Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

,, túlzoíí lelkiismere(ességt>er’? A kár: 1 millió Hirtelenjében nem is tudja eldönteni az ember, hogy nevessen, vagy mérgelődjék-e a KISZÖV Heves megyei elnökének levele fe­lett,' amelyet egy bűntett aktáihoz csatoltak. A június 4. óta elő­zetes letartóztatásban levő Zagyva Ferenc műszaki vezetőért emel szót benne, magasztalva munkásságát, amelyet a Pétervásárai La­kásépítő és Lakáskarbantartó Ktsz-nél fejtett ki: „ ... semmiféle kifogás ellene nem merült fel, sőt azt lehet inkább megállapítani, hogy túlzott lelkiismeretességgel, és a szövetkezet érdekének szem előtt tartásával látta el munkáját”. És. nem kevésbé figyelemre méltó a folytatás is, amelyben — miután elbagatellizál egymillió forintos kárt okozó bűntettet — a levélíró kifejti, milyen nehéz helyzetbe került a ktsz a műszaki vezető letartóztatásával. Majd kirukkol a kéréssel: helyezzék szabadlábra Zagyvát, mert nélküle a pétervásárai szövetkezet nem tudja elkészíteni negyedik ötéves tervéti Keskeny a főutca A belvárosban lassul a forgalom Csakhogy Zagyva Ferenc a közeljövőben nemigen ér majd rá: egy bűnszövetség tagjaként várjh a bírósági tárgyalást Borsodban, ame­lyen számot kell adnia „lel- kiismeretéről” is. Indu ás, a aplóke nélkül A nagyvonalú bűnszövet­ség kialakulása legalább olyan kalandos volt, mint az Űzd» KözponUfűt 's- - és Vízvezeték- szerelő Ktsz megalakulása. A tagok korábban a verpeléti Dózsa Tsz-nél dolgoztak. Am megjelent a kormányrendelet, amely csupán a járás határá­ig engedi tevékenykedni a tsz-ek építőipari melléküzem­ágait. A vízvezeték-szerelők azonban már második éve Özdon dolgoztak, a helyi Vá­rosgazdálkodási Vállalatnak végeztek felújítást és tataro­zást, amelyre még a tsz kö­tött szerződést. 1969 végén tehát valamennyien kiléptek a Dózsából, s alakítottak egy ktsz-t Özdon, mint a tsz „jog­utódai”. A „nagy kombinátor” Kel­let György műszaki vezető volt. (Korábban két év és négy hónapot töltött börtön­ben sikkasztásért.) össze is hozta a szövetkezetét, Faragó Lajost elnöknek, Övári Lász­ióné Kiss Erzsébetet pedig főkönyvelőnek kérve fel. És nem zavarta őket az sem, hogy „alaptőkére” mindössze 20—30 000 forint jött össze. Mert bár ennyi pénz arra sem volt elég, hogy az OKISZ-tól anyagi segítséget kaphassanak, egy huszáros vágással megoldották a gor- diusá csomót. A „szabadság-megváltás”! Keller igazolást kért és ka­pott a verpeléti tsz-től arra, hogy mennyi szabadság jár a volt dolgozóknak az 1970-es (!) évre. Az igazolás birtoká­ban pedig csaknem 72 ezer forintot utaltak ká — Faragó és Óváriné aláírásával — „szabadság-megváltás” címén. Ebből nem egészen 30 000 fo­rintot valóban ki is fizettek a tagoknak ilyen alapon, ám több mint' 42 ezret hozzá­csaptak az alaptőkéhez. És most már volt mire igényel­ni az OKISZ-től a félmilliós „anyagi támogatást”. Meg is kapták! („A ktsz megalakulásakor is, de a mai napig is szerve­zetlen, pénzügyi alapokkal nem rendelkezett. .. Gazda­sági számításokat nem végez­tek, ügyrendet nem dolgoztak ki... Keller önkényesen, az érvényes rendelkezéseiket, jogszabályokat, utasításokat félretéve irányította a ktsz-t az elnök és a főkönyvelő tá­mogatásával ...” — hangsú­lyozza a vádirat.) A gavallér Balázs Tehát volt már egy félmil­liójuk. Csakhogy ez sem volt elég a ktsz ^enyhén szólva zi­lált anyagi helyzetének rend­betételére. Hónapról hónapra a csőd szélén tántorogtak. Ám Keller ismét talált meg­oldást, Balázs Kálmánnak, az ózdi Városgazdálkodási Vál­lalat műszaki vezetőjének se­gítségével. Elpanaszolta, hogy milyen problémáik vannak, s a gavallér Balázs annyira „együttérzett” a szövetkeze- zetiekkel, hogy ezek után a benyújtott számláikat minden •tteooczés nétitiü elfogadta, s kifizetésre javasolta. Ki is fi­zette a vállalat valamennyit. És nem kevésről — sok száz­ezer forintókról volt szó. A fur­csa az egészben az, hogy a vállalattól mások nem vették észre, hogy olyan munkákért fizettek horribilis összegeket, amit a ktsz el sem végzett. A pétervásárai szövetkezet alvállalkozóként működött közre. Ilyen alapon került kapcsolatba Zagyva Ferenc Kelíerékkel. Nyilván észre­vette, hogy itt bármit felszá­molhatnak, hiszen senki sem kéri számon a végzett mun­kát. És ő is felszámolt min­dent. ami éppen az eszébe jutott. Keller persze szemet hunyt, sőt! — még kerekített is alvállalkozója számláin. Könnyen tehette, a városgaz­dálkodás mindent fizetett! Sikkasztások h csalások Nehéz lenne az öt vezető — Keller György, Balázs Kál­mán, Zagyva Ferenc, Övári Lászlóné és Faragó Lajos — bűnlajstromát egy cikkben megírni. Hiszen maga a vád­irat is több mint húsz olda­las, s 219 tanú vall a bűntett- sorozatról, amelyben a sik­kasztásoktól a csalásokig, a hanyag kezeléstől a különféle manipulációkig sok minden megtalálható. Mert nem vé­letlenül van letartóztatva mind az öt vezető. Mint ahogyan nem véletle­nül került közéjük Zagyva Ferenc sem, akiért a Heves megyei KISZÖV elnöke szót emelt. Hisz’ Zagyvának is volt már „gyakorlata” ilyes dol­gokban: alig több mint há­rom éve volt már büntetve sikkasztásért, akárcsak Kel­ler. És ha netán teljesülne is a KISZÖV elnökének kérése, és szabadlábra helyeznék Zagyva Ferencet „túlzott lel­kiismeretességéért”, mégse igen tudna törődni a péter­vásárai szövetkezettel: no­vember 22-től tárgyalja a Sorsod megyei Bíróság a bűnszövetség perét! RADVÁNYI ÉVA jfr Társadalmunk egyik leg­szebb vívmánya: a magukra maradt öregekről való gon­doskodás. Eleven példázata ennek a miskolci, 464 férő­helyes szociális otthon, amelyre városunk több mint 31 millió forintot áldozott, s amelynek fenntartása évről évre csaknem tízmillió forin­tot igényel. Kényelmet, gond­talan életet biztosítanak itt az idős embereknek. S a gon­doskodást az otthon dolgozói kiterjesztik arra is, hogy kü­lönféle rendezvénysorozatok­kal kössék le az itt élők sza­badidejét. A tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitott öregek hetének dús programját is ilyen cél­lal szervezték. A november 8-ig tartó öregek hetének programjában úttörőkkel, KISZ-fiatalokkal való talál­kozás szerepel, s a gondozot­tak volt munkáltatói, a vál­lalatok és üzemek szocialista brigádjai is ellátogatnak ez alkalomból az otthonba. Zá­róakkordként hegyközi kirán­dulásra is sor kerül. Képün­kön: az öregek hetének meg­nyitása alkalmából Kiss Gá- borné. a városi tanács szo­ciálpolitikai csoportjának ve­zetője köszönti az otthon la­kóit. (Agotha felvétele) REFLEKTOR Ma Budapesten eternitet gyártó francia és belga cé­gék bemutatják termékeiket. 3+c Egerben „Az erdők közjó­léti szerepe Heves megyé­ben” címmel délután 2 óra­kor tanácskozás kezdődik. >)c Kaposvárott felavatták az új mezőgazdasági főiskolát. jjc Keszthelyen mezőgazdasági ügyvitelszervezési napok kez­dődtek a tsz-vezetők részére. Nagykállóban megnyitot­ták a Korányi Frigyes em­lékházat. Jjc Székesfehérvá­rott a Sas gyógyszertár pa­tikamúzeummá való átalakí­tásáról tanácskoznak az ille­tékesek. Jjc Tatán az edző­táborban nagyszabású sport- bélyeg-kiállítás nyílt. JFolytatás az 1. oldalról) A megállók átszervezése a villanyrendőrnél is szüksé­gessé teszi a kettős megál­lók kialakítását. Természete­sen járdaszigetek nélkül. A terv kidolgozását és jóváha­gyását ugyan alapos és kö­rültekintő vizsgálat előzte meg, a szakemberek mégsem találtak megnyugtató megol­dást. Kényszermegoldás Egy kényszermegoldást vá­lasztották: a Vasgyár felől érkező autóbuszok megálló­ját a Tv-szalon elől a Nép­művészeti-háziipari szakbolt — a Széchenyi utca 50. szám — élé helyezik át. A túlsó oldalon az OTP-fiók előtt jelölték ki a buszmegálló új helyét. Ennek az intézkedésnek van egy rendkívül nagy hi­bája: sem a villamos-, sem az autóbuszforgatoniat nem gyorsítja, mert a Széchenyi utcán közlekedő valamennyi járműnek — köztük a bu­szoknak ds — meg kell vár­niuk, amíg a megállókban veszteglő villamosokra fel­es leszállnak az utasok. (Ez eddig a buszok esetében rendszerint a megállóban történt.) Másod'szor várniuk kell, ha a forgalomirányító lámpa tilos jelzést mutat és természetesen meg kell majd állniuk a kereszteződésen túl, saját megállóikban is. És pontosan ez az, ami miatt a Széchenyi utcán tovább las­sul a forgalom és jelentősen fokozódik a balesetveszély. Meleg pillanatok Először is: a buszok — a megállók áthelyezése után — tilos jelzésre gyakrabban áll­nak majd meg a villamos- megállókban. Esétleg kette­sével is. Ez pedig — csuklós kocsik lévén — szinte lehe­tetlenné teszi majd a vil­lamosutasok fel- és leszállá­sát. Ha villamosok érnek be hamarabb, akkor a buszok­nak kell feleslegesen, zárt ajtókkal vesztegelniük. Ez a jelenleginél lényegesen hosz- szabb, kettős villamosmegál­ló miatt csaknem teljesen megrekesztheti a főutcaszín­ház előtti, egyébként is rend­kívül keskeny szakaszán a forgalmat, és megakadályoz­za a Déryné utcába igyekvő járművek bekanyarodását. Hasonló helyzet adódik az úttest északi oldalán. „Meleg pillanatok” alakulhatnak ki különösen akkor, ha az autóbuszok a Vasgyár felé haladó vdilamosofcat meg­előzve beállnak az OTP-fiók elé. Ilyenkor a villamost kö­vető hosszú kocsisor egy ré­sze kénytelen lesz megállni a kereszteződés' kellős köze­pén. Függetlenül attól, hogy a lámpa pirosat vagy zöldet jelez: gyakran kialakulhat ugyanis olyan helyzet, hogy az úttest ellenkező oldalán a vSBamosok mögé érkező autóbuszok megállásra foény­Kiállítás az Két kiáilUtás nyílt a mis­kolci 6-os számú, Fazekas ut­cai Általános Iskolában. Az egyik egy november 7. tisz­teletére készült, L^iin mun­kásságát bemutató tabló, amelyet a VII. A osztály Az OMBKE-delegáció tag­jaként utazik az NSZK-beli Düsseldorfba az immár ha­gyományos vaskohászati na­pokra november 3-án dr. Kiss Ervin, a NME Kohógéptani Tanszék vezetője. E nemzet­közi szimpozionra a Német Vaskohászati Egyesület ren­Az elmúlt 18 órában öt (I) tűzesethez vonultak ki a mis­kolci tűzoltók. Tegnap dél­után Felsőzsolcán a Rózsa út 32. számú lakóház padlásán eddig ki nem derített okok­ból ütött ki tűz. A kár né­hány, száz forint. Ugyaneb­ben az időpontban Miskol con, a III. kerület, Temető utca 1. szám alatt a kazán­házból sugárzó hő gyújtott meg 20 kiló forgácsot. Ugyan­csak tegnap délután Edelény- ben, a Tót utca 46. szám szerűinek és a színháznál csak ' lépésben lehet átjutni a Tanácsház tér irányába. Arról nem is beszélve, hogy az OTP-fiók előtti járda ed­dig is keskenynek bizonyult. Az úttestre szorulnak Csúcsforgalomban a Vas­gyár felé tartó buszokra mindig tekintélyes tömeg vá­rakozik. Az OTP előtti jár­dán tőlük, a gyalogosoknak egyáltalán nem jut majd hely. Természetszerű, hogy az utasok miatt valamennyien az úttestre szorulnak. Ez is eggyel több ok arra, hogy már a kereszteződésben meg­rekedjen a forgalom. S ha figyelembe vesszük, hogy öt év múlva kétszer annyi gép­kocsi lesz a városban, mint jelenleg, akaratlanul is szá­molnunk kell a főutcai köz­lekedés csődjével. A város­központ jelenlegi struktúrája egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy alkár belátható időn belül akár a legkörültekin­tőbb forgalomszervezéssel is tehermentesítsük: a Széchenyi utcát. L. f. iskolában „Szputnyik” őrse állított ösz- sze. A másik kiállítás egy ki­világított vitrinben kapott helyet, s a fogászati hónap kapcsán a fog ápolásét nép­szerűsíti. dezésében minden évben sor kerül. Dr. Kiss Ervin a kohász- mémökképZés időszerű prob­lémáival foglalkozó szekció ülésein vesz részt. A magyar delegáció november 5-én ér­kezik vissza hazánkba. alatt, S. István portáján szal- makazal-tűz okozott mintegy 2 ezer forintos kárt, a III. kerületi Kistábornok utca 34. szám alatt pedig szintén a sugárzó hő következtében egy díszpárna és egy kárpi­tozott szék gyulladt ki. Ma reggel háromnegyed 7-kor ismét riasztották a miskolci tűzoltókat. Ugyanis a sajó- szentpéteri üveggyár egyik irodahelyiségében kigyulladt egy papírkosár. A kár ke­vésbé jelentős. As első bűntett után A börtön kapujában tétovázott. Furcsán könnyű volt rajta minden. Különösen a lá­ba. Rabbakancs után a félcipő. És most merre? — Esküszöm, elfelejtettem. Pedig mindent elterveltem — motyogta csodálkozó értet­lenséggel maga. elé. Lassan indult a nyirkos reggelben. Lé­pésenként csörrent zsebében az aprópénz. Rabkeresete. A nagyja a levéltárcában la­pult. A levéltárca. Civil-luxus. Két év után először került kezébe. Nem hízott valami kövérre a lila pénzektől. Dehát, mi is az a , párezer forint? Rajtakapta magát, s egész’ belepirult. Ke­vesli. Most kevesli? Hisz este még, ott bent minden fillérjét újra beosztotta — jóelöre. Induló tőke. Jó pénz. PÉNZ! — öltönyt veszek! — határozta el. — Di­vatosat. Ne lássanak a szomszédok ilyen ko­pottan. Nem szerepelt ugyan a költségvetésben, mégis megvidámodott a gondolattól. S már szaporázta lépéseit a főutca felé. — Hátha... hátha a szomszédok nem is tudják? Honnan is tudhatnák? A remény pillanat alatt foszlott szerte. Pár hónapig egy cellában volt az egyik ut­cabeli sráccal. Az biztos elbeszélte. Biztos. Ha másért nem, hát azért, hogy a maga vétkét kisebbítse véle- A fene egye meg.*. Dühében észre sem vette, hogy már-már szinte rohan. Hirtelen kiesett gondolataiból, hogy mi ingerelte fel. Csak a szívet szorító mérgét érezte. t — Ki az úristenre haragszom? — torpant meg. Lassan csillapult. Lépteire nyugalmas rit­must erőszakolva próbálta emlékezetéből ki­erőszakolni, hogy mit is akar. — Persze. Az öltöny... De minek? Ha úgyis tudják, akkor meg minek? Megállt, még kijjebb is lépett, hogy ne zavarja a járdán sietőket. Komótos kénye­lemmel kotorta elő a két éve zsebében ma­radt, törött cigarettát. — Ezt is venni kéne! — dünnyögte. S csak akkor jutott eszébe, hogy gyufája sincs, amikor szájába illesztette a dohossá vált cigarettát. — Ha az embernek nincs mit tennie, leg­jobb semmit tenni. Ki is mondta ezt? Ahá! Az a nyurga srác, aki mindig azt játszotta, hogy nem is a börtönben van. Hülyeség! Indult is volna, meg nem is. Hová? Hát nem ráér? Mit csodálják az utcabeliek, hogy: nini, hát megjöttél? Mit magyaráz­kodjon? — Majd. Majd, ha már nem látnak. Ha már alszik mindenki. Majd akkor... És visszafordult, egy mellékutcába. t. É. Nemzetközi kohászszimpozion I ■■ i ■■ ......—...........— — 18 óra leforgása alatt: ; •• Ot tűzeset 'i ©

Next

/
Oldalképek
Tartalom