Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-09 / 238. szám
■ Elhanyagolt taxiállomás Miért nem tataroztak? A felsőzsolcai úgynevezett görög iskola II. a osztályába jár a gyermekem. Bár a tanév már megkezdődött, a tanteremben elég sok a kifogásolnivaló. Padozata rossz állapotban van, félő, hogy a gyerekek könnyen megbotlanak és elesnek. A nyári időszakban általában elvégzik a javításokat, nem tudom, hogy erre itt miért nem került sor. Negyvenegy gyerek jár ide, s ez a sok kis nebuló az amúgy is rossz állapotban levő tantermet egy év alatt használhatatlanná teheti. M. Ferenc Felsőzsolca Mikor bontják le? A Tizeshonvéd utcából nyíló Anna, Aranka, Ágnes utcák lakói nevében L. Gy.- né írt levelet szerkesztőségünknek. Azt kérdezi, hogy a városnak ezt a részét — mely nem válik éppen díszére Miskolcnak — mikor bontják le? Lapunkban már írtunk ennek a területnek.a sorsáról. Szanálása összefügg az ösz- szekötő városrész és az északi tehermentesítő út építésével. A tehermentesítő út — melynek tervei egyelőre csak tanulmányterv szinten készültek el — nagyobbrészt északi határát képezi az ösz- szekötő városrésznek. S mivel a végleges nyomvonal- vezetést még nem tisztázták, az összekötő városrész beépítési tervének ezt a részét még nem is hagyták jóvá. Az érdekelteket hónapokkal a kisajátítási eljárás kezdete előtt értesíti a Beruházási Vállalat. Szívesen vásárolnék „Tájfun”-t Férjemnek a tavasszal vettünk egy „Tájfun” kabátot, csaknem 800 forintért. Nagyon praktikus, jó viseletnek bizonyult, különösen a mostani szélsőséges időjárásban. Célszerűbb a ballon- és a szimpla orkánkabátnál, mert bár a külseje orkán, de bélelt, így hűvös időben kellemes viselet. Az árát is elfogadhatónak tartom. Reméltem, hogy az őszre a gyártó cég — a Béke Ruházati Ballon és Esőkabát Ktsz, Budapest — női és gyermekkabátokat is készít. Sajnos, ez a kívánságom . nem teljesült. Gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki szívesen megvásárolná. Ezt bizonyítja, hogy a férfikabátok is igen kelendőek. T. Józsefné Miskolc Válasz a vargahegyi telefonok ügyében Szeptember 4-én „Vargahegy” címmel cikket közöltünk, melyre Koczka Antal, a Postaigazgatóság vezetője válaszolt. „A vizsgálat során megállapítottam, hogy a panasz tárgyát képező, Nagy Dezsö- né kezelésében levő nyilvános távbeszélő-állomás áramköre több esetben üzemképtelen volt. A távbeszélő-állomás áramkörének teljes felújítása megtörtént, azóta a távbeszélőállomás kifogástalanul működik. A helyszíni vizsgálat alkalmával több vargahegyi lakos meghallgatása során az a vélemény alakult ki — s ezt maga Nagy Dezsőné is kérte —, hogy a távbeszélőállomást fiatalabb ember kezelésébe helyezzük át. Az üzemeltetést a szomszédos lakásban lakó fia, Nagy János vállalta, aki tíz éve városi tanácstag, önkéntes rendőrparancsnok és klubvezető. Lakásában mindig tartózkodik valaki, így nyilvános állomás üzemeltetésére alkalmas. Megvizsgáltam a nyilvános távbeszélő-állomás utcai fülkében való elhelyezésének lehetőségét is. Ez műszakilag csak úgy oldható meg, ha a szóban forgó távbeszélő-állomást és annak ikertársát, a Nagy Béla tanácsi gépkocsielőadó előfizetésében levő távbeszélőállomást megszüntetem. Ezt a megoldást a lakosság érdekében nem tartottam kívánatosnak, mert a helyi körülményeket figyelembe véve az utcai fülkében levő nyilvános állomás rongálásnak lenne kitéve, és ezt a megoldást a környék lakói sem tartották jónak. Remélem, hogy a tett intézkedéseim a vargahegyi település lakosságának jobb távbeszélő-ellátását biztosítják.’* A villanyrendőrtől pár lépésre, a totózóval szemben készült a kép. Nem éppen impozáns látvány a taxiállomás környéke. Ráférne egy kis csinosítás. (Ágotha Tibor felvétele) Ezt mondja a jogszabály A pult másik A VÁSÁRLÓK MINŐSÉGI KIFOGÁSAI oldalán Lapunkban már többször foglalkoztunk a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 1/1984. BkM rendelet és a 41/1964. BkM— SZÖVOSZ együttes utasítás rendelkezéseinek ismertetésével. Az említett jogszabályok előírják, hogy a vásárlókkal a boltokban kifüggesztett tájékoztatók útján ismertetni kell jogaikat. A közelmúltban a kereskedelmi felügyelőségek az egész országban vizsgálták — köztük Borsod megyében is — a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló tájékoztatók kihelyezését, mind az állami, mind a szövetkezeti kiskereskedelemben.- A vizsgálat tapasztalatai alapján az Országos Kereskedelmi Felügyelőség felhívta a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére és a vásárlók tájékoztatásának folyamatos biztosítására. Az OFK felhívása megállapítja, hogy a vonatkozó rendelkezések nem ölelik fel mindazon kérdéseket, amelyekről kívánatos lenne a vásárlókat tájékoztatni. Például: nem foglalkoznak a tartós fogyasztási cikkek jótállási rendjével összefüggő kérdésekkel: a ruházati szakmában a hibajel-engedmé- nyekkel; általában az osztályos áruk minőségi osztály szerinti engedményeivel, egyes árucsoportok cseréit szabályozó vagy tiltó rendelkezésekkel (például játékok, élelmiszerek, fehérneműk stb.). Az ilyen felvilágosítások a vásárlók tájékoztatásán túl a bolti munka vitelét is könnyítik, megelőzhetik a felesleges reklamációkat, ezért helyes, ha a vállalatok ezekről is tájékoztatják vásárlóikat. DR. SASS TIBOR Október 5-i számunkban két cikkben is bírálat érte a Bizományi Áruházat. A cikkre Kiss Miklós válaszolt: „Kiss János kedves vevőnknek tökéletesen igaza van: műszaki boltunk nagyon hideg. Mi már hónapokkal ezelőtt megrendeltük a Gázmüvektől a konvektor beszerelését, de azt csak október 31-i határidőre tudták elvállalni. Reméljük, hogy ezt a határidőt betartják, és vevőinkkel együtt mi sem fagyoskodunk. Cs. L.-nétől bocsánatot kérünk; bár az a helyzet, hogy dolgozóink az ebédidőt nem tudják nyugodtan eltölteni, mert hiába írjuk ki, hogy zárva, ebédszünet, állandóan zörgetnek és benyitnak. A mi dolgozóink is szeretnének nyugodtan megebédelni. Ez a pult másik oldala.” ROVATVEZEIO: MOLNÁR SANDORNF TEL tFONS/AMOS: iSb-132, 16-673. 33-380 (396 mellék). a miskolciaké a szó Út vagy utca? Szerkesszen velünk! „A diósgyőri városközpontban lakom, szövetkezeti lakásban. Az épület műszaki átvétele egy évvel ezelőtt megtörtént, mi viszont csak márciusban költözhettünk be. Mivel a rendelkezések szerint a garancia az átvétel időpontjával kezdődik, lakásainkra — bár csak fél éve lakunk bennük — máris elvesztettük a garanciát.” Garanciális lakás javítás Ügy látszik, Miskolcon is bevezetik — budapesti mintára — a tól-ig házszámozást. Meg is jelentek több ház falán a szép, új táblák, ezzel a felirattal: Dózsa György út. Az „út” kifejezés azonban ez esetben nem helyes. Ez az utca régebben Werbőczy utca volt, később Dózsa György utca lett. Hogyan lett belőle mégis út? A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának 61. oldalán az „út” szónak ezt a meghatározását találjuk: „(Beépített terület utcaneveiben) rendszerint szeles, többnyire egyenes és hosszú, gyakran fákkal szegélyezett utca.” (Ezek szerint pl. Budapesten a Hunyadi János út, Dózsa György út, Népköztársaság útja.) A miskolci Dózsa György utcára, amely alig több mint 200 méter, a legjobb akarattal sem lehet azt mondani, hogy út. Nem széles, sőt fákkal sem túlságosan szegélyezett, mert — különösen a páratlan oldalon — pár éve kivágták a szép, nagy fákat (igaz, hogy valóban öregek voltak már), abból a pár nyeszlett fából pedig, hogy milyen fasor lesz, azt talán csak az unokáink fogják meglátni, ha matuzsálemi kort érnek meg. Az „utca” szót jóUvrmán — Indokolatlanul — valósággal kitöröljük szótárunkból. Kisebb helységekben már nem is nagyon ismerik az utca, köz szavakat, és ha egy utcában két-három ház van. már útnak nevezik. Nyelvünk jellegzetessége, hogy árnyalati különbséget tud tenni az egyes meghatározások között, ezáltal szebbé, gazdagabbá teszi kifejezési rendszerünket. A további utcatáblák készítésekor ezt ne hagyjuk figyelmen kívül! Kertész András Kuruc utcai olvasónk lényegében arra kíváncsi, hogy mi lesz a garanciális időben el nem végzett javításokkal. Ha több mint fél évig elhúzódott a költözés, akkor miért nem „toldják” meg a garanciális időt? Olvasónk kérdésével megkerestük Pálfi Józsefet, a Váralja Lakásszövetkezet elnökét. — A kérdés indokolt: valamennyi érdekelt lakástulajdonos kíváncsi a válaszra. Pillanatnyilag azonban az érvényben levő rendeletek szerint a garanciális idő nem a beköltözéstől, hanem a beruházók és a kivitelezők között lezajló átvételtől számít. A rendelet azt a gyakorlatot veszi alapul, hogy a műszaki átvételtől számított egy hónapon belül az építők kijavítják az észlelt hibákat, a lakások lakható állapotban vannak, és még mindig marad 11 hónap a rejtett, a közben jelentkező hibák kijavítására. A diósevőri városközpontban sajnos nem ez történt. Egy évvel ezelőtt, amikor a 16-os épületet a kivitelezők átadták a beruházási vállalatnak, olyan sok súlyos hibát találtak, hogy a költözés elképzelhetetlen volt. Ezért a házat tulajdonképpen visszaadták a kivitelezőknek, és a javítások nem 30 napig, hanem csaknem fél évig tartottak. A lakóépület azonban ettől függetlenül hivatalosan a beruházókhoz került, s a szokatlanul sokáig tartó hiánypótlás ellenére az első és eredménytelen műszaki átvételtől számítják a garanciát. Az olvasó és valamennyi lakástulajdonos kérdése azonban nem elvi jellegű, azért kíváncsiak a garanciális idő, a késés beszámítására, mert a hibák jó részét még ma sem javították ki az építők. Sőt, sem a költségvetést, sem a terveket, sem magát a garanciális okmányokat nem kapták meg a tulajdonosok, illetve az őket képviselő lakásszövetkezet. Mivel a hivatalos garanciális idő a 16-os épületnél szeptember 30-án letelt, és a szövetkezet többszöri kérése ellenére sem készült el a teljes hibajegyzék, szeptember 29-én az ügyet továbbítottuk a Gazdasági Döntőbizottsághoz. Mivel 300 ezer forintnál nagyobb értékről van szó, a megyei döntőbizottsága Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz terjesztette fel ügyünket. Egyébként a 16-os épületen kívül még négy szövetkezeti házzal vannak hasonló bajok, sőt a lakótelep külső részén most készülő lakásoknál is hasonló komplikációkkal kell számolnunk. (A diósgyőri szövetkezeti lakások ügyéből tehát per lett; hónapokig, esetleg évekig tartó per. A per eredménye többféle lehet, egy tanulság azonban már most levonható. Ha egy hatezer forint értékű televízió ötször elromlik a vásárlástól számított egy év alatt, akkor azt a gyár szó nélkül kicseréli. Pedig papíron semmivel sincs kevesebb reklamációs joga egy szövetkezeti lakást vásárlónak, mint egy új tévé tulajdonosának.) * Kozák Józsefné, aki a Kilián lakótelepről naponta autóbusszal jár be munkahelyére, hónapok óta elcsodálkozik a Győri kapui pékség üzlete előtt sorakozó embe- . reken. Egyszer aztán ő is beállt a sorba, és azóta a „házi” fehér kenyér lelkes híve. Levelében részletesen fejtegeti, hogy mennyivel jobb ez a fehér kenyér, mint amelyiket géppel dagasztják, és azt kérdezi, hogy miért nem lehet mindenütt ilyen kenyeret árusítani. A Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatójának válasza: ha a város ellátásához szükséges napi öt-hat vagon kenyeret ilyen módszerrel készítenék, tízszer ennyi dolgozó és tízszer ennyi üzem is kevés lenne. Naponta hétezer gömbölyű és hagyományos formájú „házi” fehér kenyeret sütnek a Győri kapui és Fürdő utcai telepek. Ez a mennyiség töredéke a teljes termelésnek, és többet nem is tudnak készíteni. A kenyérgyártás teljes gépesítése eleve lehetetlenné teszi, hogy nagyobb mennyiséget állítsanak elő a munkaigényes, ráfizetéssel járó „házi” kenyérből. Természetesen ezután is sütnek ilyen kenyeret; a városban három helyen, a Győri kapu 6. szám alatt, az új vasgyári vásárcsarnokban és a sétány utcai főüzem boltjában nem is árulnak mást, és a többi boltokba is jut a gömbölyűből és a legalább ennyire keresett oválisból. Aki tehát nagyon ragaszkodik a házi kenyérhez, az ezekben az üzletekben megvásárolhatja. HJSZTA1 ÉVA
