Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-31 / 178. szám

Akit ütközet után senki többé nem látott \_i_, Dózsa (Barczi Pál rajza) Déryné feltámasztása... Ki nyer augusztusban? A Rádió-folyosók kániku­lai, bágyasztó csöndjében szinte felüdülés az 5-ös stú­dió nyitott ajtaján kihallat­szó vidám zsivaj. Kaposy Miklós szerkesztő és Marton Frigyes rendező most állítja össze a nem budapesti szín­házak Ez az én színpadom! című vetélkedő műsorát. Mo­dern Laokoonként küszköd­nek a beláthatatlan mennyi­ségű magnószalaggal, melyen tíz színház produkcióját rög­zítették. — Mit jelent a műsor cí­me? — És ki nyer? — Egyetlen zsűri van: a közönség. Amelyik három színház e pártatlan zsűritől a legtöbb szavazatot kapja, az nyeri el a díjakat. A tét 25 ezer forint — ami nem csekélység. A zsűrizés persze egy kis többletmunkával is jár, hiszen aki lelkiismere­tesen kíván szavazni, annak mind a tíz színház csapatát meg kell hallgatnia, s min­den adás után meg is kell jegyeznie, melyiket találta a legjobbnak? Reméljük, hogy lesz elegendő önkéntes je­lentkező — hiszen ezek a vasárnap délelőtti 90—100 percek ugyancsak kellemesen telnek majd. Simon Emil ból. Szolnok főutcáján akkor még biztosan nem állt a pa­vilon. amiben pattogatott ku­koricát, tökmagot, naprafor­gómagot árul ma az öreg­asszony. Már az unokái is felnőttek, mire a nemzetközi Vöröskereszt útján megjött a hír: a férj él. vonatvezető­ként Novoszibirszkben dol­gozik. A 71 éves öregember 69 éves feleségével kötötte össze újra az életét, amelyet automatikusan választottak el az országhatárok. Az azóta együtt leélt öt és fél év alatt a külön töltött 40 esztendőre emlékeztek mindketten. Az első világháború előtt, alatt és utána sokan kötöttek házasságot. Nem volt család a világon, de főként nem Eu­rópában, amely a két világ­háború viszontagságait meg ne érezte volna. Munkácsiék életét a történelem egy da­rabjaként tanítani lehetne: a családi sorsfordulók történel­mi változások mérföldkövei. — Ez az én színpadom — nemcsak a kulisszák világa, amelyek között a művész napról napra újjászületik, hanem beletartozik ebbe a város, a megye is, a min­dennapi környezet, amelyben a színész él, amelynek fo­nákságait megfigyelte, össze­gyűjtötte és humoros formá­ban közreadja. — Mikor kerül sor a mis­kolciak szereplésére. — Augusztus 20-án, vasár­nap a szokott időben, Deb­recennel és Szolnokkal együtt. — Mit árulhatnak el a mű­sorról? — Ügy gondoljuk, sokat fogunk nevetni. Fehér Tibor és Szili János írta. Fehér Ti­bor konferálja. Hallunk majd színházi történeteket, melyek a mindig kíváncsi közönséget egy kicsit beavatják a szí­nész színpadon kívüli életé­be is. A tájolás viszontagsá­gairól krimiben számolnak be. A műsor legmulatságo­sabb részének Déryné ..fel- támasztása” ígérkezik. A ne­ves primadonna felkeresi Sallós Gábor igazgatót, és szerződésről tárgyal vele. Ezen a vasárnapon tehát ar­ról is értesülhetünk, lesz-e új tagja a Miskolci Nemzeti­nek? V Pavilon” a tőutcán Néhány évvel ezelőtt idős férfi szállt le a szolnoki pá­lyaudvaron a MoszkvábóF ér­kező gyorsvonatról. Negyven év után találkozott a csa­ládjával és 1961 novemberé­ben. 49 esztendővel az első esküvő után, Munkácsi Ist­ván újra házasságot kötött feleségével. Munkácsi István­ná, Urbán Rozáliával. Az anyakönyvvezető jókívánsá­gai után a dédunokák gra­tuláltak. B Megyeri Gabriella doku­mentumfilmjének meséje a valóság, a feldolgozás dra­maturgiája a történelem. A Tanácsköztársaság katonája 15 évi fegvházat kapott, majd az elítélt fogságba került, és a harmincas években halál­híre érkezett a feleségéhez, aki egyedül nevelte fiát. Na­gyon nehéz körülmények kö­zött, pedig nem a munKa volt sok, hanem attól kellett tar­tani, hogy az apja priusza nyomán a ..megpecsételt” gyereket kidobják az iskolá­P©tÓfí hsláld Ma 123 éve, 1849. július 31-én látták utoljára Petőfi Sándort, Segesvárnál: ott esett el a költő, a Bem-se- reg vezérének szeme fénye. Két század kozák csapat csa­pott rá a maroknyi magyar ágyútelepre. Petőfi alig har­minc méternyire futott a ko­zákok előtt, az erdőt akarta elérni, amely azonban még messze volt. a dárda pedig annál közelebb. És a kozák dárdájával bosszút állt, a Bem ágyújának lövedékétől lováról lefordult Skarlatin cári generálisért... JNyakravaló nélkül szokott lárni... 1849 szeptemberében a császári, osztrák rendőrség még nem tudta, hogy Petőfi már a Segesvárnál ásott tö­megsír jeltelen halottja. A császári es királyi hadtest- fővezérség rendőri osztály- parancsnoksága 1849. szep­tember 4-én kelt C.,1064—I. számú irata — amely a bá­csi titkos levéltár, a Staats­archiv iratai közül való — így kezdődik: „Névjegyzéke azon egyé­neknek, kik részint felség- sértők, részint Magyaror­szágban fegyveres felkeléssel vádoltatnak,” (Miniszterek, politikusok neve mellett ott olvassuk a költőét is.) „Pe- thőfy Sándor költő 30 (?) éves, erdélyi (?), születése nem tudatik, ref. (?) nős, felálló hajú, emelt homlokú, fekete szemű, szemöldökű, széles orrú, rendes szájú és fogú. hegyes állá, setét ba­juszé, beszél magyarul, ro­mánul (?), németül, nyakra- való nélkül szokott járni.” Aztán még egy hivatalos jelentés Petőfiről, ugyancsak a bécsi titkos levéltárból. De ez a hivatalos jelentés már Petőfi haláláról szól, és későbbi keltezésű. Száma 1854. évi 432 — B. M. A hi­vatalos jelentést Heydte bá­ró császári ezredes írta. Lú­gosról, 1854. január 12-én és küldte Budára. Az a Heydte ezredes, aki átvette a csapa­tok vezényletét, amikor Skarlatin orosz generális le­fordult a lováról. Ez a hi­vatalos jelentés így állapí­totta meg Petőfi elestét: Héj jaslal va íclé menekültek „A magas cs. k. katonai és polgári kormányzóság el­A fiú felnőtt értelemmel át­élte a nehéz időket, az uno­kák hallottak róla, a déd­unoka csak annyit tud, hogy a nagymama szereti őket. és kérés nélkül is ad pénzt mo­zira. Az émberek elmennek a pavilon előtt a főutcán, és fogalmuk sincs róla, hogy. ki ez az öregasszony, aki csak akkor sírja el magát, ha va­lami emlékezni kényszeríti. A riporter jó szeme fel­fedezte a témát • Munkácsiék történetében. Érdemes meg­mutatni az jlyen sorsokat, a nehéz küzdelmekért, a kitar­tás, az emberség szép példá­jáért. Szerte a világon sok összetartozó ember kereste egymást a II. világháború után. Biztosan nem ismerték Szimonov versét, de várták azt, aki valamikor mégis megérkezik. Munkácsi néni utólag fel­teszi magának a kérdést: ér­demes volt-e végiggürcölni egy életet? A kérdésre csak egyetlen válasz van: nem le­hetett mást csinálni. Ezért a válaszért igazán jó művészi alkotásnak is B. Megyeri Gabriella filmje. Emlékeztes­senek és figyelmeztessenek ezek a sorsok. (makai) nökségének Budán. Azonnal, mihelyt a fölkelő sereg, ma­radványai a bekövetkezett lovassági roham után a jú­lius 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfal- va felé menekültek, kozák­rajok keltek át Fejéregyhá­zán és Fejéregyháza fölött a Küküllőn és ily módon el­vágták nagyon sok menekü­lőnek az útját, akiket mind­járt le is kaszaboltak. En az országúton lovagol­va, a kozákok után siet­tem, amikor közvetlenül a szökőkútnál Fejéregyháza és Héjjasfalva között egy le­szúrt fölkelő tiszt mellett, aki nadrágjáig le volt vet­kőzve, több, vérrel bemocs­kolt iratot láttam heverni, amiket valószínűleg a kozá­kok találtak, a tiszt kirablá­sa közben, s megint eldob­ták, minthogy rájuk nézve nem volt értékük. Én. mégis azt hittem, hogy meg kell néznem az iratokat. A mel­lém beosztott egyik kozák­kal fölszedettem az iratokat és nagyon megörültem, hogy egy akkor igen fontos ok­mány került a kezembe, mert az egyik irat Kemény Farkas jelentése volt, Ko­lozsvárról keltezve, amely­ben Kemény a deffenzív in­tézkedésekről és saját csa­patainak állapotáról nyilat­kozik s egyben megígéri, hogy augusztus 1-én vagy 2- án Maroshelyre fog érkez­ni. A holttesttől néhány lé­pésnyire körülbelül száz da­rab magyar dekoráció fe­A Gárdonyi Géza Műve­lődési Ház hetenként két al­kalommal, kedden és csü- . törtökön rendez koncertet HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ifj. Magyari Imre népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.10: Sándor Judit énekei. — 14.28: Nagy mes­terek indulói. — 14.40: „Arany kalásszal ékes rónaság . . Pe­tőfi versei. — 15.10: A képzelet varázslója.' Epizódok Verne éle­téből. — 15.40: Rise Stevens és Nelson Eddy, Romberg: A diák­herceg című operettjéből éne­kel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Lórand István dalaiból. — 16.20: Túró József népi zenekara játszik. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20; Le­mezmúzeum, — 17.40: Van új a Nap alatt! — 17.55: Húszas Stú­dió. — 19.4Ö: A hónap slágerei. — 20.20: „Minden szót újra ki­mondani.'’ Latinovits Zoltán mű­sora. — 21.21: Nagy siker volt! A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye az Erkel Színházban. (Hangfelv.) — 23.00: Meditáció. — 23.10: Zenés játé­kokból. — 23.45: Kórusok magyar költők verseire. — 0.10: Bálint János cimbalmozik. Petőfi rádió: 12.03: Mezők, fal­vak éneke. — 12.20: Két trió. — 13.03: Esztétikai nevelés a szov­jet általános iskolákban. — 13.20: Beethoven: I. szimfónia. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpoli­tikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Hanglemezgyűitők húszperce. — 18.40: Európa belülről. I. rész. — 19.10: Közkívánatra! (Ismétlések.) —19.49: Reklám. — 19.34: Jó es­tét, gyerekek.! — 20.00: Az Esti Krónika különkiadása. Az öt karika jegyéb»n. — 20.23: Oi könyvek. — 20.28: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 21.10: Latin-amerikai históriák. — 21.30: Emlékek útján. Zene, kabaré, riport 4x90 percben. (Ism.) — 23.15: A hét zeneműve. Chopin: e-moll zongoraverseny. (Ism.) — 23.45: Katona Klári és a Korong együttes felvételeiből. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Nagy építkezésen. — kiidt 'zsineggel összetűzve, valószínűleg ezt is a halott­nál találták a kozákok, és a nagy sietségben megint el- hullajtották.” A ha'oit tisztnek Bem mellett volt állása „A lelet, amelyből azt kel­lett következtetnem, hogy a halott tisztnek Bem mellett volt állása, arra bírt, hogy közelebbről szemügyre ve­gyem a holttestet, vajon nem ismerek-e benne régi isme­rősömre. De a halott előttem teljesen ismeretlen volt, so­vány, kicsiny, száraz arcú, nagyon határozott kifejezés­sel és nagy fekete körsza- kállal. Nadrágja fekete pan­talló volt. Később tudakozódtam több felkelő tisztnél, ezeknek az adatoknak közlése mellett, ez után a személyiség után, és a legtöbb közülük úgy vélte, hogy a halott bizonyo­san Petőfi volt, akit az üt­közetben még láttak Bem ol­dalán, de akit az ütközet után senki többé nem lá­tott. Ez minden, amit erről a dologról módomban van el­mondani, s amit a 152. G '32 P 2 Rés, számú magas le­irat következtében sietek is a magas cs. k. Kormányzó­sági Elnökség tudomására juttatni. Lugos, 1854. január .12-én, Heydte ezredes.” Koncert a várban bán. Augusztus 3-án, csütör­tökön este fél 9-kor az Ex Antiquis együttes szerepel. Az előadás szólistája Hacki Tamás füttyművész. Együtt vagy egyedül? — Kórus- muzsika. — Magatartás, ízlés, közvélemény. — Egy túriatanaz ,,eladó”. — A Bükkben, a fa­vágó. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislavai- televízió: 16.40: Hí­rek. — 16.45: Telesport. — 17.00: Pályaválasztási tanácsadó. — 16.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hir- adó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Megtaláltak az élet értelmét. Publicisztika. — 20.00: Csónak a tavon. Tévéjáték. — 21.10: Tv­hírado. — 21.30: Musica Viva. Zenei Magazin. Filmszínházak: a pap felesége (színes olasz) f4. hn6, 8. Béke. — A szemtanú (színes angol, 16 éven felülieknek, felemelt hely- árral!) Í3. f5, f7. Kossuth. — Ta­nár úrnak szeretettel (magyarul beszélő színes angol, egységes 5 forintos helyárral) 6. Filmklub. Mouret abbé vétke (magyarul beszélő színes francia—olasz) fS, í7. Fáklya. — A holnap lovasai (szovjet) f5, f7. Petőfi. — A ka­lóz menyasszonya (színes fran­cia, 18 éven felülieknek!) 5. 7. Szikra. — Tizenkét szék I—n. rész (színes szovjet, dupla hely- árral!) 5. Táncsics. — A préri (magyarul beszélő színes ro­mán—francia) 5. 7. Ady. — Re­mek fickók! (csehszlovák) f9. Miskolc-Tapolca. Kiállítás: Libresszó (13—20- óra között) : Sziráki Endre grafikus- művész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Kovács Árpád népi zenekara játszik. — 8.3*9: Harsan a kürtszó! — 9.14: Gershwin: Porgy és Bess. Há- romfelvonásos opera. — 11.43: Beethoven: C-dúr szonáta. Petőfi rádió: 8.05: Régi olasz muzsika. — 9.03: Nótaszóból szállóige. (Ism.) — .9.52: Köny­vek. tájak, emberek... — 10.05: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Ütikalauz üdülőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom