Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

^ A késő nyári verőfényben ismét megteltek a tapolcai padok „Rendkívüli tanácskozás ' — 50 adag ekédért! fl lényeg, hogy egyenek! Az írás megmarad Verba volant, scripta manent, azaz: A szó elrepül, az írás megmarad. Gyakran idézzük a latin közmondást, arra figyel­meztetvén magunkat és másokat, hogy írásba adni csak azt szabad, aminek a hitelességéhez nem férhet kétség. Persze, nem minden írás készül ilyen igazság-igénnyel. El­gondolni is mulatságos, mi lenne, ha például a szerelmes leveleket összevetnék íróik valódi érzelmeivel, vagy néhány év múltán számba vennék, mennyi teljesült a hangzatos ígé­retekből. Vannak azonban olyan írások, írásban rögzített ígéretek, melyeknek állniuk kell, azaz állniuk kellene a való­sággal való összevetést, az idő próbáját. Ezek közé az írásos „ígérvények” közé tartoznak például az ipari termékeken levő cédulák, melyeken egyebek között megjelölik, melyik minőségi osztályba tartozik az áru. Hány, de hány elsőosztályúnak minősített árucikkről derül ki rövid használat után. hogy minősíthetetlenül rossz?! E cédulák szerzőit az sem mentesítené a felelősség alól, ha elhinnénk, hogy ők maguk komolyan vették, amit leírtak, „csak” téved­tek. Nyugodtan feltételezhetjük azonban, hogy az esetek többségében nem tévedésről, hanem a fogyasztók szándékos félrevezetéséről, magyarán: hazugságról van szó. De nem akarok most nagyon belemerülni a minősítés és minőség ellentmondásaiba, mondandóm lényege ugyanis másfajta írásokhoz kapcsolódik. A minap Bőcsön részt vet­tem azon a tanácskozáson, melyen a sörgyár beruházói és kivitelezői nyilvánítottak véleményt az építkezés állásáról, a munkálatok befejezésének várható időpontjáról. Korábban a népi ellenőrök is körülnéztek az építkezésen és észrevé­teleikről tájékoztatták az építő és szerelő vállalatokat. A bőcsi eszmecserét megelőzően, a NEB megkapta a vála­szokat is. Országos hírű nagy vállalatok magas rangú gazdasági ve­zetői írták alá a pecsétes leveleket, joggal hihetné tehát az ember, hogv az írásba foglaltakhoz nem férhet kétség. Ám a bőcsi tanácskozás alaposan megingatta eme hitemet. A le­velek tartalmának összevetése azzal a kiábrándító tanulság­gal járt, hogy a kivitelezők — tisztelet a kivételnek — a késedelemért, s minden más hibáért a velük együttműködő vállalatokat okolják, ugyanakkor ékesszólóan ecsetelik saját „objektív” nehézségeiket, áldozatos, odaadó munkájukat. Semmi kétség, „bőrpapírnak” (saját bőrüket mentő papír­nak) szánták a válaszokat. S ezt a tanácskozáson többen mo­solyogva el is ismerték, mondván: az ő helyükben más veze­tők is ugyanezt tették volna. Valóban ezt tették! A szó elrepül, az írás megmarad. Megmaradnak ezek a levelek is, pecséttel, aláírással, s az aláírás fölött azokkal a sorokkal, melyek sanda szándékkal fogalmazódtak. A sörgyár persze, ettől még — ha később is és drágábban is. mint reméltük — felépül. Mégis el kell gondolkodnunk azon. hogy felelős beosztású emberek hajlandók nevüket adni a tények tudatos elferdítéséhez. BÉKÉS DEZSŐ A népfront környezetünk védelméért „Otthen” kiállítás Szeptember 22. és október 2. között rendezik meg a ha­gyományos „Otthon” kiállí­tást a BNV területén. A he­tedik lakberendezési bemu­tató ezúttal nemzetközivé szélesedik, részt vesznek raj­ta a lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv és az osztrák ki­állítók is. Urbanizációs hónap A bihari táj központjában, Berettyóújfaluban „urbani­zációs” hónap nyílt. Kiállí­tásokon. előadásokon ismer­tetik a nagy bihari település történetét, fejlődését. Az ur­banizációs hónap első kiál­lítása régészeti és levéltári dokumentációs anyagot, tár­gyi emlékeket mutat be. A lényég több órás parázs vita után fogalmazódott meg. Holott két elvtársi-kar- társi beszélgetéssel talán el lehetett volna intézni min­dent. Mondom: talán! De sorjában: tegnap dél­ben szerkesztőségünk segít­ségét kérte Kisgyörgy Ist­ván, a miskolci 6. sz. Faze­kas utcai Általános Iskola igazgatója. Elmondta, hogy a szomszédos. Közgazdasági Szakközépiskola konyhájáról 50 adaggal kevesebb ebédet kaptak, emiatt a napközis gyerekek egy része, s az egész tantestület ebéd nélkül ma­radt. „Aéí szomszédvár villongása’ — Most itt vagyunk, éhen tanítanak a pedagógusaim, a gyerekek kisebb adagokat kaptak, hogy azok a pajtá­sok, akik kimaradtak az ebédből, legalább ne legye­nek üres gyomorral. Mindez azért, mert a szakközépisko­la igazgatója nem értesített időben bennünket arról, hogy nem tudnak annyi ebé­det adni, amennyit befizet­tünk — részletezte most már élő szóval az általános isko­la igazgatója az eseménye­ket, miután kimentünk hoz­zájuk. Aztán még hozzáfűzte: — Tudja, kérem, ez tulaj­donképpen két szomszédvár villongása. A szakközépiskola igazgatója, Tóth Bertalanná így akar visszavágni, amiért tavaly márciustól neki kel­lett átvennie a konyha igaz­gatását is, miután én nyolc éven keresztül bajlódtam ve­le, holott az ő épületükben van... Tóth Bertalanne viszont így nyilatkozott: — Adnék én szívesen. De a konyha kapacitása nem bírja a nagyobb adagszámot, s ezzel Kisgyörgy István is tisztában van. Tudta ő ko­rábban is, hogy 540 adagnál többet nem bír el, mégis azt követeli, hogy a korábbi, egyébként is magas létszám­Október 2. és 29. között rendezik meg a dolgozók idei országos gyorsíró- és gépíróversenyét. A gépírási sebességi versenyen 15 per­ces. a hibátlansági verse­nyen, valamint az idegen nál ötvennel több gyermeket és pedagógust étkeztessünk, így is 346 adagot adunk ne­kik, míg az én diákjaim kö­zül csák 180-an étkeznek itt. A mi tantestületünkből csu­pán egyetlen tanár kap ebé­det, a többiek — velem együtt — a Központi Leány- kollégiumban étkeznek. Meddő hadakozás Helyünk sem lenne rá, ér­telme sem volna, hogy leír­juk: milyen meddő, évekre visszanyúló sérelmeket hány- torgató, méltatlan vita kere­kedett a két igazgató között az ötven adag ebéd fölött. Már nem is a hiányzó ebé­den volt a hangsúly, ki,-ki saját igazát akarta bizony­gatni. És nem jutott eszük­be, hogy épkézláb megoldás kínálkozik: kérjenek enge­délyt a központi kollégium igazgatójától, hogy a 6. sz. Általános Iskola tantestülete is ott ebédelhessen. Tok Miklós elvtársat, Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak elnökhelyettesét kértük meg: segítsen elintézni, hogy a kollégium konyhája bizto­sítsa a jövőben a hiányzó adagokat. S hogy miért az elnökhelyettest? Mert a két igazgató állította: a kollégi­um nem hajlandó ebédet ad­ni. Az „én diákom... Magam is átmentem arra a „rendkívüli tanácskozásra”, amelyet az elnökhelyettes összehívott. Rajta és a két igazgatón kívül ott volt a vá­rosi tanács művelődési osz­tályvezetője, pénzügyi elő­adója, s később ^megérkezett a központi kollégium igazga­tónője, Huszti Vilmosné is. Mindez ötven ebéd miatt, a vita miatt, hogy az „én” diákjaim, vagy az „ő” diák­jai maradjanak-e ki az ét­keztetésből. — Nincsenek „én” diák­jaim! Csak: a „mi"diákjaink vannak. Ezt próbálják egy­szer megérteni — figyelmez­nyelvű verseny számokban 10 perces másolás a versenyfel­adat. A magyar nyelvű gyorsíróversenyen ötperces. 180—4ág^szótagos diktátumot kell kézírással áttenni. tette az igazgatókat az el­nökhelyettes. Aztán Huszti Vilmosnéhoz fordult: — Át kell venni az ebédeltetésből kimaradt létszámot a kollé­gium konyhájának. — Rendben van, de akkor kérem papíron az engedélyt — válaszolta Husztiné. — Milyen engedélyt? Hi­szen önök önállóak. Saját belátásuk szerint kell tudni intézkedni. És nem azt vár­ni, hogy tanácsvezetői szin­ten oldják meg azt a prob­lémát, amit maguk között két megértő mondattal is elin­tézhetnének! Végre a kollégium igazga­tónője megfogalmazta: — A lényeg, hogy egye­nek! Diákoknak, tanároknak, mindazoknak, akik okkal igénylik, hogy jusson ebéd. S ne rendkívüli „kabinetgyű­lés” parancsszavára. Hanem elvtársi-kartársi megértésre alapozva. RADVÁNYI ÉVA A Lenin Kohászati Művek­ben a közelmúltban értékel­ték az újítómozgalom első féléves eredményeit. Eszerint ez év júniusig a gyár dolgo­zói 193 újitási javaslatot nyújtottak be. 45-tel keve­sebbet, mint az előző év azo­nos időszakában. Ebbő” kí­sérletre elfogadtak 57-et. megvalósításra 83-at, s beve­zettek 89-et. (Az előző év­ben a kísérletre elfogadott javaslatok száma 61, a meg- valósítottaké 103, a beveze- tetteké pedig 72 volt.) Az újítások által megtakarított összeg 35,6, illetve 19,5 mil­lió forint. Az újítóknak az idén 454, tavaly pedig 585 ezer forintot fizettek ki. A fenti számok is bizo­nyítják: ez év első felében kevesebb javaslatot tettek a kohászat dolgozói, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban. Igaz ugyan, hogv a ke­vesebb újítás nagyobb össze­gű megtakarítást jelentett a népgazdaság számára. A benyújtott javaslatok csökkenésének oka elsősor­Szüreti felvonulás a lakótelepen \ Szüreti felvonulást rendez szeptember 23-án az Ady Endre Művelődési Ház. A Matyó együttes, a miskolci ipari szövetkezetek tanckara és a művelődési ház tánc- együttese vonul fel a Kilián lakótelepen, a diósgyőri vá­rosközpontban, majd útjukat a diósgyőri várba veszik. Mű­soros estjük, a tervek sze­rint. délután öt órakor kez­dődik a várban. Két hivatásos gépjárműve­zetői tanfolyam kezdi meg működését szeptember 20-án a KPM miskolci Autóközle­kedési Tanintézetében. A 70 tanuló munka mellett szerzi meg a személygépkocsi-veze­tői és a tehergépkocsi-vezetői jogosítványt. Először a há­romhónapos úgynevezett alap­tanfolyamot, majd a kéthóna­pos gépkezelői tanfolyamot végzik el. ban az LKM néhány gyár­egységében végrehajtott re­konstrukciónak tudható be; ahol nincs üzemszerű terme­lés. ott nincsenek munkafo­lyamatok, amelyek megköny- nyítésére a dolgozók javas­latokat tehetnének. Azóta befejeződött a kohó átépíté­se, a középhengersor nagy­javítása. Az ismét megkez­dődött munka „felszínre” hozza a problémákat: a kö­vetkező hónapokban várha­tóan emelkedik a benyújtott újítási javaslatok száma. A mozgalom szélesítése ér­dekében hathatósan intézked­tek az LKM vezetői. Megfi­gyelték ugyanis, hogy voltak olyan javaslatok, amelyek ér­téke különböző okok miatt nem kalkulálhatók. Ezeket a dolgozók már be sem nyúj­tották, miután az újítási díj — a korábbi gyakorlat sze­rint — csak a kalkulált, il­letve a megtakarított érték arányában volt kifizethető. A vezetők abból az alapál­lásból indultak ki, hogy ha a megvalósított újításokból A Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székhazában tegnap ülést tartott az orszá­gos elnökség mellett műkö­dő — a tavaszi népfront­kongresszus határozata alap­ján megalakított — környe­zetvédelmi munkaközösség. Megtárgyalták a testület működési programját, s a tevékenységi területet így körvonalazták: a levegő és a víz tisztasága érdekében szükséges tennivalók, a lár­ma- és balesetveszélyek el­eredő megtakarítás a gyár nyereségét növeli, csak azt az újítást érdemes díjazni, amelyik hoz is valamit a „konyhára”. Igen ám. de vannak újítások, melyeknek népgazdaságilag képviselt értékük magas, ugyanakkor a nyereség növekedését, csak közvetve, indirekt módon segítik elő. Méltánytalanság lenne viszont, ha az ilyen javaslatok benyújtói nem részesülhetnének anyagi megbecsülésben. Az ellentmondásos helyzet megváltoztatása érdekében — hogy az újítási kedvet is fo­kozzák —, ez év áprilisában módosították a gyár újítási szabályzatát, amely most már lehetőséget biztosít a nem kalkulálható, viszont népgazdaságilag hasznosnak ítélt újítások eszmei díjazá­sára. Ez az intézkedés egyelőre még nem éreztette hatását, de az év végi eredmények értékelésénél már remélhető­leg az idei év javára billenti a mérleget. (keglovich) hárítása, a dohányzás, az al­koholizmus. a túlzott gyógy­szerfogyasztás elleni küzde­lem, a talaj és a földben rejlő természeti kincsek vé­delme, a lakóhelyek tisztán tartása. Szó volt az ülésen arról, hogy az alkotmány is — 57. paragrafusában — elő­írja az ember egészségének megóvását és a természeti környezet védelmét. A környezetvédelmi nép­front-munkaközösség felmé­ri, hogy milyen társadalmi segítséget tud nyújtani a mozgalom a környezetvéde­lem nemzeti programjának kidolgozásához. Feltárja a környezetvédelem előmozdí­tására szervezhető társadal­mi akciók lehetőségeit és nevelő-, propagandamunká­val is hozzájárul az emberi környezet védelmét szolgaló hatósági rendelkezések minél eredményesebb végrehajtásá­hoz. REFLEKTOR Ma Budapesten a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaságban előadást tarta­nak a vállalaton belüli in­formációszerzésről. — Kifi­zették a lottó 34. játékheti, több mint kétmillió forintos főnyereményét. + Celláö- mölkön társadalmi összefo­gással új játszótér építését kezdték meg. Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyár­ban tízes névadó ünnepséget rendeztek, Nyíregyházára érkezett a Szovjet Népi Együttes. * Pécsett idegen­nyelvű önkiszolgáló könyv­tárat nyitottak. * Salgótar­jánban szülői értekezletet tartottak az NDK-ban dol­gozó, illetve a kiutazni szán­dékozó fiatalok szüleinek részvételével. ★ Székesfe­hérvárott honvédelmi filmhét kezdődött. Gyors-gépíró versen v Eszmei díjai is fizetnek Újítómozgalom az LKM-ben /

Next

/
Oldalképek
Tartalom