Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

Könyvek között gazdálkodni „„a keresztapámtól kunyeráltam ki először, hogy hoz­zon könyvet az Egyletből. Ö mindennap járt oda. Hozott is egyszer egy könyvet, az volt a címe: „A sátán kutyája”. Irta: Conan A. Doyle. Nagyon érdekes volt, nem feküdtem le, míg el nem olvastam, édesanyám veszekedett is érte éjszaka, amikor felébredt s én még mindig égettem a lámpát” — olvashatjuk a Számadásban, Veres Péter önéletírásában. Gorkij is' inaséveinek lopott perceiben jutott a betűhöz. (Ha észrevették a könyvet kezeben, megbüntették.) Édes gyötrelem volt neki az olvasás... „A könyvek csodálatos, mesebeli madárként arról daloltak, hogy milyen gazdag, vál­tozatos is az élet, milyen bátor az ember a szépre, a jóra való törekvésében” — írja visszaemlékezve. S ezek a betűfaló írók nem jártak iskolába. Mégis a leg- iskolázottabbak voltak ... Mindnyájan emlékezünk gyermekkorunkra. Bizonyára most eszünkbe jut az a pillanat, amikor felfedeztük a Könyvet... S válogatás nélkül faltuk a kezünk ügyébe kerülőt... Kivel nem esett olyan kedves gyermekcsíny, hogy paplan alá vitte a tiltott gyümölcsöt s élemlámpa világánál fél éjszakán át fedezett fel egy hátborzongatóan izgalmas világot... Egy fülledt, vakációs nyári napon a padláson kutatva értékes holmik után egyszer csak megállt a nagy öreg láda mellett, felpattintotta a pántokat. Poros, egérrágta, sárga szélű köny­vekre bukkant. Megtalálta azt a kincset. S a fülledt nyári napot a láda mellett töltötte ... Alighogy túl voltam a mesekorszakon, kedvenc csemegéim a detektívregénvek lettek. 11 éves voltam s rongyosra olvas­tam a családi könyvtár összes rémregényét. Ezen a mindenevő korszakon. szinte szükséges átesni. Ez­után kezd válogatni az ember. Mert mindent nem lehet, nem érdemes elolvasni. Később már nem azzal dicsekszünk egy­másnak, hogy egy év alatt hány száz könyvet olvastunk, hanem azt firtatjuk: vajon mit...? „Mindig igényes voltam az olvasásban — jegyzi Veres Péter 1965-ben naplojegyzetei közé — és a gondolkodásban, de autodidakta lévén, mindig olyan mohó és olyan alázatos voltam a „szellem” embereivel és müveivel szemben, hogy a mindent megismerni akarás keresztülvezérelt olyan könyveken és gondolatrendszereken is, amelyek nem elégítettek ki, keveset vagy semmit se mondtak.” Gimnazista ismerősöm büszkén mutatta alfabétikus olvas­mányjegyzékét, amelybe az iskolai „kötelezőkön” kívül min­den egyéb elolvasott könyv címe bekerült. Láttam, hogy már Marx Károly müveit is forgatta. S amint fiatal barátom be­vallotta, Marx Károly is hozzájárult ahhoz, hogy megtanul­jon céltudatosan gazdálkodni a könyvekkel. Lelkesen beszélt arról, hogy a nagy tudós az emberiség egy-egy történelmi korszakával foglalkozva több ezer kötetnyi munkát elolva­sott, feldolgozott. Kutatta témájának az irodalmát... Persze, az az ember, aki könyvet vesz a kezébe, általában nem végez tudományos munkát. Talán kikapcsolódni akar, szórakozni, tanulni, informálódni vagy éppen az önfeledtség állapotába jutni. S anélkül, hogy írókat vagy műveket rang­sorolnánk, meghúzva egy kötelezően érvényes határvonalat, jó lenne, ha előbb-utóbb kialakulna bennünk is a Veres Péter-i bűntudat. Az az értékelő rossz közérzet, kellemetlen szájíz, amely egy-egy tiszavirágéletű mű megjelenésekor, el­olvasásakor tapasztalt magán az író. Azokról a könyvekről van szó, amelyek elvesztik az örökkévalósággal folytatott csatát... Érdemes megtanulni vélogatni-gazdálkodni a köny­vek között, hogy megtartsuk a könyvek iránti igaz aláza­tunkat. SIMÁNYI JÓZSEF Véget ért a Lenau-ülésszak Tegnap folytatódott a Nem­zetközi Ler.au Társaság sá­rospataki ülésszaka. Dr. Sza­bolcsi Miklós, a Magyar Tu­dományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztá­lyának elnökhelyettese, dr. Mádl Antal, a Nemzetközi Lenau Társaság tudományos tanácsának elnöke és dr. Barta János akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke elbúcsúztat­ta a Budapestre utazó dr. Fred Sinowatz osztrák okta­tásügyi minisztert. Ezután a társaság tagjai koszorút he­lyeztek el azon a sárospataki házon, ahol Petőfi Sándor 1847. július 9-én Pálközi An­tal tanár vendége volt. A koszorúzási ünnepségen Jo­seph Wondrak, Stockerau polgármestere, a társaság díszelnölce mondott beszédet. A Tanítóképző Intézet dísztermében került sor teg­nap az ülésszak befejező tu­dományos tanácskozására. Három nap alatt tizenhat hazai és külföldi egyetemi tanár, illetve irodalomtörté­nész tartott előadást, amely­nek központi témája Petőfi, Lenau és Heine volt. Délután Tóth József, a Sárospataki Tanács elnöke fogadta a Lenau-társaság külföldi ven­dégeit. . Este a tudományos ülésszak vendégei részére a Rákócziak ősi várának lo­vagtermében ünnepi hang­versenyt rendeztek. A részt­vevők csütörtökön Tokaj- Hegyaljával és a zempléni tájakkal ismerkednek. Kirán­dulnak Hollóházára, elláto­gatnak Széphalomba, ahol Kazinczy Ferenc élt és Vi­zsoly községbe, amelynek re­formátus templomában Ká- roli Gáspár, az első magyar nyelvű bibliát fordította. A tanácskozás csaknem száz külföldi résztvevője pénteken utazik el Sárospatakról. % Dózsa népe Barczi Pál rajza „Hiánycikk" a mérnök, a közgazdász Űj diplomások Hazánk 62 felsőoktatási in­tézményének nappali tagoza­tán csaknem 11 700-an végez­tek az idén. összesen 3100 pedagógusjelölt, továbbá 1276 leendő orvos, fogorvos, gyógy­szerész és mintegy 400 köz­gazdász fejezte be tanulmá­nyait. A műszaki egyeteme­ken és természettudományi karokon frissen végzettek szá­ma eléri a 2100-at. Sokatmon- dóak ezek a nagy számok, de talán ennél is érdekesebbek az ifjú szakemberek elhelyezke­désének körülményeiről az elmúlt hetekben szerzett ta­pasztalatok. Az ifjú diplomások közül több mint kétezren már ko­rábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként létesítettek munkaviszonyt, különböző intézményekkel, üzemekkel és vállalatokkal. Körülbelül kilenc és fél ezer azoknak a száma, akik pá­lyázattal vagy egyénileg lép­tek munkába. Az új szak­embereket 14 ezer állás vár­ta. amely azt jelenti, hogy sokkal több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni, mint amennyi végzett. Azonban na­gyon különbözőek az egyes szakterületek által nyújtott lehetőségek. Legkedvezőtlenebb helyzet­ben a középiskolai tanárok pályázhattak. A 938 pályá­zatra jogosult kezdő közép­iskolai tanár részére csak 611 középfokú munkahely állt rendelkezésre. Ezzel szemben változatlanul keresettek a mérnökök. A most végzett fiataloknak csaknem egyhar- mada már korábban elköte­lezte magát társadalmi ösz­töndíjjal. A fiatal műszakiak kedvező helyzetére jellemző, hogy bár 1322 fővárosi, 429 megyei-városi, és 527 vidéki munkahelyre nem egészen kétezer hallgatót vártak, többségük mégis egyénileg helyezkedett el. írj „Hiánycikk” a szakembe­rek listáján a közgazdász, szívesen várják a fiatal jogá­szokat. agrármérnököket, or­vosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket is. Nem pa­naszkodhatnak a kereskede­lem és vendéglátóipar, a külkereskedelem fiatal vég­zősei és az új pénzügyi szak­emberek sem. Ha csak a pá­lyázati lehetőségeket nézzük, akkor is legalább két mun­kahely közül választhatták diplomájuk kézhezvétele után. A szeptemberi Kor társ Irodalmi es kritikai folyó­iratunk a Kortárs szeptembe­ri számára mindenkori ér­dekessége mellett ezúttal két okból érdemes különösen odafigyelni. A folyóirat közli Illyés Gyula új Dózsa-drá- máját. a Testverek című há- romfelvonásos tragédiát, Napló és Fórum rovatában pedig kortársak emlékeznek Móricz Zsigmondra a nagy író halálának 30. évforduló­ján. A Testvérek elé Illyés írt bevezetőt, „A vegzet csak nem adta meg nekem azt a kegyet, hogy első ifjúságom után bármely művemmel tartósan meg lettem volna elégedve ... jöttek a soha- meg-nem-elégedettseg órái, évtizedei! Örömest éltem az alkalommal, ha egy-egy mun­kámat átdolgozhattam", — mondja az író. Mindezek el­lenére nem javítás és nem átírás az új Dózsa tragédia. A dráma tulajdonképpen kétszereplős alkotás. Azt a bonyolult folyamatot tükrö­zi, amelynek során a Dózsa- fivérek. György és Gergely a vérségi kapcsolat mellett a közös eszmékben válnak egytestvérré igazán. Történe­tük a nép története, egymás­ra találásuk a parasztháború krónikája. Ahogy Illyés írja: „Nem zavart, hogy mindkét hősömben egyszerre két nagy érzést kellett fölmutatnom. Művészi tapasztalat, hogy az ilyenféle két szándék, ha ke­resztezi is, nem gátolja egy­mást; hanem éppenséggel se­gíti.” Bizonyára értékének megfelelő lesz az új mű fo­gadtatása is. Könyvtárnapi a móriczi élet­művet feldolgozó, méltató tu­dományos igényű, kritikai hangvételű - vagy elismerő mű, de három évtizeddel az író halála után is lehet újabb ecsetvonásokkal színe­síteni az ismerős portrét. Ezért helyénvaló, sőt szük­séges, hogy emlékek idézé­sével emlékezzenek a kortár­sak Mórioz Virág írását ol­vashatjuk. Anyám nyomában címmel idézi fel a múltat a mai Kassán; új adatokkal gazdagítja a család ismert történetét. A Móricz Zsig- mond és József Attila, a Zsi­ga bácsi iskolájában, a Mó­ricz hajnali könnyzápora, a Móricz Zsigmond Erdélyben, és a többi kis írás pedig a nagy író egyfajta emberi, művészi arcát rajzolja meg. KISZ politikai oktatás A városi KISZ-bizottság szervezésében az idén is szá­mos üzemben és nagyválla­latnál indítanak politikai tanfolyamot. Az LKM-ben például mintegy 1100 KISZ- fiatal jelentkezett a foglalko­zásokon való részvételre. Je­Konferencia előtt lenleg a vezető propagandis­ták felkészítésénél tartanak. Az 1972—73-as oktatási év október 15-én kezdődik. Ez­után a nyár elejéig — a fia­talok műszakbeosztásától füg­gően — havi egy-két alka­lommal tartanak foglalkozást. Beszé I g etés a tévéről A Magyar Rádió és Tele­vízió III. Országos Konferen­ciáját 1973 őszén rendezik meg Salgótarjánban. Értéke­lik a rádió és a televízió köz- művelődésünkben betöltött funkcióját, elemzik hatását. Megbeszélik a tömegközlési eszközök, valamint a közmű­velődési szervek együttműkö­désének fejlesztését. Már megkezdődtek az előké­születek. Balatonalmádi, Bé­kés, Bonyhád, Budapest, Deb­recen, Eger, Győr, Kaposvár, Nyíregyháza. Salgótarján. Szeged, Székesfehérvár, Szol­nok, Szombathely művelődé­si központjaiban, felsőokta­tási intézményeiben, közmű­velődési jellegű klubjaiban felméréseket végeznek. A munkában megyénkből egyetlen intézmény vesz részt, a miskolci Ady Endre Művelődési Ház. Azért vá­lasztották ki éppen a műve­lődési házat, mert itt veszik igénybe legintenzívebben a tömegközlés! eszközöket. Tóth József és Ládi Kata­lin, a művelődési ház veze­tői, az intézmény művelődési közösségeiben (szakköreiben, klubjaiban, művészeti cso­portjaiban), irányított és spontán beszélgetéseket ve­zetnek a tévé és a rádió mű­sorairól. Azt is megvizsgál­ják. hogyan használható fel a tévé a gyermekközösségek­CSUTÖRTÜK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiákoktól. 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00: Szabó Ferenc: Vonóstrió. 14.19; A bolgár kultúra hete. 15.00: Hírek. Olimpiai hírössze­foglaló. 15.15: A magyar kultúra követei — Varsóban . . . 16.05: Gellért Oszkár versei. 16.15: Pá­holyból. Gondolatok a zenés színházról. 17.05: Olimpiai hírösz- szefoglaló. 17.10: Kerületről ke­rületre. Kelenföld. 17.25—24.00: Közvetítés az olimpiáról. 0.1 if: Rahmanyinov operáiból. Petőfi rádió: 10.00—17.20: Köz­vetítés az olimpiáról. 17.23: Pip- kov: IV. szimfónia. 17.46: Várat­lan fordulat. 18.10: Kilátó. 19.06: Beethoven: V. szimfónia (vezé­nyel: Toscanini). 19.41: Népdalok. 20.25: Kritikusok fóruma. 20.38: Cupido Zenés játék. 22.01: Hang­verseny a stúdióban. 22.51: Finn népdalok. 25.15: Olimpiai hírösz- szefoglaló. 25.20: Verbunkosok. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Tudósítóink jelentik. — Aki­nek 1972 a pályakezdést jelen­ti. — Időközben, munka közben. Aktuális jegyzet. — A megye KISZ - életébő 1. Üj tanév, új ter­vek. — Tanítás kezdetén az ál­talános iskolai feladatokról és gondokról. — A tanulók „szállí­tásának'’ gondjai. — Könnyűze­ne. Televízió: 13.00—18.20: Közvetí­tés az olimpiáról (színes)! 18.25: Hírek. 18.30: Hét tenger. Olasz dokumentumfilm-sorozat. A Föld­közi-tenger. 19.20: Esti mese. 19.30* Tv-hiradó. 19.53: Nazdar! Dokumentumfilm. 20.35: Közve­títés az olimpiáról (színes!). 23.15: Tv-híradó 2. Filmszínházak: Fantomas. a Scotland Yard ellen (színes fran­cia—olasz) f4. hn6; Fiatalok (ma­gyarul beszélő színes szovjet) 8. Béke. Melody (színes angol) f3; A 22-es csapdája (magyarul be­szélő színes amerikai. 18 éven felülieknek!) f5, f7. Kossuth. — Vietnam amerikai szemmel (ame­rikai) f5; Bilincs és mosoly (szí­nes amerikai. 16 éven felüliek­nek!) f5. f7. Filmklub. — A ro­varölő (jugoszláv, 18 éven felü­lieknek!) f5, f7. Fáklya. — A Noszthy-fiú esete Tóth Marival (magyar) f5, f7. Petőfi. — Lány- szöktetes apai áldással (színes szovjet) 5: Szindbád (színes ma­gyar, 18 éven felülieknek!) 7. Szikra. — A Nagy Medve fiai (magyarul beszélő színes NDK) 5, 7. Táncsics. — A préri (ma­gyarul beszélő színes román) 8. Tapolca. ben. A művelődési ház hat­száz szakköri tagja december 31-ig 24 tévéműsort és kö­rülbelül ugyanannyi rádió­műsort néz, illetve hallgat meg. A megfelelő adásokra már néhány / nappal előbb felhívják figyelmüket. Az elhangzott programokat vi­takérdések alapján beszélik meg. A vizsgálódás befejezése után Tóth József és Ládi Ka­talin tanulmányban foglalja össze a tapasztalatokat. * A konferenciára való ké­szülődés, a felmérések, a vizsgálódások kettős haszon­nal is járnak. Az MRT egy alapos, rész­letes, hiteles tájékoztatást kap a nézők, a hallgatók vé­leményéről. Lemérhetik a programok színvonalát, mi­nőségét. De a népművelőknek is tanulságos lesz ez a hóna­pokig tartó felkészülés. Le­hetőséget teremt ugyanis egy elhanyagolt népművelési for­ma, a beszélgetés módszerei­nek kidolgozására. Ehhez azonban meg kell végre te­remteni a beszélgetéshez, a beszélgetés kialakulásához szükséges szituációt. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Szalay La­jos kiállítása. — Miskolci Kép­tár (16—18 óra között): Állan­dó kiállítás. ★ Tér és idő a festészetben. — Libresszó (13—20 óra között): ZaLaváry Miklós festőművész kiállítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Zenekari muzsika. — Közben 9.00: Rózsa Sándor. IX. rész. (Ism.) — 10.05: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.10: Wilhelm Furtwängler ope­rafelvételeiből. — 10.59: Lottó­eredmények. — 11.00: Hangos le­vél a Húsioari Kutatóintézetből. — 11.10: Kamarazene. — 11.50: Koreai népdalok. Petőfi rádió: 8.05: Fúvóseszt- rád. — 8.15: Az izraelita feleke­zet negyedórája. — 8.32: Hello, Dolly! Részletek Herman zenés játékából. — 9.03: Ezeregy dél­előtt. — 10.00: Az öt karika je­gyében. Közvetítés a versenyek- ■ ről. Televízió: 8.25: Tskolatévé. An­gol nyelv. — 9.50: XX. nyári olimpiai játékok. A versenyek közvetítése. alias Mezőkeresztesi konfekció« üze­münkbe varrógépműszerészt fel­veszünk. Jelentkezés személye­sen a telep vezetőjénél, vagy írásban a szövetkezet központ­jában. Konfekció Szövetkezet, Bp., XIII., Lehel u. 14. Felújított DKW olcsón, sürgő­sen eladó. Horváth Lajos utca fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom