Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
4 vegyipar az építőiparért” + Félig elkészült az MKV új irodaháza. Az ÉÁÉV szakemberei a jövő évre tervezik az épület átadását. (Vadas Zsuzsa felvétele) Üzemorvosok dicsérete Orvosszakértők Borsod betegellátásáról Ma délelőtt a Borsodi Vegyikombinát nagyüzemi KISZ-bizottsága és FMKT- szervezete rendezésében kétnapos konferencia kezdődött a kazincbarcikai Radnóti Miklós, Kultúrotthonban. A tanácskozáson — amelynek jelmondata: „A vegyipar az építőiparért” — nyolc szakmai előadás hangzik el. Valamennyi közérdekű, a lakásépítési programot, az 'útépítést. illetve a gépipar problémáit érinti. Külön hangsúlyt kap az előadásokban a könnyűszerkezetes építési mód felett vállalt KISZ- védnökség. A tanácskozás részvevői — mintegy 120 fiatal vegyészmérnök és technikus — meghatározzák, hogy a vegyipar ifjúmunkásai a jövőben mit kívánnak tenni az építőipar eredményeinek javítása érdekében. (Folytatás az 1. oldalról) A legjobban felszerelt rendelőintézetek között említették az ózdit, amelynek épülete a távlati igényeket is kielégíti, ezt műszerezettsége is biztosítja. Ugyanakkor azonban sajnálattal állapították meg: a nagy értékű műszerek adta lehetőségeket nem használják ki. Ez utóbbi ténynek nyilván nem örülnének azokban a körzeti orvosi rendelőkben, ahol — mint például a miskolci és encsi járásokban — még az injekciós fecskendőből sincs elég. szociális helyiségeket alakítottak ki. Az üzemorvosi rendelők létrehozásával az egészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló tevékenységek kialakulását is megoldották. Nagy elismeréssel adóztak a vizsgálatot folytató orvosszakértők és stomatológusok a megyénk három nagy vegyipari gyárában tapasztalt üzemorvosi munkának. Megállapították, hogy az országban is egyedülálló üzemorvosi munkákat végeznek az úgynevezett „egészségügyi jogosítvány” bevezetésével, a munkatükrök készítésével és az üzemi toxikológia kialakításával. Jónak minősítették a Lenin Kohászati Művek üzemegészségügyi szolgálatának, a Diósgyőri Gépgyár és a Borsodnádasdi Lemezgyár üzemorvosi hálózatának munkáját. * A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tá\koztató jelentés alapján, megyénk járóbeteg-ellátásának állandó fejlesztése érdekében, az eredmények megtartására, illetve fokozására, s a — helyenként súlyos gondokat okozó — hibák megszüntetésére hozott határozatot. RADVANYI ÉVA Karmova, Unikor, Automat A Lenin Kohászati Művekben a közelmúltban kezdték meg három új magyar találmány bevezetését. Folyamatban van a Karmo- va és az Untkor elnevezésű új acélfajták gyártásának előkészítése, míg az Auto- matból már jelentős meny- nyiséget gyártottak. Az új acélfajták óriási előnye, hogy a korábbinál egyszerűbb technológiával előállíthatok. felhasználásuk sokrétűbb és gazdaságosabb. Egyelőre csak a régi berendezéseken gyártanak — korlátozott mennyiségben •— acélt, az új finomhengemű üzembe helyezése után azonban áttérnek a folyamatos, nagy tömegben való acélgyártásra. REFLEKTOR Ma Budapesten megnyílt Szolnok megye ipari szövetkezeteinek termékbemutató kiállítása. Debrecenben megkezdte munkáját az egészségügyi dolgozók országos tanácskozása. ★ Kecskeméten kertészeti napok kezdődtek. Salgótarjánban ülést tartott a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom szervezőbizottsága. Siófokon bányászati találmányi bemutató kezdődött. >k Szolnokon idényelőtti üzemi főpróbát tartottak a cukorgyárban. * Szombathelyen kétnapos belgyógyász konferencia kezdődött. Létszámhiány A Diósgyőri Gépgyárban a harmadik negyedév ígérkezik a legnehezebbnek. A gyárnak e hónap végéig mintegy 630 millió forintos árbevételt kell elérnie, ami körülbelül 8 százalékkal magasabb a második negyedévinél. Ezen belül — az előző két negyedévhez viszonyítva — mintegy 10 százalékkal több árut kell exportra szállítaniuk, ugyanakkor Újítási hónap Borsod megye szénbányáinak dolgozói — az SZMT felhívására — októberben rendezik meg a hagyományos újítási hónapjukat. A nagyit körzeti orvosok nem értik? Megyénkben jól kiépített a körzeti egészségügyi szolgálat. Egy-egy körzetre átlag 2640 lakos jut. Gondot okoz azonban, hogy még mindig igen sok a betöltetlen orvosi státus, örvendetes, hogy — elsősorban az ózdi, encsi és miskolci járásban — több új körzeti rendelő épült és épül, s jó néhányat felújítottak, illetve tervezik a felújítását. A vizsgálat eredménye sürgeti ugyanakkor, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, többet kell törődni a körzetekben is a betegek gondozásával. „A körzeti orvosok általában nem értik meg, hogy ez nagyon lényeges része a munkájuknak” — hangzott a tájékoztatóban. „Egyes helyeken, mint például Miskolc 1—II. kerületében, Sátoraljaújhelyen stb., az aktiv gondozásnak még csak a csirái fedezhetők fel, több helyen pedig formális a gondozói munka.” Az orszásban is egyedülálló Nagyipari gyárainkban, vállalatainknál jelentősen fejlődött az üzemegészségügyi szolgálat. Különösen jól „vizsgáztak” a Borsodi Szénbányák üzemorvosi hálózatával, ahol főfoglalkozású üzemorvosokat alkalmaztak, s működésükhöz mindenütt azép rendelőket, megfelelő Magánhaszon — 4UT0IÍER-zacskóban — Mit gondol, hol vettem én ezt? — kérdezte tegnap délelőtti vendégem, s elém tett az asztalra egy formás kis csomagot. — Nyilván az AUTOKER-nél — vágtam rá habozás nélkül. Könnyű volt válaszolni, hiszen a színes nyomású zacskón az AUTOKER emblémája volt olvasható. — Téved, ezek az alkatrészek egy maszek kereskedőtől származnak — mondta nem kis meglepetésemre a látogató, s előadta az alábbi történetet. Trabant gépkocsijához két csapágyat és kipufogóvédőt akart vásárolni. Az egyik alkatrész-szaküzletet zárva találta — leltároznak —, a másikban viszont sajnálkozva közölték vele, hogy a szóban forgó tartozékkal nem szolgálhatnak. Mielőtt azonban sorra került volna a pultnál olvasónk, fültanúja lehetett az eladó hölgy és egy másik vevő párbeszédének. A vevő szintén nem kapta meg a keresett gépkocsitartozékokat, kapott viszont helyettük egy jó tanácsot: — Keresse fel itt és itt XY maszek kereskedőt, nála biztosan mindent megtalál. Olvasónkat nem "látták el ilyen útbaigazítással az üzletben, de azért ő is szerencsét próbált a hallott .címen. A többit már tudják. Véleményemet kérte a látogató és én szomorúan emlékeztem vissza rá, hogy ez ügyben már nyilvánítottam én is, és más is — véleményt itt a lap hasábjain. A helyzet azonban semmit sem változott. De ne csüggedjünk! Talán egyszer rájönnek majd azok is, akiknek az ilyesmin hivatalból gondolkozni kell — vagy legalább is kellene —, hogy a keresett autóalkatrészek tekintélyes hányadát kiskereskedők vásárolják meg nagy tételekben az üzletekben. Az árhoz hozzákalkulálják a maguk hasznát, s ráadásul még nem átallják azt mondani, hogy működésük nélkül rosszabb lenne az ellátás. Pedig az alkatrészek mennyisége tevékenységük nyomán nem növekszik, csupán olyan pályán jut el a fogyasztóhoz a tartozékok egy része, melyen 8 százalékkal — esetenként többel! — megdrágul. Kinek jó ez a magánkereskedőkön kívül? Magánhaszon — AUTOKER-zacskóban! (békés) Főbérlők és albérlők Nem egyszer, sem kétszer — sajnos eléggé gyakran — fordulnak hozzánk az olvasók azonos tőről fakadó panasszal. Jól tudják pedig, vajmi keveset tehetünk az ügy érdekében. Hiszen az. amiről írnak tulajdonképpen nem törvénybe ütköző cselekedet. Mégis, úgy érzik, hogy a nyilvánosság elé tartozik, a nyilvánosság elé kell tárni, hadd mondjon róla véleményt s a tények ismeretében elmarasztaló ítéletet a nagy közösség. Az a nyílt levelezőlap, amelyet tegnap kaptunk, Harsanyi Zoltán. Győri kapu 148. szám alatt lakó olvasónktól érkezett. A levél tartalma röviden a következő. Egyik ismerőse megbízásából, aki munkája természeténél fogva keveset tartózkodik Miskolcon, bútorozott albérleti szobát keresett. Csakhogy — miként írja — ..az igen egyszerűen, mondhatnám úgy is: nagyon gyengén bútorozott szoba ára is ezer. ezerkétszáz forint.” Olvasónkat nagyon felháborította ez a „díjszabás” és azokat, akik szemrebbenés'nélkül közölték vele az árat — például a Szövő utcában —, a lakásínség vámszedőiként említette levelében. „Mintha összebeszéltek volna, olyan egyöntetűen határozták meg az albérletért fizetendő összeget.” Mi nem tartjuk valószínűnek, hogy a háztulajdonosok és a főbérlők, akiknek módjukban áll lakásuk egy részét bérbe adni. „szövetkeznének” az albérlők kifosztására. Másról van itt szó. Arról a nem általános, bár sajnálatosan gyakran előforduló önzésről, amit manapság így emlegetünk: némelyek mindent — becsületet, emberséget, tisztességet — félrerúgnak annak érdekében, hogy többletjövedelemhez jussanak: köny- nyen. lehetőleg munka nélkül vagy kevés munkával. Szemlélet. s nem pediglen szövetkezés kérdése ez. A kínálat és a kereslet viszonya „konjunktúra-lovagokat” szül, s ma még nem sokat tehetünk ellenük, mert erőlködésünk ellenére is kevés a lakás. Azt pedig mindenki beláthatja, nem születhet olyan törvény, amely tiltaná az albérletet vagy meghatározná az albérletek díját. Egy ilyen rendelkezés azokat sújtaná. akik ma még albérletbe kényszerülnek. Amikor a főbérlő kiadja egyik szobáját, vállalja, hogy másként él, mint eddig. S teszi ezt azért, mert ellenszolgáltatást vár. Ez természetes. Olyan föbérlöről még nem hallottunk, s valószínűleg soha nem is haliunk, aki kizárólag azért segít máson, mert „vérében van” az emberséges cselekedet. Olyan albérlőről se hallottunk, aki erre appellálva kilincselt volna bútorozott szoba után. Tisztában van vele, hogy albérlethez csak a pénze révén juthat. Az viszont nem közömbös, hogy mennyi ez a pénz. Hiszen az albérlő nem azért dolgozik, hogy a főbérlőjét eltartsa. Élnie kell, ruházkodnia és gyűjtenie a pénzét bútorra és lakásra — mert előbb-utóbb neki is lesz főbérlete. Nehéz ezt megérteni? Ezt nem. Azt viszont igen, hogy élnek körünkben — sajnos nem is kevesen —• olyanok, akik kihasználva szerencsés helyzetüket, busás vámot igyekeznek szedni a rájuk szorultaktól. Néha olyan fondorlatosán, hogy még az erkölcstelenség bélyegzője sem süthető rájuk. Például nem kérnek többet albérlőjüktől 300 forintnál, de mégis megvan az 1200 forint, mert négy albérlőt dugnak az egyetlen szobába. „Rendkívül felháborított az. amit tapasztaltam” — írja Harsányi Zoltán. Nem ok nélkül. Véleményével nem áll egyedül. Az albérleti üzérkedés sem egyéb harácsolásnál. sőt mi több: embertelenséggel párosult harácsolás. S mint ilyen, társadalmilag kétszeresen elítélendő! Ha valaki tisztes haszonért ad albérletet — átmenetileg segít másokon. Ám, hogy mekkora ez a haszon, az tulajdonképpen nem is mindig és kizárólag a kiadandó szobától, mint inkább a szobát kiadó ember emberiességétől függ. cs. Csak a fecskék siettek ISem változott a költözési menetrend Útra keltek a fővárosban is honos költöző madarak, a sarlósfecskék. A sivító hangú, karcsú testű madarak, elhagyva a budai házak otthont nyújtó padláshasadé- kait, vagy a Citadella falának eldugott zugait, már dél felé járnak. A telet „vidéki rokonaikkal”, a füstifecskékkel együtt Kongóban és a DIGÉP-ben a hazai igények is nőttek. A feladatok végrehajtását számos körülmény nehezíti; leginkább a hosszú idő óta tartó krónikus létszámhiány. A gondok csökkentése érdekében, mindinkább előtérbe került a munkafolyamatok gondos előkészítése, a belső erőtartalékok maximális kihasználása. a szinte tudományos szintű üzem- és mun- keszervezés. a bányászoknál szabású rendezvényen ezúttal képviseltetik magukat az ózdi szénbányák dolgozói is, akik újítási kiállítással egybekötött tanácskozást tartanak. Rhodesiában töltik; napi 300 —400 kilométert is repülnek, míg Afrikába érnek. Az Országos Természetvédelmi Hivatal munkatársai szerint, az országon néhány hete átvonult hidegfront nem zavarja madaraink költözési menetrendjét. Egyedül a fecskék indultak hamarabb útnak. A fehér gólyák az évek óta megszokott időben repültek tovább, Dél-Afriká- ban, a Fokföld szavannáin telelnek. Fekete társaik csak később követik őket a több mint 6000 kilométeres úton. Énekes madaraink: a sárgarigók, a pacsirták, a fülemülék és az erdei pintyek is enyhébb éghajlat felé igyekeznek. Legtöbbjük Afrika nyugati partjai mentén várja majd a tavaszt. Nagyobb költöző madaraink: a seregélyek és az alföldi puszták lakói, a bíbicek is elszálltak. A védett területeken, a Kis-Balatonon, a Velencei-tó és a Fehér-tó nádasaiban fészkelő kócsag, kárókatona, szürkegém és bölömbika néhány példánya megvárja, míg az idő hidegebbre fordul, de legtöbbjük már odébbállt. Ezek a madarak Marokkóba, Algírba és Tuniszba költöznek télre. A nálunk honos költöző madarak közül a feketerigó és a pintyfélékhez tartozó meggyvágó száll el legkésőbb, október közepén. Feketerigóink a telet a Baleéri-szigeteke« töltik.
