Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
A pályázati felhívás háttere Légtisztítás, központi támogatással A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács az ipari és építőipari ágazatba tartozó vállalati gazdálkodó szervek és szövetkezetek levegőtisztaság-védelmi beruházásainak megvalósítását a Borsod megyei területi levegőtisztaság-védelmi alapból támogatni kivánja. A támogatást pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázat benyújtásának határideje: 19*2. szeptember 30. A támogatásban részesülő beruházások körét, valamint a pályázat benyújtásának módját cs tartalmát a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács V. B. pályázati felhívásban szabályozta. A pályázati felhívás a Borsod-Abaúj-Zemplcn megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályán átvehető. Tavaly kormányhatározat született, a levegő tisztaságának védelmére. E határozat toobek között kimondia, hogy a fokozatosság és er- dekc'tscg elvét szem előtt tartva kell ösztönözni a légszennyező üzemeket természetes környezetünk védelmére. A fokozatosság elve érvényesül abban is, hogy 1373 januárjáig alapjáradékot fizetnem a vállalatok, s az 'gy befo'vt pénzből képeznek alapi I a levegő tisztaságát védő beruházások finanszírozására. Kétfelé osztják az összeget. Ötven százaléka a központi alapot növeli, mely fölött az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendi IneziU. A további 50 százalékot — az úgynevezet fertile! alapot — az ország legin-túbb szennyezett iparvidék*'. Borsod, Baranya, Veszp cm Komárom, valamint Budapest között osz‘-. ják *1. E pénz fölött az illetékes 'anácsok rendelkeznek. Rovsn lban két év alatt 23 —24 millió forint gyűlt be a területi alapra, ennek 85 százalékát, azaz 18—19 millió forintot lehet a levegő tisztaságát védő beruházásokra fordítani. Pályázat útján dönti el a megyei tanács végrehajtó bizottsága, melyik vállalatnak, üzemnek juttat a sajnos elég szerény összegből, ölért szerény ez az összeg a feladatok nagyságához viszonyítva akkor is. ha a vállalatoknak maguknak is hozzá kell járulniok a beruházáshoz. A költségeknek lega.abb 50 százalékát viselik,' söi a pályázatok elb.látásán.).! előnyt élvez az a vállalat, mely ennél nagyobb arányban járul hozzá a lég- tisztit o berendezések megvásárlásához. illetve felszereléséhez. A pályázatok még nem futottak be, de több nagyvállalattól kapott a tanács olyan jelzési hogy élni kívánnak a lehetőséggel. Minden bizonnyal pályázik a két nagy vegvikombinát, a mádi a: ványiculolgozó tizein, az ózdi kohászat, valamint az LKM. A legnagyobb levegőszennyezők közé tartozó Hejőcsabai Cement műnek nincs szűk c- gc rá. hogy ily módon oldja meg problémáját, hiszen a rekonsli ukció során léftlldí- tó berendezésekkel is felszerelik az újjászülető üzemet. A vállalatok jól tudják, hogy érdemes erőfeszítésekét tenni. Ezt követeli mindanv nyiunk egészségé, de ezt követeli saját ét-dekünk is. hiszen a türelmi idő előbb- utöbb lejár, s a jövőben szigorú bírsággal sújtják a levegő szennyezőit. Miskolcon is épül regionális mérőállomás. s így rendszeresen ellenőrizhetik, ki és mennyiben szolgál rá a bírságra. (békés) Népművészeit tanácskozás Mezőkövesden A Népi Iparművészeti Tanács, a Népművelési Intézet és a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ népművészeti tanácskozást rendez augusztus 10. és 12. között Mezőkövesden. A holnapi megnyitót követően Földes Imre előadását hallhatják a tanácskozás résztvevői A Bartók-művekét elemző előadás' és vita után néprajzi filmeket vetítenek. A második napon, augusztus 11-én a népművészét XIX. és XX századi stíluskorszakairól dr. Fél Edit és dr. Hoffer Tamás , beszél, majd délután megvitatják a Kis Jankó Bori hímzőpályázatok sokéves tapasztalatait. A tanácskozás külföldi résztvevői beszámolnak róLa, hogy hazájukban hogyan alkalmazzák a népi hímzés hagyományait a lakáskultúrában és a korszerű öltözködésben. Augusztus 12-én szombaton lesz a X. országos Kis Jankó Bori hímző emlékpályázat díjkiosztó ünnepsége, és a beérkezett pályamunkákból rendezett kiállítás megnyitója. Köszöntőt Varga Gá- borné, az országgyűlés alél- nöke, a megyei tanács elnökhelyettese, ünnepi beszédet pedig dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi kutatóintézetének igazgatója mond. A dijakat dr. Pillis Pálnétól, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökétől vehetik át a legjobb pályaművek alkotói. ' ★ Készül a műanyag ajtó a BVK szekszárdi gyárában (Kaprai János felvétele) Késnek az iskolai nyomtatványok A tanévkezdéskor a tankönyveken kívül számtalan .hivatalos nyomtatványra ia szükség vari 'áz'íáR'ólákftíííi'!' óvodákban. A megye egyetlen nyomtatvány üzletében most még több a hiánycikk, mint a kapható űrlap. Késik a gimnáziumi anyakönyvi borító1 ap. a zeneiskolák naplója, ellenőrző könyve, különféle befizetési lapok, a mezőgazdasági szakközépiskolák és technikumok összes riivatalos nyomtatványa. A DH városfejlesztési fóruma • Zsúfolt a belváros Uj autóbuszok Előnyben a tömegközlekedéí „Kilián-lclcpi lakos lévén szinte naponta tapasztalom a városi közlekedés válságát, a Győri kapuban és a Széchenyi utcán. Különösen a reggeli és délutáni csúcsforgalomban az autóbuszok zsúfoltsága már a képzeletet is felülmúlja, s olykor már a villamosok is tömöttek. Tudom, nem véletlenül, hiszen erre a kelet—nyugati forgalmi tengelyre összpontosul a város forgalmának túlnyomó része, s ha más városokkal hasonlítjuk össze Miskolcot, adottságaink igen kedvezőtlenek. Ráadásul — elsősorban a belváros Széchenyi utcai szakaszán — az egyre szaporodó személygépkocsik is fokozzák a városi közlekedés gondjait. Ezért is örülnénk annak, ha Miskolcon mielőbb megépítenék a kéreg alatti villamospá- lyát. Tudomásom szerint azonban a miskolci .földalatti’ építésére a nyolcvanas évek közepénél hamarabb nem számíthatunk. Addig mi lesz? Terveznck-c valamilyen intézkedést a Széchenyi utca és a Győri kapu forgalmi tehermentesítésére?” — kérdezi Kinga Lajos, Könyves Kálmán utca 28. szám alatti lakos. A kérdésre tónyad Lászlótól, a városi tanács építési és közlekedési osztályénak vezetőjétől kértünk választ. — A tanács valamint i Közlekedés- ujs Postaügyi Minisztérium a következő napokban ír ki pályázatot a miskolci kéregvasút tanulmánytervének , kidolgozására. A pályázat eredményei alapján döntünk majd arról, hogy mikor kezdjék meg ■-> részletes tervek kidolgozását. Ez azonban, éppúgy mint a kéregvasűt megváló-, sítása. nemcsak idő, hanem — elsősorban — pénz kérdése. Addig csupán átmeneti megoldásokkal kísérletezhetünk. Egyik ilyen átmeneti megoldás lehet a szeméiy- gépkocsi-forgalom kitiltása a Széchenyi utcáról. Célunk az, nogy minden körülmények- között elsőbbséget biztosítsunk a tömegközlekedés járműveinek. Hasonló jellegű megfontolások alapján rendeltük meg tavaly a Szinva mentén húzódó Kiss Ernő utca- korszerűsítésének tér-' veit is. Ezt a munl^iv már hetek-' kel ezelőtt megkezdték az építők, és az átépített, kiszélesített Kiss Ernő utcát még ebben az evben megnyitjuk a forgalom előtt. Csak ezután válik lehetővé a lovas fogatok kitiltása a Győri kapuból, amelyek miatt, mint ismeretes, nemegyszer .sok lépésben tudnak haladni az autóbuszok a városnál; ezen a legforgalmasabb űtvonaLecsószezon a hütöházban A Magyar Hütpipar Miskolci Gyárában nemrég ke *- aedött a lecsószezon. A közeljövőben mintegy 50—'JO vagon lecsót, ugyanennyi tartósított szilvát, tíz vagon broccolit készítenek. Most folyik a zöldbab feldolgozása is, bár az esős időjárás miatt legalább hetven vagon bab tönkrement a földeken. A korábban tartósított cseresznyét, meggyet. málnát és zöldborsót most csomagolják. A hűtőház a; idén mintegy 40—50 vagon mirelitárut hoz forgalomba. A miskolci gyár ebben az evben összesen 140 vagon árut termel, a műit évi hatvannyolccal szemben. Bizonyára örömmel fogadják a hírt az ínyencek: novembertől ismét készítenek szilvásgombócot a hűtőház- tan. Egy, kettő, három... Ülök a fák alatt. Nem messze tőlem gyerek játszik. Az esőtől nedves talajba különös figurákat vés, nagy igyekezetében még a nyelvét is kidugja. Haja kissé csapzottan hull a szemébe. Teljesen leköti a „munka”. Felvisit. amikor anyja meg akarja fésülni. Hiába, nem tűr semmit, ami — ha csak egy pillanatra is — akadályozná tevékenységében ,.. Embert rajzol, mag házat, s kerítést hozzá. jó magasat. Füstölgő kéményt. Folyót. s mellé dombot. Feláll. Végigtekint müvén, körüljárja. Aztán a talpával eltörli. Szaladni kezd. Belegázol a friss, harmatos fűbe. — Pistike, jössz ki onnan! — kiált rémülten aggódó anyja. A gyerek megérzi, hogy rosszat tett, s félénken pislog közelgő anyjára, miközben kisomfordál a fűből. — Na tessék! ösz- szevizezted a szép, új cipődet. Hogy áll rajiad az az ing?! Mindig olyan pacuhn vagy (megigazítja a fiúcska ruházatát)... Szent isten! Csupa sár a homlokod! És a kezed??? Hát nem tudsz vigyázni??? Ejnye, ejnye! A srác nem szól, nem védekezik. Meg se mukkan, lehajtja kócos fejét. Megszokhatta már az ilyesmit. — Itt maradj! Fel ne merj nekem állni! — ítél megfellebbezhetetlenül az anyai szigor, s a kényszerbörtön egy sarki pad lesz. Eltelik egy perc. Kettő. Három is talán. A lábak türelmetlenül kaszálják a levegőt. Majd óvatosan lecsúszik a pádról a kis „fogoly'. Egy sanda pillantás a porkoláb felé ... — Na jól van. nem bánom, mehetsz ... De össze ne kend megint magad! A bozontos üstökű kis ördög, szilaj csikó. megszabadulva a kipányvázó szülői felügyelettől, nekiiramodik. Aztán megáll. Kézbe vesz egy aprócska kavicsot, s tétován az elsimított. földre írja: 1, ?, 3. 4 ... Hirtelen felegyenesedik. Eszébe jut valami. Izgalom fut át kis testen. Anyjához lohol: — Anyuci, anyuci! — Tessék fiacskám? — Hányat kell még aludni az iskoláig’’ (buzafalvi) Ián. A Kiss Ernő utca megnyitása véleményünk szerint a teherforgalom egv részét <s elvonja majd a Győri kapuból: A korszerűsített új útszakasz meghosszabbításáról is .szeretnénk mielőbb gondoskodni. ennek érdekében a Kiss Ernő utca folytatásában a Herczeg Ferenc utcacol a diósgyőri várig terjedő varosszakaszon építünk ki új űtvohaiat az elkövetkezendő években. Erinek tanulmányterve már a jövő év első felében elkészül. A vegleges megoldás azonban csak az északi tehermentesítő út kiépítése lehet, amelyre egyelőre nincs pénze a városnak. Így a tömegközlekedés zsúfoltságának enyhítése érdekében még az idén újabb 13 darab 4 ajtós Ikarus 180. típusú autóbusz vásárlásával es forgalomba állításával szeretnénk valamelyest javítaná a városi autóbusz-közlekedés színvonalán. L. P. — Áruk, árak Többet veszünk, de drágábban Tegnap ülést tartott a városi tanács mellett működő gazda,ágpolltikai bizottság, és töobek között megvitatta a város áruellátásáról, a fogyasztói árak alakulásáról készített jelentest. ! Miskolc kereskedelmének 'forgalma 1971-ben 3 milliárd 704 millió forint volt, 8.8 százalékkal több, mint az. előző évben. Az idei év első- felében 9,1 százalékkal nőtt. a kereskedelem forgalma. Kevés a téliszalámi, és a polvpack-tcj Az alapvető élelmiszerekből több volt, mint az előző években. de változatlanul akadozik a friss marhahús-, száraz hentesáru-ellátás. Meg mindig kevés a polypack-tej, bár a vállalat csomagológé-' peit teljes kapacitással dolgoztatja. Javult a sörellátás, de kevés a Kinizsi és általában az olcsó sör. A zöldségek és gyümölcsök ára az utóbbi időben évente 10—12 százalékkal emel-: kedett. 1972 első felében a gyümölcsök szabadpiaci ára 28 százalékkal növekedett. A közhiedelemmel ellentétben, mégsem drágább a miskolci piac. mint a többi nagyvá-- rosé. a primőr-időszakot leszámítva. az országos árszínvonalnak felel meg. Általában jó a zöldség- és gyümölcsellátás, de sajnos, a rossz idő miatt nálunk is kevés cseresznye. meggy, málna, eper jutott az üzletekbe. A kereskedelmi osztályon összehasonlították a Búza téri és a vasgyári piac árait, és megállapították, hogy a kettő között nincs lényeges eltérés. Nem hiánycikk az Orion sem Ebben az évben — a korábbi üzleti pangással szemben — jelentősen nőtt a ruházati kereskedelem forgalma. Különösen a szintetikus alapanyagú ruhák és kötöttáruk iránt nőtt meg a kereslet,, de ezekből a termékekből a hazai ipar nem tud eleget szállítani. Az év első felében férfiingekből. női nyári fehérneműkből, harisnyanadrágból, ingpulóverekből. Nylprinl- és Tryprint- ruhákból volt kevesebb a kelleténél. Az iparcikkek forgalma alatta maradt az országos gt: lagnak. Az év első felében volt elegendő rádió, lemezjátszó. televízió — Orion is! —. nem volt hiánycikk a mosógép, centrifuga, parkettkefélő, porszívó sem. Érezhető azonban, hogy a kereslet egyre inkább az import tartós fogyasztási cikkek felé fordul, és ezekből változatlanul kevesebbet kapnak a boltok, mint amennyit el tudnának adni. Javult a bű- torellátás, de még mindig kevés a gyerekbűtor. Sokan hipba keresték az olcsó gáztűzhelyeket. villanysütőket. í az ipar ,7 A városi tanács kereske denni osztálya jelentésében foglalkozik az árak alakulásával is Az az általános tapasztalat, hogy az áremelések zöme a termelőktől származik, a kereskedelem csak a legritkább esetben ha it végre árkorrekciót. A termelői árváltozások jelentős része egyébként a kereskedelem számára érthetetlen. Az árváltozást nem indokolja az ipar. Az élelmiszerek ára — o zöldség-gyümölcs kivételével — 1970-ig nem változott lényegesen. Az idén az év első öt hónapjában azonban az olcsó borok, sörök, import szeszes áruk, és egyes konzervek árának változása miatt 2.8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ár- szintje. Elgondolkoztató az az adat. hogy míg 1970-ben 17 ezer iparcikk árát változtatták meg — fele-fele arányban lettek olcsóbbak, illetve drágábbak —. addig tavaly 18 ezer 500 iparcikk- közül több mint a felének, csaknem 11 ezernek ment fel az ára. Ebben az évben pedig júniusig 6 ezer 820 árváltozásból csupán 30 százalék volt a csökkentés, az iparcikkek 70 százaléka drágább lett. PUSZTAI ÉVA
