Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-17 / 166. szám

Megválasztották a MÁV Járműjavító pártbizottságát Nagyüzemi pártbizottságot választottak a múlt hét vé­gén a MÁV7 Járműjavítóban. Az üzem 113 kommunistájá­nak képviseletében nyolcvan küldött döntötte el, ki kerül­jön a 27 tagú párt- és a hét­tagú végrehajtó bizottságba. A választásra a megyei partbizottság májusi és a vá­rosi pártbizottság júniusi ha­tározata alapján került sor. E határozatokat, az új párt- bizottság feladat- es hatás­körét a MÁV Járműjavító kommunistáinak, de az egész üzemnek az életében nagy fontosságú eseményen, a kül­döttértekezleten Bán Imre, a városi párt-vb tagja ismer­tette. Tudvalevő, hogy a vasút­nak ez a fontos üzeme nem­csak a MÁV Miskolci Igaz­gatóságának a területén ér­dekelt, feladatai annak ha­tárain túlra is szólítják. Hí­rük. becsületük van az őr- szagban. Igényes megbízatá­soknak tesznek eleget, évek óta rendszeresen besegítenek más. hasonló profilú üzemek munkájába. Más igazgatósá­gok területéről is vállalnak munkát. Többek között Szol­nokról, Debrecenből külde­nek ide főjavításra vagy fel­újításra tehervagonokat, de egyeb igények kielégítésében is példamutatóak. E sokrétű és szerteágazó munka még fokozottabb szervezettséget, magasabb színvonalat köve­tel nemcsak a gazdasági fel­adatok végrehajtásában, de a politikai munkában is. Az utóbbihoz indokolttá vált a megfelelő szervezeti keretek megteremtése, ami a pártbi­zottság megválasztásával meg is történt. Az újonnan létrehozott pártbizottság, alakulását kö­vetően, megfelelő határozato­kat hozott, amelyekben rö­vid és hosszabb távra egy­aránt kijelölték a teendőket. A pártbizottság titkárává Bárány Gyulát választották meg, aki korábban a szak- szervezeti bizottság élén, majd a küldöttértekezletet megelőzően a pártszervezetek csúcsvezetőségének titkára­ként dolgozott. Űj és felelős­ségteljes megbízatásához — az üzem kommunistáival és dolgozóival együtt — sok si­kert kívánunk! A fiatalok munkája nyomán Új arcot öltött a Hanság Tizenöt évvel ezelőtt vál­laltak először önkéntes mun­kát a Hanságban a KISZ- fiatalok. A sok ezer fiatal 14 évi munkája nyomán szinte megváltozott az egykori la­pos, ingoványos pusztaság képe. Több ezer holdon disz lenek a kultúrnövények; nyersanyagot adnak az ipar részére a fiatal nyárfaerdők. Két héttel ezelőtt, az elődök nyomdokain • haladva, az idei jubileumi táborban, Enese határában. 210 Zala és Ko­márom megyei fiatal látott munkához. Jóllehet, a gya­kori eső meg-megzavaxta a csatomaásók munkáját, ne­héz körülmények között is derekasan helytálltak: össze­sen 3600 köbméter iszaptól, üledéktől szabadították meg a csatornát. Tegnap megérkezett a vál­tás, ugyancsak Zala és Ko­márom megyei fiatalok foly­tatják mától a munkát. Eltűnnek Szibéria „fehér foltjai • 5 J A Szovjetunió területének csaknem felét elfoglaló Szi­béria térképén évről évre kevesebb „fehér folt” ma­rad. Megállapították már, hogy Szibériában található az összes szovjet vasérctar- talékok fele, a vizienergia- tartalékok 80 százaléka, szén pedig annyi van itt, mint a világ összes többi részén együttvéve. Gazdag a szibé­riai föld olajban, földgázban, gyémántban, aranyban, urán­ban. nikkelben is .. . Ezért egyre-másra jönnek itt létre a legkülönbözőbb profilú iparvállalatok. Az ötéves tervidőszak végére, 1975-re Szibéria adja az egész szov­jet ipari termelés egyötödét, de részesedése az álumínium- termelésben például megha­ladja majd a 70 százalé­kot is. Szibéria gazdasági haszno­sítása komplex módon fo­lyik. Nyugati területein az utóbbi hét évben kőolaiter- melő körzet alakult ki, és ez már 1975-re a szovjet olaj­mar legjelentősebb bázisa lesz: hozama eléri majd az évi 120—125 millió tonnát. Ezzel egyidejűleg hozzák létre a krasznojarszki, bratszki és szajanszki terü­leti ipari gócpontokat. A krasznojarszki gócponthoz például energetikai, kohá­szati. kőolajkémiai, fafeldol­gozó-. élelmiszer- és köny- nyűipari nagyvállalatok tar­toznak. A kilencedik ötéves terv végrehajtása során már a legközelebbi időben erősen megnövekszenek Szibéria és a szovjet Távol-Kelet ex­portlehetőségei. A Csendes­óceáni partvidéken, a Vran- gel-öbölben épül már a leg­nagyobb hajók befogadására !is alkalmas új kikötő. Kassai szakemberek a BÉW-nél Szombaton harminctagú kassai delegáció járt a Bor­sodi Ércelőkeszítő Mű üze­meiben. A testvérvaros ko­hászati kombinátjának kül­döttsége a miskolciak tavaly augusztusi látogatását viszo­nozta. Szombaton délután a BÉM dolgozói kulturális és sportprogramot szerveztek a vendégek számára. Szombati műszak a bányákban Korábban csaknem minden héten szabad szombatot tar­tottak a Borsodi Szénbányák hat üzemében. Most szomba­ton három műszakban dol­goztak a bányászok és ösz- szesen 14 ezer tonna szenet küldtek a felszínre. Ebben a hónapban már több szenet várnak tőlük, ezért a négy szombat közül kettőn nem szünetel a termelés. Akácvirágzás Az esős napokat felváltó kánikulában másodszorra vi­rágoznak a fehér és lila aká­cok a Kőrösök völgyében. Békéscsabán, Szarvason, a mályvádi és a remetei er­dészetben az akácfák mesz- iszire virítanak a sok fürtös virágtól. * Az SZMT székházának színháztermében az LKM. a DIGÉP és az ÓKt\ pótlását nevelő 100-as, 102-es, 106-os és 116-os számú szakmunkásképző intif nulóit a három nagyüzem és a vasasszakszervezetek vezetői köszöntő1, Az ünnepségen — melyre több mint háromszáz kiváló eredménnyel véfS tak meg — Sury István, a vasasszakszervezet titkára nyújtotta át a jutat: \ 99 A mi szakmánk egész embert kíván1’ Felnőttként léphetik a gyár kapuját b Talán sohasem ült annyi jókedvű, elismerést és dicséretet érdemlő fiatal az SZMT színháztermében, mint szombaton délelőtt, a vasasszakszervezet immár tizenötödik alkalommal megrendezett szakmunkásavató ünnepségén. Valamennyien a vasipari szakmunkásképzés büszkeségei: vörös oklevéllel, kitűnő és jeles tanulmányi eredménnyel végzett ipari ta­nulók, akik háromévi szorgalmas munkájuk jutalmául — az LKM, a Diósgyőri Gépgyár és az ózdi kohászok neveltjei­ként — képviselték idén végzett másfél ezer tanulótársukat. Bent a nagyteremben még a jutalomborítékokat oszto­gatták, amikor az avató résztvevői közül néhányan körülvettek a folyosón. • — Tanultunk — szerényen csak ennyit mondott fagga­tásomra Varga Misi géplaka­tos. Hamar feloldódott a feszült hangulat, s utána már szinte egymás szájából vették át a szót. — A jó eredmény és a ju­talom, amit most kaptunk, nemcsak a mi érdemünk. — Csorna Barna, az Özdi Ko­hászati Üzemek újdonsült la­katosa mondta ezt. es gyor­san hozzá is fűzte, hogy bent a gyárban az idősebbek is mindig segítettek nekik. Ezért is marad szívesen kö­zöttük, mert az acélműben, a darukarbantartóknál min­dig. mindenki kedves és ba­rátságos volt a fiatalokhoz. És sorolják a neveket. Kanta Géza bácsiét, Nem- csók, Gyuláét. Kovács Gazsi­ét — oktatók, idősebb szak­munkások neveit, akiktől az elmúlt három év alatt meg­tanulták a szakmát. Akik szinte a gyárban töltött első napoktól ott álltak mellet­tük, vigyáztak rájuk, magya­ráztak, segítettek és ha Iát- t-'- hogy rossz kedvük van, vagy nem úgy megy a mun­ka, mint máskor, megkér­dezték azt is, hogy mi tör­tént. Egyikükből azért lett hen- gerészforrasztár, mert. annak idején nem vették fel a tech­nikumba. A másikat már kis srác korától érdekelték a gé­pek, de legtöbben a bizton­ság kedveert választották a vasas pályát. Hogy legyen egy jó szakmájuk, és megbe­csüljék őket, ha jól dolgoz­nak. Tanulmányi eredményük bizonyítja, hogy nem válasz­tottak rosszul. Valamennyi­en megszokták, megszerették ezt a munkát. Igyekezetük mottóját talán Winkler L ez LKM legfiatalabb esztt gályosa fogalmazta meg: — Szerettek. megbecsül­tek minket és igyekeztünk mi is megbecsülni magun­kat, mert a mi szakmánk olyan szakma, ami egész em­bert kíván. Ezzel foglalkozni csak úgy érdemes, ha pon­tosan, lelkiismeretesen dol­gozik az ember. Legtöbbjüket mái' a jövő, a továbbtanulás foglalkoztat­ja és az első. munkában töl­tött napok élményei, amikor először lépték át az üzem, a gyár kapuját teljes érté­kű dolgozóként — igazi fel­nőttként. örülnek a jutalomnak, az első dicséreteknek, s látszik rajtuk, hogy érzik és tud­ják: érdemes volt igyekez­ni. mert ennek az igyekezet­nek előbb-utóbb beérik a gyümölcse. örülnek, hogy a sok tanu­lás után végre egy kicsit fellélegezhetnek. De főként annak, hogy ettől a naptól fogva őket is felnőtt dolgo­zóként fogadják a gyárak­ban. üzemekben. Vásári mozaik Termékkiállítás és vásár, szombaton délután. A han­gulat inkább kiállításhoz il­lően áhítatos, mint vásárian hangos. Kint 30 fok meleg van, de bent a sportcsarnok­ban is legalább ugyanennyi. A hőmérő higanya és a te­rembe lépő látogatók vére felforr. Aztán a közönség megszokja a klímát. Vagy inkább a sokféle látnivaló feledteti a gutaütéses hősé­get. Legjobban azok teszik, akik hosszasabban időznek a Me- kalor „sátránál”. No nem a tucatnyi féle olajkályha, a látványnak is forró kiállítási tárgyai miatt. Egy kékköpenyes, rendkí­vül szolgálatkész fiatalember három bőrönd nagyságú mű­szert mutat. „Még nem kap­ható, de máris a háziasszo­nyok álma, a neve légtisz- titó berendezés, szénbetétes szűrővel működik, kevesebb áramot fogyaszt, mint egy hűtőszekrény, a tűzhely fölé kell szerelni, elszívja a kony­hagözöket és -szagokat, né­hány óra alatt az egész lakas levegőjét kicseréli, ezt a gombot kell megnyomni” — hadarja egyszuszra és meg­nyomja a gombot. Macska­dorombolás és friss, fenyő­illatú, hegyi levegő jön ki a gépből. Nemcsak a kellő hű­vösség miatt érdemes el­időzni a csupa-nikkel, csupa- okosság készülék előtt. A hi- rek szerint év végére az üz­letekbe kerül. És hogy meny­nyibe kerül? A típustól füg­gően két és fél, három és fél ezer forintba. Láttak már olyan széket, amelyiknek a „fája” agancs­ból van? Nos, az erdei ter­mékek bemutatója ilyen lát­nivalóval is szolgál. Lehet válogatni; tíámlapátból és szarvastrófeából is készül ez a hamisítatlanul erdei ülő­alkalmatosság. Az ötletes székhez ötletes poén illik. Egyik nézelődő így ugratta cimboráját, ujjával a székké ügyeskedett agancsokra mu­tatva: — Csakugyan szép. Már csak azért is, mert jobb benne ülni, mint viselni. A kiállítás látogatóinak kö­zös tulajdonsága, hogy vevők is. Sehol nem érződik ez annyira, mint a bútorbemu­tatónál. A Székesfehérvári Éútor- ipari Vállalat emberei már izomlázat kaptak a pompás szekrényfal ajtóinak, fiókjai­nak nyitogatásától. „A kiállí­tási tárgyak megvásárolha­tók” — adja tudtul egy sze­rény táblácska. Látva ezt egy fiatal házaspár, beóvakodott a bútorokat védő kötélkor­don mögé. — Kipróbálhatom? — kér­dezte a férfi a szekrény egyik ajtajához lépve. — Hogyne, tessék csak — jött a válasz, ám az asszonyka ijedten súgta a lelkes férj fülébe, fejével a heverők felé intve: — Lajos, eszedbe ne jusson ezeket is kipróbálni. B. L Hétezerötszázan a kisvonaton A kánikulai napokon nagy forgalmat bonyolít le a Lil­lafüredi Állami Erdei Vasút. A hétvégeken nyolc menet­rendszerűen közlekedő sze­relvényt indítottak, s ami­kor szükség volt rá. mente­sítő járatokat is beállítottak. A hét legforgalmasabb nap­ján, vasárnap 7500-an in­dultak útnak a kdsvonattal a Bükk erdeibe. Naponta 1500 tonna cement Jól zárta az első félévet a Hejőcsabai Cement- és Mészmű. Tervüket teljesítet­ték, és a megrendelő válla­latok igényeit maradéktala­nul kielégítették. Naponta 1500 tonna cementet gyárta­nak, s enpek a mennyiség­nek a nagyobbik részét a TÜZÉP vásárolja meg. A fontos építőipari anyag eljut a dunántúli építőipari válla­latokhoz is. Jelenleg vagonhiány sem zavarja a HCM munkáját. Nyári Mikulások — télre A Szerencsi Csokoládégyái diósgyőri gyáregységében most, a kánikulai melegben már a Mikulás-napra készül­nek. A fóliával bevont tél­apó-figurák a 2 dekástól a 40 dekás nagyságig „nőnek”. A kicsinyek az elmúlt években megbarátkoztak a színes „ru­házatú” télapókkal, ennek ellenére még igen kedveltek a pirosbundás, fehérszakál­las Mikulások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom