Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-30 / 256. szám

a miskolciaké a szó A Szabadság téren láttuk Miki! Hol vagy? Most, az ősz kellős köze­pén várhatóan az esőből is kijut. A ma még száraz utak és járdák egyszer csak rá­kényszerítik majd az em­bert: fordítson több gondot a lábbeli tisztítására, hiszen a kulturált öltözködésnek ez is elengedhetetlen feltétele. Tisztítani a cipőt lehet víz­zel, suviszkkal, cipőkrém­mel, esetleg faggyúval, és még ki tudja felsorolni, mi mindennel. A hagyományos tisztítószerek családja azon­ban gyarapodott egy újfajta olyan tisztítószerrel, amely egyhamar közkedveltté vált. S ez a Miki... A kerek kis dobozba zárt, szivacsos „ci­pőpaszta” segítségével gyor­san és egyenletesen kenhető be a cipő, s amellett olyan fényt ad, mint a tükör. Egy baja van csupán. Igen nehe­zen lehet hozzájutni. Úgy el­tűnt a boltokból, mintha so­ha nem is árusították volna. Pedig keresik, de hiába. Va­jon hová tűnt a Miki? ... Ta­lán elakadt valahol az ex­port, vagy a kereskedelem nem rendelt eleget ebből az árucikkből? Ki tudja. Egy biztos: jó lenne, ha újra meg­jelenne a boltokban, hogy kevesebb legyen a vásárló bosszúsága. Mert aki keresi, lejárhatja a lábát akár térdig is, s még akkor sem biztos, hogy ráakad. A diósgyőri vá­rosközpontban és környékén legalábbis nem. Ha érdeklő­dik a vevő, az eladók széttárt karral közlik az ismert mon­datot: sajnos, kifogyott... Vagy még kurtábban: nincs. De miért nipcs, amikor kell, amikor lenne rá vevő, s nem is kevés. Mert aki hozzászo­kott ehhez az újfajta tisztí­tószerhez, nem szívesen tér vissza a hagyományoshoz. H. F. Miskolc Udvarias kereskedők Szeretném, ha a lapon ke­resztül kifejezhetném köszö- netemet és elismerésemet a Vörösmarty utcában lévő 504. számú Agrokonzum-üzlet ve­zetőinek és kiszolgálóinak. Mivel édesanyám is dolgozik, a bevásárlás az én felada­tom. A boltban nemcsak ud­varias, de mindig segítőkész kiszolgálásban is részesülök. S nemcsak én, de a környék vásárlói is. Fiatalember va­gyok, és segítségük bizony sokszor jólesett a bevásárlá­saim során. Bár hamarosan elköltözünk a környékről, ha csak tehetem, ezután is szí­vesen térek vissza ebbe az üzletbe. Bobkó Sándor Miskolc, Vörösmarty u. Ezt láttam a Győri kapuban A Győri kapui lakótelepen tartózkodtam mint vendég egy pár hétig. Sajnos, nagyon sok hiányosságot fedeztem fel ebben a szép új városne­gyedben. A liftek és a lép­csőházak falai telefirkálva; a postaszekrények névjelzései letépve; a bejárati ajtó üve­gei hetekig betörve; a lift belső ajtajai -szintén betörve. A házak előtt papírok töm­Állandóan javítják, mégsem működik 1971 márciusában költöz­tünk be — nyolcvan lakótár­sammal együtt — a III., Chlepkó Ede utca 2. szám alatti lakótömbbe. A lakások összkomfortos jellege, belső kivitelezése, a berendezések üzemképessége valamennyi­ünknek örömet okozott. Még­is ma már ott tartunk, hogy a tízemeletes épületben gya­logosan kell közlekednünk, mivel a két lift közül egyik sem üzemképes. Kétnapon­ként megjelennek ugyan a szerelők, és ott-tartózkodásuk alatt a berendezés üzemel is, de távozásuk után megáll. Meggyőződésem, hogy nem azért építenek tíz-, vagy ennél is több emeletes épületeket, hogy megtanítsuk a lakókat emeletet mászni, mert egy­szerűbb és kevésbé köitséges szórakozás lenne a hegymá­szás. A berendezések üzem­képtelensége véleményem szerint nem nevezhető vélet­lennek. hanem inkább gon­datlan ágnak, tár üzeme tété si költség címén minden hó­napban fizetünk térítési di­jat a berendezések fenntartá­sáért. Sajnos azonban ez nem mindig térül vissza az üze­meltetésben. Herr Gyula Miskolc, III., Chlepkó Ede u. 2. IX/6. A címzett kézbesítse a csomagot? Valamikor a posta a cso­magot házhoz szállította — — még a Martintelepen is. Közben, nem tudni mi okból, (Jármay György rajzai) elmaradt ez a szolgáltatás. Délután úgy 3—4 óra között a postás leadja a csomagszál. lító levelet, rajta a kis cím­kével, hogy a csomagot a Kis­faludy utcai postán lehet át­venni, reggel 8 órától délután 4 óráig S ekkor jön a meg­lepetés. Amikor a címzett el­megy a csomagért, közlik ve. le. hogy — mivel aznap nem vette át a küldeményt — öt forint fekbért kell fizetnie. Tudomásom szerint a cso­magot az ország minden ré­szében a címzett lakására kell szállítani a postának. A Martintelepen ez a szolgálta­tás ismeretlen. Pedig már a sáros utcákat is rendbe hoz­ták, nem lehet akadály a cso­magok szállításánál. Váradi József Alföldi u. 24. kelege szétszórva; a belső épületsorok előtt földre ön­tött kukák, szemétrakás. A lakótelep gyalogosoknak szánt járdáin 14—16 éves suhancok kerékpáron egy­mást kergetik őrült sebes­séggel. Nincs senki, aki fi­gyelmeztetné őket. A most épülő parkban he­tekig megfigyeltem nyolc-tíz segédmunkást, akik körben- állva beszélgettek órákig, s csak akkor mozdultak meg, amikor valamelyik vezetőjü­ket látták közeledni. A ké­szülő park sarkán levő tele­fonfülke ablaka betörve, aj­taja kiszakítva. A Szinva- híd melletti telefonfülkéé hasonlóképpen. Az iskola ud­varának vaskerítése — mely igen masszívnak látszik — szintén kitörve. A tanulók nagy része ezen keresztül közlekedik, hogy útját meg­rövidítse. A lakótelep számos helyén gyalogjárót — ös­vényt — tapostak a járóke­lők a szépen gyepesített vi­rágágyakon át, még akkor is, ha néhány lépést kellett vol­na kerülniük. Pár nappal ezelőtt zebrát festettek a Patyolat előtt. Megfigyelésem szerint a gya­logosok most is csak a leg­nagyobb óvatossággal tudnak átkelni az úttesten, mert a járművezetők nem lassítanak ezen a szakaszon. Mindezekért, úgy érzem, a telep lakói is felelősek — bár egyben szenvedő alanyok is —, hiszen sok esetben szó nélkül elmennek ezek mellett az esetek mellett. Nagy Dezső Mezőkeresztes Dózsa György u. 97. * A Szabadság téri szökőkút, mely nyáron kellemes színfoltja városunknak — most sze­métdomb. A színes világító lámpák burái betörve hevernek, a medence szeméttel van te­leszórva. Kinek telik abban öröme, hogy a város központját és legszebb terét igy elcsúfítsa? (Vadas Zsuzsa felvétele) Válaszol a Budapesti Konzervgyár 1972. október 5-én, „Melyik az igazi?” címmel közöltük Zs. J. miskolci olvasónk levelét, mely­re a Budapesti Konzervgyár a következő választ küldte: „A Sajtófigyelőtől megkaptuk Zs. J. miskolci lakos panaszos cikkét, amelyben a vállalatunk által gyártott sertésmáj krém- konzerv jelölését kifogásolta. Az üggyel kapcsolatban az alábbi­akat kívánjuk közölni: a kész­letünkön tevő 1/iü-es tojásos gombakrém, sonkás tojáskrém és vadpástéiomos dobozainkat — tekintettel arra, hogy ezekből a termékeinkből a közeljövőben gyártást nem tervezünk — a gyártási program szerint 1972. negyedik negyedévben akartuk májkrémmel megtölteni. Ezért már májusban — ismerve a nyomdai kapacitást — megren­deltük a dobozok címkéit, ter­mészetesen a programnak meg­felelő gyártási idővel. Egyes nyersanyagok csúszása, illetve kis mennyisége miatt kapacitá­sunk szabadult fel, és ezért már júniusban megkezdtük a dobo­zok töltését. A címkéken már nem tudunk változtatni, mivel a nyomólemez a nyomdában már elkészült, sőt a címkék gyártá­sát is megkezdték. A kereskedelem jelentkezett májkrémhiány miatt, s a fo­gyasztók folyamatos ellátásának biztosítása érdekében döntöttünk úgy, hogy ebből a májkrémből igyekszünk a hiányt csökkenteni. A nagy kereslet miatt valószínű­nek látszott, hogy ez az áru a forgalomban tarthatósági idő első hamadában elfogy.’* Az új rádiótulajdonosok figyelmébe! Október 5-i számunkban jelent meg „Az újságos nem tudott róla” címmel egyik olvasónk panasza Koczka Antal postafőtanácsos, az igazgatóság vezetője vála­szolt: „Megállapítottam, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén me. gye minden postahivatala és fiókpostája idejében megkap­ta a tájékoztatást a borsodi rádióakcióval kapcsolatos postai tevékenységre vonat­kozóan. A plakátokon és röp- iratokon hirdetett azon ked­vezmény, hogy az új rádió­előfizetőknek egy hónapig ingyen jár a Rádió és Tele­vízió Újság, nem postai vo­natkozású kedvezmény, mert azt az illetékes lapkiadó vál­lalat biztosítja az új rádiő- előfizetőknek. Értesülésem szerint a díj­mentes újságpéldányokat, a rádióakció befejezése után jelentett adatok alapján, elő­reláthatólag 1973 januárja, ban kézbesítik ki az érde­kelt postahivatalok. Erre vo­natkozóan részletes utasítást csak később kapok felettes szervemtől. A rádióakcióval kapcsolatos adatokat helysé­genkénti bontásban 1972. no­vember 30-ig kell jelente­nem. A cikkben említett hír­lapkézbesítő a fentiek miatt nem tudott közelebbi tájé­koztatást adni arról, hogy mely hónapban kapják díj­mentesen a Rádió és Televí­zió Újságot az új rádióelőfi­zetők.” Ezt mondja a jogszabály AZ UTASBALESET-BIZTOSlTASI DIJAK ELSZÁMOLÁSA Nem egységes a gazdálko­dó és költségvetési szervek gyakorlata abban a kérdés­ben, hogy ha a dolgozó bel­földi hivatalos kiküldetése során utasbaleset-biztosítást vesz igénybe, ennek költsége­Szerkesszen velünk! — Mindig elolvasom a DH-ban megjelenő piaci je­lentéseket — írja egy háziasszony. — Magam is gyak­ran járok vásárolni, s nem sajnálom a fáradságot, hogy mindenből a legszebbet és a lehető legjobbat vegyem meg. A DH rendszeresen beszámol róla, hogy az AG- ROKONZUM raktáraiban már ennyi meg annyi áru van, készülnek az őszi-téli szezonra, de engem az is érdekelne, hogy ténylegesen mire számíthatok mond­juk januárban? Arra vagyok kiváncsi, milyen ára lesz akkor a zöldségnek és a gyümölcsnek? Tudom, hogy a tárolás nem olcsó dolog, de érdekelne, hogy nekem, a fogyasztónak mennyibe kerül a tárolás? Drága lesz-e a téli piac? Az AGROKONZUM a múlt hét utolsó napjáig 970 vagon zöldárut gyűjtött be a téli, tavaszi igények kielégítésére. Ez a készlet még növekedni fog, s eléri a másfél ezer va­gont. A zöldség- és gyümölcs­tárolás — amint azt Maflák Zoltán, az AGROKONZUM igazgatóhelyettese elmondot­ta — nem olcsó és főleg nem kockázatmentes vállalkozás. Az igényekhez képest szűk raktárak miatt a készletek kétharmad részét a szabad­ban tárolják, s mindössze 200 vagon alma, 100 vagon vörös­hagyma, 140 vagon burgonya kerül garantáltan biztos, fe­dett helyre. A tavalyi enyhe tél miatt a szabadban őrzött áruk jó része tönkrement, il­letve vesztett minőségéből. Ráadásul burgonyából, fejes­és kelkáposztából, petrezse­lyemgyökérből, sárgarépából, almából túlkínálat volt, s emiatt a téli készletek jelen­tős hányadát csak csökken­tett áron (kényszerexport, ipari és takarmányozási cél­ra) lehetett értékesíteni. Több mint 300 vagon árut kellett ilyen módon „elkótyavetyél­ni”, s ezért a vállalatot sú­lyos veszteség érte. Az elő­ző évek tapasztalatait leszűr­ve, az AGROKONZUM sár­garépából, petrezselyemgyö­kérből .kel- és fejes káposztá­ból kevesebbet tárol az idén. Ami az árakat illeti, arra vonatkozóan nem lehet Pon­tos prognózist adni. Tény az, hogy jelenleg — a gyümölcs kivételével — olcsóbb a piac, mint tavaly ilyenkor volt. Fi­gyelembe kell venni, hogy Borsod zöldségből és gyü­mölcsből „behozatalra” szo­rul, s a szállítási költségek szintén növelik a fogyasztói árat. Sok függ attól, milyen lesz a tél. Ha hideg lesz, ak­kor a szabad ég alatti, terme. szete$ „fridzsiderekben” könnyebben áttelel a zöldség, kevés romlik meg, s a na­gyobb kínálat miatt alacso­nyabban alakul ki a piaci ár. Egy mázsa áru tárolása je­lenleg 83 forintba kerül, de a vállalat szeretné 80-re le­szorítani. A tárolás többlet- költségeinek csak kisebb ré­szét viseli a fogyasztó, hi­szen a vállalat minden rak­tárban őrzött s értékesített zöldáru után mázsánként 50 —60 forint támogatást kap. E tényezők együttes hatásaként alakul ki a téli zöldségár, s minden remény megvan ar­ra, hogy a háziasszonyok ezen a télen nem fizetnek majd többet a krumpliért, ré­páért, mint amennyit egy év­vel korábban fizettek. (brackó) it a kiküldetési költségekkel együtt részére meg kell-e té­ríteni. Az egységes gyakorlat ér­dekében a Munkaügyi Mi­nisztérium 7477/1972. U./4. MüM közleményében azt közli, hogy a hivatalos bel­földi kiküldetések során a kiküldetésben lévő dolgozók által megkötött utasbaleseí- biztosítás ellenértékét a me­netjegyen bélyeg formájában vagy nyomtatással feltünte­tett összegben a kiküldő szer­vek a dolgozóknak a kikülde­tési költség terhére kötelesek megtéríteni. Dr. S. T. • • Üvegszilánk a Cityben Kislányomnak „City” töl­tött ostyakeveréket vásárol­tam október 19-én a Hun- garomkonzumban. A Győri Keksz és Ostyagyár készí­tette. A gyerek fogyasztás közben észrevette, hogy va­lami felsértette a száját. Fgy eléggé nagy darab üveg­szilánk okozta a balesetet. Kétségbeesve gondoltunk ar­ra, mi történik, ha lenyeli az üvegdarabot. Hogyan ke­rülhetett bele. s vajon nem található-e meg a többi da­rabja más kekszben? —írja Szegeczky László, Miskolc, Szemere u. 19. sz. alatti la­kos. ROVATVEZETŐ: molnár sAndorne TELEFONSZAMOK: M-1», II 33-SSO (ZS* mellek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom