Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

Romantikus nagyoperett

Bemutató: szeptember 22-én

Magyar elme volt...

Erdélyi János

sfc Várhegyi Márta próbál

A nagy játszma, a bemutató és az azt követő sok előadás elsőszámú irányítója a rendező. Hegedűs László. A rendelkező próbák végén járnak, most már a színpad következik.

— 1958-ban, akkor még Diósgyőrben, már játszotta az együttes a darabot. (Fehér Tibor Jászai-díjast, az akkori Zsupán Kálmánt most is ugyanebben a szerepben láthatja a közönség.) A bemutató azonban nem egyszerű felújítás, a Cigánybáró szövegkönyvének sok változata van. Az eredeti Jókai-novel- lát először J. Schnitzler dolgozta színpadra. Jól ismeri a közönség azt a Szinetár Mik- lós-i variációt is, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutattak be. A kőszínháznak mások a lehetőségei, nekünk legjobban az a változat feA közösségi életmód

A közösségi életmód kialakítása címmel ankétot rendeznek szeptember 14-én délután a Bartók Béla Művelődési Központban. A vitán az LKM és a DIGÉP szocialista brigádjai vesznek részt. Megbeszélik a témával kapcsolatos tapasztalataikat, nézeteiket. A vita vezetője Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi titkára.

(Kerényi László felvétele)

lel meg. amely a Herényi

Gábor által átdolgozott szövegkönyvre épül. Korszerűsítettek a dalszövegek is: Fischer Sándor verseit éneklik a szereplők. Végül is azt hiszem, próza és vers egyaránt megfelel a modern színház követelményeinek.

— Amennyiben? ...

— A Berényi-féle átdolgozás a humoron, a komikus szituációk kiaknázásán alapszik. Főszerep jut Pali. Józsi és Ferkó cigányoknak,

akiket Varga Gyula Jászai- díjas, Bánó Pál és Botár Endre személyesítenek meg. Az igazi romantikus hősök, Barinkay, Szaffi és Czipra szerepköre természetesen változatlan, de a darab felépítése már nem azonos az általánosan ismerttel. A harmadik felvonás például nem Bécsben, hanem a cigánytáborban játszódik és nincs happy end sem.

— Ez a szövegkönyv bizonyára mitsem változtat a lényegen; a romantikus mese megelevenítésén.

— Rendezőként most találkoztam először a Cigánybáróval. Suki Antal díszlet- tervezővel sokat bújtuk a romantikus képzőművészetet; mit és hogyan tudnánk felhasználni. A szereplőknek adott első számú instrukció: nem szabad a meséből kikacsintani a közönségre, el kell játszani a Jókai által megrajzolt romantikus figurákat.

Az operett zenei vezetője, dirigense Kalmár Péter.

— A Cigánybáró pontos műfaji meghatározása a romantikus nagyoperett, de Johann Strauss vígoperai igénnyel írta meg. — Nagyon örülök az előadásnak, szeretem a darabot. A szövegkönyvi változások egyébként a zenét nem érintik.

— A gyakorlóterem zongorája mellé a darab csaknem minden szereplője odaáll.

— Próbák sorát tartottuk az elmúlt két héten a szólistákkal, a kórussal, aztán együtt a zenekarral. A színpadon már tényleg csak a legutolsó simításokat végezzük. Barinkayt egyébként Rózsa Sándor, Szaffit Várhegyi Márta énekli. Cipra széphangú megszemélyesítője Kiss Mária. Arnézéá pe- ’ dig Csorba Ilona. De kiegészül erre az előadásra a tánckar (a darab koreográfusa vendégként Létai Dezső, az. Állami Népi Együttes tagja), hat fővel bővül a kórus, és nyolccal a zenekar.

*

A rendező, a karnagy, a koreográfus és az együttes nagyszabású társasjátékában szeptember 22-re minden figura a helyére kerül. Reméljük a közönségnek tetszik majd a játék.

(makai)

Lenauemléktáblát

avattak

A Nemzetközi Lenau Társaság sárospataki tudományos ülésszakán tegnap dr. Szabolcsi Miklós akadémikus, a D^agyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya elnökhelyettesének megnyitója után hazai és külföldi tudósok számoltak be kutatásaik eredményeiről.

Délután az ülésszak részvevői Tokajba látogattak, ahol Nikolaus Lenau két évet töltött.

Lenau egykori tokaji lakhelyén, a Bethlen Gábor utca 25. számú ház falán — a tudományos ülésszak alkalmából — tegnap márványtáblát avattak. Ezután a vendégek a tokaji helytörténeti múzeumban megtekintették a „Lenau-sarkot”. ahol a költő magyarországi emlékeit: arcképét, verseinek fotókópiáit stb. mutatják be.

Egyszerűbb iskolai ügyvitel

Az iskolai ügyvitel egészségtelen módon megnövekedett, aminek gyakran az oktató-nevelő munka látta kárát — ez derül ki abból a vizsgálatból, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium a Pedagógusok Szakszervezetével közösen végzett.

Az adminisztrációt, az ügyvitelt nem lehet megszüntetni az oktatási intézmények munkájában. Addig is azonban, amíg az iskolák új rendtartása, valamint a pedagógusok munkaköri kötelességeinek, munkakörülményeinek és az iskola, gazdálkodásának átíogó jogszabályi rendezése el nem készül, el kell érni, hogy már az 1972 —73-as tanévben is csökkenjen az írásbeli 'tevékenység.

Ezért már a mostani tanévben egyes iskolai ügyviteli feladatok teljesítését minisztériumi irányelvek szabják meg. Korábban — az iskolai rendtartást helytelenül értelmezve — az iskolák egy részében valamennyi pedagógustól megkövetelték munkaterv készítését. A jövőben az általános és középiskolákban egy munkatervet készítenek. Az osztályfőnököknek, tanítóknak, tanároknak, napközi otthoni vezetőknek nem kell munkatervet készíteniük, az ő munkatervük a tanmenet — hangsúlyozzák az irányelvek.

Mint közöltük, első ízben adták át Miskolcon az Erdélyi János-díjat, melyet Borsod megye Tanácsa alapított, hogy ezzel éhenként egy-egy kiváló borsodi pedagógus tudományos és nevelői munkásságát jutalmazza.

Erdélyi János megyénk szülötte, a sárospataki kollégium híres tanára, korának országos nevű gyakorlati pedagógusa és a tudományok jeles művelője.

Erdélyi János az azóta Nagykapossal egybeépült kelet-szlovákiai Kiskapos községben született 1814. április 1-én egy hétgyermekes jobbágycsalád legkisebb tagjaként. Közép- és felsőiskolai tanulmányait a sárospataki kollégiumban végezte. Pesten korán bekapcsolódott az irodalmi életbe, s a Magyar Tudományos Akadémia már 25 éves korában levelező tagjává választotta, négy év múlva pedig a Kisfaludy Társaság „titoknoka” lett. Közben fáradhatatlanul dolgozott, írta irodalmi és filozófiai műveit, s végezte nép- költészeti gyűjtőmunkáját.

Hosszabb külföldi tanulmányutakon vett részt, s demokratikus felfogásában még jobban megerősödve tért haza, és a forradalom előestéjén bátran hangoztatta a népbe vetett hitét, a forradalom igenlését: ..Elveszünk, el kell vesznünk, ha nem lesz a hazában a nép, a nemzet egy.” Ennek a gondolatnak a szolgálatába állítja népköltészeti gyűjtését, amelyet 1842-ben kezdett el és 184(5- ban jelentetett meg Népdalok és mondák címen, Szerkesztette a Regélőt, a Szép- irodalmi Figyelőt, s 1848-ban a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd a forradalom és szabadságharc idején KosMa Miskolc történelmével foglalkozó 16 részből álló előadássorozat kezdődik az Ady Endre Művelődési Házban. Este hét órakor először

SZERDA

Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.85: Tánczenei koktél. — 13.20: Nótacsokor. — 13.55: Válaszolunk

hallgatóinknak! — 14.10: Enekiö ifjúság. — 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. (Lsm.) — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.15: Klasszikusok magnószalagon. János vitéz. II. rész. (Ism.) — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Pető- fi-kalendárium. — 16.10: Szerszámok forradalma. — 16.25: Ifj.

Magyári Imre népi zenekara játszik. — 16.44: Dózsa György alakja a magyar irodalomban. — 17.05: Az öt karika jegyeben. Hírösszefoglaló. — 17.10: Külpolitikái figyelő. — 17.25: Az öt karika jegyeben. Közvetítés a versenyekről. — 0.10: Filmzene.

Petőfi rádió: 17.23: Régi magyar dalok és táncok. — 17.44: Hangverseny a stúdióban. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.)

— 18.20: Trófea. Dramatizált részletek Zolnay Vilmos regényéből.

— 18.52: Ifjúsági krónika. — 19.06: Lecocq: Angot asszony lánya. A II. felvonás fináléja. — 19.10: Jó estét, gyerekek! — 19.15: A bolgár kultúra hete. — Kb. 21.05: Egy asztal mellett .. . Az edelényi beszélgetés folytatása.

— Kb. 21.35: Üj könyvek. — Kb.

21.38: Kis magyar néprajz. — Kb. pl.43: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 22.05: Grétry operáiból. — 22.25: Augusztusban

hallották először. . . Tánczene.

— 23.15: Az öt karika jegyében. Hírösszefoglaló. — 23.21: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusának hangversenye. (Részletek a június 18-1 hangversenyből.)

Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Őszi munkák a termelőszövetkezetekben. — Falusi fiatalok között. — Előadó: a szerző. — A motortekercselőben. — ..Nagyobb figyelemmel ...” A nők Borsod megye társadalmában. — Foglalkozása: házlgsz- szony. — Hangszerszólók. — Sport-beszámoló.

Televízió: 18.30 : Hírek. — 18.35: Reklám. — 18.45: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. —

suthot .követve, lelkes köztársaságpártivá vált: Szabad Hangok címen gyújtó hatású verseskötetet jelentetett meg, 1849-ben pedig a Respublica c. politikai lapot szerkesztette.

A szabadságharc leverése után egy ideig' neki is bujdosnia kellett.

1851-ben meghívták Sárospatakra a filozófiai tanszék professzorának. Ettől kezdve elmélyülten foglalkozott filozófiai tanulmányokkal. Sárospatakon írt filozófiai műveiben azoknak a magyar gondolkodóknak a munkásságával foglalkozott, akik bele tudtak kapcsolódni korukban az egyetemes európai kultúra szellemi áramlataiba.

A mai magyar marxista filozófia Erdélyi Jánost Hegel legkiválóbb magyar tanítványaként tartja számon. „Erdélyi Hegel dialektikájában a fejlődés magas fokú tudományos megfogalmazását ismeri fel: az ellentétekben való fejlődés gondolatát” — állapítják meg róla. A dia-, lektikát teszi hát tanulmányozásának központjába, sokat foglalkozik az esztétika konkrét kategóriáival, a tartalom és forma dialektikájának kérdéseivel. Élete végéig hű maradt a forradalom eszméjéhez, és „nézeteiben egyes kérdések vizsgálatánál felcsillan a materialista szemlélet, amelyhez ösztönösen jut el.”

A magyar kultúra története Erdélyi János helyét a XIX. században Vörösmarty, Petőfi és Arany mellett jelöli ki, hiszen — amint Ady írta róla: „Magyar elme volt, minden nagy emberi eszmeáradat értője és bajvívója...” K. J.

Miskolc az őskorban címmel H. Szabó Béla természetvédelmi felügyelő tart előadást. A sorozat december végén ér véget.

19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A négy páncélos és a kutya. 12. rész: A kapu. — 20.55: Frank Sinatra— Ella Fitzgerald műsora. — 21.30: Tv-híradó, II. kiadás. — Az esti műsor a NOB döntésétől függően változhat.

Bratislava! televízió: 14.00: Olimpiai közvetítés. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 20.00: Bello amore. Komédia. — 26.40:

Tévé-esztrádműsor. — 21.35: Tv- híradö. — 21.50: Szovjet filmhíradó. — 22.10: Nap, keltezés nélkül. Szovjet film. — 23.00: Nyári olimpiai játékok, München. Filmszínházak: A Zeppelin

(színes angol) 14. hn6; A jövő emlékei (színes NSZK) 8. Béke.

— Férj válaszúton (színes amerikai) f3. f5, f7. Kossuth. Vietnam amerikai szemmel (magyarul beszélő USA) f3; Cromwell (magyarul beszélő színes angol) fő, f7. Filmklub. — Funny Girl I—XI. (színes amerikai, dupla helyárral!) 5, 7. Ságvári. Vetítés helye: Ady Művelődési Ház. — Van, aki megteszi, van, aki nem (mb. színes angol) 8. Tapolca.

Kiállítás: Szőnyi István Terem (9.30—18 óra között): Zalaváry Miklós festőművész kiállítása.

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.18: Zenekari

muzsika. — 9.00: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. (Ism.)

— 9.25: Nóták. — 10.05: Weiner

Leó: Magyar népi muzsika zongorára. — 10.15: Hallgassuk

együtt! — 11.00: Halló, ki beszél? Dezséry László jegyzete. — 11.10: Rita Gorr és Gottlob Frick énekel.

Petőfi rádió: 8.05: Kazahsztáni barangolások. Ütiiegyzetek. — 8.25: Aldobolyi Nagy György szerzeményeiből. — 9.03: Kamarazene. — 9.45: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 10.OO: Az öt karika jegyében. Közvetítés a versenyekről.

Televízió: 8.55: XX. nyári olimpiai iátékok. A versenyek kü»- vetítése.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Joseph Heller A 22-es csapdája című regénye, amely nálunk 1969-ben jelent meg. A könyvből azonos címmel színes amerikai film készült, amelynek fogadtatása a regényhez hasonlóan világszerte kedvező. Mike Nichols rendező nem hagyományos háborús filmet készített: abszurd komédiának nevezték az amerikai kritikusok.

A nemegyszer mulatságos történet komor, súlyos tartalom hordozója. Egyszerre tiltakozás az ostoba háború ellen, és kegyetlen szatíra azokról, akik a háborút kirobbantották és támogatják. A fő szerepeket ismert színészek játsszák. Alan Arkint, Anthony Perkinst és Orson Wellett nem kell bemutatni a magyar közönségnek. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti.

Nem egyszerűen társas játék, hanem társasjáték a színházi előadás. Nem biztos, hogy akkor a legjobb, ha sokan játsz- szák, de a lépések sorrendjére mindig szigorú szabályok érvényesek. Johann Strauss Cigánybáró című romantikus nagyoperettjét sokan játsszák. A lépéseket most tanulja a Miskolci Nemzeti Színház operett-társulata.

Miskolc az őskorban