Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-31 / 178. szám
Bútor 72 A VITre Raktárak, bemutatótermek kerestetnek Az idei miskolci bútorkiállítás is ugyanazt a funkciót tölti be. mint az eddigi öt: a kereskedelem egyrészt szeretné bemutatni a közönségnek a választéknak azt a részét. amely nem fér be a boltokba. másrészt véleményt kér néhány új termékről. Lakberendezési áruház épüi A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1965-ben 145 millió, tavaly pedig 245 millió forint értékű bútort adott el, ez a megye bútorforgalmának 80 százaléka. A forgalom növekedése ellenére a boltok és a raktárak alap- területe lényegében változatlan maradt. A már-már lehetetlen helyzeten sokat javít a Nagyváthy utcai 4300 négyzetméter alapterületű, reprezentatív lakberendezési áruház. Építése még ebben az évben megkezdődik. (Sajnos a bútorraktár továbbra is a Baross Gábor utcában marad.) Fejlődik a vidéki bolthálózat is: SátoT*aljaú(helyen még az idén felavatnak egv nyolcmillió forintos beruházási költséggel épülő új bútorszaküzletet. Kevés va«y sok a bútor? A kérdésre a Fazekas utcai általános iskolában megtartott sajtótájékoztatón a BU- BIV vezérigazgatóia egyértelmű választ adott: megítélésük szerint ma már olyan választék áll rendelkezésre Magyarországon bútorokból, hogy még több nemcsak a gyártó cégekre, hanem a vásárlókra nézve is káros lenne.’ Mi lehet az oka annak, hogy a vásárlók mégis gyakran panaszkodnak, mert nem tatáinak ízlésüknek megfelelő bútort? A szakemberek szerint a kritikus helv. zetben levő raktárkapacitás. A kereskedelem szinte már képtelen fogadni a gvárak szállítmányait. Megoldást az hozna, ha mindenütt bevezetnék az előiegvzést: a vevő bizonyos előleg ellenében három hónapon belül bá’-mi- Iven bútort megkapna. Raktárak és bemutatótermek kellenek tehát, mert a gvár- tók szerint a kereskedelem a szállított bútorok egytize- dét sem képes bemutatni. Sokat vitatott téma az is, hogy olcsó vagv drága-e hazánkban a bútor. Ismét a BUBIV-ra hivatkozunk: vezetői szerint hazánkban nem drágább a bútor, mint a környező országokban, inkább olcsóbb; s ennek az az oka, hogy egyedül nálunk nem kell forgalmi adót fizetni utána. Fejlődik az encsi gyár A bútorkiállítást nézve, olykor megakad a szemünk egy-egy szép garnitúra magas árán. Változnak-e az elkövetkezendő években ' az árak? A bútoripari szakemberek hangoztatják: az államtól kapott kétmilliárd forint támogatás csak a választék bővítéséhez elegendő, maguk a bútorok nem lesznek olcsóbbak. Sőt, az alap- anyagárak egyre emelkednek ... A választék miatt azonban nincs okunk aggodalomra. A BUBIV az idén 700 millió forint értékű bútort hoz forgalomba, s a tervidőszak utolsó évében már elérik az egymilliárd forintos határt. A fejlesztésből nem marad ki Borsod sem. A pesti vállalat Encsen gyáregységet hozott létre, amely már az idén 20 millió forint értékű bútort ad a megyének, jövőre pedig elérik az 50 millió forintos termelési értéket. Nemsokára tehát az lesz a kérdés: mit csináljon a kereskedelem a sóik bútorral, hol raktározza, s hol árulja? NYIKES IMRE készülnek A KISZ Tolna megyei Bizottsága a X. világífjúsági és diáktalálkozóra való felkészülés jegyében július 28—30. között Pakson rendezte meg a Duna menti fiatalok ötödik találkozóját. A találkozó keretében tegnap délelőtt Tolna megye és a vendég megyék fiataljainak részvételével felvonulást és ifjúsági nagygyűlést rendeztek. 80000 vendéq A néhány hétre fesztivál- várossá alakult Szegeden tegnap is a csúcspont körül mozgott az idegenforgalom: több tízezer hazai és külföldi vendég érkezett a Ti- sza-parti városba. Rekordforgalom volt az ünnepi hetek egyik legfontosabb rendezvényén. a XXVII. szegedi ipari vásáron, amely iránt kapuzárás előtt különösen megnőtt az érdeklődés. Látogatóinak száma tegnap, a délutáni órákig megközelítette a nyolcvan- ezret. Nemzetközi úttörőtalálkozó Tegnap a balatonszentgyörgyi Csillagvárnál folytatódott a szombaton délután Fonyódon megkezdődött nemzetközi úttörőtalálkozó, szovjet, NDK-beli, csehszlovák és magyar úttörők részvételével. A közös műsorban valamennyi nemzet ifjú képviselője ízelítőt adott népi kultúrájából. Kevesen tudtak róla A lillafüredi út i premierje Vasárnap nulla órától átadtak a forgalomnak a lillafüredi utat. A több mint kéthónapos kényszerszünet után Ismét forgalomképes útszakasz megnyitása minden ceremónia nélkül zajlott le. Mint ismeretes, a május 24-ről 25-re virradó éjszaka — a nagy esőzések hatására — a lillafüredi út támfala megcsúszott. A járhatatlanná vált útszakaszt le kellett zárni a forgalom elől. A személyforgalmat ingajáratban bonyolították le az autóbuszok Lillafüred és Bükk- szentkereszt. illetve a Palotaszálló és a fatelep között. Amikor a Miskolci Közúti Építő Vállalat hozzálátott a helyreállításhoz, úgy tűnt. Búcsút vennénk a búcsútól — Gyerekek! Itt a gyűrű, a nyaklánc! — Ne babráljátok a zsákbamacskát! — Törökmézet tessék! — Beszállás, indul a körhinta! — Anyuuúü! Nekem géppisztolyt vegyél!!! — Mondja, mennyibe kerül ez a cserepes művirág? Pörgött a „bolondkocsi”, similabdával dobálták egymást az ismerkedni kívánó fiatalok, táncdalokat üvöltöztek a hangszórók, jó üzletet szimatolva felvonult a megye összes bóvli- arusa. Anna-napi búcsút tartottak tegnap Miskolcon, a Táncsics mozi környékén, mint valamely eldugott kis faluban. Üde színfolt a nagyváros életében — mondhatta, aki csak távolról látta a sokadalmat. Elárulhatná végre valaki: ugyan miért rendezik meg évről évre? — mondom én, aki közelről láttam e szegényes ajándékvásárt. (bohus) hogy három hét alatt rendbe tudják hozni az utat. Aztán kiderült, hogy még egy szakaszon ki kell javítani a veszélyes, omladozó támfalat. A kevés híján hatvan esztendeje épült út helyreállítási munkáinak kedvezett a száraz időjárás, és így — az előzetes ígéreteknek megfelelően — július végén újból megnyílhatott az út. A ,Miskolci Közlekedési Vállalat főmérnöke ma reggel arról tájékoztatta lapunkat, hogy a premier szerencsésen megtörtént, s az úton áthaladó első járművek az MKV autóbuszai voltak; azok, amelyek korábban az ingajáratot bonyolították le. A vasárnapi forgalom kisebb volt a vártnál, ezért nem volt szükség kisegítő járatok indítására. A kirándulók, úgy tűnik, nem tudták, hogy befejeződött az út helyreállítása, és kevesebben utaztak Lillafüredre, mint tavaly ilyenkor. Kombájnok Tegnap két irányvonat érkezett a győri teherpályaudvarra. kombájnokkal megrakva. amelyeket a Szaboles- Szatmár megyei közös gazdaságok küldtek a Kisalföld termelőszövetkezeteinek segítésére. Nem feledkeztek meg ugyanis arról, hogy a Győr megyei termelőszövet^ Az aggteleki kemping faházikói Csónakázótó, barlangvasút, kemping Aqqtelek és Jósvat ő te jlesztése kezetek a nagy elemi csapás, az árvíz idején hathatós támogatást nyújtottak a bajba jutott szabolcsi termelőszövetkezetek talpraállásá- hoz. Számos arató-cséplőgép Tavaly 160 eter vendége volt Aggteleknek és lósvafőnek, s a látogatók 15—20 százaléka külföldről érkezett. A vendégrekord minden bizonnyal megdől az idén, hiszen májusban megnyílt — Szlovákia felé — a határátkelő. Impozáns adatok ezek, az idegenforgalom megyei irányítói mégsem elégedettek. Mint az Eszakmagyarországi Intéző Bizottság Elnökségének legutóbbi ülésén megfogalmazódott: az aggteleki karszt s benne a Baradla- barlang, adottságai folytán világhírű lehetne. Ehhez azonban további fejlesztésekre van szükség. Ilyenkor, nyári szezonban nehéz akár csak egy félórás beszélgetésre is elvonni munkájától Baross Gábort, a Ba- radla-barlang igazgatóját; jönnek-mennek a csoportok, az egyik útbaigazítást, a másik vezetőt kér a barlangtúrához. Az eszmecsere megkezdésétől a befejezésig legalább háromszor kell félbeszakítania a tájékoztatást. — Nagy a nyüzsgés, s látják, mégis elégedetlenek vagyunk. Mert lehetne még nagyobb is. A barlangnak nagy a vonzereje, de azért az egymásfél óráért, ameddig a túra tart. nem érdemes távolról. különösen külföldről ideutazni. Világosan látjuk, hogy ha növelni akarjuk a vendégforgalmat, akkor dúsítani kell a programot, s egyáltalán: lehetőséget adni a vendégnek, hogy több napot itt töltsön. A továbbiakban részben megvalósulóban levő tervekről, részben elképzelésekről beszél Baross Gábor. Második éve dolgoznak a csónakázótó medrének kialakításán. Előreláthatólag az 1973-as idegenforgalmi szezonra készül el a meder — — körülötte betonjárdával, korláttal —, s ettől kezdve a túra 400 méteres szakaszát csónakon tehetik meg a látogatók. Óriási munka a meder mélyítése, tisztítása, hiszen ezer-ezerötszáz köbméter iszapot kell kiemelni. Az utóbbi időben állt a munka — pénzhiány miatt —, ezért örül annyira Baross Gábor annak a 400 ezer forintnak, amit az idegenforgalom fejlesztésére szánt összegből juttatott tóépítésre az intéző bizottság. Már 1967-ben elkészült a barlangvasút terve. A KPM felajánlotta támogatását is — síneket, kimustrált kocsikat bocsátanának rendelkezésre —, a terv megvalósítása azonban hétmillió forintot igényel, s ma még tisztázatlan, mennyivel tud segíteni a megyei tanács, s mennyi jut e célra az idegenforgalmi alapból. A barlangvasutat egyelőre még „álomnak” nevezi Baross Gábor, van azonban más, ami már a megvalósult álmok közé tartozik: tizenegy csinos faházikó virít a fenyvesekkel borított hegyoldalon. Legkésőbb egy hónap múlva fogadhatják az első vendéget az új kempingben. Sokak szerint a jósvafői rész még szebb, mint az aggteleki. A barlangon végig- íölyó Styx patak táplálja a Tengerszem-tavat, mely csónakázásra, fürdőzésre kitűnően alkalmas. Ehhez azonban meg kell erősíteni a régi gátat. Nemcsak túrázók, íkirán- dulók keresik fel Jósvafőt: 1952 óta a gyógyulni vágyó bányászok Mekkája a Békebarlang. A Borsodi Szénbányák kezelésében levő — fából készült — kis szanatórium azonban mindössze harminc embert tud egyszerre fogadni. További húsz, asztmában szenvedő beteg a községben lakva kúrálhatja asztmáját orvosi felügyelettel a különleges levegőjű barlangban. Bár propagandája jóformán nincs is e gyógyhelynek. évről évre nagyobb a külföldh. érdeklődés. Sürgető feladót tehát áz' intéző bizottság tervének megvalósítása: a gyógyszálló megépítése Jósvafőn. BÉKÉS DEZSŐ (je A Tengerszem-tó vízesése irányvonaíon az újonnan érkezettek közül már munkába is állt a délutáni órákban. yk Légzőszervi megbetegedésben szenvedő bányászok gyógyulnak a különleges klímáid Béke-barlangban (Kerényi László felvételei)
