. ÉVÉT „Szeretném megérni a két­ezredik évet, de akkor már 158 éves lennék, így azt hi­szem, ez a tervem nem fog megvalósulni” — mondotta Charlie Smith az újságírók­nak. A jelenleg 130 éves férfi tizenkét éves korában került Amerikába: a libériái ten­gerpartról rabolták el a rab­szolgakereskedők. Nevét első gazdájától kapta, New Orle- ansban. Huszonegy éves volt. amikor Lincoln felszabadí­totta a rabszolgákat, azóta sok mindent megpróbált; 115 éves korában még dolgozott. Három feleségét temette el, most már nyugdíjas. A POLGÁRMESTER BICIKLIN JÁR Firenze polgármestere el­határozta, hogy megtisztítja városát az autók zajától és bűzétől. Már tavaly megtil­totta, hogy autók hajtsanak be a belvárosba, idén pedig a város parkjából is szám­űzte az autóforgalmat. He­lyettük 500 kerékpár áll a látó ;at'Vv rendelkezésire — mégpedig ingyen. Csuk es.a kell visszaszól gái lein' uk a járműveket a keréknái köl­csönzőnek. A bicikliket a város iillomos címerével éke­sítették tel. így nehéz őket ellopni. A polgármester szeretné véglegesen kiszorítani a ma­gánautókat, ezért — hogy jó példával járjon elől — ő maga állandóan biciklin jár be hivatalába. NEMCSAK A KORMÁNYÁT DIRIGÁLJA Köztudott, hogy Heath an­gol miniszterelnök szenvedé­lyes vitorlás versenyző, s ze­nekart is dirigál időnként. (Ügy látszik, szeret minde­nütt vezényelni, nemcsak a kabinet ülésein.) így aztán nem meglepő, hogy amikor most olaszor­szági útja során á pápánál is járt, a katolikus egyház fejének olyan gramafonle- mezt ajándékozott, amelyen ő vezényli Elgar egyik zene­művét. M. I. © Néha jó, ha a tévéműsor — rossz. Legalábbis erre a tapasztalatra jutottak annak a családnak a tagjai, akik az USA Sacramento nevű váro­sában, amikor késő este ha­zatértek, ismeretlen, hortyo- gó „vendéget” találtak a lé­vé előtt a karosszákben. Az edesdeden alvó ismeretlen mellett hatalmas zsákban te­kintélyes „cucc" is várako­zott „elszállításra”: mindaz, amit ez az ismeretlen „ven­dég” összeszedett a lakásban, amíg a gazdák távol voltak. Xőrzik a és Szardínia ..születése” V. Alvaréz du Lamont amerikai oceánográfus, aki a Korzika és Szardínia nyuga­ti partjain gyűjtött kőzete­ket tanulmányozta, felfedez­te, hogy rendkívül hasonlí­tanak a délkelet-franciaor­szági kőzetmintákra. A tudós véleménye szerint Korzika és Szardínia vala­mikor az európai szárazföld része volt. Később, a konti­nensről leszakadva a Korzika —Szardínia komplexum lassú fordulatot tett a Tirrén-ten- gerben levő forgási tengely körül. A tudós azt is feltételezi (és ez 'alátámaszthatja hipo­tézisét), hogy azokat a gör- gelékköveket, amelyeket egyes provance-l völgyek­ben lehet találni, azok a víz­áramlatok sodorták oda. amelyek Korzikától és Szardíniától kiindulva höm­pölyögnek Franciaország dé­li része felé. a hidakat lebombázták, a katonák pedig, úgy látszik, éjszaka menetelnek, mert re­pülőgépekről nem fedezhetők fel; az üzemanyagot pedig földalatti vezetékeken továb­bítják” — írja a lap. Így aztán nem meglepő, hogy a „hangyák” legyőzik a bombákat. (mólé) „Mirelit" mammitlábszár A Jakut Geológiai Múzeum páratlanul értékes kiállítási tárggyal gazdagodott: egy mammut lábszárával. A lelet érdekessége, hogy a szőrzet teljes egészében megmaradt, a hús, a lágy rész kitűnően mumifikálódott. az örök fagyban. A leletre az ázsiai kontinens észak­keleti vidékén bukkantak, a hírneves berelehi mammuttemetőben. Innen 1.970-bcn csaknem 8000 mammutcsontot emeltek ki. A jakut archeológusok a szomszédságban paleolit korabeli em­berek tanyahelyét találták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mammuttemetőben levő csontok az ősvadászok konyhahulla- dékai. Az ősemberek — ismeretlen okból — kőkésekkel levágták a mammut lábát, és ezt eltemették. Baj van a csomagolással Világélelemben sze­rettem a rejtvénye­ket, a Füles találós kérdéseinek lelkesebb megfejtője nálamnál aligha van széles e hazában. Lehet, hogy dicsekvésnek tűnik, de én azonnal meg­fejtettem azt a ta­lányt is, mely az egyik nagykereske­delmi vállalat vezető­ségét fejtörésre kész­tette. A népi ellenőrzés jelentésében olvas­tam. hogy a szaküz­letek forgalomba hoz­nak bruttó és nettó csomagolású szeget is. Bár az előbbivel ne­hezebb bánni — ért­hetetlen okból — a boltosok mégis azt rendelik nagy elősze­retettel, a műanyag dobozba csomagolttól pedig idegenkednek, mint ördög á tömjén- füsttől — ezt írta a népi ellenőrzésnek címzett válaszlevelé­ben a nagyker. Annyira egyszerű a megfejtés, hogy szin­te szégyellem közzé­tenni: a bruttó cso­magolás alkalmat ad­hat egy kis ma­nipulációra. a nettó svJiit is feltüntető műanyag dobozokkal viszont vajmi keveset tehet az eladó. Még azt is be kell valla­nom töredelmesen, hogy a titok nyitjára nem teljesen magam­tól jöttem rá, hiszen a szóban forgó válasz­levél előzményekép­pen a népi ellenőrök megvizsgálták: any­nyit kap-e mindig az előre csomagolt áru­ból a fogyasztó, mint amennyiért fizet. A vizsgálat eredménye: sajnos, nem. Azt ajánlhatom te­hát a nagykereskede­lem vezetőinek, hogy találékonyságukat fo­kozzák a Füles rejt­vényeinek megfejté­sével. S ezek után érde­mes elgondolkozni egy kicsit afölött, hogy ezzel a fránya csomagolással mindig baj van. Egy darabig az volt a bibi, hogy a magyar és a külföldi áruk „ruhája” között annyi különbség volt, mint — mondjuk — egy gumicsizma és egy lokkcipő között. Az embert nem a ruha teszi — szoktuk mon­dani —, de az áru­cikkek esetében más a helyzet. A kereske­dők a megmondhatói, hogy a tetszetős bu­rok még akkor is „el­adja” a tartalmát, ha a cikk minősége némi kívánnivalót hagy maga után. Nos, ha máig nem is sikerült még elérnünk a világ- színvonalat, kevesebb panasz illetheti az áruk öltözékét, mint korábban. De alig múlt el fejünk fölül az egyik, máris itt a másik baj: ha az esz­tétikumot nem is, a tartalmat egyszer- másszor hiányolják a vásárlók. Mit lehetne tenni? Ha baj van. akkor a magyar ember min­dig kész azt ajánla­ni: üljünk össze! Te­hát üljenek össze a csomagolásért felelős személyek azokkal, akik jól tudják, mi­ből mennyit és mi­lyen csomagban kell elhelyezni. Kérdés: kik ezek a tudós cso­magolok? Azt 'mond­hatnám.. hogy mind­azok, akiknek időn­ként meg kell ma­gyarázniuk valamit. Valamit, amit ma­gyarázni. elég nehéz. Egy példa: a válla­lat raktárában elad- hatatlanul halmozó­dik egy csomó bóvli áru. Emiatt sok a költség, kevés a nye­reség. A feletteseknek szánt csomag tartal­ma tehát — gondo­san kidekázva — nem több és nem keve­sebb, mint ennyi: ke­vés a nyereség. Ezt bele is kell tenni a göngyölegbe hiányía- lanul. Igen ám. de nem lehet akármilyen ez a göngyöleg. A cso­magoló először is vá­zolja a rendkívül ne­héz világpiaci helyze­tet. (Ez az első rétege a buroknak.) Aztán kitér arra, milyen ál­dozatosan dolgozik a vállalatnál a takarító­nőtől a legfelsőbb ve­zetőkig mindenki. (Kész a második bu­rok.) Végül egy szép lakkpapírt borítanak az egészre, mondván: jövőre irányt vesznek, mindent megtesznek stb. Erre már csak egy kis díszítés, cirá­da szükségeltetik: a vállalat doloozói inén szép eredményt értek [ el a gyárudvar var- ’ hasításában és sokan ' vesznek részt az ol­vasómozgalomban is. Nos, így kell vala­hogy! 8EKE5 DEZSŐ (A kép címe: A művész és felesége.) — Remélhetőleg nem lesznek gyermekeik. (A Die Weltwoche karikatúrája) Dohányzás A nagy-britanniai Ash- csoport (a dohányzás ártal­mait, egészségügyi problé­máit ezúttal figyelmen kívül hagyva) felmérést végzett, amelynek során összehason­lította a dohányosok és a nem dohányzók szokásait. Az összehasonlítás eredménye­képpen kitűnt, hogy a dohá­nyosok az emberi kapcsola­és barátság tok teremtésében sokkal mozgékonyabbak, ügyesebbek mint a nem dohányzók. Kiderült az is, hogy a dohányosok többsége általá­ban dohányos barátot választ, magának, míg a nem do­hányzók szintén a hasonsző­rűek közül választják meg barátaikat

Next

/
Oldalképek
Tartalom