Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-17 / 166. szám
magra termesztett hagymát (MTI fotó) Ai család panasza Nincs meleg víz a lakásukban Terjednek a nemi fertőzések Az utóbbi másfél évtizedben az egész világon, s így hazánkban is jelentékenyen megnőtt a nemi fertőzések száma. Az orvostudomány fejlődésének következtében ezek a megbetegedések ma a múlthoz viszonyítva sokkal rövidebb idő alatt és nagyon jó eredménnyel gyógyíthatók, a szexológusok egybehangzó véleménye szerint ennek ellenére foglalkozni kell e problémával. Az ötvenes évek végén ugyanis egész Magyarországon mindössze 3500 körül volt a gonorrheas meg. betegedések száma, s ma csak Budapesten kétszer ennyien állnak kezelés alatt: országosan pedig mintegy 12 ezerre tehetők az ilyen esetek. Míg 1982-ben mindössze ketten szenvedtek korai fertőző szifiliszben, ma már néhány év óta esztendőnként háromszázan—ötszázan betegednek meg vérbajban. Özdon 192 család sürgeti az illetékeseket: „Csináljanak végre valamit, hogy legyen meleg víz a lakásban! Nem tudjuk fürdetni a gyerekeket. nem tudunk mosni, mosogatni, rendesen tisztálkodni.” A panaszok okára először az ózdi városi tanács műszaki osztályán kerestük a választ. Ál kell építeni a kéményeket? Bolyok falu helyén 1952- ben építette a BÁÉV a most már évek óta Özdhoz tartozó Béke lakótelepet. A városgazdálkodási vállalat két éve megkezdte a lakások felújításét. Ennek során gáztüzelésűre alakították át a lakásokat, s 192 család részére gázbojlereket vásároltak és szereltek be. Ekkor jött a meglepetés: a TIGÁZ — a megyei kéményseprő vállalat szakvéleményére támaszkodva — nem adott engedélyt a gáz bekötésére. A lakásokban tehát ma már nincs hagyományos tüzelőeszköz. de nem működhetnek az űj gázbojlerek sem. — A kéményseprők azt mondják: szűkek, gáztüzelésre alkalmatlanok a kéménysípok — mondja Dombi Sándor, a tanács műszaki osztályának vezetője. — Szerintünk a keresztmetszel-szűkülést nem pontosan állapították meg. Július 6-án műszaki bejárást végeztünk a Lehel vezér utcai lakásoknál, a kéményseprők azonban nem képviseltették magukat. Sürgősen meg kell vizsgálni. valamennyi lakásban alkalmatlanok-e a kéménysípok gáztüzelésre. Ha igen. az összes kéményt át kell építeni: a lakótelep többi lakásának rovására, százezrekbe kerül majd ez a munka. De lehet, hogy csak tíz lakásban szűkek a kéménysípok . . Átnéztem a július 6-i műszaki bejárás jegyzőkönyvét. Lényege: a BÁÉV mossa kezeit. mivel 10—15 éve az előírt tervek szerint építették a kéményeket, s nem tehetnek róla. hogy azok gáztüzelésre alkalmatlanok. A TIGÁZ a kéményseprő vállalatra hárítja a felelősséget: ha ők nemet mondanak, nem hajlandók bekötni a gázt. Végül a két vállalat, az ózdi tanács és a beruházási vállalat — mintegy utolsó szalmaszálként — a jegvző- könyvben felszólítja a Borsod megyei Kéménvseorő Vállalatot: lakásonként állapítsa meg. rosszak-e a kémények? A 192 ózdi lakás ügyében felkerestem a megyei kéményseprő vállalatot is. — Mj már évekkel ezelőtt figyelmeztettük az illetékeseket, hogy a Lehel vezér utcai lakások alkalmatlanok gáztüzelésre — mondotta Vi- szokai Tibor főmérnök. Szúrópróbaszerűen nyolc-tíz lakásban műszeres vizsgálatokat végeztünk — az Ózdi Városgazdálkodási Vállalat képviselője jelenlétében —, valamennyi helyen kedvezőtlen eredménnyel. Volt olyan lakó, aki szinte könyörgött: ne adjunk engedélyt, nem akarnak felrobbanni... A félelem nem alaptalan: hasonló okok miatt az utóbbi időben több gázrobbanás is történt Borsod megyében. Mi vállaljuk a felelősséget?! A városgazdálkodási vállalattól még nem érkezett hozzánk megrendelés a lakásonkénti vizsgálatra. Ha kívánják, elvégezzük a vizsgálatokat, de meggyőződésünk. hogy a kémények építészeti hibája továbbra is fennáll majd. Még valamit: tudunk arról, hogy a Lehel vezér utca 3. szám alatti házban kísérletképpen — a mi véleményünk meghallgatása nélkül — bekötötték a gázt, majd 24 óra múlva ismét kikapcsolták . .. Sürgős megoldást! o o Megoldást kell találni! Százkilencvenkét család nem maradhat huzamosabb ideig meleg víz nélkül. Ha nem fogadják el a kéményseprők jelenlegi szakvéleményét, rendelje meg a városgazdálkodási vállalat minél hamarabb a lakásonkénti vizsgálatot! S ha a kéményseprők továbbra is kedvezőtlen véleményt adnak, nem lehet mást tenni: át kell építeni a kéményeket. A megoldás an* nál is inkább sürgős, mivel a Béke lakótelepen újabb lakások várnak'renoválásra, gázbevezetésre. Nehogy azoknak a lakói is úgy járjanak, mint akikről e cikkben szó van ... Diplomaátadás Dunaújvárosban Felsőfokú technikumból három évvel ezelőtt emelték főiskolai rangra a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi kohó- és fémipari karát. Az iskola életében jelentős eseményre került sor tegnap Dunaújvárosban: első ízben adták át az üzemmérnöki diplomát 365 végzős hallgatónak. Áz ünnepélyes diplomaátadó ünnepélyen részt vett dr. Simon Sándor, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora és dr. Nándori Gyula, az egyetem kohómérnöki karának dékánja. A Dunaújvárosban végzett üzemmérnökök metallurgus, alakítás-technológus és üzemgépész szakon szereztek diplomát. Jégkrémgyár épül A jugoszláv krémfagylalt nagy sikert aratott a hazai vásárlók körében. Az Élelmezésípari Tervező Vállalatnál most elkészítették annak az üzemnek a tervét, amelyikben ugyanilyen jó minőségű fagylaltot készíthetnek a hazai üzemek is. A tervezők abból indultak ki, hogy a magas tejszíntartalmú krémfagylalt alapanyagát — a tejszínt — a hazai gazdaságok kitűnő minőségben állítják elő, és a rendelkezésre álló alapanyaggal nagyobb bevételt érhetnek el, ha a tejszínt jégkrémmé dolgozzák fel. Az üzem beruházási költsége 15—18 millió forint, ez az összeg azonban aránylag gyorsan, négyöt éven belül megtérül. Az Élelmezésioari Tervező Vállalat több mezőgazdasági nagyüzemmel kezdett tárgyalásokat a jégkrémgyár felépítéséről. Magyar cigaretta a moszkvaiaknak Több mint ötvenmillió magyar cigarettát indít útnak a napokban a moszkvai Balaton étterembe a Mónim- pex külkereskedelmi vállalat. A tervek szerint az idén és jövőre kétszázmillió, Moszkvában is kedvéit magyar cigarettát szállítanak a moszkvai Balaton étterem ellátására. Mi az oka a nemi betegségek visszatérésének? — vizsgálják egyre nagyobb apparátussal és körültekintéssel a’ nemi erkölcs és a nemi betegségek kutatói. Egyöntetű véleményük szerint az okok között első helyen áll. hogy bár a lakosság széles körére nem jellemző a szélsőséges nemi magatartás, az emberek egy része szokatlan gyakorisággal és válogatás nélkül cseréli szexuális partnereit. Kimutatható, hogy a nemi fertőzések elsősorban szexuális társulások révén terjednek, ahol is a férfiak átlag három, a nők átlag nyolc partnerrel érintkeznek a fertőződéstől a kezelésbe vételig terjedő néhány hét alatt. A megbetegedettek kapcsolatainak nagy részére az jellemző. hogy azok futó jellegűek, jóformán alig ismerik egymást. Iz ifjúság alábecsüli a veszélyt Az utóbbi négy évben nagyobb arányú felmérést végeztek a nemi beteg-gondozó intézetek, s 30 ezer gonorr- heás betegen nyert tapasztalat alapján megállapították, hogy a szexuális csoporthoz tartozás azokra a személyekre jellemző, akik tartós kapcsolatok kialakítására egyáltalán nem törekednek, illetve erre a személyiségfejlődés valamely zavara miatt egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben képesek. A szexuális társulásokban részt vevők többsége nem is képes érzelmeik egy személyre való koncetrálására, nincsenek határozott érzelmi igényeik, nem képesek kötődni szerelemmel egy személyhez. Más szavakkal ez annyit is jelent, hogy korunkban fertőzést nem „kivételesen", „véletlenül”, vagy ..tapasztalatlanságból” szerez valaki, hanem ellenkezőleg, a nemi fertőződés az általánostól jelentősen eltérő szexuális m-ipata”- tás és életmód következménye. Igazolja ezt az a tény is, hogy a végletes nemi magatartásúak visszaeső betegek, újra és újra fertőződnek. A nemi betegség két ember zárt szexuális közösségében nem létezhet, valakinek, egy harmadik személynek azt be kell hurcolnia. Aki tehát a szerelemben tartós kapcsolatokra, emberi szintű, meleg érzelmi összetartozásra törekszik, s ösztönéletét úgy alakítja, hogy másnak nem okoz kárt, nem válik betegséghordozóvá. Sajnos, a férfiak egy része e kérdésben eléggé önző és felelőtlen, holott évezredeken át a férfi mindig féltő módon tudta védeni, őrizni szerelmi partnerét. A szexológusok másik jelentős megállapítása, hogy az ifjúság különösen alábecsüli a veszélyt: úgy véli. hogy a nemi kapcsolatokban minden óvatoskodás felesleges, mert ma e betegségek könnyen és gyorsan gyógyíthatók, a nem kívánt terhesség megszüntetésére pedig megoldás a művi abortusz. A megfélemlítés minden szándéka nélkül ide kívánkozik egy tény: a nemi betegek között rohamosan nő a tizenévesek aránya. Éppen ezért semmi késedelmet nem szenvedhet az ifjúságnak az iskolai tantervekbe is beiktatott, e kérdésre is kiterjedő felvilágosítása. Állandó érzelmi kapcsolatok Ténykérdés az is, hogy a ma emberének idegrendszere hallatlan igénybevételnek van kitéve. Az egyre fokozódó urbanizációs körülmények, az erotizált légkör, a televízió elterjedése, valamint a mindenhová eljutó tömegkommunikáció óriási ingertömeget zúdít az emberre. amelvek következtében csökken az emberek tartós koncentrációra való képessége. Mindezek gátolják érzelmi téren az állandó kapcsolatok kialakítását. A szakemberek szerint így fokozódhat a tendenciája a nemi partnerek gyakori cseréjének, korunk új betegségének. a promiszkuitásnak. Ez ellen védekezni kell és védekezni is lehet. De természetesen csak oly módon, ha elsajátítjuk és fejlesztjük az érzelmi kultúra alapjait, elsajátítjuk és megőrizzük az érzelmek kifejezésének emberhez méltó anyanyelvét, s nem hagyjuk megfosztani magunkat a nő és a férfi között folyó párbeszédek legszebbikétől. A szerelmet, trónfosztása helyett, az őt megillető helyre kell állítanunk. Férfi és nő szexuális vonatkozásban úgy képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a technikai civilizáció korának megterheléseihez, ha tudatosan törekszik a mély emberi érzelemre és kapcsolatra, a szerelem boldogságára. KOCSIS ÉVA NYIKES IMRE Vadmalac nyomában A kocák malacostul óvakodnak ki a határba, s néha egy-egy magányos kan is megjelenik. Rácsapnak a gabonatáblákra, tapossák, rágják a kalászt, apróra őrlik a magokat, aztán kiköpik. „Bagóznak.” S a megkárosított gazdák marokszámra szedik a „bagót” a kifordított rögök közül, a megdöntött, lehengerkedett szárak mellől... Hiszen évek óta hiába turkál az avarban, hiába fújja, prüszköli a porha- n.yós fekete földet a vaddisznó. Alig talál eleséget. Nem terem elegendő makk az erdőben. Az idén több ezer forintos kárt mértek fel a zempléni. Huta-völgyi községhatárokban is. Mert a kultúrterületek- re fanyalodott dúvad nem válogatós. Keresi a búzát, a lucernát, a kukoricát, a burgonyát ... A vadászok most nem szenvedélyből, inkább szükségből járják a határt. Megritkítják, elriasztják a beszemtelenkedőket. A pufiikét az éjszakai vadleshez készítet em magam me'!é A duplacsövű puskát a térdem közé szorítom, a tus mégis neki-nekiverődik a terepjáró GAZ fémaljának. A hörgő motor legyűri a sziklát, a patakot, a tengelytörő kátyúkat. Már jó néhány perce terepe- zünk Erdőhorváti felett, a Zempléni hegyvonulatok közé ékelődött határrészben. Hazafelé baktató emberek, fáradtan zötvögő lovaskocsik az alkonyt jelzik. . . . Aztán gyalogolunk. Előttem La- domérszky László vadász, Erdőhorvátiba való szőlőművelő gazda. Szaporán puffogó gumicsizmája nyomába illesztem félretaposott félcipőm az egyre emelkedő dűlőúton. Néhány méterre a harsányzöld rengeteg. Oda bújt a nap is, a sűrűbe. Ladomérszkv megáll. Megtöltjük a fegyvereket. Áz egyik csőbe golyó kerül, a másikba „futó”, azaz sörétek. Szótlan, rituális mozdulatok, aztán újra vállra kerül a puska és tovább ... Az elhagyottnak látszó tanyán alko- nyi csend: szellő suhan, az idegesen fel ugató kutya közeledő lépteinkben tolvajt sejt. ... A búzatábla mellett magas gazban telepedünk le. A puskák készenlétben a lábunknál, a csöveket vadászlámpák szorítják. Kényelmesen elhelyezkedünk, mert hosszú és moccanés- talan várakozásra nyugtatjuk testünket. Éber szemmel, hegyezett füllel ülünk. Ladomérszky az orrcímpáját is mozgatja, disznószag után kutat... A leshelyünkről körbelátni. Oldalt az erdő, előttünk lapos lucernás, ahová esténként magányos rókácska jár ege- részni. A meredek hegyoldal vízmosással végződik. A sűrű cserjék közt erecs- ke csörgedezik. A vaddisznókat az erdő vagy a vízmosás felől várjuk. Még öt perc sem telt el. Próbálgatom, mennyi ideig bírom ki moccanás nélkül, s hogyan merevedhetnék szoborrá, észrevehetetlenné ... Milyen erős akarat is kell ahhoz, hogy ne vakarjam meg viszkető orrom hegyét, mert akkor zizzen a fű, elárulja jelenlétünket az embermagas gazban. Csak a nyakamat mozdítom, a szememet forgatom, s látom a fenyvest a szemközti hegycsúcson, amint foszlánnyá szaggat nagy, komor felhőket... Ladomérszky egyetlen mozdulattal kapja vállához a puskáját. — Lőjön.... Lőjön! — suttogja, s már dörren is fegyvere. Kapkodok. S egy töredékmásodperccel előbb rántom meg a ravaszt. Nem hiszek a szememnek. Három hatalmas koca, tucatnyi növendékmalaccal, hatvan méterre mögöttünk, nesztelen settenkedik a búzatáblához. Sajnos, túlságosan távol voltak, s túlságosan hamar vettek észre bennünket. Idegességemben, ámulatomban nem dupláztam rá. Későbbi második lövésem már csak a földet kaparja. Addigra eliramodtak. Malac visít. Felugrunk. Utána Hátha megsebesült. Vérnyomokat keresünk a fűben. A piros lóherelevél árulkodik. Malac lehet. Jó, hogy nem koca. Vadászember nem lő anyaállatra. Még ha dúvad, akkor sem. Még nincs nyolc óra, s elég világos van. Megered a nyelvünk. Cigarettára gyújtunk. Távolabbi leshelvrő! vadász érkezik. Hármasban törünk az erdőbe a menekülők után. — Két héttel ezelőtt lőttünk egyet... Már két golyó benne volt. Végső erőfeszítéssel támadott... A harmadik lövés terítette le ... — futtában mondja Ladomérszky. Halljuk a távolodó konda csörtetését. Ha tényleg megsebesült a malac, akkor elmaradozik. Vérzik és nem' visít. Már nem kell futnunk, hogy utolérjük ... SIMÁNYI JÓZSEF
