Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-25 / 226. szám

Rendőrségi segélykérő A 07 mi ^ Panoráma — sok vízzel A kék tavak TAMPERE városa bemutató termében. Szeptember 27-én, 28-án, és 29-én állítják ki legszebb terményeiket, ame­lyeket zsűriznek és díjaznak is. ^ A modern stadion, ahol a jégkorong-mérkőzések zsjianak Barátságos szőke emberek, szelíd napsütés, sok-sok kék víz és egy kis dal — ezek jutnak elsőként az eszembe, amikor tamperei emlékeimet idézem. Miskolc finnországi „test­vérét” nem véletlenül becé­zik a kék tavak városának. Harminchárom tava van, s ezek közül a két legnagyobb az északi oldalon elterülő Näsijärvi, valamint a déli Pyhäjärvi. Szintkülönbségük 18 méter, s a tavakat össze­kötő víz zuhatagot alkot. Ez a híres tamperei vízesés, mely az említett dalocskában szerep>el: „A Tammer vízesés hídján láttam meg először a babámat...” De nemcsak dalt ad a vá­rosnak a zuhatag, hanem ol­csó áramot is, mely alapja a fejlett iparnak. A körülbelül 140 ezer lakosú városnak nem kevesebb, mint négy­száz üzeme van. Itt műkö­dik például az ország első — 1783-ban alapított — papír 4 gyára. Fejlett a tamperei* gép-, cipő- és fonóipar is. A fonónő szobra — egy gyö­nyörű park közepén áll -p éppoly kedvenc találkahelye a tamperei fiataloknak, mint a miskolciaknak a népkerti szökőkút. Tampere nemcsak a finn iparnak, hanem a kulturális életnek is egyik jelentős köz­pontja. Fejlett színházkultú­rával dicsekedhet. Itt építet­ték azt a méltán világhírű szabadtéri színpadot, mely — amellett, hogy csodálatos ter­mészeti környezetben fekszik — egyedülálló technikai megoldással is szolgál: for­gatható a nézőtere. Igen, itt nem a színpad fordul a né­ző, hanem a néző a színpad felé. És ez átvitt értelemben is igaz, mert a tampereiek nagyon büszkék szabadtéri színházukra, színészeik te­hetségére, s egyáltalán min­denre. ami városukkal kap­csolatos. BÉKÉS DEZSŐ Jk Itt északon rövid a nyár, ezért a finn embernek különösen becses a virág és a napsütés \ És nincs az a dicsérő jelző, amit Bató Lajos „főtörzs” el ne mondana az URH-sokról, amikor úgy hozza a beszéd sora. Szép hivatás! é Bató Lajos rendőr főtörzs­őrmester éjszakai ügyeletén a 07-es telefon mellett (Agotha Tibor felvétele) Gyengébb idegzetű ember nemigen bírná néhány óránál tovább azt a mozgalmassá­got, ami a BM Miskolc vá­rosi és járási Rendőrkapi­tányság központi, URH ügye­letét jellemzi. Szinte percen­ként berreg valamelyik tele­fon, majd a rövidhullámú rádió adó-vevőn jelentkeznek be a járőrök, intézkedni kell, utasítani, irányítani úgy, hogy a legrövidebb idő alatt a kívánt helyszínen legye­nek a rendünk őrei. A 07-es telefon a rendőri segélykérő szám, közvetlen vonal ide, köldökzsinór a lakosság s a rendőrség kö­zött, amely a bajban levőkbe bizalmat, s reményt táplál addig is, míg a személyes segítség megérkezik. „Öreg ’ rendőr — Tizenkét óránként két­száznál is több telefonhívás érkezik. Gyerek-, felnőtt-, öreg-, férfi- és női hang je­lentkezik, könnyről, kétség- beesésről, felháborodásról, ke • serűségről árulkodva. Bató Lajos főtörzsőrmester, ügyeletes tiszthelyettes há­rom éve tölti be ezt a posz­tot. Megtermett ember, tem­pós, nyugodt mozdulatok­kal. A diósgyőri városrész­ben, ahol korábban eszten­dőkön át volt őrsparancs­nok, úgy ismerik, mint ba­rátságos, közvetlen, ám ha szükséges, kemény, határo­zott férfit. Bár korra fiatal, mégis „öreg” rendőrnek szá­mít: 24 éve teljesít szolgá­latot. Sok vihart látott, sok mindent megélt, mégis ösz- szerándul, amikor a leggya­koribb segélykérésekre for­dul a szó. — Általában családi ügyek ezek. Részeg férj veri, kizár­ja, üldözi asszonyát. Gyere­kek sírnak a telefonba: Jaj! Tessék gyorsan jönni, mert... Különösen az elvált házas­társakkal van sok probléma: közös maradt a lakás, s meg­próbálja egyik a másikat ,Jd- szekírozni”, „kigvűlölni” be­lőle, törvénytelen eszközök­kel is. A gyengébb fél aztán a mi segítségünket kéri. va­lamifajta csodát vár tőlünk, hogy majd rendbehozzuk az elrontott életet... „Csendes' éiszaka A tizenkét órás éjszakai szolgálat után csak a szemén látszik a fáradság. A „szo­kásosnál” nem volt több dol­ga. Négy családi perpatvar, egy koccanásos közlekedési baleset a Győri kapu és a Gyula utca kereszteződésé- •él, no és a Bükk étterem. — Ritka az olyan nap, a&ikor teljes a csend a Bükk étteremben. Az éjjel is kétszer kellett járőrt küldeni oda. A részeg verekedők ad­nak ott munkát, — bár el­csendesülnek, amikor meg­látják az URH-sokat! Huszonnégy óra szabad idő követi a hosszú szolgá­latot. Mire hazaér diósgyő­ri otthoniba, már az asz­talon párolog a forró kávé, megvetve várja a fekhely. Asszonya s 12 éves kisfia fogja közre, keresi kedvét. Aztán a kiadós reggeli után pihentető alvás következik. — Ha az időjárás engedi, délután kimegyek a gyümöl­csösbe. Mindig akad tenni- venni való a földön. Passzi­óm is ez, meg aztán: jórészt megtermi, ami a konyhára kell. .. Faggatnám még a hivatá­sáról, de szabadkozik: — Mit mondjak? Sokan azt hiszik, hogy mi rendőrök „merev” emberek vagyunk. Holott csupán arról van szó, hogy a szolgálati titoktartás, amelyre esküt tettünk, köt bennünket. ... írja meg azt, hogy érdekes, mozgalmas fel­adat a miénk. Nekem ez a legszebb hivatás! R. E. latát, névvel vagy név nélküL A DIGÉP pártbizottságá­nak erre a célra kijelölt munkacsoportja szortírozta, véleményezte a robb száz ja­vaslatot, amelyek közül 144 foglalkozik üzem- és munka- szervezéssel. Ezek közül 33 a költségcsökkentésre, 27 a kapacitások növelésére, 74 az ügyrendre és ügyvitelre, míg 10 a szociális és munkavé­delmi helyzet javítására vo­natkozik. A költségek csökkentésére vonatkozó 33 javaslat közül a munkabizottság 17-et tart megvalósíthatónak, s arra ér­demesnek, hogy a javaslat nyomán üzemi vagy vállala­ti szinten intézkedés történ­jék. A K-eg.ységből érkezett az a kérés, hogy a vállalat- vezetés tegyen intézkedést egy központi raktár létreho­zására. ahonnan minden üze­met elláthatnának fogyószer­számokkal. A pártbizottság munkacsoportja a javaslatot jónak tartja. Vállalati szinten kell meg­vizsgálni azt a főtechnoló­giai főosztályról érkezett ja­vaslatot. hogy szüntessék meg a DIGÉP-ben a harma­dik műszakot. A véleményt formáló úgy látja, hogy a harmadik műszakban annyi­ra kevés produktív dolgozó vesz részt, hogy kérdésessé teszi a gazdaságos munka­végzést. Több hasznos javaslat hangzott el a további három témakörben is. Egy A-egy- segbeli dolgozó arról ad hírt, hogy a precíziós öntöde pré­selő üzemében nagyon rossz Elektronikus mérőműszerek az NDK-ból Ma délelőtt az NDK ma­gyarországi nagykövetsége, a drezdai VEB RFT Messe­elektronik „Otto Schön" és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem közös rendezésében NDK elektronikus mérőmű­szeripari kiállítás nyílt egye­temünk A'4-es épületének 4. emeleti üvegtermében. A miskolci szakemberek köré­ben érdeklődéssel várt kiál­lítás szeptember 30-ig napon­ta 10 órától délután 5 óráig tekinthető meg. Szeptember 27-én délelőtt 10 órától három előadás hangzik el a mechanikus rez­gések és lökések méréséről, a magfizikai laborműszerekről és az iparban alkalmazott nukleáris méréstechnikáról. Az előadók: Günther Mohs és Wolfgang Scholz, a VEB RFT Messeelektronik „Otto Schön” mérnökei. Miskolc az Anjou-kerban Az Anjou-kori Miskolcon kalauzolja el a honismereti szakkör tagjait legközelebb H. Szabó Béla természetvé­delmi felügyelő. Előadására szeptember 27-én este hét órakor kerül sor az Ady End­re Művelődési Házban. a levegő és a világítás, az itt dolgozó nők többször is rosszul lettek. A javaslat- tevő ventillátort és lámpákat kér. S ugyancsak ennek az egységnek a dolgozói hívják fel a gépgyári vezetők fi­gyelmét arra, hogy a hegesz­tőüzem világos, modern csarnokában az egyengetés miatt elviselheteitlen a zaj. Építettek ugyan egy egyen­gető fülkét, ám a rrfunká- sok szerint ez vajmi /keveset segített. Ráadásul több dol­gozó olyan orvosi igazolás­sal rendelkezik, amely zaj­talanabb munkahelyet tesz indokolttá. A pártbizottság munkacso­portjának véleménye: a he­gesztőüzem a jelenlegi csar­nokban nincs megfelelő he­lyen. Tetőzete, egész felépí­tése olyan akusztikai viszo­nyokat teremt, amely miatt nagy a zajártalom. A csar­nok átalakítására a hegesztő üzem áttelepítésére igazga­tói intézkedést kell hozni. Az áttelepítési javaslatot a mű­szaki fejlesztési főosztálynak 1973.. január 1-ig kell elké­szítenie. NYIKES IMRE Kertészeti Kertszövelkezeti tagok s az Ady Endre Művelődési Ház Kocsis Pál kertészeti, szőlé­szeti szakkörének tagjai tar­tanak kertészeti bemutatót a III. kerületi tanácsi hivatal Szervezni tudni kell Mit javasol a gépgyári munkás? Amikor Buda István miniszterhelyettes emlékezetes mis­kolci. MTESZ-beli, a borsodi műszaki heteket megnyitó elő­adásán úgy foglalt állást, hogy hazánk további gazdasági fejlődésének legfontosabb feltétele a korszerű üzem. és mun­kaszervezés megvalósítása, azt is hozzátette: a munkások véleménye, javaslata nélkül aligha lehet elképzelni korszerű munka- és üzemszervezést. Később Mónus Antallal, a DI- GÉP párttitkárával készítettünk interjút arról, hogyan ké­szülnek a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására a Diósgyőri Gépgyárban: a gyár üzemeiben urnákat helyeztek el, ahová bárki bedobhatja írásos javas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom